Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-11 / 221. szám, vasárnap

'a) nem szabad összevonni Sz olyan vezető í>ár"t'-, állami Ős közéleti tisztségeket, amelyeknek egy személynél való összpontosítása lehetővé teszi az egyén kiváltságos helyzetét és gyengíti ellenőrzését; b) létre kell hozni annak feltételeit, hogy egy személynél ne összpontosuljon néhány fontos párttisztség; c) az alapszervezetektől eltekintve, a funkcionáriusokat ugyanazokba a szervekbe legfeljebb háromszor egymásután válasszák kétéves működést időszak mellett és legfeljebb kétszer egymásután négyéves működési időszak mellett; kivételes esetekben a szervben való tagságot egy működési időszakkal meghosszabbítják. A kivételeket jóvá kell hagynia a konferencia vagy a kongresszus küldöttei kétharmados többségének. 13. A párt ellenőrző rendszere felülvizsgálja, vajon a párt tevékenysége megfelel-e a program célkitűzéseinek, a szervezetek és a szervek politikája reagál-e a szocialista társadalom szükségleteire, hogyan teljesítik a párt alapszabályzatát és a pártmunka milyen módszereit alkalmazzák. Az ellenőrzés gyakorlásának módja: a) a tagoknak, valamennyi fokú pártszervezetnek és szervnek önellenőrzése, elsősorban a bírálat és az önbírálat fejlesztésével; b) az ellenőrző és revíziós bizottságok független rendszere; c) a társadalom nyilvános ellenőrzése. II. A párttagság 14. Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja lehet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden 18 évnél Idősebb állampolgára, aki egyetért a párt programjával és alapszabályzata val, elkötelezetten részt akar venni a politikai és közéleti munkában, a szocialista társadalom fejlesztésében, elhatározta, hogy aktív munkát fejt ki a párt valamelyik szervezetében és fizeti a tagdílat. 15. Az állampolgár önként lép be a pártba és saját akaratából kiléphet a pártból. 16. A párttagokat a marxizmus-leninizmus eszmél, a közös feladatokért és célokért folytatott harc, az elvtársi együttműködés, az öntudatos fegyelem, a kölcsönös bizalom és bírálat fűzi egymáshoz. A párttag a pártszervezet döntő fontosságú, tevékeny tényezője. Szervezett valamelyik alapszervezetben, s annak, illetve a magasabb fokú szervnek irányításával, amelynek tagja, tevékeny politikai munkát fejt ki A munkafolyamatban levő kommunisták elvileg munkahelyük alapszervezetében szervezettek. Az alapszervezet beleegyezését adhatja a lakóhelyen való szervezettséghez, és a járási pártbizottság beleegyezhet egv más alapszervezetben való szervezettséggel is. 17. Az új párttagok felvétele az alábbi elvekhez igazodik: a) a pártba való felvételre folyamodó az Illetékes alapszerve zetnek henyújtja jelentkezési ívét, életrajzát két olyan párt tag a|ánlásával, akik személyesen ismerik és a pártnak több mint 3 éve tagjai; b) minden evves párttag felvételét az alapszervezet taggyűlése külön-külön tárgyalja meg, és nyilvános szavazással dönti el; a jelentkező a párt tagjává válik, ha a jelenlevőknek több mint a fele ráadja szavazatát; c) az idegen állampolgárok felvételét, más kommunista és munkáspártok tagsági Idejének beszámítását Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Irányelvei szabályozzák; d) a párt új tagjának tagsági igazolványát a járási bizottság állítja ki és felveszi őt nyilvántartásába; a párttag az alapszervezeti bizottságnak jelenti be a tagsági igazolvány elvesztését. 