Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-04 / 183. szám, csütörtök

SZABÓ BÉLA PÁRIZSI LEVELE Az ÚJ SZÓ Párizsban Alig vagyok itt tíz napja, s máris honvágy kínoz. Pillanat nyilag semmi mást nem kívánok, minthogy valahol magyarul beszéljek. Nem azért, mintha fontos közölnivalóm volna, mintha komoly problémák fog lalkoztatnának, hanem pusztán azért, hogy ebben a csodálatos, színes francia környezetben, ahol minden a jövőtől terhes, hirtelen magyar szó után vágytam. Ekkor eszembe jutott, hogy 1965-ben, amikor itt jártam, egy magyar könyvesboltot pillantottam meg. Elindultam hát Párizs nagy rengetegében megkeresni ezt a boltot, amelyet tulajdonosa Balatonnak nevezett el, és amely a magyar könyveken kívül magyar szalonnát, szalámit, konzervet és italt is árusít. Szegényes kis bolt ez a gazdag Párizsban, mégis nagy a vonzereje, mert az ember itt találkozhat azokkal a párizsi magyarokkal, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt. Ezenkívül a bolt tulajdonosa is rendkívül barátságos ember, úgy örül egy-egy látogatójának, mint valami közeli rokonnak. Most is, hogy odataláltam, Igen megörült nekem. Emlékezett rám, azt is tudta, hogy csehszlovákiai vagyok és mindjárt érdeklődni kezdett a hazai viszonyok iránt, majd megmutatta nekem az Új Szót, amely szerinte igen érdekes, olvasmányos újság lett, amióta megindult nálunk a demokratizálódá si folyamat. Érdeklődött gazdasági viszonyaink iránt. Meglepő tájékozottságról tett tanúságot, amikor szóba hozta a szövetkezeteseket. Tudta, hogy nem megy rosszul a soruk. Tisztelettel beszélt mindazokról az eseményekről, amelyek nálunk lezajlanak. És végül a magyar kisebbségi kérdésről is szó esett. Vajon javulni fog-e valóban a csehszlovákiai magyarok helyzete. A kérdés feltevésén és a kérdező egész magatartásán látni és érezni lehetett, hogy nem kíváncsiságból kérdez, hanem őszintén érdekli mindaz, ami ma nálunk lezajlik ... Végül szóba került a francia helyzet is. Ekkor már én kérdeztem, ő meg hévvel magyarázta, hogy a sztrájk spontán és gyors kitörése azt jelzi, hogy komoly problémákat kell sür gösen megoldani. Nem folytathatta, mert egy Idősebb asszony jött be és egy kötet Móricz Zsigmondot és Kosztolányitól az Esti Kornélt kérte. Sn ettől a hangtól megnyugodtam és csak amikor elhagytam a boltot, gondoltam arra, hogy nemcsak Franciaországban, hanem másutt is, az egész világon meg kell oldani a komoly problémákat. Mezőgazdasági gépkiállítás Nyitrán 0 GAZDASÁGOS ÉS CÉLSZERŰ LÁNCTALPAS TRAKTOR $ NAGY TELJESÍTMÉNYŰ KALAPÁCSOS DARÁLÓ ® CSODÁLATRA MÉLTÓ OLTÓGÉP Július elsejétől a szófiai AGROMECHINA tíznapos gépkiállítást tart a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolában. A sajtóértekezleten Csibukov elvtárs, kereskedelmi attasé és Andrejev elvtárs, az AGROMECHINA igazgatója arról tájékoztattak, hogy Bulgária 300 féle gépet gyárt, és ezeket ötven országba szállítja. A kiállítás célja, hogy hazánk mezőgazdasági dolgozóival is megismertessék gyártmányaikat. Különösen azok a gépek keltenek érdeklődést, amelyek kiegészítik gépparkunkat. Ezek közé tartozik a Bolgár 30 — TLA lánctalpas traktor. A 30 lóerős kis erőgéphez 25 féle szerszámgép tartozik, amelyek kiválóan alkalmasak szőlők, gyümölcsösök és komlóültetvények művelésére. Mivel széles a nyomtávja és alacsony a súlypontja a meredekebb domboldalakon is biztonságosan használható. Dieselmotorja egy lóerőre átszámítva 186—200 gramm naftát fogyaszt óránként. Maximális teljesítmény esetén is csak 1500 a percenkénti fordulatszáma, és így csekély a kopása. Elmondhatjuk, hogy célszerű, gazdaságos munkaeszköz. Hazánk az idén csak 100 darabot (a hozzá tartozó munkagépsorozattal együtt) kaphat belőle. Vásárlása, mint a többi gépé, a Motokovon keresztül történik. A bolgárok ajánlják az F-l típusú kalapácsos darálót ls. Olcsóbb a más országokból behozott darálóknál, a teljesítménye viszont azonos. Óránként átlagosan 2020 kiló szemes terményt darál meg. Kukoricából azonban 2700—5000 kilót is. Igaz, zabból csak 475—920 ki lót. Legnagyobb érdeklődést az oltógép keltette. Segítségével egy személy óránként osztályozatlan vesszőből 300, osztályozottból 500 szőlőoltványt készít. Háromféle méretű kése 6 millimétertől 12 milliméter átmérőig terjedő vesszők oltását teszi lehetővé. A vele készített oltványok fogamzási aránya szinte hihetetlennek tűnik, szakértője szerint 95—100 százalékos. A gép szemlélőinek az volt a véleménye, hogyha mindez igaz, akkor csodálatra méltó automata. Az ára megközelítőleg 12 ezer korona lesz. (bj) Ázsiaiak tej iszonya? Egy sydneyi tudományos kuta túcsoport arra a megállapításra jutott mintegy 40 különböző nem zetiségű ázsiai megfigyelése alapján, hogy e földrész lakói számára ártalmas a tehéntej. Szervezetük nem képes befogadni, sőt, ellenkezőleg, a tej fogyasztása gyomorfájást és hasmenést okoz ná luk. Ha ez az állítás beigazolódik, óriási gyakorlati jelentősége lehet, mert Ázsiában mindmáig nagy nehézségbe ütközik a tejellátás. (pl) Ne arasson a vörös kakas A nyugat-szlovákiai kerület földjein megkezdődött az aratás. Sajnos, ilyenkor minden esztendőben veszélyezteti termésünket a tűz, amely gyakran jelentős károkat okoz. Vegyük csak szemügyre az elmúlt esztendőt. Járásunkban tavaly júliustól augusztus végéig, az aratás idején 65 tűz keletkezett, s több mint 860 000 korona kárt okozott. Elégett két cséplőgép, egy szénaelevátor, egy traktorpótkocsi, több mint 2800 métermázsa gabonaféle és nagy mennyiségű szalma. A legtöbb tüzet (40) a mozdonyokból kipattanó szikrák okozták. Nagyban hozzájárult a tüzek keletkezéséhez a hanyagság is, ugyanis a gabonát nem aratták le elsősorban a vasútvonal mentén, illetve a helyszínen hagyták, s nem szántottak a vasút mentén védősávot. A mérleg úgyszólván minden esztendőben azonos. 1gy példának okáért az idén június közepétől csupán a nyugat-szlovákiai kerületben 25 helyen gyulladt meg a gabona. Elégett több mint 90 mázsa gabona, főként búza, s a kár körülbelül 540 000 korona. Pedig még csak most kezdődnek a „tűzveszélyes" hónapok ... Az idén a legnagyobb tűz a dunaszerdahelyi járási Albári Egységes Földművesszövetkezetben pusztított. A nemzetközi gyorsvonat mozdonyából kipattant szikrától meggyuladt a gabonatábla, s csaknem 200 000 korona értékű, 20 hektárnyi búza égett el. A tüzet az erős szél miatt nem sikerült nyomban megfékezni. A žitavanyi Egységes Földművesszövetkezet határában 15 hektár gabona égett el, s még további 25 helyen keletkezett tűz. Két tüzet gyermekek okoztak. így példának okáért a Csúzi Egységes Földművesszövetkezetben a gabonatábla mellett két fiatal fiú játszott gyufával. Mikor az egész skatulya meggyulladt, a gabona közé dobták. Az elégett 80 ár gabona értéke 4500 korona. Azt szoktuk mondani, hogy az ember okul hibáiból. Ám az, hogy az idén csupán egyetlen kerületben 25 helyen égett a gabona, arról tanúskodik, hogy az ember nem sokat okult. A tüzek elleni küzdelemben be kell tartanunk a tűzvédelmi előírásokat, mivel az eddigi tüzesetek arról tanúskodnak, hogy nem tartják be őket. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy be kell tartani az elvet: az érett gabonát elsősorban a vasútvonal mentén kell learatni, s a tarlót felszántva védősávot kell keríteni. Erről az elvről azonban számos mezőgazdasági üzemben megfeledkeznek. A kerület illetékes szervei az idén ellenőrzik az aratási technikát és a tűzvédelmi intézkedések betartását, ám ha az emberek alá fogják becsülni a tűzveszélyt, a tűz ismét pusztítani fog. Erre pedig igazán nincs szükségünk. MARTIN HRÚZ Smrkovský elvtárs az újságírók körében Tegnap pontosan 17 órakor érkezett JOSEF SMRKOVSKÝ, a Nemzetgyűlés elnöke kíséretével a bratislavai Gjságíró Házba, hogy megválaszolja a klubtermet zsúfolásig megtöltő újságírók kérdéseit. Elöljáróban meg kell mondanom, hogy a majd kétórás találkozó légkörét elsősorban Smrkovský elvtárs közvetlen, emberséges magatartásának rokonszenvet kiváltó varázsa határozta meg és jellemezte. Vendégeink előre lekötött műsora lehetetlenné tette, hogy minden érdeklődő szót kérhessen. így is elhangzott jóegynéhány olyan kérdés és felelet, amely megérdemli a nyilvánosságot. Az alábbiakban ezekből nyújtunk ízelítőt. KÉRDÉS: A parlamentnek egymást államférfiaink, és milesz nyári sziinetje? VÁLASZ: Július 10-én ismét plenáris gyűlésre jönnek össze a képviselők. Ami az én szabadságomat illeti, ez idén körülbelül tíznapos lesz, s úgy hiszem, hogy kollégáim sem járnak jobban. KÉRDÉS: Mikor kerül sor a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzetgyűlés választására? VÁLASZ: Csak azt követően, hogy az illetékes intézmények megtárgyalják és jóváhagyják a föderatív államjogi elrendezést. Véleményem szerint erről a kérdésről népszavazást kellene tartani. (Egy további kapcsolódó és kiegészítést szorgalmazó kérdésre Smrkovský elvtárs hangsúlyozta, hogy a plebiscit követelménye már többször felmerült, viszont ő maga sem tudja, milyen formában kellene megvalósítani minden majorizálástól mentesen. Indokoltnak és szükségesnek tartja azonban, mert fontos probléma eldöntéséről van szó, amelyben kl kellene kérni az állampolgárok véleményét is.) Különben a képviselők mandátumát meghosszabbítottuk a jövő év végéig. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak akkor kerül sor a választásra. Pontosan nem tudom, hogy mikor, de feltételezhetően a jövő év tavaszán az urnák elé járulunk — ez volt válaszának lényege. KÉRDÉS: Hogyan tekint a három részes (Csehország, Morvaország, Szlovákia) föderatív elrendezés javaslatára? VÁLASZ: Az államjogi elrendezés nemzeti és nem területi ügy. Két nemzet államjogi elrendezéséről van szó. Ugyanakkor tekintetbe kell venni a nemzetiségek helyzetét is (Smrkovský elvtárs itt a többi között megemlítette a köztársaság félmilliós magyarságát is). A háromrészes föderatív elrendezés tehát nem jön számításba, jómagam is kategorikusan ellenzem. El kell azonban ismernünk Morvaországnak azt a követelményét, hogy hozzuk helyre a prágai centralizmus okozta torzulásokat. KÉRDÉS: Feltehetően milyen posztot fog betölteni az alakuló Cseh Nemzeti Tanácsban? VÁLASZ: Huszonhárom esztendő telt el 1945 óta, amikor ügyvezető alelnöke voltam a forradalmi Cseh Nemzeti Tanácsnak. Ezért úgy gondolom, hogy alkalmat kell adnunk a fiatalabbaknak, a negyvenegynéhány, vagy a harmincöt éveseknek. Én akkoriban 34 éves voltam ... KÉRDÉS: Hogyan értik meg Az 1900 hektáros Rutin víztároló Kelet-Szlovákia leghosszabb és legmélyebb víztárolója lesz, s a Kelet-szlovákiai Vasmüvet fogja vízzel ellátni. Ezenkívül a víztároló lehetőséget nyújt majd a vízi sportok uzésére is. Képünkön: A víztároló gátjának egy része az áteresztő zsilippel. (Gabriel Bodnár felv. — CSTK) lyen az ön és általában a csehek viszonya Dubček, valamint Husák elvtárshoz? VÁLASZ: A cseh nemzet oly gyorsan és spontán módon fogadta körébe és kedvelte meg Dubček elvtársat, hogy ezt előre senki sem merte volna tippelni. Közvetlen ember, őszinte' és ezért tekintélynek örvend. Husák elvtárs is derekas, elvszerű fellépésével tekintélyre tesz szert a csehek körében. Személyi kapcsolatainkat illetően elsősorban bizonyos elvekre építünk, ez az egyesülés alapja. Viszonyom Dubček elvtárshoz kölcsönösen a teljes bizalomra és támogatásra épül. Nem félek attól, hogy valamelyikünk úgy megváltoztatná nézetét, hogy eltávolodjunk egymástól. KÉRDÉS: Mondana valamit Josef Pavel belügyminiszter helyzetéről, akit támadnak a visszahúzódó erők? VÁLASZ: A kormányalakítás idején spontánul őrá szavaztam, amikor erről a posztról volt szó. Harmincöt éve ismerem, egy-két évet közös fedél alatt is eltöltöttünk (Smrkovský elvtárs Itt a ruzynéi, illetve a lipótvári fegyházra célzott). Pavel első két hónapja ebben a tisztségben nem volt könynyű, de már leváltották valamennyi helyettesét, és új emberek veszik körül. Különben beszélek majd vele, s megkérdem tőle, hogy a rágalmazókkal szemben milyen segítségre van szüksége a Nemzetgyűlés részéről. KÉRDÉS: Miért nem vontak senkit sem felelősségre a dunai árvízért? VÁLASZ: Tudtommal a kormány és a Nemzetgyűlés elnöksége annak idején megtárgyalta a felelősség kérdését taglaló jelentést. Ennek alapján (ezt már Smrkovský elvtárs egyik kísérője fűzte hozzá) büntetőjogilag senkit sem lehetett felelősségre vonni. KÉRDÉS: Císaŕ elvtársnak a Marx-évfordulón mondott beszéde hivatalos megnyilatkozás volt? VÁLASZ: Beszédét a párt elnöksége nem tárgyalta meg, de ö bizonyára számos elvtárssal lekonzultálta, és ezért nem minősülhet magánvéleményének .— így foglalható össze a válasz lényege. KÉRDÉS: Miért húzódik anynyira a Szovjetuniótól kért kölcsön elintézése? VÁLASZ: Mintegy 400 millió aranyrubelről, vagyis 4—5 milliárd koronáról van szó, s ez nem kis összeg, ezt alaposan meg kell tárgyalni. Különben is, ilyen nagyszabású pénzügyi egyezmények esetében nemzetközi viszonylatban öszszehasonlíthatatlanul tovább tart az elintézés. KÉRDÉS: A visszhang után hogyan tekint a „Kétezer szóra"? VÁLASZ: Ez már mögöttünk van, de szerintem megfontolatlan, helytelen lépés volt. E szavak jelentős részét már százszor is kimondottuk, de engem az a mondjuk „40 szó" érdekel (Smrkovský elvtárs a különféle szervezkedésre buzdító szavakat említette meg). Ez gyakorlatilag a hatalomátvételt és kínai módszerek becsempészését jelentené. Josef Smrkovský elvtárs végül néhány meghitt szót intézett a jelenlevő újságírókhoz: Eddig nem járt utakra tértünk, a szocializmust a demokráciával és a humanizmussal akarjuk összeegyeztetni. Az újságíróknak nemcsak a kritikából kell kivenniük részüket, hanem a politika kidolgozásából is. Eszet kell adniuk és felelősséget is kell vállalniuk. A magunk nevében aláírhatjuk ezeket a szavakat. Feljegyezte: (g. i.) 1868. VII. <