Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-07 / 186. szám, vasárnap

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A LESZERELÉS NEM UTÓPIA? A nagyhatalmak fegyvertárá­ban napról napra halmozódnak a tö megpusztító fegyverek. Ka­tonai szakértők számítgatják, hogy a meglevő készletekkel hányszor lehetne kipusztítani az egész emberiséget, mégis tovább folyik gyártásuk, mint­ha egy titokzatos erő lehetet­lenné tenné, hogy valaki végra kimondja: elégi A fegyverkezé­si versenyben, úgy látszik, nem ismerik ezt a szót, s ha valaki mégis kimondja, senki sem hi­szi el, nem veszi komolyan, mert az évek hosszú során ki­alakult bizalmatlanság gyanús­sá teszi azt, aki kimondja, hogy elég. A másik fél nyomban azon spekulál, milyen előnyök­höz akar jutni a másik. Tagadhatatlan, hogy az el­múlt évtizedben a Szovjetunió számos leszerelési tervezetet terjesztett elő, amelyek azóta különféle irattárakban porosod­nak. A nyugati hatalmak elve­tették egy általános leszerelés gondolatát, azonban a szovjet diplomácia fáradhatatlan kezde­ményezésének eredményeként az elmúlt öt év alatt mégiscsak sikerült három jelentős nemzet­közi egyezményt megkötni (1963-ban a részleges atom­csendszerződést, 1967-ben az atomfegyvereknek a kozmikus térségből való kitiltását es né­Í hány napja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sára kötött egyezményt). Nin­csenek illúzióink és tudjuk, hogy ezek a részleges egyez­mények az óriási fegyverkezési problémát nem oldották meg. Azonban azt sem lehet letagad­ni, hogy egyengetik az utat a nagyobb, átfogóbb problémák megoldása felé. Ügy látszik, hogy a Jelenlegi nemzetközi helyzetben a fegyverkezés nagy gordiuszi csomójának kibogozá­sához ilyen részletegyezménye­ken keresztül juthatunk el. • Új ösztönzés Az elmúlt napokban a szov­jet diplomácia újabb emlékirat­tal fordult a világ kormányai­hoz, amelynek 9 pontjában in­tézkedéseket javasol a fegyver­kezési hajsza megszüntetésére. Többek között javasolja a nuk­leáris fegyver alkalmazásának betiltását, gyártásának meg­szüntetését, tartalékainak csök­^ kentését és felszámolását, a stratégiai fegyverek célba jut­tatását szolgáló eszközök kor­látozását és ezt követően csök­kentését. A Szovjetunió emlék­irata javasolja, hogy tiltsák meg az atomfegyvert szállító repülőgépek repüléseit a nem­zeti határokon kívül, és ajánlja, kössenek egyezményt, miszerint a rakétahordozó tengeralattjá­rók nem tartózkodhatnak a szerződő felek határai közelé­ben, vagyis abban a sávban, ahonnan már lőhető az illető ország területe. A szovjet kor­mány helyesnek tartaná az idegen területeken levő tá­maszpontok felszámolását és különfélé^területeken atomfegy­vermentes övezetek, illetve re­gionális fegyvermentes terüle­tek létrehozását (pl. a Közel­Keleten). A szovjet javaslat új ösztön­zést ad a leszerelés híveinek. Különösen figyelemreméltó, hogy kész széles körű, vagy két­oldalú tárgyalásokba bocsátkoz­ni, részletkérdésekről tárgyalni vagy egy egész problémakör komplex megoldását keresni. Ez a rugalmas tárgyalási készség azt mutatja, hogy Moszkva bí­zik az előrehaladásban és a megegyezés lehetőségében. • Tanácskozások több szinten Gromiko szovjet külügymi­niszternek a Legfelsőbb Tanács ülésén elhangzott azon javas­lata, hogy tegyenek komplex intézkedéseket a stratégiai nuk leárls fegyverhordozók és a ra­kétaelhárító-rendszerek korlá­tozására és csökkentésére, gyors visszhangra talált Wa­shingtonban. Már kinevezték a küldöttséget is, amely tárgya­lóasztalhoz ül a szovjet diplo­matákkal, hogy felmérjék e ja­vaslat konkrét megvalósításá­nak lehetőségeit. Egészen bi­zonyos, hosszadalmas és bonyo­lult tárgyalások következnek, de az egyre súlyosabb fegyver­kezési terhek talán ésszerű meggondolásokra késztetik a tárgyalófeleket. A fegyverkezé­si kiadások csökkenéséből fel­szabaduló anyagi eszközöket sokkal hasznosabb, a társada­lom számára fontosabb dolgok­ra lehetne fordítani. Az atom­sorompóról közel nyolc évig folytak a tárgyalások. Bízunk benne, hogy a rövidesen kezdő­dő szovjet—amerikai megbeszé­lések rövidebb tdö alatt ered­ményesek lesznek. Július 16-án folytatja tanács­kozását a lS-hatalmi genfi le­szerelési értekezlet is. A szov­jet emlékirat remélhetőleg arra ösztönzi ezt az ENSZ által lét­rehozott bizottságot, hogy fon­tolóra vegye a szovjet emlék­irat javaslatait ls. A Szovjetunió javasolta egy leszerelést vtlágértekezlet ösz­szehívását, amely sorra megtár­gyalná a Jelenlegi nemzetközi helyzetben megvalósítható le­szerelési intézkedéseket. Sokan nem bíznak egy ilyen tanács­kozás eredményességében, a nyugati sajtó Igyekszik propa­gandafogásnak minősíteni. Úgy gondoljuk, ha az előbbi két fó­rumon bíztatóan alakulnának a fejlemények, a világértekezlet reális alapot nyerne. Tudjuk, hogy napjainkban nagyon bonyolult a nemzetközi helyzet. Különösen a vietnami háború mérgezi a légkört és akadályozza a bizalmatlanság eloszlatását, ami elengedhetet­len a leszerelési egyezmények megkötéséhez. A szovjet külpo­litika legutóbbi kezdeményezé­se azonban azt bizonyítja, hogy miközben leleplezi az Egyesült Államok uralkodó köreinek ag­resszív törekvéseit, nem mu­lasztja el azoknak a pontoknak a kitapogatását sem, ahol egyezményekkel, kölcsönös en­gedményekkel lehet erősíteni a békét. Az utóbbi évek eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy ez az út járható, és az emberiség­nek csak haszna lehet belőle. SZŰCS BÉLA A kollektív biztonsági rendszer oz európaiak legfőbb érdeke A Varsói Szerződés részvevői Bukarestben két évvel ezelőtt írták alá az európai béke és biztonság erősítéséről szóló nyilatkozatot. Ebből az alka­lomból a moszkvai Pravdában Jurtj Zsukov, a Szovjet Béke­tanács elnökhelyettese méltat­ja a deklaráció jelentőségét. Hangsúlyozza, hogy az európai biztonság, valamint a keleti és __ nyugati államok közötti békés Tt' l együttműködés fejlesztésének programja, amelyet a bukaresti IÍ968 ny ilatkoza t formába öntött, s amelyet a Karlovy Vary-i ér­II. 7_ tekezlet határozatai is megerő­sítettek, megőrizte egész jelen­3 tőségét, és arra vár, hogy tár­gyalóasztalnál váljék vizsgálat tárgyává. — Ezzel kapcsolatban hang­súlyozni kell, — írja Zsukov, — mennyire tdőszerűen és je­lentőségteljesen hangzott el a szovjet—magyar barátsági gyű­lésen az emlékeztetés arra, hogy a Szovjetunió és az összes európai állam számára rendkí­vül nagy jelentőségű az