18. A pátrnak minden tágja a pártban egyenlő, tekintet nélkül nemére, fajára, nemzetiségére, szociális származására, végzettségére, tisztségére és társadalmi helyzetére. A párttagsággal összeegyeztethetetlen bármiféle faji. szociális és nemzetisé gi megkülönböztetés, az Ilyen nézetek és Ideológiák terjesz tése. A párttagságból a tagnak nem származnak semmiféle kiváltságai ós előnvei. Az öntudatos pártfegyelem, tekintet nélkül az érdemekre és a funkciókra, minden kommunistára egyfor mán érvénves. A párttag loga hogy: ai részt vegyen a párt programjának, alapszabályzatának, politikai irányvonalának és taktikájának kidolgozásában, valamint megvalósításában; b) válasszon és választható legyen a párt szerveibe és lemondhasson tisztségéről; ej tájékoztatva legyen a pártpolitika minden alapvető kérdéséről, a párt szerveinek és tagjainak munkájáról. Kikérjen bármiféle tájékoztatást és dokumentumokat azoknak a szervezeteknek és szerveknek tevékenységéről, amelyeknek tagja; dl a pártgyűléseken és a pártsajtóban nyíltan, bíráló szellemben kifejtse nézetét a pártnak, valamennyi szervének és minden tagjának — tisztségétől függetlenül — tevékenységéről ; e) a többség akaratának tiszteletben tartása és teljesítése mellett megtartsa saját nézetét, az új ismeretek és az elfogadott határozatok gyakorlati tapasztalatai alapján az Illetékes pártszervezettől vagy szervtől kérje álláspontjának ismételt megítélését; f) kérdéseket, észrevételeket és Javaslatokat továbbítson a párt szerveinek, egészen Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusáig; g j részt vegyen a párt azon szervezeteinek és szerveinek gyűlésein, amelyeken munkáját értékelik és a személyéről döntenek; megismerje a tevékenységével és a magatartásával kapcsolatos nézeteket, észrevételeket, és kifejthesse álláspontját; pártüsyekben fellebbezést nyújtson be a pártszerveknek, egészen Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusáig. \ párttuq kötelessége, hogy a| aktív politikai tevékenységet fejtsen ki a pártszervezetekben és. más szervezetekben, harcoljon a párt politikájának érvényesítéséért és nyerje meg neki az állampolgárokat; b) betartsa a párt alapszabályzatát, teljesítse a párt határoza tiit, és részt vegyen a taggyűléseken; c| törekedjék a pártban és a társadalomban a kritika és az elvtársi viszony fejlesztésére, védelmezze minden dolgozó demokratikus jogalt és szabadsőgát; d) a pártban és a polgári életben igazságosan és becsületesen jérjon el; e) elmélyítse a marxizmus-leninizmus ismeretét és ezt a szocialista tőrsadalom haladó kibontakoztatására használja fel; f J szaktudása és szakképzettsége fejlesztésével pőrton belüli, ő'.lampolgőri és munkakötelességeinek példás teljesítésével erősítse a párt tekintélyét és akelőképességét; gl a megállapított szinten fizesse a tagdíjat; h J alapszervezetének bejelentse munka- vagy lakhelyének minden változását. 19. Ha a párttag a pártbizottság többszöri figyelmeztetése ellenére, személyes tárgyalás után tartósan nem teljesíti alapvető tagsági kötelezettségeit és más vétséget nem követ el, a taggyűlés törölheti a párttagok sorából. 20. A párttagság a pártból való kilépéssel, a tagság soraiból való törléssel, kizárással vagy elhalálozással szűnik meg. A párttagság megszűnése után a tagsági Igazolványt átadják az alapszervezeti pártbizottságnak. III. A párt szervezeti felépítése A párt alapszervezetei 21. A kommunisták alapszervezetekben tömörülnek, amelyek a szervezeti felépítés elsődleges láncszemei, és a párt tevékenységének alapja. A kommunisták a járási pártbizottsággal megegyezve ott létesíthetnek alapszervezetet, ahol több mint öt párttag van. 22. Az alapszervezetek nyílt politikát folytatnak minden állampolgárral szemben, tanácskoznak velük, szem előtt tartják és felhasználják nézeteiket és