Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-10 / 189. szám, szerda

Az évad utolsó operabemutatója Az elmúlt években a Szlovák Nemzeti Színházban gyakran tanúi lehettünk, hogy az évad utolsó bemutatóit felületesség, és hiányos betanulás jellemezte. Örömmel nyugtázzuk, hogy ebben az évben nem így történt. Az Operaház társulata kellemes meglepetéssel szolgált leghívebb látogatóinak. Puccini két egyfelvonásosának bemutatójáról elmondhatjuk, hogy az idei évad legsikerültebb produkciója volt. Ez a két egyfelvonásos opera az Angelica nővérrel együtt operahármast alkot, melynek bemutatója 1919-ben volt, Rómában. A mostani előadásból kihagyták a hármas utolsó részét, egyrészt gyengébb művészi színvonala miatt, és avégett is, nehogy az előadás túlságosan hosszúra nyúljon. A két bemutatott egyfelvonásos opera mesteri ellentétet alkot. Puccini a tragikus színezetű Köpenyben sajátos témát talált, amelyhez mesteri munkával mindent hozzáadott, ami kellett. Ügy, mint a többi operáiban megszoktuk, hiteles zenét szerzett a hirtelen fellobbanó érzelmek e naturalista történetéhez. Színes muzsikája szuggesztív erővel hat a dráma feszült légkörében, nagyszerűen ábrázolja a környezet hangulatát és képes arra is, hogy mint egy jó pszichológus érzékelje a főés mellékszereplők legfinomabb érzelmi és hangulatbeli árnyalatait is. A drámai feszültségű Köpenynyel ellentétben a Gianni Schicchi egészen más világból való. Szellemes, komikus opera ez, tele ragyogó zenei ötletekkel. Ennek az egyfelvonásosnak a szövegkönyve egy tragikomikus jelenetet dolgoz fel Dante „Isteni színjátékából", ahol a hozzátartozók egy gazdag nagybácsi halottas ágyánál jelentős vagyonának elosztásáról vitatkoznak. Gianni Schicchi agyafúrt manővere, amellyel az egész rokonság eszén túljár, kemény büntetésül szolgál harácsolásukért és hiúságukért. Itt a szövegkönyv a szatíra és irónia eszközeivel pellengérezi ki „a gyászoló hozzátartozók" fösvénységét és nagyravágyását. Ez a nem mindennapi téma Puccinit technikailag bravúros zene megkomponálására ösztönözte, ahol egyedülállóan érvényesíthette nagyszerű zeneijellemző művészetét és kiapadhatatlan melódiagazdagságát. A Gianni Schicchi, a zenei gondolatok szellemessége, valamint az elemi erővel ható komikum miatt, egyike a legjobb és leghálásabb komikus operának, amely képes magával ragadni a színészeket és a közönséget is. Több éves tapasztalatok bizonyítják, hogy a bratislavai operaház legjobb művészeti eredményeit klasszikus operák bemutatásával, elsősorban Verdi és Puccini műveivel érik el. Ezt egyébként ez a bemutató is tanúsítja. A sikerhez nagymértékben járul hozzá a ragyogó színészi szereposztás, valamint a karmester, Tibor Frešo, aki a technikailag kitűnő zenekar élén nagyszerű zenei átérzéssel tolmácsolja Puccini muzsikájának kifejező gazdagságát. Frešo példás interpretációjával, amely nagyfokú megértést tanúsít Puccini zenéje iránt, az évad egyik legsikerültebb karmesteri teljesítményét nyújtotta. Oroszlánrésze van a sikerben Branislav Kriško rendezőnek is, aki különösen a Gianni Schicchi színpadra vitelében nagyfokú komikus tehetségéről tesz tanúbizonyságot. A tragikomikus, néha már groteszk történetet találékonyan és érdekesen rendezte, elsősorban az egyes komikus helyzetek kiélezésére, és a szereplők elferdült jellemének csattanós kipellengérezésére törekedett. A szereplőkről elmondhatjuk, hogy csaknem minden szerepre ideális színészt talált. Gianni Schicchi szerepét Juraj Martvoňra bízta, akinek intelligens színészi tehetsége és eddig kevéssé felhasznált komikus képessége teljes fényében csillogott. A második szereposztásban FranJo Hvastija igyekvő, de még nem teljesen hiteles. A „gyászoló hozzátartozók" sokszínű társaságában aprólékos kidolgozással kitűnő teljesítményt nyújtott Ľuba Baricová, Jarmila Sedláŕová (Öreg Zita], Jirí Záhradníöek (Rinuccioj, Pavol Gábor (Gherardo), Božena Suchánková (Nella), Gejza Zelenay (Betto dl SigBOHDAN LACINA a képzőművészet lirikusa UI4M 1968 10. Városunkban újabban egymást követik a cseh festészetet bemutató kiállítások. Nemzeti Képtárunk a cseh és szlovák piktúra 50 éves fejlődéséről, a prágai Špála-galéria kiállítói alkotásainak keresztmetszetéről pedig a Dosztojevszkij-sori Mflvészház tárlata tájékoztatott. Július havában ugyan itt rendezték el Lacina 1965—67 között létrejött, mintegy 75 olajképét, illetve pasztelljét, amelyek művészi pályájának legutóbbi szakaszát jelzik. Lacina 1912-ben Morvaországban született. Prágában rajztanári oklevelet szerzett. 1938 óta közép-, szak- és főiskolákon pedagógusként működik. Az óbabiloni Gilgames eposzt és Mácha Májusát is az ő poétikus szépségű illusztrációi ékesítik. Művészetének kiindulópontja a szürrealizmus. Lacinát, a festőt. a tudomány klasszikus görög, s az újabb filozófia —, a zene és a költészet egyaránt vonzzák. Mindezekben gyökereznek alkotásai, melyeknek közvetlen sugalmazói a valóság, a festő belső világa s gazdag képzelete. De kifejeződnek benne a kortársak vágyai és aggódásai is. Megnyilatkozik műveiben a szüntelenül hullámzó jelen és a ma művészetének sajátos ellentmondásossága. A valóságelemek homályos és talányos szférákba illeszkednek. Dialektikus ellentétképpen racionalista korunknak az irracionális felé hajló művészet felel meg. Ma műfajilag osztályozzuk festményeit, akkor tájképekről, zenei- és alakos motívumokról meg csendéletről szólhatunk. Ám egyetlen esetben sem hagyományos, vagy szokványos értelemben. Tájai nélkülözik az anyagi realitás nyers erejét. Szerkezetük oldott, álomszerű lebegésű, a szemlélő előtt homályos és zárt világot nyit meg. A Táj, amely egykor tenger volt, a Súlytalan táj, — a Mítoszok tája különösek, jelzésekben, filozófiai mélységben bővelkedők. Enyhén világos színeik egy-egy élénkebb árnyalat, harsányabb folt ellenpontozásként hat. A tér és idő fogalma izgatják. Metafizikai indításúak a Terek viszonya, a Terek rezonanciája. Töprengő elmélkedés hatja át a meztelen, bordái között dobogó szívű „Ketyegő csontvázat", a „Kis toronyórát", az „Idő mágnestűjét" s a „Delejes ingát". „A tavaszi mező sípja" a csírázó, újjászülető élet diadalát ünnepli. Zenei ihletésűek még az „Akkord" felcsendülő összhangja, a „Hárfa", a „Harang". — Szubjektív ösztönzést sejtetnek és rejtett összefüggések feltárására törekszenek a Sötétséget áttörő fény, az Átmenet az éj és a nappal között s a Vérvörös hajnal. A halk, nyugodt színek között tragikus tónusokban, fájdalmas feszültségben jelentkezik egy-egy erősen stilizált nőalak, a gyermekeit sirató Niobé, a szenvedő káriai lány, az élet terhét hordozó Karvatida, — s a Halálfej meg a Pusztaság. A -szerves és szervetlen világ folytonosságára, a természet bámulatos törvényszerűségeire utalnak a Kristályok az iszapban, az alma Magháza, az Anvaöl titokzatos meleg sötétsége. S mindezeket a mélyről feltörő tartalmakat Bohdan Lacina modern, kulturált festői nyelven. érzelem és gondolatébresztő színekkel, Intellektuális szemlélettel, tiszta poézissel jeleníti meg. BÁRKÄNY JENÖNÉ na), Václav Nouzovsky (Simoné), Juraj Oniščenko (Marcoj, Nina Hazuchová (Ciescaj. Lauretta Schicchi lányának szerepét könnyedén és megnyerő hangon Jarmila Smyčková és Anna Križanská énekeli. A Köpeny színpadravitelénél Kriško elsősorban szigorúan realista apró rajzaival tűnt ki. Feszült légkört tudott teremteni és hiteles a szereplők lélektani jellemrajza is. Ebben a műben a tragikus féltékenység és a féktelen érzelmek hordozói Michele, Giorgetta és Luigi, akiket ragyogó tolmácsolásban és nagy átéléssel Bohuš Hanák, Marta Nitranová és dr. Gustáv Papp személyesítenek meg. A második szereposztásról, sajnos már nem mondhatunk ennyi jót. A színpadkép Ladislav Vychodil munkája, aki különösen a Gianni Schicchiben tágas, modern, színes színpadképet tervezett. Miután örömmel számolunk be a bemutató sikeréről, el kell mondanunk azt is, hogy Verdi és Pucccini műveinek nagy sikere nem lehet ok arra, hogy más szerzők alkotásait mellőzzék a bratislavai operaházban. Az idei négy olasz opera azt bizonyítja, hogy a bratislavai operaház csendben csaknem kizárólag olasz operák bemutatására specializálta magát. A. G. KULTURÁLIS HÍREK • Az egyik amerikai film, melynek rendezésére Luchino Viscontit kérték fel. Amennyiben Visconti elvállalná a rendezést, ugyancsak őt akarják felkérni a címszerep eljátszására. • Az oregoni (Egyesült Államok) Állami Egyetemen elkészült egy hatszáz szót tartalmazó űrszótár iskolások számára, mely az űrutazás közben használatos leggyakoribb fogalmakat tartalmazza. A szótárt a NASA íllusztráltatja és jelenteti meg. • Az egyik francia hanglemezgyár Jeanne Moreau-val készített könnyűzenei felvételeket. Jeanne Moreau dalainak szövegét Elsa Triolet írta. • Elkészült és Párizsban bemutatták a Graham Greene Szerepjátszók című regénye nyomán készült filmet. A Haitiban játszódó és a haiti szabadságharcosok küzdelmeit felelevenítő regény (melyet nemrégiben olvashattunk magyar fordításban) filmváltozatának főszereplői Elizabeth Taylor, Richard Burton, Peter Ustinov, Alec Guiness. • Szovjet—amerikai kiállítást rendezett az egyik New York-i képtárban a szovjet— amerikai művelődési kapcsolatok intézete. A kiállításon hatvan amerikai és negyvenkét szovjet művész alkotásait mutatják be. 9 Augusztus 18-án kezdődik és szeptember 7-én fejeződik be az idei edinburghi fesztivál, amelyen a világirodalom klaszszikusait, főleg prózai műveket mutatnak be. Fellépnek egyebek közt a glasgowi és a wroclawi színház művészei. A skót opera Benjámin Britten néhány operáját mutatja be. Műsoron szerepel az angol opera és egy amerikai balettszínház. A koncerteket, amelyeket világhírű zenekarok tartanak, ismert karmesterek vezénylik, köztük Dávid Ojsztrah, a két Menuhin és Rihter. Ugyanebben az időben tartják az edinburghi XXII. filmfesztivált is. • A Oél csillaga című Verne-regény Dél-Afrikában játszódó filmváltozatában Ursula Andress játssza a női főszerepet. A Verne-regényből western! készítettek, melyben Orsón Welles félelmetes banditát alakít. Rendező az angol Sidney Hayers. • Nagyszabású filmet forgatnak az NDK-ban Marx Károly életének egyik epizódjáról. A film címe: Der Mohr und die Rabén, „Mohr" — Marx Károly, „Rabén", azaz hollók, londoni fiatalok egyik csoportja volt. A film az angol fővárosban játszódik. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara Debrecenben, a Bartók Béla III. Nemzetközi Kórusfesztiválon. Énekkarunk Debrecenben Kevés énekkar dicsekedhet olyan tartalmas munkával és annyi sikerrel, mint a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az alig négy éve alakult együttes, melynek repertoárját már több mint ötven kórusmű képezi, fellépett többek között Dél-Szlovákia számos magyarlakta falujában és városában, a járási, a körzeti és az országos dal- és táncünnepélyeken, az énekkari fesztiválokon, valamint a komáromi Jókai-napokon. Rendezett közös hangversenyt a bratislavai Szlovák Tanítók Központi Énekkarával, és többször szerepelt külföldön. Tavalyelőtt a Német Demokratikus Köztársaságban, tavaly pedig Lengyelországban járt. Mindkét alkalommal több bemutatót tartott. A fellépések csak egy részét képezik annak a munkának, melyet a tagság végez. Az együttes tevékenységének másik és nagyobbik fele az, hogy a tagok gazdag elméleti és gyakorlati oktatást kapnak, közben munkahelyükön iskolai kórust szerveznek és vezetnek, szakmai segítséget nyújtanak a vidékükön dolgozó énekkaroknak. Az a segítség, melyet az énekkar a csehszlovákiai magyar kórusmozgalomnak erkölcsileg