Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-11 / 221. szám, vasárnap

A járási bizottság két évben egyszer hfvja össze a Járási konferenciát. A tárgyalás időpontját és napirendjét legalább két hónappal előbb közli. 30. A járási bizottság összehívja a rendkívüli járási konferenciát, ha: a) Így dönt a járási bizottság plenáris ülése résztvevőinek kétharmados többsége; b) ezt a járási szervezet tagjainak egyharmada kívánja; cj a Járási ellenőrző és revíziós bizottság tagjainak négyötödös többsége kívánja; d) így dönt a magasabb fokú pártszerv. A párttagok és az alapszervezetek a járási bizottság és a járási ellenőrző és revíziós bizottság elé terjesztik a rendkívüli járási konferencia összehívásának követelményét. Ezek a szervek kötelesek tájékoztatni a párttagságot az Ilyen követelmény számbeliségéről. A rendkívüli konferenciát összehívásának bejelentésétől számítva legkésőbb egy hónapon belül rendezik meg. 31. A konferenciák közti időszakban a járási szervezet legmagasabb fokú szerve a járási pártbizottság. A járási pártbizottság: a) szüntelen megismerési tevékenység alapján a párt programjával összhangban és a magasabb fokú szervek határozataival meghatározza az önálló eljárást a járás politikai, gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásában; b) részt vesz a magasabb fokú pártszervek és az egész párt politikai döntéseinek kidolgozásában és a járásban gondoskodik valóra váltásukról; c) irányltja az alacsonyabb fokú pártszervezetek és szervek munkáját, miközben tiszteletben tartja önállóságukat a helyi kérdések megoldásában, és segítségükre van tevékenységükben. Felszámolja az olyan alapszervezeteket, amelyekben a tagok létszáma az előírtnál alacsonyabb lett; d) irányítja a járási szervezet ideológiai munkáját, a funkcionáriusi aktíva művelédőse céljából pártlskolákat és alakulatokat létesít; e) megválasztja a járási bizottság elnökségét, elnökét és titkárait; f) megválasztja a járási bizottság különféle bizottságait és azok elnökeit; g) tevékenységéről számot ad a járási konferenciának, a pártszervezeteknek és tá)ékoztatja a magasabb fokú pártszerveket ; h) jóváhagyja a kommunisták jelölését a járási nemzeti bizottság képviselői tisztségébe, képviselőit a Nemzeti Front járási szerveibe; szüntelenül együttműködik a kommunista képviselőkkel, a Nemzeti Front, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek járási szerveiben dolgozó kommunistákkal és létrehozza sikeres tevékenységük feltételeit. Felhasználja ismereteiket és javaslataikat és döntéseit megkonzultálja velük; i) létrehozza és irányítja a járási bizottság sajtóorgánumait és jóváhagyja vezető szerkesztőiket; j J jóváhagyja a költségvetést, ellenőrzi teljesítését, gazdálkodik a párt anyagi eszközeivel és rábízott vagyonával; kJ ellenőrzi és értékeli a járási bizottság apparátusának mun káját. A járási bizottság a járási szervezet politikai helyzetének és feladatainak megfelelően a szükségletekhez igazodva ülésezik, háromhavonta legalább egyszer. A járási bizottság ülését az elnökség hívja össze: aj saját elhatározásából; b) a plénum munkaterve vagy döntése alapján; c) a járási bizottság tagjai egyharmadának kívánságára; d) a járási ellenőrző ós revíziós bizottság kérésére; e) az alapszervezetek egyharmadának kívánságára; f) a magasaDb fokú pártszerv döntése alapján. 32. Az elnökség a járási bizottság végrehajtó szerve, amely a Járási bizottság ülései közti időszakban a járási konferencia és a járási bizottság határozataiból eredő feladatok teljesítését biztosítja. Irányítja és ellenőrzi az apparátus munkáját és olyan tevékenységet fejt ki, amellyel a járási bizottság megbízta. Az elnökség felel a járási bizottságnak és tevékenységéről rendszeresen számot ad neki. 33. A JNB kommunista képviselői alkotják a kommunista képviselők klubját, amely a járási bizottság plénumának irányításával, határozataival összhangban működik. 