javaslataikat, s körükben lemérik munkájuk hatékonyságét. Az alapszervezetek a társadalmi élet minden szakaszán működnek. Ösztönzésükkel és javaslataikkal részt vesznek a párt általános irányvonalának kidolgozásában, és hatáskörükben biztosítják annak teljesítését. Az adott helyzet ismeretében, a párt általános irányvonalával összhangban, önálló politikát dolgoznak kl és gyakorolnak. Megmagyarázzák a párt politikai elképzeléseit és céljait, a helyi feltételek között vonzó ideológiai és politikai szervező munkával a saját hatáskörükben megnyerik az állampolgárokat a konkrét problémák megoldására, a szocialista társadalom fejlesztésében való részvételre. A legtevékenyebb állampolgárokat, főlsg a fiatalokat megnyerik a párttagság soraiba. A nemzeti bizottságokban, a társadalmi, az önigazgatási és az érdekvédelmi szervezetekben dolgozó kommunistákat arra vezetik, hogy aktív munkát fejtsenek ki e szervek és szervezetek feladatainak és küldetésének teljesítésében, s ellátják őket a szükséges információkkal. Szervezik a párttagok és a pártonkívüliek marxista—lenini nevelését, tárgyilagosan tájékoztatják őket és tomácsolják nekik a fontos társadalmi problémákkal és eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásokat. A párttagoknak megteremtik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy teljesíthessék a magasabb fokú szervek határozataiból eredő célkitűzéseket, az adott szervezet őltal kitűzött feladatokat; érvényre juttatják a kommunlstők személyi és társadalmi felelősségét. Tevékenységükről tájékoztatják a magasabb fokú pártszerveket. Kezelik a pártszervezet anyagi eszközeit és tulajdonát. 23. Az alapszervezet legmagasabb fóruma a taggyűlés. A taggyűlés: a) megítéli a szervezet politikai tevékenységét, a helyzet elemzése alapján határozatokat fogad el, feladatokkal bízza meg minden tagját és ellenőrzi teljesítésüket; b) értékeli a bizottságnak, az egyes pártcsoportoknak, valamennyi funkcionáriusnak és tagnak tevékenységét, módosítja a bizottság összetételét; c J álláspontot foglal el a magasabb fokú pártszervek, főleg a járási bizottság munkájához és az egész párt politikájához; d J felveszi a párt új tagjait; ej kétéves működési időszakra megválasztja a bizottság elnökét, tagjait, az ellenőrző és revíziós bizottságot, vagy a gazdálkodás revizorjait és a konferenciák küldötteit; f) jóváhagyja a nemzeti bizottságokba képviselőnek jelölt kommunistákat, megítéli munkájukat, valamint a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját, megtárgyalja javaslataikat és észrevételeiket; g) dönt a fegyelmi eljárás elindításáról, bizottságokat létesít a párttagok panaszainak és vétségeinek felülvizsgálására, és párt büntetéseket szab ki. A taggyűlés beteg és idősebb tagoknak, vagy más komoly esetekben bizonyos engedményeket tehet a pártfeladatok teljesítésében. A bizottság olyan gyakran hívja össze a taggyűlést, ahogy megkívánja a pártszervezet szüntelen, aktív politikai munkájának igénye, de kéthavonta legalább egyszer. A bizottság továbbá köteles egybehívni a taggyűlést, ha ezt kéri: a) valamelyik pártcsoport; b J a tagság egyötöde; c) ha így dönt a magasabb fokú pártszerv. 24. A bizottság a dolgozók többségét érintő komoly problé> mák megtárgyalására a taggyűlésre meghívja a nem kommunisták érdekelt csoportjait, vagy nyilvános pártgyűlést tart. A kommunisták kötelessége ezeken a gyűléseken olyan légkört kialakítenl, hogy az emberek kifejthessék álláspontjukat és megtehessék javaslataikat, bíráló észrevételeiket. 