Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-14 / 224. szám, szerda

/ DIPLOMÁCIAI „NAGYÜZEM" CSEHSZLOVÁKIÁBAN Ä BIZTONSÁGI TANÁCS FOLYTATJA VITÁJÁT Újabb incidens a Jordán-folyónál PAPADOPULOSZ görög mi­niszterelnök gépkocsija közelé­ben kedden délelőtt házilag készített bomba robbant. Egy volt katonatisztet őrizetbe vet­tek, a miniszterelnök sértetlen maradt. COSTA E SILVA brazíliai ál­lamelnök köszönetet mondott VI. Pál pápának azért, hogy az egyházfő elítélte a születéssza­bályozásnak a keresztény val­lással ellenkező módját. PATAKOSZ görög belügymi­niszter bejelentette, hogy a Ja­rosz-szigeten fogva tartott női politikai foglyokat Kréta-szige­tére helyezték át. AZ HUMANITÉ értesülése szerint augusztus 1-én Algírban a rendőrség letartóztatta a 71 éves Nicolas Zannetaccit, a ve­terán kommunistát, az Algériai Kommunista Párt egyik meg­alapítóját, akiről családja az­óta semmi hírt sem kapott. A MEXIKÖI KOMMUNISTA PART éles hangú tiltakozó nyi­latkozatot adott ki a párt szék­háza, a pártlap szerkesztősége ellen intézett támadás és szá­mos aktivista letartóztatása miatt. A BELGRÁDI ÜGYÉSZSÉG be­tiltotta a jugoszláv fővárosban megjelenő „Delo" című irodal­mi folyóirat legutóbbi két szá­mának terjesztését, mert abban olyan írások jelentek meg, amelyek kiforgatták a fennálló társadalmi rend lényegét. PATOLICSEV szovjet külke­reskedelmi miniszter hétfőn Tokióba utazott, hogy befejez; ze a szovjet Távol-Kelet faipa­rának fejlesztésében megvaló­sítandó szovjet—japán együtt­működésről folyó tárgyaláso­kat. SALAZAR börtöneiben töltött kilencévi rabság után szaba­don bocsátották Sofia Ferrei­rát, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. HATVANNÉGY ORSZÁG — köztük Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — küldöttei vesznek részt szeptemberben az Interparlamentáris Unió pe­rui ülésén. A SVÁJCI ÁLLAMVASUTAK november 1-től kezdve a sze­mélyszállítási díjtételeket 11,1 • a teherszállítási díjtételeket pedig 0,7 százalékkal emeli. BIAFRAI JELENTÉS szerint a nigériai szövetségi légierők szombaton bombázták Okomo­ko biafrai községet. Egy sze­mély életét vesztette, hárman megsebesültek. PAUL WEIR angol katolikus lelkészt, az érsek kiutasította plébániájáról és felfüggesztette lelkészi tevékenységét, mert ki­jelentette, hogy nem helyesli a születésszabályozást tiltó pá­pai enciklikát. (Folytatás az 1. oldalról ben kerül sor. A román rádió és televízió is bő terjedelem­ben tájékoztatja hallgatóit a csehszlovákiai fejleményekről. A lapok beszámolnak Tito prágai látogatása után kiadott közleményről, a sajtóértekezlet­ről és a Karlovy Vary-i talál­kozóról. MOSZKVA A szovjet lapok közül a Szovjetszkaja Rosszija még visszatér a bratislavai találko­zóval kapcsolatos fejlemények­re, azt vizsgálva, hogy az ág­csernyői és bratislavai megbe­szélések milyen visszhangot váltottak ki Nyugat-Németor­szágban. Nincs abban semmi különös, hogy a bratislavai ta­lálkozó bizonyos csalódást kel­tett Bonnban, ahol a szocia­lista országok közti szakítás­sal számoltak, de alaposan el­számították magukat — foly­tatja a lap. Ezután kiemeli, hogy a bonni politikusoknak nem tetszik, hogy Bratislavában komoly erőfeszítések történtek az egység megteremtésére és a résztvevők kifejtették óhajukat a gazdasági és politikai együtt­működés megerősítésére. A szovjet sajtó egyébként be­számol a CSKP és az NSZEP vezetőinek találkozójáról is. VARSÓ A tegnapi lengyel lapok szin­tén első helyen számolnak be a Karlovy Vary-i megbeszélé­sekről és Jozef Lenárt vasárnapi sajtókonferenciájáról. A Trybuna Ludu és a Zycie Warszawy nagy teret szentel a szudétanémet revansisták tevé­kenységének. A lap tudósítója idézi a Rudé právo terjedelmes cikkét, amely beszámol arról, hogy a szudétanéinetek terve­zett schirndingi provokációs nagygyűlése, akárcsak a mün­cheni események évfordulójá­val kapcsolatos előkészületek, híven tükrözik a nyugatnémet politikusok igazi elképzeléseit. RÓMA Az „Unltá" című kommunista napilap prágai különtudósító­jának tollából beszámol a leg­újabb csehszlovákiai fejlemé­nyekről. A szerző „Forró nyár"­nak nevezi a csehszlovákiai helyzetet és kiemeli, hogy a csehszlovák nép július hónap folyamán érettségéről, realiz­musáról és politikai fejlettsé­géről tett tanúbizonyságot. A lap beszámol a Karlovy Va­ry-i találkozóról is, hangoztat­va, hogy ez új pozitív jelenség a szocialista országok közti kapcsolatokban. New York — A Biztonsági Tanács hétfőn közép-európai idő szerint az rsti órákban is­mét összeült, hogy folytassa a vitát az El-Salt jordániai város ellen intézett izraeli támadás miatt benyújtott panaszról. El-Farra jordániai küldött felszólalása és Tekoah izraeli delegátus válasza után az algé­riai küldött szünetet indítvá­nyozott, hogy a küldöttségek konzultálhassanak egymással. Az ülés újrakezdése után Szaúd-Arábia képviselője sür­gette, hogy a Biztonsági Tanács a legerélyesebben járjon el a közel-keleti helyzet rendezése érdekében, majd elítélte a nyu­gati hatalmakat az Izraeli kato­nai vezetőknek nyújtott támo­gatásáért. A Biztonsági Tanács ülését szerdán folytatják. Tel Aviv — Hétfőn a késő esti órákban a Jordán-folyónál újabb incidensre került sor jor­dániai és izraeli csapatok kö­zött. Tel Aviv-í jelentés szerint a tüzet a jordániaiak kezdték Elhalasztották a nigériai—biafrai tárgyalásokat és az izraeliek viszonozták. Ab­ba Eban izraeli külügyminisz­ter hétfőn este Abidjanba érke­zett, ahol 15 afrikai ország iz­raeli nagyköveteinek értekezle­tén fog elnökölni. Megérkezé­sekor azt mondotta, hogy Izrael a közel-keleti kérdés békés megoldására törekszik. MEGHITT ÜNNEPSÉGET ren­deztek hazánk belgrádi nagy­követségén. Dr. L. Simoviő nagykövet átadta dr. Jan Cer­nochnak, a nagykövetség gaz­dasági tanácsosának a Munka Érdemrendet, amelyet a mun­kásmozgalomban kifejtett tevé­kenységéért kapott. A DÉL-KOREAI egységek ked­den két összetűzésnél hat észak-koreai polgárt öltek meg a demilitarizált övezetben. AZ „EUROPEO" című olasz hetilap szerint VI. Pál pápa 75. születésnapján — 1972. szep­tember 26-án — lemond. Abernathy elhatárolja magát a republikánusoktól Atlanta — Ralph Abernathy lelkész, aki az amerikai nége­rek polgárjogi mozgalma veze­tőségében a meggyilkolt Mar­tin Luther King helyét vette át, az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Republikánus Párt je­löltjei még mindig nem vesz­nek tudomást az ország elnyo­mottjainak igényeiről, követe­léseiről és szükségleteiről. Abernathy lényegében Hum­phrey mellett foglalt állást, hozzátette azonban, hogy a je­lenlegi alelnöknek el kell ha­tárolnia magát a Johnson-kor­mányzat hivatalos politikájától, ha sikerrel akar indulni az el­nökválasztáson. A hírügynöksé­gek megjegyzik, hogy Aberna­thy már a harmadik felelős né­ger vezető, aki elhatárolja ma­gát a republikánusoktól. Addisz Abeba — Szerdáig el­halasztották a nigériai—biafrai tárgyalásokat, amelyeknek ked­den a nap folyamán kellett volna folytatódniuk az etiópiai fővárosban. Az Afrikai Egység Szervezetének képviselői nem indokolták meg a halasztásról hozott döntést, de a biafrai féltől szerzett értesülés szerint a volt keleti tartomány kül­döttsége kérte, hogy Anthony Enahoronak, a nigériai kül­döttség vezetőjének visszatéré­séig napolják el az üléseket. A nigériai tájékoztatásügyl miniszter kedden délelőtt el­utazott Addisz Abebából arra hivatkozva, hogy Lagosban fon­tosabb feladatok várják. A szö­vetségi kormány küldöttségé­nek vezetését Femi Okunnura, a szövetségi végrehajtó tanács legfiatalabb tagjára bízta. Mint az AP megállapítja, An­thony Enahoro távozásával tu­lajdonképpen válaszolt Ojukwu alezredesnek, a biafrai küldött­ség vezetőjének röviddel a bé­kéltető tárgyalások kezdete után történt elutazására. A Trybuna ludu kommentárja az NDK legújabb javaslatairól Hírek Latin-Amerikából La Pa z — A Bolíviából érke­ző hírügynökségi jelentések szerint benyújtotta lemondását Alfredo Ovando Candia tábor­nok, a bolíviai fegyveres erők főparancsnoka, akit az ország politikai életében az egyik leg­befolyásosabb személyiségnek tartanak. Lemondásához csatla­kozott több magas rangú kato­natiszt is. Barrientos bolíviai elnök nem fogadta el a hadsereg főpa­rancsnokának lemondását, noha a többiekét tudomásul vette. Egyes megfigyelők rámutatnak, hogy Ovando Candia tábornok esetében valószínűleg taktikai jellegű visszavonulásról van szó. A hadsereg főparancsnokot politikai körökben esélyesnek tartják az 1970-ben sorra ke­rülő elnökválasztásokot}. Montevtdeo — Ismét tüntet­tek az uruguayi diákok az egye­temi autonómia megsértése miatt. A rohamrendőrség á tün­tetőket szétszórta, a város köz­pontját pedig lezárta a forga­lom elöl. Varsó — A keddi Trybuna ludu „Berlin a párbeszéd meg­kezdésére szólít fel" cím alatt kommentárt közöl, amelyben emlékeztet az NDK népi kama­rájának az európai biztonság helyreállítására és a két német állam közötti kapcsolatok nor­malizálására irányuló, a minap elfogadott Javaslataira, majd megállapítja: „Nem szónoklat ez a jóaka­ratról és a készségről, hanem a tárgyalások pontos programja. E program megvalósítása — ha szakaszonként ls — kétségkívül kedvezően hatna a két német államot elválasztó egészségte­len és természetellenes sorom­pók felszámolására, tágabb ér­telemben pedig bizonyára lé­nyeges tényezője lenne a fe­szültség eloszlatásának és az európai biztonságnak. Mindenki egyetért abban, hogy kontinen­sünk tartós biztonsága össze­függ az úgynevezett német kér­dés rendezésével." A lengyel lap a továbbiakban utal arra, hogy itt az alkalom Bonn számára: az NSZK jelét adhatja annak, hogy az „új keleti politika" több mint dísz­let; bebizonyíthatja, amit olyan állhatatosan hangoztat, neveze­tesen, hogy az európai kapcso­latok rendezésére és stabilitá­sára törekszik. A VIT román értékelése Bukarest — Ion Ilescu, ifjú­ságügyi miniszter, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első tit­kára a román ifjúsági lapnak adott interjújában foglalkozott a szófiai Világifjúsági Találko­zó eredményével. A román fia­talok részvételét pozitív ténye­zőként könyvelte el, különös tekintettel a Vietnammal való szolidaritás megnyilvánulására. Ugyanakkor hangoztatta, hogy mind a fesztivál előkészí­tésében, mind annak lebonyolí­tásában negatív Jelenségek is előfordultak. Kiemelte, hogy a fesztivál során számos esetben feszültség és gyanakvás ural­kodott, amely incidensekhez vezetett ahelyett, hogy a világ fiataljai párbeszéd formájában vitatták volna meg eltérő néze­teiket. Kitért egyes olyan ese­tekre, amikor a nyílt, baráti vita helyett szócsaták, rágal­W mak jellemezték az itt össze­" sereglett fiatalok találkozóját. Ilescu miniszter ezután han­' goztatta, hogy a világ fiataljai­14 nak lehetővé kell tenni a nyílt és őszinte véleménycserét, a } demokratikus és antiimperialis­ta alapokon nyugvó együttmű­ködést problémái rendezésére. A z Arbeit und Wirtschaft, az Osztrák Munkáska­mara és az Osztrák Szakszer­vezett Szövetség folyóirata „A szegénység Ausztriában (Die Armmut in österreich") címmel ismertette, hogy az úgynevezett jóléti államnak feltüntetett or­szágban, a nem csekély szociá­lis vívmányok ellenére is, leg­alább 500 000 a szegények száma. Ez a megállapítás igen óvatos becslésekből indul ki, mivel a pontos felmérés lehe­tetlen, hiszen a hivatalos sta­tisztikák megbízhatatlanok. A cikk a szegénység fogalma alatt nemcsak a közvetlen anyagi szükséget érti, hanem rámutat, hogy a teljes foglal­koztatottság és a fejlett techni­ka ellenére a lakosság külön­féle rétegeiben a szegénység jelei láthatók. így például a civilizáció vívmányai a sze­génység számára csak látszó­lag elérhetők. Ezen a téren pél­dául nagyon takarékoskodnak az árammal és a televíziós il­letékek minden emelése szinte nyomasztó terhet Jelent a kis Jövedelmű tömegek számára. A szegénység megcáfolhatatlan kritériumai közé tartozik a kislakások téli hőmérséklete is, mert ezekben a lakásokban ten­getik életüket tízezerszámra az öregek. Természetesen a sze­génységet bizonyítják a íakos­ság egy részének mostoha la­kásviszonyai ls. A Munkáskamara megbízásá­ból 1907-ben megtartott felmé­rés kimutatta, hogy Bécsben a nyugdíjasok, a sokgyermekes munkáscsaládok és az egyedül­álló öregek lakásviszonyai a legkedvezőtlenebbek. /De ez a felmérés még nem mutatta ki, hogy a legutóbbi „lakásreform" milyen mértékben növelte a la­kásínséget.) A felmérés kimutatta a kö­vetkezőket: 1968. január 1-től az öregségi és rokkantjáradé­kok összege 1136 schilling. Eh­hez járul a házastársért 442 és egy gyermekért 123 schilling pótlék. 1967 december havában 1052109 nyugdíjat folyósítot­tak, ezek közül 319 213 nyugdí­jas kapott kiegyenlítő pótlékot [az össznyugdíj 30,3 százaléka). Ez az utólag megállapított ki­egyenlítő pótlék hivatott bizto­sítani, hogy a nyugdíjas meg­kapja az úgynevezett minimu­mot. (Emellett azonban korlá­tozások is vannak, például ab­ban az esetben, ha a házastárs is nyugdíjas, vagy saját jöve­delme van.) Egyszóval a nyug­díjasok 30 százaléka csak a minimumot kapja, de vannak olyanok, akik még ezt az ösz­szeget sem érik el. A nélkülözök száma évente átlag legalább 50 000 munkás­sal nő. A 300 000 hadikárosult (sebesültek és hozzátartozók) között igen sok a mozgáskép­telen ős bár különféle címen kaptak kisebb-nagyobb segélye­ket, egy részük még ma is nyo­morban él. A Munkáskamara adatai szerint körülbelül 30 ezer hadirokkant és hadiözvegy havonta csak 220—440 schilling nyugdíjat kap. Ezek közül 4000 személynek csupán az „áldoza­tokról való gondoskodás" (a fa­sizmus áldozatai) keretében fo­lyósítanak jelentéktelen össze­geket. 1965-ben több mint 110 ezer személy — világtalanok, tüdőbajosok — részesült intéze­ti ellátásban. Az adatokból te­hát látható, hogy Ausztriában legalább félmillió ember kény­telen — sokszor családtagok­kal együtt — igen szűkös jö­vedelemből tengetni életét. Az említett kategóriákon kí­vül nem feledkezhetünk meg az egyéb kis jövedelmű csoportok­ról, a sokgyermekes családok­ról, testi hibásokról, betegek­ről sem. A felmérés foglalkozik 370 ezer ausztriai özvegyasz­szony helyzetével is, akiknek havi összjövedelme (özvegyi nyugdíj, munbabér, albérlők, csalátagok támogatása) — nem haladja meg az 1500 schillin­get. Az adatok között szerepel, hogy 1967-ben az egy, illetőleg kétszemélyes nyugdíjas háztar­tások egyenként 7382.24 schil­linget, vagyis napi 20.50 schil­linget fordíthattak élelmisze­rekre és ennek következtében fő táplálékuk a krumpli, leves­kockák, tej és margarin. (A margarin-adó tervezett emelése tehát éppen ezt a réteget érin­tenél ) Az úgynevezett 13. és 14. havi nyugdíj összege alig fedezi a téli tüzelőt, vagy a legfontosabb használati cikkek javítási költ­ségeit. Hol marad az ilyen tör­pe jövedelmű emberek számára egy új ruha, cipő, fehérnemű, vagy ágynemű — vagy háztar­tási cikk beszerzési lehetősége — kérdi a tanulmány ós meg­állapítja, hogy az országban számtalan „nyomorsziget" kép­ződött. De ezenkívül még számtalan ellentétét is. A Statisztikát Közlöny (Sta­Íístischen Nachrichten) jelenté­se szerint 1967-ben több mint 2000 osztrák polgár keresett több mint 1 millió schillinget — holott az Ilyen nagy jövedel­műek száma 1965-ben még csak 431 volt. Természetesen ezek az em­berek az adóbevallás összeállí­tásában nagyon szerények. Ez a szerény tartózkodás jelle­mezte például az 1964. évi adó­bevallásokat, amikor a beval­lott jövedelem csak 26,6 mil­liárd schilling, holott ez az összeg a hivatalos becslés sze­rint legalább 48,5 milliárd schil­ling volt. Tehát a vállalkozók jövedelmének majdnem a fele szabadult meg az adóztatástól, hogy a gazdagok még gazda­gabbá legyenek. De ezenkívül még számtalan más adókedvezményben ls ré­szesítik a gazdagokat, akik hosszú évek óta amúgy is adó­hátralékban vannak. Ugyanak­kor a dolgozók kereseti adóját egyszerűen levonják a bérekből és emellett az adókulcs állandó emelésével súlyosbítják a kis­fizetésű, egyszerű emberek vál­lára rakott terheket.

Next

/
Thumbnails
Contents