34. A nemzeti-területi szervezetek központi bizottságai által a járási szervezetek szintjére emelt városi szervezetekben városkerületi pártbizottságok létesülhetnek, amelyek a helyt pártbizottságok jogaival rendelkeznek. A nemzeti-területi szervezetek központi bizottságai szükség esetén más pártszervezeteket ls létesíthetnek, felruházhatják őket a járási bizottságok egyes jogaival, vagy a járási szervezetek szintjére emelhetik őket. 35. Prága, Bratislava és más törvényhatósági Joggal felruházott nagyvárosok városi pártszervezeteinek különleges helyzetük van. Városi bizottságokat hoznak létre, amelyek a városkerületi és más, a járási szervezetek jogaival felruházott szervezeteket irányítják, egybehangolják a kommunisták törekvéseit a városi politika kidolgozásában és gyakorlásában. 36. A kerületi bizottságok tevékenységükben lényegében a járási szervezetekre érvényes és a kerületi bizottságok hatáskörére kiterjesztett határozatokhoz, valamint a nemzeti-kerületi szervezetek központi bizottságainak határozataihoz Igazodnak. A nemzeti-területi szervezetek Központi Bizottságai Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságával megegyezve, a járási szervezetek megsegítésére bizonyos pártalakulatokat létesíthetnek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemzeti-területi szervezetei a cseh országrészekben és Szlovákiában 37. A Cseh Országrészek Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia egységes, internacionális kommunista pártjának nemzeti-területi szervezete. Programjához és alapszabályzatához igazodnak, tagjaiknak egységes tagsági Igazolványuk van. 38. A nemzeti-területi szervezet legmagasabb fokú szerve a Cseh Országrészek Kommunista Pártjának és Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A kongresszus a járási konferenciákon megválasztott, szavazati joggal rendelkező küldöttekből és a tanácskozó joggal rendelkező küldöttekből tevődik össze, akik tagjai és póttagjai a Cseh Országrészek Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, tagjai az Ellenőrző és Revíziós Bizottságnak; és eddig nem választották meg őket szavazati joggal rendelkező küldötteknek. A nemzeti-területi szervezet kongresszusa: a) megítéli a nemzeti-területi szervezet politikai, gazdasági, ideológiai; kulturális és társadalmi problémáit, megoldásukat az elmúlt időszakban és kitűzi a további tevékenység irányát; b) megtárgyalja a nemzeti-területi szervezet Központi Bizottságának, Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót; c) megválasztja a Központi Bizottságot, az Ellenőrző és Revíziós Bizottságot; a Központi Bizottság, valamint az Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagja vagy póttagja csak az lehet, aki legalább öt éve tagja a pártnak; d) dönt a párttagok és szervezetek kérelme, panasza és fellebbbezése ügyében; ej megtárgyalja és megszövegezi a nemzeti-területi szervezet álláspontját Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkájához és a párt politikájához. A nemzeti-területi szervezet kongresszusát annak Központi Bizottsága hívja össze négyévente legalább egyszer. A Központi Bizottság legalább négy hónappal a kongresszus előtt közli megtartásának dátumát és napirendjét. 39. A nemzeti-területi szervezet Központi Bizottsága összehívja a rendkívüli kongresszust, ha: a) így dönt a Központi Bizottság tagjainak kétharmada; b J kéri a tagoknak egyharmada; c J kéri a nemzeti-területi szervezet Ellenőrző és Revíziós Bizottságának négyötöde; d] így dönt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tagok, az alapszervezetek, a járási bizottságok vagy a járási konferenciák a rendkívüli kongresszus összehívásának követelményét a nemzeti-területi szervezet Központi Bizottsága, valamint Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elé terjesztik. Ezek I. A párton belüli élet és tevékenység alapvető elvei 1. Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységét a demokratikus centralizmus alapján fejti ki. A demokratikus centralizmus jelenti: a párt programjának és politikai irányvonalának, mint a tudományok legújabb ismereteire támaszkodó alkotó marxilenini tevékenység eredményének demokratikus kidolgozását, a kommunisták és a nem kommunisták nézeteinek összevetését, különféle javaslataik megítélését; a párttagoknak és a szervezeti felépítés alacsonyabb fokú láncszemeinek részvételét a pártoolitika kidolgozásában és megvalósításában, a pártpolitika helyességének szüntelen felülvizsgálatát a gyakorlatban; minden párttag azonos lehetőségét arra, hogy kifejthesse a pártpolitikára vonatkozó álláspontját, pártfórumon védje meg nézeteit, javaslatokat tehessen és bírálhasson bármely párttagot, pártszervezetet, vagy pártszervet. A vezető és ellenőrző pártszervek egész rendszerét demokratikus választással, a funkcionáriusok alulról jövő értékelésével és ellenőrzésével hozzák létre; a pártszervek rendszeresen számot adnak, beszámolnak tevékenységükről azoknak a pártszervezeteknek, amelyek megválasztották őket és közvetítésükkel az egész tagságnak. Az alacsonyabb fokú szervezetek és szervek tevékenységükről és a párthatározatok teljesítéséről tájékoztatják a magasabb fokú szerveket; a magasabb fokú szervek programadó dokumentumai és határozatai az alacsonyabb fokú szervezeteket és szerveket, valamint a párt minden tagját kötelezik. 2. A párt szervezeteiben és szerveiben kollektív megvitatás után, a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozzák a döntéseket. Az évzáró taggyűlések, a pártszervek plenáris ülései, a konferenciák és a kongresszusok akkor határozatképesek, ha jelen van a tagok vagy a rendesen megválasztott küldöttek több mint a fele. A szervben a szavazás módját a tárgyalási rend határozza meg. Fontos döntése előtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, vagy a nemzeti-területi szervezetek Központi Bizottságai párton belüli vitát, esetleg közvéleménykutatást szerveznek. Az eredményről tájékoztatják a párt nyilvánosságát. 3 A demokratikus centralizmus^szellemében a kisebbség aláveti magát a többségnek és teljesíti az elfogadott határozatokat. A kisebbség joga: a) megszövegezni álláspontját és követelni annak jegyzőkönyvbe iktatását; b) megtartani nézetét és az új ismeretek, valamint az elfogadott határozat gyakorlati tapasztalatai alapján kérni az illetékes pártszervezettől, vagy szervtől álláspontjának ismételt megítélését. A kisebbségi nézetek pártolóira, amennyiben ezek a nézetek nem állnak elvi ellentmondásban a párt programjával és alapszabályzatával, csak eszmei eszközökkel lehet hatni. A kisebbség tagjainak az alapszabályzat kereteit túllépő szervezkedése, a párttagok saját szakadása fegyelmükhöz Igazodó tömörüléseinek létrehozása megengedhetetlen. 4. Az egész párt, egyes szervezetei és szervei akcióképességének feltétele az önkéntes és öntudatos fegyelem. Ez a marxizmus—leninizmusnak, a párt céljainak és szükségletelnek mélységes megértéséből, valamint a kommunistáknak a szocializmus ügye iránti odaadásából ered. 5. A párt szervezetei és szervei tevékenységükben a programhoz, az alapszabályzathoz és a magasabb fokú szervek határozataihoz igazodnak, amelyek kötelezőek számukra. A magasabb fokú szervek kötelesek létrehozni az alacsonyabb fokú szervek kezdeményezése és önállósága kibontakozásának feltételeit. A szervezetek és a szervek önállóan döntik el a hatáskörükbe tartozó politikai és szervezeti kérdéseket. Eltérő nézet esetén a magasabb fokú szervhez, az ellenőrző és revíziós bizottsághoz, a konferenciához vagy a kongresszushoz folyamodhatnak. 6. A párt tagjai, szervezetei és szervei a párt- és társadalmi tevékenység bizonyos szakaszai, a magasabb fokú pártszervek beleegyezésével együttes tanácskozásokat folytathatnak tevékenységük egybehangolására, a párt szervezetei és szervei számára álláspontjuk vagy alternatív javaslataik kidolgozására. 