euró­pai kollektív biztonság haté­kony rendszerének megterem­tése, amelynek teljes jogú ré­szese kell hogy legyen a Né­met Demokratikus Köztársaság csakúgy, mint a Német Szövet­ségi Köztársaság. Látni kell, hogy pontosan ez az út felel meg az európaiak legfontosabb érdekelnek — hangsúlyozza a cikkíró. U Thant Párizsban Párizs — U Thant ENSZ-fő­titkár szombat délelőtt Debré meghívására párizsba érkezett, hogy a francia külügyminiszter­rel munkaebéden vitassa meg a legfontosabb nemzetközi kérdé­seket. Míg U Thant Genfből történt elutazása előtt erről csupán ta­lálgatások hangzottak el, Pá­rizsban hivatalosan is megerő­sítették, hogy a világszervezet főtitkára találkozik a francia fővárosban tárgyaló észak-viet­riami, illetve amerikai küldött­ség vezetőivel. U Thant szombat este vissza­utazott Genfbe. nohoriY ^rban AZ ENSZ titkársága bejelen­tette, hogy augusztus 29-én Genfben megkezdődik az atom­fegyverekkel nem rendelkező országok értekezlete. PIERRE ELLIOT TRUDEAU kanadai miniszterelnök kine­vezte az új kormány 29 minisz­terét. Az előző kormánynak csupán két tagja kapott újból tárcát. WILLY BRANDT nyugatnémet külügyminiszter októberben hi­vatalos látogatást tesz Chilé­ben. A LONDONI PRIVATA EYE jelentése szerint a Clemenceau francia repülőgép-anyahajón állítólag lázadás tört ki. A lá­zadást az váltotta ki, hogy a tisztek hanyagsága miatt a ha­jón felrobbant egy kazán. GUSTÁV SONNENHOL, Nyu­gat-Németország új dél-afrikai nagykövete a második világhá­borúban S'S-tiszt és a náci párt vezető tagja volt. CRISPIN CURIEL GONZÁLEZ fiatal mexikói, aki néhány nap­pal ezelőtt jelentkezett a rend­őrségen és azt állította, hogy Sirhannak, Róbert Kennedy gyilkosának társa volt, öngyil­kosságot követett el a börtön­ben. JUGOSZLÁVIA a Világbank­hoz tartozó nemzetközi pénz­ügyi társulás 87. tagja lett. A DÁN KORMÁNY nem adott engedélyt az Egyesült Államok­nak, hogy 27 kísérleti rakétát bocsásson fel Grönland terüle­tén. A visszautasítást azzal in­dokolták, hogy a kísérletek nyugtalanságot keltenének a lakosság körében. VÉDOÖRIZETBE vette a rend­őrség az amerikai Memphis ál­lamban Charles Q. Stevenst, akit koronatanúként akarnak megidézni dr. Martin Luther King meggyilkolása ügyében. Stevens ugyanis látta Rayt, a feltételezett gyilkost, amint a merénylet után elhagyta az épületet. DAHOMEYBEN a „forradalmi katonai bizottság" rendkívüli ülésén elhatározta, hogy továb­bi intézkedésig nem léphetnek az ország területére az ország volt elnökei. Az intézkedésre az adott okot, hogy pénteken vissza akart térni a külföldön élő négy volt államelnök. BUKARESTBEN befejeződött az ENSZ adminisztratív koor­dinációs bizottságának három­napos ülése. GOWON tábornok, Nigéria államelnöke villámlátogatásra a Csád Köztársaságba utazott, hogy Tombalbaye csádi elnök­kel találkozzék. Megfigyelők a látogatást összefüggésbe hoz­zák a nigériai polgárháború be­fejezésére tett erőfeszítésekkel. JAMES EARL RAY, Martin Luther King feltételezett gyil­kosa londoni börtönében egy­órás beszélgetést folytatott amerikai ügyvédjével, Arthur Hanesszal. Az ügyvéd távozá­sakor újságíróknak úgy nyilat­kozott, hogy reméli, sikerül megakadályozni Ray kiadatását az Egyesült Államoknak. A Ray által közölt nevekről és rész­letekről nem volt hajlandó nyi­latkozni. JŰLIUS 8-RA összehívták a LEMP Központi Bizottságának plénumát, hogy az V. pártkong­resszus előkészítésével foglal­kozzék. A KGST szabványügyi állandó bizottsága Berlinben június 25­től július 3-ig megtartotta hu­szadik ülésszakát. A bizottság részletesen megvitatta a szab­ványosítás területén folyó mun­kálatokat és rendelkezett a KGST-tagországok együttműkö­désének megjavításáról. Szovjet—lengyel—-NDK haditengerészeti gyakorlat Moszkvában hivatalosan kö­zölték, hogy a Varsót Szerző­dés egyesített fegyveres erői törzskarának harci felkészítésé­re vonatkozó tervnek megfele­lően, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és a Szovjetunió hadiflottái az At­lanti-óceán északi részében, a Balti-tengeren, a Norvég-tenge­ren és a Barents-tengeren Jú­liusban együttes parancsnoki és törzskari gyakorlatokat tarta­nak Szever (Észak) elnevezés­sel. A gyakorlatokon az említett országok hadiflottáinak törzs­karai, különböző osztályú hadi­hajói, haditengerészeti repülő egységei és tengerészgyalogsági alakulatai vesznek részt. A gyakorlatok célja kidolgoz­ni a szocialista országok tenge­rek és óceánok felőli védelmé­nek kérdéseit, együttes tengert feladatok végrehajtása során tökéletesíteni a Varsói Szerző­déshez tartozó országok szövet­séges flottái irányítását, együtt­működését és harci összehan­goltságát. A gyakorlatokat a Szovjet­unió hadiflottájának főprancs­noka fogja vezetni. Nem évülhetnek el a háborús bűnök Varsó — Az ENSZ közgyűlé­sének ősszel kezdődő 23. ülés­szakán megvitatják a háborús bűnök és az emberiség ellen el­követett bűnök elévülhetetlen­ségéről szóló nemzetközi egyez­mény tervezetét. Ezzel kapcso­latban a hitleristák bűneinek kivizsgálásával foglalkozó len­gyel főbizottság nyilatkozatban mutat rá az egyezmény elfoga­dásának fontosságára és az egész lengyel nép nevében hangsúlyozza, hogy sehol a vi­lágon, s így a Német Szövet­ségi Köztársaságban sem szabad határidőt kitűzni a háborús bű­nök elévülésére. Az NSZK-ban ugyanis 1965-ben a világ hala­dó közvéleményének határozott tiltakozása ellenére olyan hatá­rozatot hoztak, amely szerint 1969 december 31-ével elévült­nek kell tekinteni a háború alatt elkövetett bűnöket. A lengyel főbizottság rámu­tat arra, a lengyel tiltakozás jogosultságát különösen aláhúz­za az a tény, hogy a hitleristák bűneitől legtöbbet a lengyel nép szenvedett. A főbizottság még mintegy 3000 eljárást folytat több mint 10 000 olyan személy esetében, aki erősen gyanúsít­ható, hogy Lengyelország terü­letén háborús bűnöket követett el. A gonosztevők nagy része büntetlenül él az NSZK terüle­tén, a nyugatnémet hatóságok nem szándékoznak ellenük el­járni. JUGOSZLÁV LAPOK A „KÉTEZER SZÓRÓL" Belgrád — Azokból az elem­zésekből, amelyeket a jugo­szláv lapok a csehszlovákiai helyzetről adnak, mind világo­sabban kirajzolódik, hogy jugo­szláv részről egyetértenek a CSKP elnökségének vonalával és helyeslik a csehszlovák kommunisták kétfrontos harcát. Ilyen szellemben tért vissza legutóbbi számában a belgrádi Komuniszt a „Kétezer szó" címmel megjelent felhíváshoz, és álradikális kalandorkodás­nak nevezte a dokumentum szerzőinek azt a javaslatát, hogy a csehszlovák társada­lom problémáinak megoldását sztrájkokkal és tüntetésekkel kell sürgetni. A JKSZ hetilapja szerint az ilyen íajta receptek csak arra alkalmasak, hogy za­vart keltsenek és hátráltassák a CSKP akcióprogramjának megvalósulását. A Komuniszt egyébként alap­vetően elhibázottnak ítéli meg a Kétezer szó szerzőinek és aláíróinak a jelenlegi csehszlo­vákiai helyzetről adott értéke­lését. Hibás következtetéseik forrása az az állításuk, hogy a demokratizálási folyamat lelas­sult. Az új politikai vezetés foko­zott felelősségérzete áll szem­ben a Kétezer szó számos alá­írójának jóindulatú politikai romantlcizmusával — ez a szembeállítás kíséri végig azt az ismertetést, amelyet a Bor­ba és a Politika szombati szá­mában ad Smrkovský legutóbbi nyilatkozatáról. CSAK A GYÖKERES VÁLTOZÁSOK SEGÍTENEK Ülésezik az USA Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusa New York — Az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusán meg­vitatták a párt módosított prog­ramtervezetét, s egyhangúlag elfogadták a tervezet két feje­zetét. H. Lumernek, a tervezet előkészítésével foglalkozó bi­zottság elnökének javaslatára az okmányt két új tétellel bő­vítették kl, amely a kapitalista rendszer válságának és az Egyesült Államokban tapasztal­ható diákmegmozdulásoknak az értékelését adja. A programtervezet rámutat, hogy nemcsak az amerikai tár­sadalom él át válságot, hanein az egész kapitalista rendszer is. A programtervezet megállapítja, hogy Amerika problémáit csak a kapitalista társadalom forradal­mi átalakításával lehet megol­dani. Lumer kifejtette, hogy az amerikai kommunisták harci taktikájának különféle formál vannak, egyikük az Ifjúság kö­rében végzett munka. Mézesmadzag és fondorlat Johnson közép-amerikai útja San Salvador — Johnson el­nök szombaton texasi birtokáról San Salvadorba utazott, ahol öt közép-amerikai ország — Sal­vador, Honduras, Guatemala, Nicaragua, Costa Rica elnökei­vel tart regionális értekezletet. A megbeszéléseken várhatóan további fokozott pénzügyi támo­gatást ígér az öt közép-ameri­kai közös-piaci ország vezetői­nek, és viszonzásul azt kéri, hogy tegyenek újabb erőfeszíté­seket az integrációs Intézkedé­sek meggyorsítására. A Reuter jól értesült forrásokra hivatkoz­va írja, hogy az amerikai elnök valószínűleg újabb 30 millió dol­láros kölcsönt ígér a Közép­amerikai Banknak. San Salvador utcáin péntek este több ezer tüntető vonult az amerikai nagykövetség épülete elé Éljen a Vietcong feliratú táblákkal. A később megrende­zett gyűlés szónokai arra szólí­tották a főváros lakólt, hogy a megérkező elnököt részesítsék az őt megillető „fogadtatás­ban." Forrongó Latin-Amerika LA PLATA 425 letartóztatott diákot bo­csátott szabadon az argentin rendőrség. A diákokat a leg­utóbbi egyetemi zavargások so­rán tartóztatták le, amikor a rendőrség könnygáz-bombákkal, kutyákkal, rohamozta meg az egyetem épületét BRASILIA Coste e Silva marsall, brazil államelnök pénteken hivatalos közleményben betiltott minden diáktüntetést. A közlemény In­dokolása szerint ezek a tünte­tések felforgató Jellegüekké váltak.

Next

/
Thumbnails
Contents