25. Az alapszervezeti bizottság ösztönzi a szervezet tagjainak politikai aktivltősát. Megszervezi a taggyűlés határozatainak teljesítését, irányítja a pártcsoportok munkáját, és egyénileg foglalkozik a kommunistákkal a taggyűlés közti Időszakban. A taggyűlésnek rendszeresen számot ad tevékenységéről. 26. Az alapszervezetek az egyes munkahelyek vagy helységek konkrét feltételeihez igazodva, pártcsoportokat hoznak létre, amelyek vezetőt választanak. A bizottság a pártcsoportok közvetítésével szervezi meg a taggyűlések közötti időszakban a pártfeladatok teljesítését, bevonja a kommunistákat az aktív munkába, felhasználja javaslataikat és észrevételeiket. A pártcsoportok szorosan együttműködnek minden dolgozóval, megtanácskozzák velük a helység vagy a munkahely égetően fontos problémái megoldásának módját. 27. A város vagy a község keretében minden üzemi és helyi szervezet egysegét — városi vagy helyi szervezetet képez. A nagy üzemekben, munkahelyeken és más Intézményekben, ahol több alapszervezet van, egészüzemi vagy vállalati bizottságokat létesítenek. A városi, a helyi, az egészüzemi és a vállalati bizottságokat, az ellenőrző és a revíziós bizottságokat két évre választják a konferenciákon vagy az egészüzemi plenáris évzáró taggyűléseken. A városi, a helyi, a vállalati és az egészüzemi bizottságok, az alapszervezetek függetlenségét kibontakoztatva a saját hatáskörükben határozzák meg a politikai, a gazdasági, az ideológiai és a kulturális problémák megoldásának egységes eljárását, az adott munkahelyen vagy helységben összeegyeztetik a kommunisták és az alapszervezetek törekvéseit. Velük együtt szervezik a tömegpolitlkal és ideológiai munkát. A városi és a helyi nemzeti bizottságba, a szakszervezeti, a vállalati és az önigazgatási szervekbe kommunista jelölteket javasolnak képviselőknek, tisztségviselőknek. A működési időszakban rendszeresen együttműködnek velük. A nemzeti bizottságokban, a társadalmi, az önigazgatási és az érdekvédelmi szervezetekben a kommunistákat aktív tevékenységre vezetik, e szervezetek és szervek feladatainak és küldetésének teljesítésére. Ellátják őket a szükséges információkkal, értékelik munkájukat, megtárgyalják javaslatalkat és észrevételeiket. A nemzeti-területi központi bizottságok a kiválasztott városi, vállalati és egészüzemi bizottságokat felruházhatják a járási bizottság egyes jogaival vagy teljes jogkörével. A párt járási szervezete 28. A járás területén levő pártszervezetek képezik a párt járási szervezetét. 29. A járási szervezet legmagasabb fokú szerve a járási konferencia, amely az alapszervezetekben szavazati joggal megválasztott küldöttek és a tanácsadó joggal rendelkező olyan küldöttekből tevődik össze, akik tagjai és póttagjai voltak a járási pártbizottságnak vagy tagjai a járási ellenőrző és revíziós bizottságnak, amennyiben nem választották meg őket szavazati Joggal rendelkező küldötteknek. A járási konferencia: a) megítéli a járási szervezet politikai munkáját az elmúlt időszakban és kijelöli további tevékenységének feladatait; b j megtárgyalja a járási bizottság és a járási ellenőrző és revíziós bizottság tevékenységéről szóló beszámolókat; ej megválasztja a járási bizottságot, a járási ellenőrző és revíziós bizottságot; d j megválasztja a nemzeti-területi szervezetek és Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusa küldötteit; e) dönt a párttagok kérelmei, panaszai és fellebbezései ügyében; f J megtárgyalja és megszövegezi a Járási szervezet álláspontját a magasabb fokú pártszervek munkájára és a párt politikájára vonatkozóan; g) megtárgyalja és jóváhagyja a járási szervezet javaslatait a Központi Bizottság tagjait illetően. fr 4