Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1968-07-19 / 198. szám, péntek
Avarsói értekezlet résztvevőinek levele Csehszlovákia Kommunista Pórija Központi Bizottságához (Folytatás az 1. oldalról) testvérpártjaink megértéssel fogadták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári plénumán hozott határozatokat. Abból indultunk ki, hogy az ünök pártja, keményen kézben tartva a hatalom kormányrúdját, az egész folyamatot a szocializmus érdekeinek megfelelően fogja irányítani, nem engedi, hogy azt a kommunistaellenes reakció a maga céljaira használja ki. Meg voltunk győződve, hogy Önök a demokratikus centralizmus lenini elveit úgy fogják őrizni, mint a szemük fényét. Ezen elv bármely oldalának, akár a demokráciának, akár a centralizmusnak az elhanyagolása elkerülhetetlenül a pártnak és vezető szerepének gyengüléséhez, a párt bürokratikus szervezetté vagy vltaklubbá való átalakulásához vezet. Mindezekről a kérdésekről találkozóinkon nem egy alkalommal beszéltünk és Önök biztosítottak bennünket arról, hogy tisztában vannak minden veszéllyel, s azzal teljes határozottsággal készek szembeszállni. Sajnos, az események más mederbe terelődlek. A reakció erői, kihasználva az ország párttrányitásának meggyengülését, demagóg módon visszaélve a „demokratizálódás" jelszavával, hadjáratot indítottak Csehszlovákia Kommunista Pártja és annak becsületes, odaadó káderei ellen, azzal a világos szándékkal, hogy felszámolják a párt vezető szerepét, aláássák a szocialista rendszert, szembeállítsák Csehszlovákiát más szocialista országokkal. Az utóbbi időben a Nemzeti Front keretein kívül megalakult politikai szervezetek és klubok lényegében a reakciós erők vezérkarai lettek. A szociáldemokraták makacsul törekednek pártjuk megalakítására, földalatti bizottságokat szerveznek, szakadást akarnak előidézni a csehszlovákiai munkásmozgalomban, meg akarják szerezni az ország vezetését, hogy visszaállítsák a burzsoá rendszert. A szocializmus ellen törő és revizionista erők kezükbe kaparintották a sajtót, a rádiót és a televíziót. Ezeket az eszközöket a kommunista párt elleni támadás, a munkásosztály és valamennyi dolgozó félrevezetése, a féktelen szocializmusellenes demagógia szószékévé változtatták; felhasználták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok aláásására. A tömegtájékoztatási szervek egész sora rendszeresen valóságos erkölcsi terrort alkalmaz azokkal szemben, akik fellépnek a reakció erői ellen, vagy kifejezik nyugtalanságukat az események alakulása miatt. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága májusi plénumának határozata ellenére, amely szerint a fő veszély a jobboldali és antikommunista erők fenyegetése, a reakció megerősödő támadásait nem verték vissza. Ezért a reakció lehetőséget kapott az ország színe előtt arra, hogy a Kétezer szó elnevezés alatt nyilvánosságra hozza politikai platformját, amely nyílt felhívás a kommunista párt, az alkotmányos hatalom elleni harcra, sztrájkokra és rendbontásra. Ez a felhívás súlyos fenyegetés a párt, a Nemzeti Front és a szocialista állain ellen, kísérlet az anarchikus állapotok megteremtésére. Ez a nyilatko zat lényegében az ellenforradalom szervezeti-politikai programja. Senkit se tévesszen meg a szerzők azon állítása, hogy nem akarják megdönteni a szocialista rendszert, nem akarnak a kommunisták nélkül tevékenykedni, nem akarják megszakítani a szocialista országokhoz fűződő szövetséget. Ezek üres frázisok, melyek célja legalizálni az ellenforadalom e platformját, elaltatni a munkásosztály pártjának és a dolgozóknak az éberségét. Ezt a felhívást, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusát megelőző felelősségteljes Időszakban, széles körben terjesztenek, nemcsak hogy nem utasították el, hanem az Ilyen szocialistaellenes felhívások nyílt védelmezőkre is találtak a pártban és annak vezetésében. A szocializmus ellen törő és revizionista erők gyalázzák a kommunista párt egész tevékenységét, rágalonihad járatot íolytatnak a párt káderei ellen, rontják a becsületes, párthű kommunisták hitelét. Ily módon olyan helyzet alakult ki, amely egy szocialista ország számára teljességgel elfogadhatatlan. Ebben a légkörben támadják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista külpolitikáját is, támadások érik a szocialista országokhoz fűződő szövetséget és barátságot. Hallatszanak olyan hangok, amelyek a Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolatos közös, egyeztetett politikánk felülvizsgálatát követelik, annak ellenére, hogy a nyugatnémet kormány országaink biztonságának érdekeivel szemben változatlanul ellenséges politikát folytat. A Német Szövetségi Köztársaság hatalmi köreinek és revansistáinak csábító kísérletei visszhangra találnak pártjuk vezető köreiben. Országukban az utóbbi hónapokban az események egész menete arra mutat, hogy az imperialista központok által támogatott ellenforradalmi erők széles fronton támadást Indítottak a szocialista rendszer ellen. Ezzel szemben hiányzik a szükséges ellenállás a párt és a népi hatalom részéről. Nem kétséges, hogy ezekbe a csehszlovákiai eseményekbe bekapcsolódtak a nemzetközi imperialista reakció központjai, melyek mindent megtesznek, hogy feszültebbé és bonyolultabbá tegyék a helyzetet, ilyen irányba befolyásolják a szocializmus ellen törő erők tevékenységét. A burzsoá sajtó a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folyó „demokratizálódást" dicsérve bujtogató kampányt folytat a testvéri szocialista országok ellen. Különösen nagy aktivitást fejtenek ki a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei, amelyek a csehszlovákiai eseményeket felhasználva igyekeznek ellentéteket szítani a szocialista országok között, elszigetelni a Német Demokratikus Köztársaságot és megvalósítani revansista szándékait. Vajon Önök, Elvtársak, nem Vajon lehet ebben a helyzetben látják ezeket a veszélyeket? tétlennek maradni, a szocializmus ügyéhez és a szövetségi kötelezettségekhez való hűségről szóló nyilatkozatokra és bizonygatásokra korlátozódni? Vajon nem látják, hogy az ellenforradalom az egyik pozíciót a másik után veszi el Önöktől, nem látják, hogy a párt elveszti az ellenőrzést az események felett és a kommunistaellenes erők nyomására mindinkább visszavonul? Sajtójuk, rádiójuk és televíziójuk a Varsói Szerződés törzsgyakorlatai kapcsán kampányt indított. Talán csak nem azért, hogy bizalmatlanságot és ellenséges hangulatot keltsen a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen? Az események odáig fejlődtek, hogy a szovjet egységek részvételével rendezett szokásos közös katonai törzsgyakorlatunkat felhasználták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitásának megsértéséről szóló alaptalan vádaskodásokra. S mindez Csehszlovákiában történik, amelynek népe szentül őrzi a hazája szabadságáért és szuverenitásáért elesett szovjet hősök emlékét. Ugyanakkor hazájuk nyugati határai közelében az agresszív NATO katonai erői a revansista Nyugat-Németország hadseregének bevonásával gyakorlatoznak, s erről egy szó sem hangzik el. E barátságtalan kampány bujtogatói, úgy látszik, félre akarják vezetni Csehszlovákia dolgozóit, el akarják homályosítani a nép öntudatát, és kétessé akarják tenni azt az igazságot, hogy Csehszlovákia függetlenségét és szuverenitását csak mint szocialista ország, mint a szocialista közösség tagja őrizheti meg. Csak a szocializmus ellenségei spekulálhatnak arra a jelszóra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitását a szocialista országokkal szemben kell védeni, azokkal szemben, amelyekkel a szövetség és a testvéri együttműködés népeink számára a függetlenség és a szabad fejlődés legbiztosabb alapja. Meggyőződésünk szerint olyan helyzet alakult ki, amelyben a szocializmus alapjainak veszélyeztetése Csehszlovákiában, fenyegeti a többi szocialista ország létfontosságú közös érdekeit. Országaink népei soha sem bocsátanák meg nekünk az ilyen veszéllyel szembeni közömbösséget és gondatlanságot. Olyan Időben élünk, amikor a népek békéje, biztonsága és szabadsága sokkal inkább, mint bármikor a szocializmus erőinek egységét követeli. A nemzetközi feszültség nem csökken. Az amerikai imperializmus nem mondott le erőpolitikájáról és a szabadságért küzdő népek elleni nyílt beavatkozásokról. Továbbra is bűnös háborút folytat Vietnamban, támogatja az izraeli agresszorokat a Közel-Keleten, akadályozza e konfliktus békés rendezését. A fegyverkezési verseny egyáltalán nem csökkent. A Német Szövetségi Köztársaság, ahol növekednek a neofasizmus erői, a határok revízióját követelve támadja a status quót, nem akar lemondani a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére irányuló törekvésekről, a nukleáris fegyverek megszerzéséről, fellép a leszerelési javaslatok ellen. Európában, ahol hatalmas tömegpusztító eszközök halmozódnak fel, a béke és a népek biztonsága mindenekelőtt a szocialista államok erejének, összefogottságának és békeszerető politikájának köszönhető. Mi mindnyájan felelősek vagyunk a szocialista országok erejéért és egységéért, a béke sorsáért. Országainkat szerződések és megállapodások kapcsolják össze. Az államok és a népek e fontos kölcsönös kötelezettségei azon a közös törekvésen alapulnak, hogy megvédjük a szocializmust és szavatoljuk a szocialista országok kollektív biztonságát. Pártjainkra, népeinkre történelmi felelősség hárul azért, hogy ne vesszenek el az elért forradalmi vívmányok. Pártjaink nemcsak saját munkásosztályuk és népeik, hanem az egész nemzetközi munkásosztály, a kommunista világmozgalom előtt felelősek tetteikért és nem vonhatják ki magukat e kötelesség alól. Ezért szolidárisaknak és egységeseknek kell lennünk a szocializmus vívmányainak, biztonságunknak és az egész szocialista közösség nemzetközi pozícióinak védelmében. Ezért úgy véljük, hogy a kommunistaellenes erők támadásaival szemben a határozott ellenállás és a csehszlovákiai szocialista rendszer fenntartásáért vívott elszánt harc nemcsak az Önök feladata, hanem a miénk is. A munkásosztály és a dolgozók hatalmának, a szocialista vívmányok védelmének ügye Csehszlovákiában megköveteli: — a határozott és bátor támadást a jobboldali és antiszocialista erők ellen, a szocialista állam által létrehozott valamennyi védelmi eszköz mozgósítását; — a szocializmus ellen fellépő valamennyi politikai szervezet tevékenységének beszüntetését; — a párt vegye kezébe a tömegtájékoztató eszközöket, a sajtót, a rádiót, a televíziót, hogy azokat a munkásosztály, a dolgozók és a szocializmus érdekében használják fel; — a párt sorainak tömörítését a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a demokratikus centralizmus elvének töretlen megtartását, harcot azok ellen, A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízásából: TODOR ZSIVKOV a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke, SZTANKO TODOROV a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára, BORISZ VELCSEV a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára, PENCSO KUBADINSZKI a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának megbízásából: WLADYSLAW GOMULKA a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, MARIAN SPYCHALSKI a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, az államtanács elnöke, JÖZEF CYRANKIEWJCZ a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, a minisztertanács elnöke, ZENON KLISZKO a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, a KB titkára, A Magyar Szocialista Munkáspárt KB megbízásából: KÄDÄR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, akik tevékenységükkel az ellenséges erőket segítik. Tudjuk, hogy Csehszlovákiában vannak olyan erők, amelyek képesek megvédeni a szocialista rendszert, és vereséget mérni a szocialistaellenes elemekre. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség — a köztársaság dolgozóinak túlnyomó többsége — kész mindent megtenni a szocialista társadalom további fejlődéséért. A feladat ma az, hogy ezeknek az egészséges erőknek világos távlatokat adjanak. Mozgósítsák és vezessék őket az ellenforradalmi erők elleni harcra, hogy megőrizzék és megszilárdítsák a szocializmust Csehszlovákiában. Az ellenforradalom fenyegetésével szemben a kommunista párt felhívására a munkásosztálynak teljes erővel kell hallatnia a hangját. A munkásosztály tette a legnagyobb erőfeszítéseket a dolgozó parasztsággal együtt a szocialista forradalom győzelméért. Nekik a legdrágább a szocializmus vívmányainak megvédése. Meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja felelősségének tudatában megteszi a szükséges intézkedéseket, útját állja a reakciónak. Ebben a harcban számíthatnak a testvéri szocialista országok szolidaritására és mindennemű segítségére. FOCK JENŐ a Magyar Szocialista Munkáspárt PB tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, a Német Szocialista Egységpár!; Központi Bizottságának megbízásából: WALTER ULBRICHT a Német Szocialista Egységpér" KB első titkára, az államtanács elnöke, WILLI STOPH a Német Szocialista Egységpárö PB tagja, a minisztertanács elnöke, HERMANN AXEN A Német Szocialista Egységpárl PB póttagja, a KB titkára A Szovjetunió Kommunista Pártja KB megbízásából: LEONYID BREZSNYEV a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára, NYIKOLAJ PODGORNIJ a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, ALEKSZEJ KOSZIGIN a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, a minisztertanács elnöke, PJOTR SELESZT a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára, KONSZTANTYIN KATUSEV a Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata A VARSÓI TANACSKOZÁS EREDMÉNYEIRŐL A moszkvai Pravda csütörtöki száma közli az SZKP KB plénumának határozatát a szocialista országok kommunista és munkáspártjai küldöttségei varsói tanácskozásának eredményeiről. A határozat szövege a kővetkező: „Az SZKP Központi Bizoltságának plénuma teljes mértékben helyesli az SZKP KB politikai bizottságának a nemzetközi politika területén kifejtett tevékenységét, a szocializmus pozícióinak megszilárdítására, a világméretű szocialista közösség összeforrottságának megerősítése érdekében végzett munkásságát, azt a tevékeny ségét, amelyet a szocialista és a nemszocialista országok kommunista és munkáspártjai viszonylatában kifejt. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma nagyra értékeli és egyhangúlag jóváhagyja a szocialista országok — Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — kommunista és munkáspártjai küldöttségei 1968 július 14— 15. Varsóban tartott találkozójának eredményeit és az ott elfogadott levelet, amelyet a CSKP Központi Bizottságának küldöttek. A plénum teljes mértékben jóváhagyja az SZKP küldöttségének a találkozón kifejtett tevékenységét és azokat a következtetéseket, amelyekre a találkozó részvevői jutottak. A plénum jóváhagyja azokat a következtetéseket, amelyek szerint Csehszlovákiában a szocializmus ügyéért határozott harcot kell folytatni. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kifejezi azt a meggyőződést, hogy a testvérpártok varsói értekezletén elfogadott levél megértésre és támogatásra talál a CSKP és Csehszlovákia népei részéről, és ott úgy értékelik azt, mint a szocialista országok népei és pártjai által nyújtott őszinte, baráti, internacionalista segítség megnyilvánulását és hogy ez az levél elő fogja segítenfi Csehszlovákia s a Szovjetunió, az egész szocialista közösség népei közötti barátság erősö" dését. Az SZKP KB plénuma a jövő ben is szükségesnek tartja a párt és a nép egységének szilárdítását, az ideológiai munkának és a marxizmus—leninizmus nagy tanítása terjesztésének sokoldalú fejlesztését. Azok a sikerek, amelyeket a kommunizmus építésének során a Szovjetunióban elértek, megfelelnek a testvéri szocialista országok, minden forradalmi erő érdekeinek, a nemzetközi imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc érdekeinek". 1968. VII. 19.