nyújt, egyelőre felmérhetetlen. Az azonban már tény, hogy úgy él a köztudatban, mint kulturális életünk legerősebb bázisa. Legutóbb Debrecenben vendégszerepelt a Bartók Béla III. Nemzetközi Kórusfesztiválon. A' Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara ebben az erős mezőnyben is helytállt, és újabb sikerrel öregbítette hírnevét. Debrecenben az ötnapos ünnepség keretében összesen 18 kórus mutatkozott be. Kiváló magyarországi, valamint ismert külföldi együttesek léptek fel. A magyarországi, a szovjetunióbeli, a lengyelországi, az olaszországi, a bulgáriai és a svájci szakemberek képviselte zsűri énekkarunk teljesítményét második díjjal, az ezüst koszorúval jutalmazta. A vendégszereplés alkalmából Dukon József, az énekkar titkára többek között ezeket mondta: — A debreceni vendégszereplés nagy kitüntetés valamenynyiünk számára. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztivé! a zeneértők körében ma már úgyszólván az egész világon ismert, örülünk, hogy erre a seregszemlére mi is eljutottunk, és méltón képviseltük a csehszlovákiai magyar dalkultúrát. A második helyezés és az ezzel járó ezüst koszorú további Jó munkára ösztönöz mindannyiunkat. Debrecenben barátságot kötöttünk több külföldi kórussal, és meghívást kaptunk Olaszországba, Finnországba és Bulgáriába. E vendégszerepléseknek 1969-ben és 1970-ben akarunk eleget tenni. Énekkarunk a napokban összpontosítást tart. Készül az újabb feladatokra, az újabb hazai és külföldi szereplésekre. (-af Ujabb centenárium TOMPA MIHÁLY ÜNNEPSÉGEK RIMASZOMBATBAN ÉS HANVÁN Hagyomány, hogy a csehszlovákiai magyarok körültekintő gondossággal ápolják a művelődés nagyjainak az emlékét. Néhány éve — Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából Losoncon és Alsósztregován voltak nagyméretű ünnepségek. Alsósztregován ekkor nyitották meg az ország egyik legnagyobb irodalmi dokumentumgyűjteményét, a Madách-múzeumot. Két éve Érsekújvárott és Andódon Czuczor Gergely emlékének adóztunk. A jeles költő és nyelvész halála 100. évfordulóján a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete — karöltve az állami és népi szervekkel — a szabadságharc támogatójának műveiből kiállítást rendezett, és leleplezte Czuczor Gergely mellszobrát. A haladó kultúra nagyjai emlékének megbecsüléseként meghonosodtak a különféle emléknapok is. A nagykaposiak Erdélyi jános, a komáromiak Jókai Mór, a dunaszerdahelyiek és a nagyabonyiak Bihari János, a szenciek Szenei Molnár Albert, a kassaiak Batsányi jános és Kazinczy Ferenc, a losonciak Madách Imre és Kármán József emlékét ápolják. A rendezvénysorozat most tovább bővült. A rimaszombatiak a napokban Tompa Mihály emlékét ünnepelték. A három napig tartott ünnepség keretében képzőművészeti kiállítást, író-olvasó találkozót, valamint a járás legjobb előadói és irodalmi színpadjai részére fesztivált rendeztek. Az akciókat minden alkalommal társadalmi, politikai és kulturális életünk időszerű kérdéseit elemző szakelőadások egészítették ki, tették teljessé. A Tompa Mihály Napok néven megtartott járási kulturális szemlén közéletünk több ismert képviselője is megjelent. Műsorával többek között sikert aratott a Lévay-kórus, a rimaszécsl és a slmonyi irodalmi színpad. Megnyerte a nézők tetszését a limaszombati és a tornaijai iskolák diákjainak, valamint a Jókai-napok győzteseinek a bemutatkozása is. Tompa Mihály halálának a 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepély e hó 28-án Hanván folytatódik. A kulturális műsorral tarkított összejövetelen részt vesznek a hazai politikai, társadalmi és kulturális élet képviselői, és külföldi vendégek Magyarországról és Amerikából. Tompa Mihály akaratának megfelelően a centenáriumon felnyitják a költő sírját és ismertetik azt a végrendeletet, amelyet a monda szerint annak idején Tompa Mihállyal együtt temettek el. (b/