Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-19 / 198. szám, péntek

Lehet, hogy lesznek maid akik e címet olvasva hitetlen kedve csóválják a fejüket, mert Sváic nemzedékeken át a szilárdság, a konzervativizmus és a változatlanság jelképeként él képzeletükben. Itt százéves pénzzel lehet fizetni, viszont a szomszéd országokban az egy mást követő háborúk és forradalmak után a pénznemek elértéktelenedtek vagy megszűntek. Svájcban nem volt államcsíny lázadás, általános sztrájk vagy knrmány válság. Határainál még a pusztító második világháború is megállt. DEMOKRÁCIA LAPPANGÓ PROBLÉMÁKKAL Svájc szilárdságának alapja a hétszáz éves függetlenség és parasztdemokrácia, valamint a 150 éves semlegesség. Év száza dokon át különféleképpen ma gyarázták ezt a politikai vezér elvet, mely lényegében váltó zatlan maradt. Svájc demokra tíkus rendszerének előnyei és hátrányai is vannak. Ami az állampolgárok beleszólási jogát illeti, a többi polgári demokratikus állam példát vehetne Svájctól. Ám a svájci demokrácia fejlődése megtorpant. Nem tart lépést a világ modern követelményeivel. A közéletben is derekasan helytálló nőknek még szavazati joguk sincs. Manapság a semlegesség is másként hathat, mint száz évvel ezelőtt. A hosszú béke és a fejlett ipar jó létet, magas életszínvonalat biztosított a svájciaknak. Osztályharc vagy éles társadalmi ellentétek nincsenek, ami persze nem jelenti azt, hogy nin csenek lappangó problémák, így van ez a nyelvkérdés har monikus megoldásával is, mert azért vannak bizonyos érdekellentétek a svájci németek, fran ciák és olaszok között. HELVÉCIÁI NYUGTALANSÁG A látszólagos nyugalommal és szilárdsággal szöges ellentétben évek óla bizonyos „helvéciai nyugtalanságot" emlegetnek. Problémák és vitás kérdések tömkelegének a kifejezője ez. Sok szó esik az alkotmányreform szükségességéről, az ok tatásügyről, Svájc közös piaci kapcsolatairól és esetleges ENSZ-tagságáról, továbbá a viel nami háború kérdésében képvi seit álláspontjáról. Sokat vita tott probléma a 700 ezer külföl di vendégmunkás sorsa, vala mint a diáklázadások, amelyek nek Svájcban ls volt visszhang ja. A lakosság egy részét nyűg talanság és szorongás keríti ha talmába, bár ez nein nyilvánul meg erőszakos cselekmények ben vagy tömegmozgalmakban Általános tünet: az emberek tioy érzik: az atomkornak meg felelő változásokra van szüksége. VÁLASZTÁSOK n svajciaKnak Igen gyakran kell szavazniuk. A községekben megszavaztatják a beruházáso kat, a költségvetést, a kinevezé seket. A bírákat és a tanítókat választják. Az állampolgárok népszavazást követelhetnek va lamilyen népszerűtlen törvény hatálytalanítására, vagy maguk is törvényeket javasolhatnak. A választásokon az egyes je lölteket nevük többszöri felírásával győzelemre segíthetik, a listák kapcsolásával pedig a jelölteket kicserélhetik. Mind ez talán lehetőséget nyújt a ha ladó erőknek helyi változások elérésére, ám igazi demokrá ciának nevezhető-e, ha olykor csak a választók 30 százaléka szavaz, s ők döntenek a távolmaradt 70 százalék sorsáról is. Más fontosabb, főként külpolitikai döntésekben pedig egyáltalán nincs beleszólási joga a választóknak. AUTONÓMIA Svájc igen nagyra van kantonjainak autonómiájával. Min den kantonnak külön parla mentje van, amely az állampol gárok midennapi életéről dönt. A berni szövetségi kormányra csak a külpolitika, a külkereskedelem, a pénzügy, a posta, a vasút, és a vámügy tartozik. Ez azt jelenti, hogy az államban 25 belügy-, igazságügy-, oktatás iigyl stb. miniszter működik, akik kantonjuk törvényeinek szereznek érvényt. Lehet, hogy ez annak idején, amikor min den kanton egy kis állam volt, megfelelt, a mai modern állam ban azonban mind több az országos probléma, például a közmunka, autóutak kérdése, a természetvédelem, a közoktatás és az igazságszolgáltatás. Ennek érdekében a kantonoknak valamit feltétlenül engedniük kelle ne szuverenitásukból. A föde rációs szellem igen erős Svájc ban. Előfordul, hogy egy ügy véd más kantonbeli ügyfél vé delmét vállalva kénytele!} ál tanulmányozni az ottani perrendtartást. Minden kantonnak külön tanterve, tankönyvel vannak, különböző időben van a vakáció s mások az ösztöndíi kritériumai. Egy berni iskolásgyerek Bázelbe költözve nehe zebben alkalmazkodik az otta ni viszonyokhoz, mintha külföldön tanulna. Mivel a tanintézeteket az egyetemmel bezárólag a kanton tartja fenn, a gazdag Svájcban gyakori az olyan panasz, amely különben szegénv államokban szokott előfordulni: kevés a tanterem, nincs elég tanszer, hiány van tanerőben. A kutatásban lemaradnak, s tehetséges fiatalok külföldre vándorolnak. A SZOCIALIZMUS MÁR NEM TABU A társadalmi rendszer gyöke res megváltoztatásának követe lése már Svájcban sem tabu. A szocializmust ugyan még nein sürgetik, de lassan ráeszmél nek, hogy a magántulajdon érintése nélkül nem oldható meg a legtöbb társadalmi kérdés. Milyen erők állhatnak bi zonyos változások mögött? A nevükben egymástól különböző polgári pártok lényegében mind egyet akarnak: minél keveseb bet változtatni a társadalom be rendezésén. Maradjon csak Svájc továbbra is a nagypolgárság és a nemzetközi finánctőke mentsvára, az idegenforgalom közopntja, s folytassa jobbra hajló semlegességét. A burzsoázia táborában van azonban egy érdekes kivétel: a Független Párt. Ez az önkiszolgáló boltokat és áruházakat képviselő kispolgári párt szövetkezetté alakult birodalom, amely fontos szerepet játszik Svájc kereskedelmében és ellátásában. A fogyasztók érdekeit védve, a drágítás ellen küzdve mind gyakrabban konfliktusba kerül a kormánypolitikával, s így közeledik a baloldalhoz. Nem ritka eset, hogy a szociáldemokratákkal, sőt még a kommunistákkal is közös akcióba bocsátkozik. Már az a tény, hogy a Független Párt az utóbbi időben a Nemzeti Tanácsban 10-ről 15-re, a bázeli kantontanácsban pedig 11-ről 19-re növelte mandátumainak számát, bizonyos változásokra enged következtetni. A változásokat a legerősebb pártnak, a szociáldemokrata pártnak kellene kezdeményeznie, de a szociáldemokraták hét miniszteri tárcából kettővel is beérik, s politikájukkal alig különböznek a polgári pártoktól. Ezért veszítettek szavaza tokát a burzsoá pártokkal együtt fa Független Párt kivételével ) a legutóbbi választásokon. A szociáldemokraták so raiban viharos mozgalom Indult új, valóban szocialista politika kiharcolásáért. A legutóbbi bázeli kongresszuson a helyi szer vezetek 85 javaslatot nyújtottak be, amelyekben a párt bel- és külpolitikájának radikallzálását követelik. A pártvezetőség tiltakozása ellenére törvényt követeltek a gazdagok megadóztatására. és szorgalmazták a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Számos szociáldemokrata képviselő kész együttműködni a baloldallal la kommunistákkal is/. Több ízben történt közös kezdeményezés, s a kommunisták nemegyszer szocialista jelöltre szavaztak. Kari Dellberg, a Nemzeti Tanács alelnöke, a baloldali egység egyik élharcosa lelkes marxista kiállásával nemegyszer saját pártvezetőségét is zavarba hozta. A KOMMUNISTÁK A szocializmusért nyíltan és következetesen küzdő egyetlen párt a kicsi, de rendkívül aktív Svájci Munkapárt. A második világháború után alakult meg a kommunisták és a baloldali szocialisták egyesülésével. Kis apparátusával és aktivistáival eredményesen küzd a dolgozók mindennapi problémáinak megoldásáért, követeléseik teljesítéséért. Waadt és Genf kantonban a választók húsz százalékának támogatását élvezi. A Nemzeti Tanácsban öt képviselője van. A kantoni demokrácia lehetővé teszi a Svájci Munkapárt aktív közéleti szereplését. így például Neunburgban népszavazással kiharcolta a háromheti szabadságra való jogot, Genfben megakadályozta a gépkocsiadó 30 százalékos emelését. Kivívta maaának a nemzett párt jelzőt Legutóbbi választási röplapjában hangsúlyozta: „Mivel a Svájci Munkapárt nem kap külföldi utasításokat, s maga sem küldözget utasításokat más országokba, sem érdemei, sem bünrészessége nincs olyasmiben, ami másutt a szocializmus nevében történik." Nem csoda, hogy a Neue Züricher Zeitung aggódva állapítja meg: „Itt már Marx és Lenin mellé sorakoztatják fel Teli Vilmost és Henry Durant-t." A Svájci Munkapárt az ország legégetőbb problémáival foglalkozik programjában: a drágasággal. a lakásínséggel, a földbirtokjoggal. az oktatási reformmal, az ár- és haszonellenőrzéssel, az államosítással, a dolgozók beleszólási logával, a katonai kiadások rendezésével, külpolitikai téren szolidáris Vietnammal, az igazi semlegesség, az európai biztonság és a tömbönkívüliség híve. A folyamatban levő nagy átalakulásokkal kapcsolatban a Svájci Munkapárt a többi baloldali párttal eoyütt nyilván még hallat magáról. s majd eredményekkel büszkélkedhet. HARRY SICHROWSKY BERNI LEVELE Távol a világ zajától, a szudáni ' őserdőben Etiópia határa mentén éli a mebán törzs hagyományos életét. A Szudánt járó expedíciók sem jutottak el errefelé. Igy a törzsekről keveset tudtunk. Az utóbbi évek folyamán azonban több kutatócsoport indult a törzs életének, kultúrájának, szokásainak tanulmányozására. A civilizáció pezsgéséhez, zajához szokott városi embernek szinte félelmetes az a csend, nyugalom, amely az expedíció tagjait fogadta. • A TORZSLAK Barátságos emberek. Szurokfekete, sudár, izmos testüket ruha helyett színes szalagok, gyöngyökkel kirakott övek s kagylókbál készített füzérek díszítik. Orrukban, fülükben karikát viselnek s o bőrükbe vésett állatfigurák, növényi alakok, mértani idomok a lakók szépítkezési igényeire vallanak. A gyerme kek arcán 8—9 éves korban éles kővel meghúzzák az első díszítő vonásokat, s c sebbe forró hamut szórnak, hogy a bőr ne tudjon simán összeforni. Később a fiatalok saját maguk díszítik testüket. A törzsfőnök homlokán még látható az a négy vésett vonal, amely korábbi rabszolga életének emlékeit őrzi. Aszszonyok testét dudorok sokasága dekorálja, amelyeket a bőr apró bevagdosásával, kicsípésével nyernek. Modern szemmel mindez önkínzásnak tűnik, de ott ez kozmetika, az éretté avatás ünnepélyes aktusa, amely egyben a hősiességet, a bátorságot is jelképezi. A törzs lakói különösen szívesen fogadják a fehér ember szemében értéktelen fényes üvegkupakokat, biztosítótűket, üveggyöngyöket, amelyekkel szintén testüket díszítik. Az üres olajoskannákért, cserépedényekért rendkívül szép és értékes kézműipari készítményeket adnak cserébe. Nagyfokú művészi érzékről tanúskodik a több mint egy méter hosszú faragott pipa, melyet az idősebb nők szívnak. A mebanok a törzsi törvények szerint többnejűségben élnek, de négy feleségnél többet nem tarthatnak. Minden asszonynak külön kunyhója van, ahol a gyermekeket neveli és biztosítja a család számára szükséges táplálékot. Novembertől májusig a nők sokasága lepi el a folyókat és kosarakkal fogják a halakat. Ilyenkor fő táplálékuk a vaddatolyaolajjal főzött hal. Az év másik felében a kenyérgabonát, az úgynevezett d u r á t termesztik. Aratás idején ezt letapossák, majd a nők kézzel öszszegyűjtik a gabonaszemeket. Minden háztartás elmaradhatatlan kelléke o nagy famozsár, és a hozzátartozó hoszszú rúd, amellyel lisztté törik a gabonát. A durából italt is készítenek, lisztjéből pedig hamuszürke pépet főznek. A betakarítás idején megperdülnek a dobók, megszólalnak a kürtök, felharsannak a trombiták, s kezdődik a több napon át tartó tánc, vigadalom. Ezzel indul meg az az időszak, amikor a 17—18 éves fiatalok élettársat választanak maguknak. A párválasztást a szülők irányítják ugyan, de sohasem a lány akarata ellenére. A házassági szerződésnek megfelelően a vőlegény kecskét, szarvasmarhát, sertést ad a lányért cserébe, vagy ha idegenkedik a feleségvásárlás gondolatától, bizonyos időre elmegy a lány apjához dolgozni. Csinos, szemrevaló lánynak bőven akad udvarlója. A kacérabbak ezt ki is használják, mert néha az udvarlók serege dolgozik a lány apjánál egy-két éven keresztül a házasság reményében. Ilyenből adódnak — mint a világ bármely részén — a bonyodalmak. Ugyanis még egyes családokban él az az ősi hiedelem, hogy a hoppon maradt udvarló édesanyja varázserővel rendelkezik, s megbabonázta a fia választotta lányt, és az, mint mondják, bűnös útra térve, máshoz ment feleségül. Több esetet feljegyeztek, amikor az udvarlás traaédióval véoződött, vagyis a harcias új féri bosszúból mooölte a hoppon maradt riválisát. Az egybekelés utón a fiatal pár tíz napra elzárkózik o külvilágtól. Saját kunyhójába húzódik, amelvnek tetejére egy ruhadarabot tűz ki, ami egyben ar újházas kunyhót jelkepezi. Ezeket a napokat legtöbbször böjtöléssel tölti. Csupán vizet fogyaszt, amit a család tagjai visznek a kunyhóba. Igy éli életét sajátos elszigeteltségében a törzs több ezer tagja. De ez a* életmód lassan már a múltté lesz. Ugyanis a közeli arab városka, Boing megnyitotta az iskolák kapuit a törzs gyermekei számóra is, hogy a tudományok világát megismerve hasznosíthassák a bennük rejlő értékeket. A civilizáltabban gondolkodó törzslakók iskoláztatják gyermekeiket. Az intézettel egybekötött iskolába járó gyermekek ma még kettős életet élnek. Még kísérti őket az ősi tradíciókat követő törzsi életmód, de ugyanakkor a modern világ csillogtatja előttük sokoldalú arcát. S lassan az őserdő, a kunyhók viláaa életüknek csak távoli emléke marad. G. T. 1968. VII. 19. mmrnxmrnrnx 6