7. A párttagok munkahelyükön, vagy lakhelyükön alapszervezetekben tömörülnek. A községek, a városok, az üzemek és a vállalatok alapszervezetei helyi, városi, üzemi és vállalati szervezetekben tömörülnek. Az a pártszervezet, amelynek hatásköre felöleli az adott területet, vezet! rendszerint az e területen működő valamennyi pártszervezetet. A pártszervek élére minden fokon elnököt választanak. A pártnak, mint egésznek a nevében a pártkongresszus és a kongresszusok közti időszakban a Központi Bizottság lép fél, egyes esetekben az általa felhatalmazott küldöttségek és szervek. A többi szervezet és szerv a saját nevében lép lel. 8. A párt minden szervét titkos szavazással választják. A tisztségekbe olyan kommunistákat választanak ki, akiknek politikai, szakmai tudásuk és erkölcsi tulajdonságaik, valamint a pártmunkában és a közéleti tevékenységben szerzett tapasztalataik alapján személyi tekintélyük van és élvezik a dolgozók bizalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezeknek az alapelveknek biztosítására egységes választási rendet hagy jóvá. 9. Valamennyi fokon a szervezetek és szervek a tagok és a funkcionáriusok önkéntes aktívájára támaszkodnak, és kibontakoztatják a párttagoknak az irányításban való részvételének célszerű, demokratikus formáit. Ennek érdekében a szervezet és a szerv tagjainak, továbbá tapasztalt és kezdeményező funkcionáriusoknak és szakembereknek sorából tartósan, vagy ideiglenesen működő bizottságokat és munkacsoportokat hoznak létre. A bizottságok és a munkacsoportok tevékenységük eredményeit és Javaslataikat annak a szervezetnek vagy szervnek terjesztik fel, amely létrehozta őket. Ez részvételükkel megtárgyalja felterjesztésüket. 10. A pártszervek politikai és szervezeti feladatai teljesítésére létrehozzák a nekik alárendelt és általuk értékelt apparátusukat. A apparátus nem veheti át a párt szervezeteinek, szerveinek, az állami, a gazdasági, valamint a társadalmi szervezetekben és intézményekben dolgozó kommunistáknak jogkörét. Tevékenyen hozzájárul a határozatok előkészítéséhez és megvalósításához. A pártapparátusba tapasztalt, politikailag fejlett és szakképzett dolgozókat vesznek fel. 11. Az eszmei egységnek és a párton belüli demokráciának feltétele a megismerési és tájékoztatási rendszer, amely egységbe foglalja a tudományos megismerést, a párttagok és az összes dolgozók általánosított tapasztalatalt, a felülről lefelé és a lentről [elfelé Irányuló párton belüli információk cseréjét, a pártszervezeteknek és szerveknek a tagság rendelkezésére bocsátott információit és dokumentumalt, a párt és a széles nyilvánosság között a nézetek és az ínformációk cseréjét a hírközlő eszközök közvetítésével, a szakvéleményezés és a tudományos kutatás szüntelen alkalmazását a kérdések aldöntésében és a propagandában. A megismerési és a tájékoztatási rendszer fontos része a pártsajtó. Minden pártlapot kiadója irányít. 12. A kádermunkában a következő elvek érvényesek: a) a káderkérdéseket kizárólag a szervezet és a választott szervek döntik el; b J a párt szervezetei és szervei törekednek minden párttag képességeinek és aktivitásának kibontakoztatására; c J a jelölteket a párttagság széles körű részvételével választják ki; d) a káder javaslatok megtárgyalásánál rendszerint több változatot tartalmazó javaslatot terjesztenek elő; e) a jelöltek és a pályázók kiválasztásában és javasolásában a párt-, a köz és a gazdasági élet tisztségeibe kizárólagos szempont a színvonal; f) a szervezetek és a szervek minden funkcionáriusának megteremtik a tisztség gyakorlásának a feltételeit és munkájukat rendszeresen értékelik. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a hatalom túlságos összpontosítását egy kézben, leküzdjék az egy helyben topogást és a párt szerveibe biztosítsák az új erők beáramlását, a kiválasztásnál és a választásnál az alábbi alapelvek érvényesek: