Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-24 / 203. szám, szerda

hasszert választották az aszü elnök Elraboltak egy izraeli utasszállító repülőgépet Mint már jalantettük, a demokratikus Vietnam kormánya is­mét három amerikai pilótát bocsátott szabadon, akiknek gé­peit a VDK légvédelme lőtte le. Felvételünkön: a szabadon bocsátott amerikai pilóták. (Foto: ČSTK] Ostromállapot Bolíviában La Paz — Hétfőn este Bolí­viában ostromállapotot rendel­tek el, mert Arguedas volt bel­ügyminiszter szökése után za­vargások támadtak az ország­ban. Mint a Reuter megállapítja, a helyzet Iróniája, hogy Gue­vara életét áldozta azért, hogy felkelést robbantson ki Bolíviá­ban. Életében ez nem sikerült neki, viszont nyilvánosságra ke­rült naplója robbantotta ki a je­lenlegi válságot és mély ellen­téteket támasztott még a kor­mányon belül is. Barrlentos elnök sajtóérte­kezleten közölte, hogy Bolívia nem kéri Chilétől Arguedas ki­adását. Juan Perez Tapia, az új bolíviai belügyminiszter azt ál­lította, hogy a szombati tünte­tés résztvevői lőfegyvert hasz­náltak. Vasárnap a hatóságok 9 politikai vezetőt vettek őri­zetbe, közöttük Alfredo Franco Guachalla egykori munkaügyi minisztert. A chilei hatóságok bejelentet­ték, azért tartják őrizetben Ar­guedas volt bolíviai belügymi­nisztert és Jaime nevű fivérét, mert tartanak tőle, hogy a test­vérpárt orvul meggyilkolják. Az új iraki elnök nyilatkozata Kairó — A Kairóban megje­lenő Al Gumhurija keddi szá­mában ismertette Ahmed Hasz­szán Al Bakr vezérőrnagynak, az Irakban államcsíny útján hatalomra került forradalmi pa­rancsnokság tanácsa elnökének nyilatkozatát. Az új iraki állam­fő első nyilatkozatában közölte, hogy mintegy két év óta társai kapcsolatban álltak a kurdok képviselőivel és röviddel az ál­lamcsíny előtt maga ts tárgya­lásokat kezdett a kurd vezetők­kel, akik megértették a puccs végrehajtóinak a kurd kérdés­ben elfoglalt álláspontját. Az új Iraki rezsim és a szíriai baathisták kapcsolatairól szólva Al Bakr kijelentette: „Mi is baathisták vagyunk. A meglévő különbségek nem elvi, hanem nézőponti különbségek. Célunk egy. Az új iraki elnök ehhez hozzátette, hogy „útjaink 1966­ban -elváltak. Eddig nem kezd­hűiét kconmimistákat börtönöztek be Indonéziában DJakarta — Az indonéz had­sereg szárazföldi egységeinek hivatalos lapja szerint július 12-én Kelet-Jávában bebörtönöz­ték az Indonéz Kommunista Párt neves funkcionáriusát, az Ekonomi Nasional című betil­tott napilap szerkesztőjét, Su­katno asszonyt. Az Ampera cí­mű djakartai lap ugyancsak tegnap arról tudósít, hogy Ke­let-Jávában bebörtönözték Su­harjo volt dandártábornokot, az indonéz hadsereg szárazföldi erőinek volt főparancsnokát, aki támogatta a kommunista párt által tervezett kormányel­lenes partizánmozgalmat. Panggabean tábornok, az in­donéz hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka kijelen­tette, hogy a hadsereg fontos szerepet játszik Délkelet-Ázsia védelmében és biztonságában, és ez nagy feladatot ró a fegy­veres erőkre. A tábornok ezt a kijelentést azután tette, hogy Adam Malik külügyminiszter cáfolta azokat a sajtójelentése­ket, miszerint az Asean nevű szervezet katonai szövetséggé alakul át. Egy másik djakartai Jelentés szerint a japán tőkeáramlás In­donéziába egyre nagyobb mé­teket ölt, és főleg az a célja, hogy kiszorítsa onnan a nyu­gati tőkés országokat. Az indo­néz tengerészeti erők lapja sze­rint a japán vállalkozók eleinte vonakodtak az Indonéziai be­ruházástól, most azonban teljes mértékben megindult a tőkebe­fektetés. {CSTK—MTI) tünk párbeszédet, talán a jövő­ben sor kerül rá". Az iraki—egyiptomi kapcso­latokat érintve Al Bakr hivat­kozott arra az üzenetre, ame­lyet Irak kairói nagykövete út­ján juttatott el Nasszer elnök­höz: „Leszögeztem, hogy min­denképpen testvérek vagyunk, mert tudjuk, hogy számunkra a szakadás halált Jelentene". Edward Kennedy mégis jslöltell magát? Washington — Hat demokra­ta párti kormányzó kijelentet­te, hogy szeretnék, ha Edward Kennedy jelöltetné magát az alelnöki tisztségre Humphrey jelenlegi alelnök mellett. Egye­lőre azonban Ismertelen, vajon a Kennedy család utolsó tagja vállalja-e a megbízatást. Hump­hrey alelnök egy tv-beszédében kijelentette: „nagyrészt Kenne­dy szándékától és véleményé­től függ, hogy felkérl-e a sze­nátort alelnökjelöltnek." Hump­hery egy korábbi nyilatkozatá­ban kereken elutasította azt a feltételezést, hogy Wallace volt alabamai kormányzóval, a faj­üldözők vezérével lépne válasz­tási szövetségre. (ČSTK). KOMMENTÁRUNK A hat országot (Franciaor­** szág, Nyugat-Németország, Olaszország, Luxemburg, Bel­gium és Hollandia) magába tö­mörítő Közös Piac néven Ismert Európai Gazdasági Közösség eb­ben az évben jubilál. Az 1958-as római szerződésben a tagálla­mok nem ls annyira az ipari és mezőgazdasági termelésük kooperációját, hanem a keres­kedelem kiszélesítését, a belső vámhatárok lebontását tűzték ki célul. A tőkésországok közti gazdasági versengés elsődleges­ségéből ítélve a szerződő felek meglehetősen távoli időpontban jelölték meg e feladat teljesí­tését; 1970. január l-ig kellett volna megszűnniük a belső vámhatároknak. Ezt a határidőt most pontosan másfél évvel le­rövidítették. Július 1-ével a Kö­zös Piac tagországai iparcikkei­nek vámját megszüntették. A tagországok mezőgazdasági ter­mékei vámhatárainak teljes le­bontása azonban még nem fe­jeződött be, ám az említett Idő­ponttól a Közös Piac mezőgaz­dasági termékeinek háromne­gyed részére már a közösen megállapított árak vonatkoz­nak. A közösség földművelésügyi miniszterei hétfőtől Brüsszel­ben éppen arról tárgyalnak, hogyan lehetne a már meglevő JÄN PUDLAK csehszlovák* külügyminiszter-helyettes, aki Rómában tartózkodik, tegnap ta­lálkozott Giuseppe Medici olasz külügyminiszterrel. A SZAKSZERVEZETEK KÖZ­PONTI TANÁCSÁNAK küldött­sége, amely Vojtech Daubner az SZKT alelnöke és az SZSZT elnöke vezetésével Japánban tartózkodik, a prefekturákban tett körútjáról visszatért To­kióba. ALAIN KRIVINE a párizsi egyetemi hallgatót, aki a máju­si zavargások egyik szervezője volt, és akit egy héttel ezelőtt letartóztattak, azzal vádolják, hogy június 12-e után politi­kai csoportot szervezett a köz­társasági elnök tilalma ellené­re., A SVÄJCI KÖZLEKEDÉSI RENDŐRSÉG Liechtenstein te­rületére behatolva is üldözi a gépjárműveket. A 21000 lako­sú ország vezetői most dönte­nek arról, hogy elrendeljék-e a készültséget a 18 tagból álló hadseregben. TOVÁBBI PROVOKÁCIÓS GYŰLÉSRE készülnek augusz­tus 24-én és 25-én Schirnding­ben a revansista szudétanémet honfiak. A rendezők 25 000 résztvevőre számítanak. A LERÓSZ és Jarosz szigetek internálótáboraiból húsz gö­rög kommunistát szabadlábra helyeztek. AJUB KHÁN jjakisztáni elnök tíznapos nem hivatalos látoga­tásra Angliába érkezett. Alig néhány órával megérkezése után 150 pakisztáni fiatal tün­tetett a Claridge Hotel előtt, ahol az elnök megszállt. A rendőrök nagy üggyel-bajjal szétoszlatták a tüntetőket. KANADA hétfőn aláírta az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló nemzetközi szerződést — je­lentették be hivatalosan Otta­wában. Ezzel az aláírók száma ötvenhétre emelkedett. BRAZÍLIÁBAN hétfőn beje­lentették, hogy nem azonos Mengelével, az auschwitzi ná­ci koncentrációs tábor hóhér orvosával az a személy, akit a rendőrség a napokban vett őri­zetbe Cuirutibában. Az őrizet­be vett személy brazíliai szü­letésű és újjlenyomatai sem egyeznek a körözött náciéval. JOHNSON elnök kedden este aláírta az új törvényt, amely­nek alapján 263 millió dollárt fordítanak a Sentlnel típusú új rakétaelhárító rendszer ki­építésére. A MONGOLIÁBÓL hazatérő Ivan Basev bolgár külügymi­niszter Moszkvában megszakí­totta útját, és tanácskozott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. JOZEF CYRANKIEWICZ, a len­gyel minisztertanács elnöke az ország felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából ünnepi fogadást rendezett. Kairó — Nasszer elnököt kedden délelőtt közfelkiáltással az Arab Szocialista Unió elnö­kévé választották a párt orszá­gos kongresszusán. A kongresz­szus 1700 küldöttje az egyipto­mi forradalom 16. évfordulóján ült össze Kairóban, hogy fontos kérdésekben döntsön. Az évforduló alkalmából Leo­nyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod­gorntj és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Nasszer elnököt. Tel Avivból jelentik, hogy az izraeli légiforgalmi társaság egyik utasszállító repülőgépe, 38 utassal és 11 főnyi személy­zettel fedélzetén hétfőn rövid­del éjfél előtt felszállt a római repülőtérről, majd egy órával a felszállás után a gép pilótája rádión közölte, hogy kénytelen Algír felé repülni, mivel fegy­verrel kényszerítik erre. Ké­sőbb jelentette, hogy gépe ép­ségben leszállt az algíri repü­lőtéren. Izraeli részről megál­lapították, hogy a gépen nem tartózkodott jelentős izraeli po­litikai személyiség. Az izraeli külügyminisztérium lépéseket tett a gép és utasainak szaba­don bocsátása érdekében. A Palesztinai Népi Felszaba­dító Front kedden délután ki­adott közleménye szerint két palesztinai arab menekült kény­szerítette az izraeli utasszállí­tó gép pilótáját, hogy Tel Aviv helyett Algírban szálljon le. A közleményben a Felszabadító Front leszögezi, hogy a gép el­rablásáról az algériai kormány­nak nem volt előzetes tudomá­sa és azért rabolták el, hogy felhívják a figyelmet a palesz­tinai menekültek helyzetére. Az AFP francia hírügynökség algíri tudósítója szerint a re­pülőgép az algíri repülőtéren van őrizet alatt és a gép utasai szintén a repülőtér területén tartózkodnak. Jeruzsálemben Eskol izraeli miniszterelnök cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint Izrael kész lemondani nukleáris fegyverek gyártásáról az Egyesült Államok kormányá­nak azon ígérete fejében, hogy Izrael biztonságáról a 6. ame­rikai flotta gondoskodik. Luns holland külügyminisz­ter Tel Avivban megkezdte tár­gyalásait Eskol izraeli minisz­terelnökkel és Abba Eban kül­ügyminiszterrel. Eskol hangoz­tatta a holland politikus előtt, hogy Izrael nem hajlandó visz­szavonulni az 1967-es fegyver­szüneti vonal mögé. New Yorkból jelentik, hogy Gunnar Jarring, az ENSZ közel­keleti közvetítője hétfőn este Stockholmból visszaérkezett a világszervezet székhelyére. ENSZ-körökből származó érte­sülések szerint jarring augusz­tus végén lejáró közvetítői meg­bízatását az év végéig meg­hosszabbítják. Vita a „fekete oroszlán" körül A moszkvai Pravda egy nyugatnémet hadgyakorlat tervéről Bonn — Mint már röviden közöltük, a bonni kormány el­határozta, hogy . a „fekete orosz­lán" fedőnevű őszi hadgyakor­latok helyét és időpontját meg­változtatja. A nyugatnémet sajtó tegnap részletesen foglalkozott az eset­tel és megállapítja, hogy a Bun­deswehr-gyakorlatok terve nagy vitát váltott kt a kormánykoa­lícióban. A lapok azt is meg­erősítik, hogy a hadgyakorlato­kat ugyan megtartják, csak nem közvetlenül a csehszlovák határok közelében. Ezzel szemben a Frankfurter Allgemeine védelmébe veszi az eredeti elképzelést, és azt állít­ja, hogy a bajor terület az egyetlen olyan része Nyugat­Németországnak, ahol ilyen nagyarányú hadgyakorlatokat lehet tartani. A lap kifogásolja, hogy a bonni kormány a cseh­szlovák helyzetre való tekintet­tel megváltoztatta eredeti ter­vét. A General Anzeiger megem­líti, hogy a szociáldemokraták Schröder hadügyminiszter le­mondását követelték a hadgya­korlatok miatt, majd megálla­pítja, hogy az ezzel kapcsola­tos huzavona tulajdonképpen felkészülés a jövő évi választá­si harcra. A moszkvai Pravda tegnapi számában Grigorjev foglalkozik a hadgyakorlat terve körül tá­madt fejleményekkel. A hírma­gyarázó megállapítja, hogy a hadgyakorlat terve ismét lelep­lezte a Rajna melletti politikai vezetők valódi szándékait. Ez a leleplezés zavart keltett a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezető köreiben, amelyek támogatják a bonni kormány úgynevezett „új keleti politiká­ját", és különböző taktikai mód­szereket ajánlanak annak meg­valósítására. Ilyen módszer len­ne — mint a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta —, hogy a lehetőség sze­rint észrevétlenül próbáljanak behatolni a bonni „új keleti politika" által célba vett szo­cialista országokba. A Rajna partján folyó vitá­ban, amelynek tárgya, hogy el­szabadítsák-e láncáról a „feke­te oroszlánt" vagy sem, csupán „a legcélravezetőbb" módsze­rekről van sző. Alapjában véve a bonni kormány a „csábmoso­lyok taktikájával" és a „fekete oroszlán" tervével egyaránt csak veszedelmes revanspoliti­kájának szolgáltat újabb bizo­nyítékot. (ČSTK) akadályokat elhárítani, és a mezőgazdasági cikkekre is kö­zös árrendszert kidolgozni, a vámokat pedig egységes szint­re hozni. Vámcsaták a Közös Piacban A Közös Piac országai azon­ban nemcsak vámrendszerük egységesítésére törekednek, ha­nem „védelmi falat" állítottak a közösségen kívül álló orszá­gok termékei elé is, hiszen a Közös Piac államaiba irányuló szállítmányokra közös vámtari­fát léptettek életbe. De ezzel lényegében újabb korlátot emel­tek a tagállamok és a kívülál­ló országok együttműködése elé. Július elsejével ugyanis a Közös Piac országainak átlagos külső vámtarifáját 10,7 száza­lékban állapították meg. A vál­ság rögtön kirobbant. Francia­ország megkárosítottnak érezte magát, mert eddig a nyugatné­metek külső vámtarifája 11,00 százalék, a Benelux államoké 11,2, az olaszoké 13,8, a fran­ciáké pedig 14,2 százalék volt. Ennek következtében természe­tesen az új közös vámtarifa el­sősorban Franciaországot köte­lezi arra, hogy a leginkább csökkentse a külföldről beáram­ló termékek ellen bevezetett korábbi magas védvámokat. Párizs azonban kettős ellen­támadásba ment át: új korláto­zásokat vezetett be, méghozzá nemcsak a kívül állókkal szem­ben, hanem a Közös Piacon be­lül is. A franciák lényegében „befagyasztották" az acél, a textiláruk és a gépkocsik im­portját. Más szóval: az említett cikkek behozatalának szintje nem haladhatja meg a tavalyi átlagot, jóllehet a korábbi ter­vek és megállapodások közel 10—20 százalékos emelkedést Irányoztak elő. Ezzel szemben a hazai exportőröknek 6 száza­lékos szubvenciót folyósítanak, hogy serkentsék a termelést. A De Gaulle-kormány minden szemrebbenés nélkül az Idei sztrájkok következtében be­állt termeléskieséssel és a frank helyzetének meggyengü­lésével „magyarázta" elhatáro­zását, jóllehet az igazi cél nem más, mint a közös vámtarifák elutasítása. Ám Brüsszelben, a Közös Piac központjában is készen voltak a válasszal: Franciaország ne akarja a Közös Piac rovására megoldani belső gazdasági ba­jait. Sőt, „kísérő szövegként" nem felejtették el hozzátenni, hogy Párizs éppen azzal érvelt eddig az angolok belépése el­len, hogy Nagy-Britanniának először a saját fizetést mérle­gét és egyéb gazdasági problé­máit kell rendeznie ahhoz, hogy „éretté" váljék a tagság­ra. Most pedig a rendszerint hangadó Franciaország küzd ha­sonló gondokkal. Július első éjszakáján, amikor az első nyugatnémet sörszállít­mány vámmentesen haladt át a rajnai Eurőpa-hídon, a gépko­csivezetőket nagy korsó sörök­kel kínálták meg. Bár ez a kel­lemes Ital bizonyára pillanat­nyi mámort idézett elő az első vámmentes közös piaci napon, a franciák szintén időzített be­jelentése kijózanította a tőkés világ amúgy ls éber spekulán­sait: Párizs inkább újabb válsá­got idéz elő, mint sem mások javára a francia nagytőkének okozzon fejfájást. A Közös Piac háza tája körül tőkés gazdasági érdekcsata tehát az "egyik so­rompó felnyitásával egyidejű­leg lezárta a másikat s aka­dályt gördített a sokat hirde­tett harmonikus együttműködés útjába. TÓTH GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents