Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-04 / 183. szám, csütörtök

Az akció 17.10 órakor ért véget k A múlt héten csütörtökön, néhány perccel négy óra előtt a hegyi szolgálat ótátrafüredi új székházában az ügyeleten felberregett a telefon: Riadó!!! A Gerlachfalvi-csúcs térségé­ben szerencsétlenség történt! Négy magyarországi turista ke­rült veszélybe. Egy mentőcso­port azonnal induljon segít­ségre! Az üzenetet Gálfy Iván, ér­demes sportinester, a tátrai hegyi szolgálat hivatásos tagja kapta kézhez. Ö tájékoztatta kelet-szlovákiai munkatársun­kat erről a könnyen végzetessé válható nyári „kiruccanásról" és a mentőakció lefolyásáról: — Amikor kézhez kaptuk ezt a hírt, azonmód terepjáró autónkba vágtuk magunkat és a Sziléziai Menházhoz siettünk. Oldó Bublik menházas, a hegyi szolgálat tapasztalt tagja tájé­koztatott bennünket, hogy fi­gyelmeztetése ellenére négy magyarországi turista — Joba­házy András, Náray Szabó Gé­za, Zacher Ferenc (a Tátrában tartózkodó magyar atléták) és edzőjük, Sír József — az igen előrehaladt idő ellenére — ne­kivágott a Magas-Tátra legma­gasabb csúcsának, a Geriach­nak, mégpedig a nehezebbik, hegymászó szempontból igénye­sebb útjain, holott köztudomá­sú, hogy a Gerlachfalvi-csúcs legyűrése tapasztalt hegyi ve­zető kísérete nélkül több mint könnyelműség ... — A csoportot 2200 méter Adalék a két portréhoz A június 18-1 számunkban megjelent egy rövid karcola­tom, két portré címen. Célom a becsületesség és a becstelen­ség szembeállítása volt. Tegnap kaptam egy névtelen lapot, amelyben többek között ez áll: „két portré helyett három portré rajzolódik ki, azé is, akinek nincs bátorsága beavat­kozni az ügybe". Nyílt kihívás ez és én válaszolok rá. Mint mondottam, a jót és a rosszat szembesítettem egy irodalmi műfajban, amit úgy hívnak, hogy karcolat. Nem tartottam fontosnak, hogy saját szemé­lyemet szerepeltessem, mert hiszen nem ez volt a célom, különben is szerénytelenség­^nek tartottam. Az igazság — a kisfiút kézen fogtam és nem restelltem bemenni a kávéház­ba és szembesíteni őket, a fel­szólításra a pénz visszakerült gazdájához. Névtelen olvasóm szerint há­rom portré rajzolódott ki. A leírt sorok alapján valóban megengedem, hogy többüknek támadt ilyen gondolata. Kérem ne haragudjék, ha most az ön portréját, mint negyediket so­rakoztatom fel: a névtelen le­vélíró portréja, aki vádol, hogy nincs bátorságom közbelépni, s lám, neki nincs bátorsága még csak a nevét sem közölni. Dehát, ilyenek vagyunk mi em­berek: más szemében a szálkát ls meglátjuk, magunkéban a gerendát is bennefelejtjük. OZORAI KATALIN magasságban baleset érte: Jo­baházy András . megcsúszott s a sziklák között sebesülést szenvedett. Szerencséjére ez olyan helyen történt, ahol nem lejtett túlságosan a terep, s így ficamon és zúzódáson kí­vül nem szenvedett súlyosabb sérülést. Természetesen azon­nal gondoskodni kellett a ma­gasból való gondos és bizton­ságos leszállításáról. A bajba jutottak rövid „haditanácsot" tartottak és döntöttek: ketten mellette maradtak, a csoport negyedik tagja pedig segítség­ért sietett. Egyedül!!! Egyedül ismeretlen vidéken, felkészü­letlenül, kellő hegymászó szak­felszerelés és alapismeretek nélkül! És ekkor — ki tudja hányadszor? — ismét beigazo­lódott, hogy ez mennyire ve­szélyes a magasban. Rövidesen a lefele Igyekvő turista is szo­rult helyzetbe került. A Velic­kái-völgy egyik 80 méteres ál­nok szakadékja csaknem vég­zetessé vált számára. Szeren­cséjére azonban a hegyi szol­gálat egyik közelben cirkáló részlege megpillantotta és az hírt adott az esetről a központ­ba ... — Jobaházy András kiszaba­dítása nem tartott sokáig. Részlegünk hamar rábukkant a sorsára hagyott három em­berre. A sebesültet egy „oszt­rák ágy" segítségével egy óra leforgása alatt biztonságba hoztuk a csaknem 400 méteres meredek fal felett. — Az akció 17,10 órakor vé­get ért, háromnegyed nyolc­kor már valamennyien az ügye­leten voltunk. Ezúttal nem történt végzetes szerencsétlenség. De könnyen történhetett volna. A körülmé­• nyek ez egyszer úgy alakultak, hogy minden simán ment, a mentőexpedíció útjába nem került semmiféle akadály, ne­hézség, váratlan fordulat. De ez nem mindig van így a he­gyek között, ahol még „hétpró­bás" tapasztalt hegymászók sem tudnak „menetrendsze­rűen" közlekedni. Néha későn érkezik a segítség! A hegyek könyörtelenek, előszeretettel szedik áldozataikat, s kivált­képpen a tapasztalatlanok, a járatlanok soraiból. Jó lenne, ha ezt végre tudatukba vésnék a hegyek látogatói. Itö) ÓH, MEDDIG MÉG? A gútai dolgozók az ország minden Iáján ismertek szor­galmukról, áldozatkész, becsü­letes munkájukról. Mégis elő­fordul, hogy kedvüket szegi olyasvalami, amiért saját maguk nem is tehetnek. Most is az őszi saláta felvásárlásáról fo­lyik a vita. A gútai EFSZ szer­ződést kötött az érsekújvári Zöldségfelvásárló Üzemmel, mégpedig még 1967 októberé­ben, a saláta felvásárlásáról. A termelőknek mégis nagy csa­lódást okozott, hogy közel 1 millió salátát mégsem tudtak értékesíteni. Ezzel mintegy félmillió koronás kár érte a termelőket. A felvásárlóiizem a novemberben megkötött szer­ződésről szóló iratot csak 1968 májusában küldte meg a szö­vetkezetnek. A vezetőség meg­lepetésére ezen az iraton már 1 millió darabbal kevesebb sa­láta volt feltüntetve, mint amennyire a szerződést megkö­tötték. A felvásárlóüzemtöl kaptak ugyan darabonként 0,35 korona kártérítést, de a ta­goknak mégis az a vélemé­nyük, hogy az ilyen ügyeket nagyobb felelősséggel kellene az illetékeseknek intézniük. TÖTH JÓZSEF ZÁRÓRA A TEMETŐBEN A napokban Vágfarkasdon jártam. Fel akartam keresni elhunyt rokonain) sírját is. Meglepetésemre megtudtam, hogy a temetőt már délután 4 órakor bezárják. Elkészült a régen várt kerítés a temető körül, de ezzel ki is zárták a látogatókat onnan. A korai zá­rást azzal indokolják; hogy lop­ják a sírokról a virágot. Meg­jegyzem állítólag két temetoór van szolgálatban. Ugyanakkor akiknek csak munka után van alkalmuk felkeresni szeretteik sírját, csukott kapura találnak. Ezen az állapoton okvetlen segíteni kellene. Kút sincs a temetőben, mindenki a faluból viszi a vizet a locsoláshoz. De 4 óra előtt, a tűző napon lo­csolni nem éppen okos dolog. CSIKÚS PÉTER, Komárom ORVOSI TANACSADÓ A gombamérgezés A legtöbb gombamérgezést a légyölő galóca, a párducgaló­ca, a gyilkos vagy gumós galó­ca, a vörhenyes őzlábgomba, a fehérnedvű tejelőgomba, a sá­tángomba, a veres vargánya stb. okozza. Főleg azért veszé­lyesek, mert könnyen összeté­veszthetők egyes ehető gom­bákkal. (A piros kalapú, fehé­ren pettyezett légyölő galóca, a narancsvörös kalapú, rendsze­rint nem pettyezett, ehető csá­szár galócával, a fénytelen, fe­hér, sárga vagy sárgásbarna ka­lapú és gumós tönkű gyilkos galóca, a fényes, sárgásfehér vagy barnás kalapú, de nem gu­mós tönkű, ehető csiperkegom­bával téveszthető össze.) A légyölő galóca aránylag ritkábban okoz mérgezést. Sú­lyos esetben ls eredményes szo­kott lenni az orvosi beavatko­zás. Az idegrendszerre ható mé­reg a muszkarin, ellenszere az atropin. Gyakoribb és végzete­sebb mérgezéseket okoz a gu­mós, vagy gyilkos galóca, amely igen elterjedt és nehezen megkülönböztethető gombafaj­ta. Különösen a fiatal, kifejlet­len gombát szokták félreismer­ni. Rendkívül mérges, már egy kisebbnövésű darab is halált okozhat. Mérgezést okozhatnak a szennyezett talajról szedett, helytelenül kezelt, megromlott ehető gombák, vagy a friss ehe­tő gombából készült, elromlott ételek is. A gombának igen nagy a víztartalma. Fehérje­anyaga gyorsan bomlik. Ennek következtében az ehető gombá­ban is mérgező anyagok kép­ződnek, amelyek az emberi szervezetben a romlott hús okozta mérgezéshez hasonló ál­lapotot váltanak ki. A gombamérgezés felismeré­se sok esetben nehéz. Legtöbb­ször csak kb. négy órán belül fellépő hasfájás, izzadás, nyál­folyás, hányás, dühkitörés, bó­dulat, hasmenés vagy más tü­netek árulják el, hogy baj van. A beteghez sürgősen orvost kell hívni, vagy gondoskodni kell gyors kórházbeszállításáról. Az orvosi segélynyújtás lényege a gyomormosás és a bélöblítés, a méreg hatásának gyógyszeres semlegesítése vagy csökkenté­se. Súlyosabbak a gyilkos galó­ca okozta esetek, mert a he­ves hányás, hasmenés és más jellegzetes tünetek csak 8—20 óra elmúltával mutatkoznak, amikor a gyomor és béltisztítás már nem sokat segíthet. A mé­reg ennyi Idő után a vérkerin­gésbe jut, ahonnan a májat, a vesét és a szívet támadja. Gombaeledel egyébként is okozhat emésztési zavart, mert fehérjéit a szervezet nehezeb­ben dolgozza fel, mint pl. a hús fehérjéit. Ezért pl. hasfájásnál nem kell rögtön gombamérge­zésre gondolni, feltéve, ha jól felismert és nem romlott, friss ehető gombát fogyasztottunk. A bántalmak előzetes elkerülése és a jobb emésztés érdekében tanácsos a gombát aprított, tört, porhanyftott, vagdalt, szétnyo­mott, vagy másképp feldolgo­zott állapotban fogyasztani. A gombát legjobb a hajnali órákban szedni, szellős, hűvös helyen tárolni. Napon, zárt tás­kában vagy műanyagzacskóban, meleg helyiségben áthevül, ami rontja minőségét és az egész­ségre nézve ártalmassá teszi. Kifejletlen, túlérett, állott vagy penészes gombát ne árusítsunk, ne vásároljunk. Ha többfajta gomba kerül árusításra, külön csoportosítva kínálhatok meg­vételre. Háztartás vagy piac számára szedett gombát csak úgy tisztítsunk, vagy féregmen­tesítsünk, hogy a tisztítás vagf a vagdalás által ne tegyük fel­ismerhetetlenné. A gombaárusítást és fogyasz­tást egészségvédelmi szempont­mól hivatalos közlemény és ál­lami norma szabja meg, ezt azonban lakosságunknak csak igen kis része ismeri. A mérge­zések megelőzése érdekében mielőbb meg kellene jelenni magyar nyelven is szakiroda­lomnak, felvilágosító és propa­gandaanyagnak, főleg pedig közérthető szemléltető eszkö­zöknek. A helyi és városi nem­zeti bizottságok hatáskörében pedig az előírásoknak megfele­lően hatóságilag kellene rend­szeresíteni a gombaáru minősé­gi és egészségügyi ellenőrzését. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A hulladék értékes nyersanyag Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli az idén a Hulladékgyűjtő Vállalat NAPOZÁS A PARKBAN Szlovákia területén három Hulladékgyűjtő Vállalat műkö­dik, mégpedig Bratislavában, Zilinán és Eperjesen. Ezeknek számos gyűjtőhelyük van, ame­lyeknek a dolgozói azon fára­doznak, hogy n)inél több ócska­vasat, textilhulladékot, papírt és nyúlbőrt stb. mentsenek meg a hazai iparnak. A nyúlbőrt a legtöbb helyen eldobják, pedig a nyúlszőr nélkülözhetetlen a kalapkészítéshez. Ahhoz, hogy egy kilogramm nyúlszőrt nyer­hessünk, 33—35 nyúlbőrre van szükség, s ebből is csak nyolc kalapot lehet készíteni. 9 Nyugat-szlovákiai Hulladék­begyűjtő Vállalat 1948-ban 114, egyéni Iparengedéllyel rendel­kező begyűjtővel jött létre. Ezek munkahelyei rozoga fé­szerekben, és lebontásra váró épületekben voltak. A kezdet tehát nehéz volt. Ám az emlí­tett vállalat dolgozóinak szor­galmát dicséri többek között az a tény is, hogy míg 1948-ban az árutermelés alig volt több 9 millió koronánál, addig 1967­ben ez már 127 millió koronát tett ki, vagyis húszéves fenn­állása alatt tizenkétszeresére növekedett. Dolgozóinak száma ma már csaknem másfél ezer. A vállalat évente a hulladék­gyűjtés terén különböző verse­nyeket rendez. Ezek győztesei értéke jutalomban részesülnek. A tárgyi nyeremények mellett egyre több a külföldi út. A múlt évben megrendezett szelvény­verseny győztesei Irena Gaje­rová, Rudolf Masaryk és Miku­láš Sykora ausztriai körúton vettek részt. Ebben az akcióban rajtuk kívül még ketten része­sültek hasonló kirándulásban és százan pedig tárgyi nyere­ményben. Az április végén be­fejeződött negyedévi szelvény­versenyben 50 000 ember vett részt. Nyertesei: Pavel Planka, Katka TomeCková, Matilda Ma­galová, Štefan Kotleba és Mi­roslav Kamenický, akik augusz­tusban a Balti-tenger partján üdülnek majd. Hasznos munkát végeznek az iskolások is, akik évente mint­egy 45 000 tonna papírhulladé­kot gyűjtenek össze. Szorgal­mukkal 360 000 fát takarítanak meg. Az általuk eladott papír hulladékból 511 millió, 40 la­pos iskolafüzetet lehet készí­teni. Ezek a számok is jellem­zően visszatükrözik a hulladék­gyűjtés jelentőségét. A fiatalok igyekezetét a jubi­láló üzem is nagyra értékeli. A gyűjtésben a legjobb ered­ményt elérő diákokat, iskolá­kat minden évben jutalomban részesitik. Négy évvel ezelőtt a nyerteseket különvonat vitte köztársaságunk különböző he­lyeire. Egy év múlva a külön­vonat már külföldre indult és az NDK-n, valamint Lengyel­országon keresztül eljutott a Balti-tengerhez. 1966-ban az NDK-ban, tavaly pedig a len­gyelországi Sopotban üdültek a győztesek. Az idén a legjobb eredményt elérők közül mint­egy 300-an, két hetet töltenek a Fekete-tenger parti Mamuia üdülőközpontban. A hulladékgyűjtéssel és an­nak feldolgozásával évente több millió korona értékű nyersanyagot mentünk meg ipa­runknak. Tavaly például a köz­társaság 11 vállalata több mint 200 millió korona értékű anya­got gyűjtött össze népgazdasá­gunk számára, ennek egyhato­dát a Bratislavai Hulladékgyűj­tő vállalat, amelynek értéke 127 millió koronát tesz ki. Eh­hez 6234 vagon hulladékra és 1 377100 különböző állatbőrre volt szükség. Sokan azonban nem tudato­sítják kellően, hogy mit ér a hulladék. Pedig a hazai piacon kívül ez külföldön is keresett cikk. A nyugat-szlovákiai vál­lalat a múlt évben 6 millió ko­mennyien hozzájárulhatunk. Na dobjuk a szemétdombra az el­használt papírt, az elolvasott újságot, az elkopott ruhafélé­ket, a nyúlbőröket. Mert ha a leadott pár kilogramm hulla­dékért nem is kapunk százaso­kat, de ezzel népgazdaságunk­Úcska vasgyűjtők rona értékű feldolgozott hulla­dékot exportált külföldre, s ezért 269 000 dollárt kaptak. Az új gazdaságirányítási rendszer az export terén szabad kezet adott a vállalat dolgozóinak, akik eddig, terven felül 315 000 dollárt biztosítottak népgazda­ságunknak. Kevesen tudják azt is, hogy a hulladékfelvásárláson kívül ez a vállalat készíti elő a kefekö­téshez és az ecsetkészítéshez szükséges szőrt stb. ök készí­tik többek között a RAMÓNA matracok és az ipari vattát, va­lamint a kírpitos munkákhoz nélkülözhetetlenül szükséges anyagokat. Munkájuk tehát sokrétű és igen hasznos. Ahhoz, hogy az elkövetkező Jubileum alkalmából még szebb eredményekkel dicsekedhesse­nek a vállalat dolgozói, vala­nak igen sokat segíthetünk. Végezetül pedig magunk is jól járhatunk, hiszen egy kis sze­rencsével külföldi nyaralásra jogosító utalványra ls szert te­hetünk. Ezenkívül például min­den 5 kg textilhulladék eladá­sáról szóló nyugta felmutatása ellenében az illetőnek a vál­lalat díjtalanul divatlapot aján­dékoz. így sorolhatnánk tovább azo­kat az előnyöket, amelyet a hulladékgyűjtéssel nyerhetünk. Ezek mellett gondoljunk arra is, hogy a hulladék értékes nyersanyag, gyűjtésével milliós értékeket menthetünk meg. Ne sajnáljuk tehát a fáradságot és szorgalmunkkal segítsük ered­ményesebbé tenni a vállalatnak a jubileumi évfordulót. —ní—

Next

/
Thumbnails
Contents