Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-21 / 200. szám, vasárnap

A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom programtervezetének fő célkitűzései Érvényt szerzünk a dolgozók érdekeinek JELENTŐS VÁLTOZÁSOK A BETEG- ÉS JÁRADÉKBIZTOSÍTÁSBAN • MILYEN LESZ A DOLGOZÓK TANÁCSAINAK KÜLDETÉSE? Társadalmunk megújhodási folyamata és ezen az alapon a kommunista párt akcióprogramja kialakítja annak feltételeit, hogy a tömegszervezetek az eddigihez viszonyítva sokkal nagyobb befolyást gyakoroljanak társadalmi életünk alakulására A tömegszervezetekben hosszú éveken keresztül ugyanis csak a kommunista párt politikája megvalositasanak transzmisszióját látták, ami megnyirbálta tekintélyüket és szűk keretek közé szorította tevékenységüket. Az új feltételek létrehozzák a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom érvényesülésének széles körű lehetőségeit. A dolgozók önálló politikai és érdekvédelmi szervezetekent léphet fel. A Szakszervezetek Központi Tanácsa néhány nappal ezelőtt, a CSKP akcióprogramjából kiindulva, nyilvános vitára bocsátotta a szakszervezet új programtervezetét. Milyenek ennek a tervezetnek a tő szempontjai? um 1968 VII. 21. Elsőrendű a dolgozók érdeke A programtervezet abból indul ki, hogy az egységes szakszervezet az erő és a tekintély forrása. Csakhogy ez az egység nem értelmezhető csupán szervezeti, hanem egyben eszmei, politikai, szociális, vagy tartalmi egységként, amely tiszteletben tartja az egyes szakszervezeti láncszemek érdekelnek eltérő jellegét. Az új feltételek között ez az egység lehetővé teszi, hogy a szakszervezet közvetlenül befolyásolja az állami politikát, részt vegyen annak kidolgozásában és megvalósításában és biztosítsa a dolgozók jogos érdekeinek védelmét. A bérpolitikában a szakszervezet azt követeli, hogy az állami szervek gyorsan dolgozzák ki a béralakulás országos koncepcióját, küszöböljék ki a népgazdaság több ágazatában az eddigi kedvezőtlenebb bérviszonyokat (ez főleg a közszolgáltatásra, az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, a közlekedésre, a távösszeköttetésre és a szolgáltatásokra vonatkozik). Minimálisnak tartják a népgazdasági reálbérek átlagos évi 2,5—3 százalékos emelkedését, javasolják a dolgozók számára közérthető, egyszerű bérrendszer kidolgozását és indokolt esetekben támogatják azt a követelményt, hogy ismét vezessék be a természetbeniek juttatását. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy jobb bérviszonyok között dolgozzanak a szüntelenül üzemelő vállalatokban, a termelési és a nem termelési ágazatokban emeljék az éjjeli munka díjazását. Ez év július 1-től kezdve módosult a béradó. A szakszervezet követeli, hogy minél előbb valósítsák meg a béradó átépítésének második szakaszát, amelyben korra való tekintet nélkül egységesen megadóznák a nőtlen és hajadon dolgozók, továbbá a gyermektelen házasok bérét. Továbbá adókedvezményben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik már felnevelték gyermekeiket, valamint a gyermekekről gondoskodó férjezett nőket. A szakszervezet Javasol bizonyos minimális jövedelmi határt, amely a létfenntartás költségeinek növekedésétől fog függni, s ez az összeg nem esik megadóztatás alá. Végül javaslatai értelmében nem esik béradó alá a szociális járadék. Védelem az árdrágítás ellen A szakszervezet olyan garanciát sürget a kormánytól, amely biztosítaná, hogy a gazdasági fellendülést élősegítő, esetleges áremelések ne veszélyeztessék a reálbérek évi átlagos 2,5—3 százalékos növekedését. Amennyiben az árak gyorsabban fognak emelkedni, a szakszervezet kiigazító Intézkedéseket javasol a bérés szociális politikában, például bérpótlékok, a gyermekpótlékok és a járadékok kiegészítése formájában. A FSZM továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy ezentúl is államilag dotálják és árkedvezményben részesítsék az alapvető fontosságú létszükségletek előállítását és a fontos szolgáltatásokat. Szorgalmazza azt ls, hogy hatásosabban ellenőrizzék az áralakulást és ezzel akadályozzanak meg bárminemű spekulációt. Sürgősen felül kell vizsgálni a létminimum kérdését, és a szakszervezettel karöltve megállapítani a létminimum biztosításának útjátm ód ját. Kulturáltabban éljünk szabad időnkkel Legkésőbb 1970 végéig minden ágazatban, természetesen a kereset csökkentése nélkül, bevezetjük a 40 órás munkahetet. Ezt a műszaki fejlesztés útján kell elérnünk, nem pedig az emberi munka intenzitásának fokozásával. Ugyanakkor meg kell oldanunk a kl nem elégítő szolgáltatási hálózattal összefüggő problémákat. A szakszervezet ezzel kapcsolatban sokoldalúan törekedni fog arra, hogy elősegítse az emberek szabad Idejének kultúráltabb kihasználását. Gondoskodik arról, hogy többen részesülhessenek az üdülés különböző formálnak előnyeiben. A többi között olyan üdülőket épít, amelyek a városok közelében teszik lehetővé a rövid tartamú rekreációt. Különleges figyelmet szentel a szakszervezet a munkabiztonság kérdésének. Ezzel kapcsolatban javasolja az érvényes jogi előírások átértékelését, mivel azok nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak és már elavultak. A szakszervezet ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy a munkaadókat kötelezheti a dolgozók életét és biztonságát veszélyeztető munka beszüntetésére ls. Jobb szociális ellátottság A gyermekes családok helyzetének javítása érdekében a szakszervezet javasolja, hogy a kormány ez év végéig tárgyalja meg az anyasági szabadság további meghosszabbítása elvi rendezésére, a gyerek korához igazodó egyszeri évi összeg kifizetésére és a gyermekpótlék rendezésére irányuló javaslatokat. A betegbiztosítás viszonylatában javasolják egyetlenegy táppénz díjszabás kidolgozását, amely független volna a biztosított alkalmazotti viszonyának hosszától. Indítványozza továbbá azt, hogy a betegség első három napjára ne csökkentsék a díjszabást, a táppénzt meghatározó összeg- ölelje fel a túlórákért járó díjazást is s a táppénz szintje változatlan maradjon kórházi kezelés esetén is, függetlenül attól, hogy a páciensnek van-e eltartási kötelezettsége. A programtervezet számol az üzemi étkeztetés, a munkába való közlekedés javításával, a lakásprobléma hatékonyabb megoldásával s azzal, hogy az állami és a vállalati forrásokból az eddiginél nagyobb mértékben nyújtanak lakásépítkezési hitelt. Megalakulnak a dolgozók tanácsai A Szakszervezetek Központi Tanácsa programtervezetével egyidőben nyilvános vitára bocsátotta további fontos dokumentumát, amely meghatározza az FSZM szerepkörét a szocialista vállalatok helyzetét és feladatait szabályozó, kidolgozás alatt álló elvek érvényrejuttatásával kapcsolatban. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a szocialista vállalat nemcsak termelési-gazdasági és műszaki egység, hanem szociális szervezet is, amelyben összefonódik a munkaközösségek és az egyének érdeke a vállalat fejlesztésének érdekével. E kapcsolat konkrét megnyilvánulási. formája minden dolgozónak az a joga, hogy részt vehet vállalata irányításában és igazgatásában. Ezért a vállalatokban létrejönnek a dolgozók tanácsai, melyeknek tagjait a vállalati dolgozók fogják megválasztani. Ez a szerv fogja képviselni a demokratikus vállalati igazgatást és közvetítésükkel jönnek létre a vállalkozást gyakorló vállalati igazgatóságok. Mi lesz az új szerv küldetése? A Szakszervezetek Központi Tanácsa javasolja, hogy a dolgozók tanácsai elsősorban tárgyalják meg a vállalatfejlesztés koncepcióját, az alapvető beruházási célkitűzéseket, a bruttó jövedelem létrehozásának és elosztásának elveit, beleértve a nyereségrészesedést, a vállalat irányítási rendszerével, belső viszonyaival kapcsolatos alapvető intézkedéseket és a vállalatok évi zárszámadását. E javaslat értelmében a dolgozók fogják kinevezni és felmenteni a vállalati igazgatókat, javaslatukra nevezik ki az Igazgatóhelyetteseket, hagyják jóvá a vállalati igazgató fizetését és nyereségrészesedését, az igazgatósági dolgozók szilárd díjazáson felüli jutalmát. Továbbá ezek a szervek döntik el a statutáris kérdéseket is (a vállalat részvétele valamilyen társulásban, a vállalat fuzionálása, vagy önállósulása stb.) A dolgozók tanácsa tevékenységéért felel a vállalat egész munkaközösségének és ezért tagjainak zömét a vállalati dolgozók fogják megválasztani. Ennek a szervnek 10—30 tagja lesz, és célszerűnek tartják, hogy a tagok 10—30 százaléka vállalaton kívül dolgozó, független szakember legyen. Az állami érdek szempontjából rendkívül fontos vállalatokban az állami szervek is kijelölik képviselőiket a dolgozók tanácsába. Számuk nem haladhatja meg e szerv tagjainak 20 százalékát. A dolgozók tanácsában képviseltetheti magát a bank is, amennyiben nagy hitelt nyújt a vállalatnak. A dolgozók tanácsának tagjait 4—6 évre választják és kétévente a tagok egyharmadát, de legfeljebb felét lecserélhetik. Ezeket a kérdéseket rögzíteni fogja a szocialista vállalat helyzetével foglalkozó, jelenleg kidolgozás alatt álló törvény. MEZŐ JÄNOS Miwt tö&á a óüncselekmétuf. ? £

GY KÁNIKULAI REGGELEN, öt óra tájban, velőtrázó fékcsikorgás riasztott jel. A Duna-parti tizenhárom emeletes ház előtt az utcán keresztbe fordult egy Tatra 603-as gépkocsi, lobb ajtaja kivágódott és rajta hanyatt, fejjel az úttestre a gépkocsivezető mellett ülő asszony zuhant ki úgy, hogy a lába a kocsiban maradt. A gépkocsivezető menekülne a tett színhelyéről, de a megrongált gépkocsi néhány méter után leáll. A helyszínre érkezett rendőrök mondják el, hogy a gépkocsivezető és utasa percekkel ezelőtt léptek ki egy bárból. Ott töltötték az éjszakát. Az ügyeletes rendőr az induló kocsit meg akarta állítani, de a gépkocsivezető elhajtott. Ezért volt a nagy sebesség. A rendőrség a rendszám alapján perceken belül megállapította a tényállást: a gépkocsivezető az egyik bratislavai vállalattól feketén hozta ki a gépkocsit... Néhány nappal később a város más részén egy másik kocsi ütött el egy ártatlan lárókelőt a villamosmegállónál, aki másnap belehalt sérülésébe. A rendőrség közölte, hogy ez a kocsi lopott volt... A prágai rendőrség idei első félévi jelentése megállapítja, hogy a fővárosban hat hónap alatt 541 gépkocsit loptak el, 270-el többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Bratislavában az első hat hónap mérlege: 346 ellopott és 288 kifosztott gépkocsi, valamint 176 ellopott motorkerékpár. Lopás, gázolás, fosztogatás. M/t IFÉLE EMBEREK, milyen indítóokokból és miért követik el? i/yl, Évekkel ezelőtt szárnyra kapott az a ma már bizonyíthatóan téves elmélet, hogy a kizsákmányolás és a társadalmt ellentétek megszüntetésével eltűnik a bűnözés táptalaja. A Jböz&ew mégis előforduló bűncselekményeket a múltból hozott csökevényekkel és a burzsoá rendszerből — azaz a Nyugatról átszivárgó hatásokkal magyaráztuk. Bizonyára léteznek ezek a behatások, de a döntő talán mégis taz öröklött hajlamokkal és lelkialkatokkal együtt) az a környezet, amelybe az új nemzedék beleszületett. Talán az embereket — a fiatalokat objektív kényszer — az éhség, a nincstelenség ösztökéli lopásra? Fellelhető-e vajon a bűnügyi statisztikákban, hogy valaki az utóbbi időben kenyeret lopott? Nem. Ezzel szemben a gépkocsilopások szaporodnak. Azok se haszon, értékesítés céljából. Elviszik, kirándulnak és a legtöbb esetben megrongálják, összetörik. Vajon mi rejlik e mögött? Egy biztos: vandalizmus. De honnan ered, hol a gyökerei? A múlt társadalomban a magántulajdon szent volt és a törvény hathatós védelmét élvezte. Oj társadalmunkban ezt a „szentséget" eltöröltük. Tévedés ne essék, nem az indokolt társadalmi tulafdonba vétel, hanem a túlkapások ellen merülhet fel kifogás. Fokozatosan a mások tulajdona iránti tisztelet a köztudatból is kiveszett. Sőt, aki valamivel rendelkezett, gyanúba keveredett. Ha valaki lop, szándékosan megkárosítja embertársát. Az ellopott gépkocsik többségét például már megrongált állapotban találják meg. A tolvajok nem törődnek a tulajdonos megkárosításával, sőt ebből sportot űznek. A mások tulajdonának megbecsülése már akkor hiányzott belőlük, amikor a lopást elhatározták. Ez a közömbösség, mások munkájának (mert a tulajdon is a munka eredménye

j semmibevevése talán csak a gépkocsik esetében érvényes? kizárt dolog! Ez a közömbösség, ez a semmibevevés a tolvajlásnak nem az eredménye, hanem a gyökere és ott kísért mindenütt, ahol ilyen embér más emberekkel érintkezik. A tolvajnak azzal is számolnia kell, hogy az ideges sietsegben valakit elgázolhat, nyomorékká tehet vagy életét olthatja ki. Hisz az ember éppen abban különbözik más lényektől, hogy cselekedetének következményeit is előre tudatosíthatja... a

KÓROKOZÓ megállapítása nem könnyű. Sok-sok jelenség bonyolult összehatása játszik k;özre ... A munka megbecsülésével társadalmi meretekben és általában is bal van. O. Sik miniszterelnök-helyettes meaállapitasa szerint például „egyre növekszik a szükségtelen termékek gyártása" Az eladatlan árukészletek milliós, sőt milliárdos értékeket tesznek ki. Vajon érzi-e a dolgozó - akár munkás, akár mérnök -. munkája eredményének megbecsülését, ha kétkezi és szellemi munkájának eredményét a társadalom nem Igényli? De mit érez a csallóközi szövetkezetes, aki a salátát, a paprikát, a káposztát — nehéz, odaadó munkájának eredményét kénytelen beszántani, mert nem vásárolják fel tőle? Nyilván feleslegesnek érzi azt a munkát, amit a nyakára száradt zöldség kitermelésébe befektetett, ÉS mit érez akkor, ha a városban járva az állami üzletek pultjain, megpillantja a négy-öt napja fonnyadó rothadó zöldséget, amit ő annyi gonddal, munkával termesztett? Vagy vegyük a béradó rendszerét. Ha valaki többet ad a társadalomnak szakképzettsége vagy szorgalma, igyekezete révén magasabb fizetést ér el, de a béradó éppen ezeket sújtja a leginkább, mert a magasabb fövedelemnél fokozott arányban emelkedik a levonás és a múltban a családi pótlék ts csökkent. A több, jobb munka végzésére nem ösztönözhet az, ha éppen az ilyen munkáért járó magasabb bért, nagyobb jutalmat sújtják magas levonásokkal. A társadalom olyan munkára ad megrendelést, amelynek eredményei iránt nincs érdeklődés. A drága emberi munka gyümölcse kárba vész, nem veszi hasznát senki. Ezt a munkát sem a társadalom mint egész, sem egyes tagjai nem becsülik, nem becsülhetik meg. Vajon e tények nem válthatnak kl torzulásokat mások munkájának értékelésében, becsülésében? Bizonyára igen. ffERMÉSZETESEN, az Indítékok mellett figyelembe kell venni ^ a feltételeket ts. A bűncselekmények számának növekedésével növelni kellene a rendőrség létszámát is. Ugyanakkor Prágában éjszaka négy négyzetkilométerre egyetlen rendőr jut! Bratislavában az 1962. évi háromezer bűncselekménnyel szemben 1966-ban már hatezer hatszázhatvanhatot könyveltek el. A rendőrség tervezett létszáma még nincs biztosítva, mert állítólag nincs érdeklődés e foalalkozás Iránt. Kevés a rendőr — több a bűncselekmény. Érthető, mert kedvezőbbek a zavartalan garázdálkodás feltételei... A törvények se elég szigorúak. Akit egyszer lopásért elítéltek, elrettentő büntetést kellene rá kiróni. Ez is a bűnözés megakadályozására tett javaslat egyike. Mindannyiunkat megnyugtatná, ha a lakosság és a tulajdon biztonsága érdekében mielőbb hathatós intézkedések lépnének életbe. Aki nem becsült embertársát, a más munkájának eredményét, könyörtelenül rá kell erre kényszeríteni. ZSILKA LASZLO