Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-17 / 196. szám, szerda

Az élet krónikása volt (KONSZTANTYIN PAUSZTOVSZKIJ HALÁLÁRA) A hírügynökségek hétfő délután adták le a halálhírt: Konsztantyln Georgijevics Pausztovszkij, a ne­ves szovjet regényíró, a szovjet élet tinóm tollú krónikása nincs többé. Csendben kihunyt egy élet a taruszai magányban, ahol az író halálos betegen az utóbbi évek­ben meghúzódott. Pausztovszkij határozottan intel­lektuális író volt, hazai, szovjet talajon szilárdan álló orosz irodal­már, aki különösen az utóbbi év­tizedben kereste az európai kitá­rulkozást, az irodalmi elszigetelt­ség korlátainak szétfeszítésére tö­rekedett. Erre vallottak például olaszországi karcolatai és elbeszé­lései is. Pausztovszkij 1892. május 31-én Moszkvában született, s már meg lett fiatalemberként ragadta el űt a háborús évek és a forradalom vihara. Apja vasúti tisztviselő volt, s hosszú ideig Ukrajnában műkö­dött. Az ukrán vidék szépsége, a fiatalkori élmények feledhetetlen nyomot hagytak a későbbi író lel­kületében. Műveiben gyakran visz­szalér az ukrajnai városokba, em­berekhez, tájleírásaiban a vidék szeretetét árulja el. A háború félbeszakította a kijevi egyetemen megkezdett bölcsészeti tanulmányait, s egy időre Írói munkásságát is. A polgárháború éveit Ukrajnában harcolta végig a vörösök oldalán. Szívvel-lélekkel, őszinte hazaszeretettel fogadta a forradalmat, tevékeny részvevője volt eseményeinek, ifjúi romanti­cizmussal lelkesedett érte, de mint nyitott szemű entellektüel kritikai észrevételeit sem hallgatta el. A forradalom vihara után kü­lönféle foglalkozással folytatta polgári életét: volt munkás, mat­róz, halász, ápoló, villamosvezető és kalauz, majd riporter és orosz Irodalomtanár lett. Ez a gorkiji „álláshalmozás" egyébként nem egy értelmiségi származású, későb­bi nagy szovjet író osztályrésze volt. 1911-ben megkezdett írói mű­ködését a mozgalmas időkben szerzett gazdag élményanyagának feldolgozásával folytatta. Roman­tikusan szemléli az eseményeket, az orosz életben bekövetkező nagy átalakulásokat, sajátosan azono­sul az emberekkel és a természet­tel, s így a mindennapi szovjet élet utánozhatatlan krónikásává válik. A szocialista építés éveit tirökitik meg Kara-Bugaz, Mezítlá­bas Odisszeusz, Az aranygyapjú röldjén (Kolhisz) című művei. Ké­sőbb, a harmincas években a ter­mészet és az ember érzelemvllága felé fordul. Pausztovszkij sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki. Munkássá­gának korouáját az Aranyrózsa cí­mű regénye, valamint többkötetes önéletrajza, az Életem regénye je­lenti. Ennek hetedik kötetén dol­gozott, mely „Tenyerek a földön" címet viselte volna, de közben vá­ratlanul elragadta a halál. Pausztovszkij súlyos szívbeteg­ként élte utolsó éveit. Önéletrajz­regényének folytatása mellett ak­tívan részt vett a Szovjet írószö­vetség életében. Bátor, elvies ma­gatartása miatt nem egyszer nézet­eltérései voltak a kultúra hivata­los irányítóival, akik elsősorban adminisztratív eszközökkel próbál tak érvényt szerezni a szocialista realizmus áltáluk elképzelt irány­zatának. Egy nagy íróval lett szegényebb a szovjet irodalom. Pausztovszkij igaz művészettel megírt alkotásai nemzedékeken át a szovjet nép szocialista építésének és életének igaz krónikáiként fognak fennma radni, s mindenkor öregbíteni fog­ják a szocialista irodalom hírne­vét. L. L. O Még sok van hátra A nyugat-szlovákiai kerület­ben a 323 063 hektár kalászos­ból 142 659 hektár termése ugyan már a magtárakban van, de a nagyobb fele még ki van téve a természet kénye-kedvé­nek. A komáromi járásban az árpát nem fenyegeti veszély, már csak 572 hektárról kell ki­csépelni, a búzának a fele azon­ban még a határban van. A ga­lántai járásban a búza 56, az árpának pedig a 82 százalékét learatták. Az élenjárók közé tartozik többek között a duna­szerdahelyi, az érsekújvári és a Bratislava-vidéki járás is. Ke­veset arattak a senicai Járás­ban, s a .kalászosoknak csak a 11 százalékát csépelték ki, a trenčíni járásban pedig a 21 százalékát. A lemaradás nem okozna gondot, ha az időjárás nem fékezné a betakarítást. O Közel a célhoz Az évelőkből nem sok ter­mett, így a lucerna második ka­szálása nemigen szaporította a kazlakat. Akadtak olyan dűlők ls, amelyeket alig volt érdemes kaszálni. A nyugat-szlovákiai kerületben a szántóföldi éve­lőknek már csak egy százalé­ka vár begyűjtésre. A réti szé­na 98 százaléka szintén kaz­lakba került. (bj) A NOK ERDEKE az egész társadalom ügye BESZÉLGETÉS A CSEHSZLOVÁK NŐSZÖVETSÉG ÚJ ELNÖKÉVEL MEZŐGAZDASÁGI HELYZETJELENTÉS Kényszerpihenő volt a földeken $A KALÁSZOSOKNAK A FELE BIZTONSÁGBAN VAN 0 AZ ÁRPA 94 SZÁZALÉKÁT BETAKARÍTOTTÁK © AZ ÉVELŐK GYŰJTÉSE MÁR NEM OKOZ GONDOT A mezőgazdasági dolgozók tavasz óta sóvárogtak egy kiadós, termést szaporító eső után. Mindhiába... Az csak most je lentkezett, amikor az aratás a csúcspontjához ért. Az eső egyrészt most is aranyat ér, a kapások meghálálják, másrészt azonban kényszerpihenőt diktál az aratóknak és lassítja a be takarítást. A Nőszövetség újjá­szervezése óta idesto­va egy esztendő telt el. Ezért a napokban felke­restük M i 1 u š e F i š e­r o v á t, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának nemrégen megválasztott elnökét, s választ kértünk tőle né­hány kérdésünkre. • Miben különbözik a mai Nőszövetség elődjétől, a Nő­bizottságtól? — Érdekvédelmi szervezet vagyunk s mint ilyen, igyek­szünk minél több nőt bevonni munkánkba. Mivel azonban, szervezetünknek tulajdonkép­pen nincs nyilvántartott tagsá­ga, ez nem olyan egyszerű fel­adat. Mindössze azzal vagyunk tisztában, hogy a helyi és a já­rási nőbizottságok funkcioná­riusainak a száma 140 000 főre tehető. Tulajdonképpeni munkánkat áprilisi kiáltványunkkal kezd­tük meg, amelyben tömörülés­re szólítottuk fel hazánk asz­szonyalt, tekintet nélkül politi­kai, nemzetiségi és vallási meggyőződésükre, korukra, foglalkozásukra. így kértük se­gítségüket a közös munkához. • Milyen volt a felhívás eredménye? — Tömegesen jelentkeztek és jelentkeznek azóta is a nők. Készségesen felajánlják szolgá­lataikat. De nemcsak a nők, hanem a férfiak is hajlandók támogatni bennünket. Ennek nagy fontosságot tulajdonítunk, mert tudjuk, hogy a férfiak 9 A feketepatakiak célba értek A rimaszombati járás föld műveseire ez idén 23 999 hek­tár gabonaféle aratása, illetve betakarítása várt. A múlt hét végéig a vetésterület 55 száza­lékán végezték el az aratást. Különösen jól haladnak a mun­kálatok a méhi, a rimajánosi, a nagybalogi, az abafalvai, a han­vai és a tornaijai szövetkezet­ben. Elsőségre mégis a fekete­patakiak tettek szert, akik nemcsak az aratást, hanem a cséplést is befejezték. Ám járási méretben a leara­tott gabonának csak a felét csépelték ki (6572 hektár), ami arról tanúskodik, hogy lassú a cséplés üteme. A kombájno­sok a száraz idő ellenére sem használják ki a kínálkozó le­hetőségeket. Az idő sürget. Ma még kánikula van, de ki tudja, egy hét múlva zivataros, esős lehet az időjárás. A szalmát 3134 hektárról ta­karították be eddig. A tarló­hántást helyenként elkezdték. Sajószárnyán 15 hektárnyit már felszántottak. Tornaiján egye­lőre esőre várnak. Az idősebb emberek sem em­lékszenek arra, hogy a kör­nyéken ilyen nagy és tartós szárazság lett volna, mint az Idén. De annyi tarlótűzre sem. Naponta ég valahol a gabona. A kárt még nem összegezték, de így is elmondható: ez idén több vagon termés vált a lán­gok martalékává. —oj— : ' - i ARATNAK A RUNYAI HATÁRBAN. (Németh] Javult a kenyér minősége Érsekújvárott az üzleteket a helyi pékségek látták el ke­nyérrel és péksüteménnyé). A kenyér minőségének kérdése sokáig talán csak a fogyasztók körében vitatott probléma ma­radt volna, ha nem figyeltek volna fel az emberek a kamo­csai pékség árujára. Ott is bi­zonyára normák szerint készí­tették el a kenyeret, de igen ízletesen, jóízűen. Az újváriak, különösen a járművel is ren­delkezők, nem restelltek Kamo­csára járni kenyérért. Talán ennek az egészséges vidéki kezdeményezésnek kö­szönhetjük, hogy a Népi Fo­gyasztási Szövetkezet kereté­ben működő Mezőgazdasági Fe­leslegek Boltja anyagi lehetősé­get adott arra, hogy házi ke­nyér készülhessen burgonya hozzáadásával. A kenyér ára csupán 10 fillérrel több az ed­digi fajták áránál. A próbálko­zás sikere lemérhető, a kenyér igen hamar elfogy. Gj. Ked ves ünnepség Deákin a HNB mellett műkö­dő polgári ügyek bizottsága kedves ünnepséget rendezett a község két idős lakosa részére. Baranyai Irén 92. és Varga Elek 90. születésnapját ünne­pelte. Mindkettőjüket otthonuk­ban köszöntötte fel a HNB, a polgári ügyek bizottsága és a Csemadok helyi szervezete ne­vében Csimma Ferenc, Zelman Pavel és Pirk Nándor. Az ünne­peltek nagyon sok virágot és ajándékot kaptak nemcsak a rokonságtól, hanem a község lakóitól is. KISS FLÖRIS Cslkai a szaporulat Amint ezt Kassa város anya­könyve ls efárulja, a kelet­szlovákiai „fővárosban" ez év első felében 1572 gyermek szü­letett, ami 254 gyermekkel ke­vesebb, mint tavaly az első fél­évben. A VNB mellett működő polgári ügyeket intéző bizott­ság 42 névadó ünnepségen 1052 újszülöttet köszöntött. A város­házán 359 házasságot kötöttek és 557 lakost kísértek el utol­só útjára. Miluse Fišerová, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsá­gának elnöke. (F. Jebavý felvétele.) segítsége nélkül nem sokra vinnénk. Mi ugyanis saját erőnkből nem tudnánk megol­dani problémáinkat. Ez a kor­mányra, az állami szervekre vár. Mi csak siettetjük az ille­tékesek döntéseit. • Milyen problémákra céloz elsősorban? — Szoros kapcsolatban ál­lunk a központi hivatalokkal, a járási szervekkel, üzemekkel, szövetkezetekkel és azokkal az intézményekkel, amelyektől konkrét követelményeink alap­ján megértést, sőt támogatást várunk. Célunk a nők tényle­ges egyenjogúságának kivívá­sa. Ez azonban csak úgy érhe­tő el, ha a nők az eddiginél jobban veszik ki a részüket a közéleti tevékenységből, a po­litikai életben aktívabban lép­nek fel, és ha több nő fog dol­gozni a vezető tisztségekben. Ez ma már nem túlzott követel­mény. Indokolttá teszi a nők felkészültsége, műveltsége és széles körű tudása. • Milyen intézkedéseket fo­ganosíloltak célkitűzéseik elérésére? — Legutóbbi plenáris ülé­sünkön már jóváhagytuk ak­cióprogramunkat. Hazánk nő­mozgalmának történetében most először foglaltuk írásba, saját elgondolásaink alapján, a problémák megoldására vezető irányelveket. Persze ezek az el­vek csupán kiindulópontként szolgálhatnak, megvalósításuk hosszabb időt, néhány eszten­dőt is igénybe vesz majd. • Milyenek legközelebbi célkitűzéseik? — Mindenekelőtt a gyerme­kes családok jobb helyzetének biztosításával igyekszünk te­hermentesíteni a nőket. A fize­tett szülési szabadság meg­hosszabbítását 26 hétre csu­pán részleges sikernek tart­juk. A cél ugyanis — s ezt ak­cióprogramunk is kifejezésre juttatja — hogy a nők szülési szabadsága 2—3 évig tartson és ezalatt legalább havi 400— 500 koronás segélyben része­süljenek. A lehetőségek tudo­mányos elemzésével már fog­lalkoznak egyes kutatóintéze­tek. Persze a leghelyesebb az lenne, ha a fiatal anyák rövi­debb műszakokban teljes mun­kabérért dolgozhatnának... Sok vita folyik a nők nyug­díjkorhatárának leszállításáról is. Vannak, akik az ötvenedik évüket betöltött nőket öregek­nek találják s ezért nyugdíja­zásukat sürgetik, mások viszont ezt a kort az alkotóképes­ség tetőpontjának tartják s ez­ért hallani sem akarnak ha­sonló megoldásról. Tény, hogy az általánosításnak ezen a té­ren sincs helye. Olyan kérdés ez, amely egyéni elbírálást kö­vetel. • Köztudomású, hogy kevés a bölcsőde és az óvoda. Van remény a fogyatékosságok orvoslására? — Tőlünk tehetően Igyek­szünk javítani a helyzeten, no­ha nem vitás, ha sikerül ke­resztülvinnünk a fizetett szü­lési szabadság további meg­hosszabbítását, akkor aligha lesz szükség ezekre a szociális intézményekre, olyan mérték­ben, mint eddig. Igaz, az orvo­sok véleménye szerint a leg­előnyösebb, ha a gyermek a napnak csupán egy részét tölti a bölcsődében vagy az óvodá­ban, többnyire tartózkodjon otthon. Egyelőre még fordított az arány, mert a gyermek rend­szerint még akkor is az inté­zetben van, amikor az édes­anya már elhagyta munkahe­lyét. A bevásárlás, főzés, taka­rítás sok időt vesz igénybe, ezt pedig megsínylik a kicsi­nyek ... • És ha betegek a gyere­kek? — Ilyenkor az anyának ott a helye betegágyuknál. Azon fáradozunk, hogy a gyermek be­tegsége esetén olyan elbírálás­ban részesüljön, mintha maga a szülő volna munkaképtelen. Ma a gyermek betegsége ese­tén a szülőnek 3 napos fizetett szabadság jár, véleményünk szerint azonban nem volna sza­bad ezt az időt korlátozni. Amíg ez a követelményünk nem talál meghallgatásra, külön be­tegszobát kellene létesíteni a bölcsődékben, hogy az anyák­nak ne kelljen gyermeke be­tegsége esetén kimaradnia a munkából. • A nők tehermentesítése nyilván csökkenő népesedé­sünkre is kedvező hatással volna. — Népesedésünk csökkenése a fiatal házaspárok megalapo­zatlan anyagi helyzetével függ össze. A lakáshiányt tetézi, hogy a mai lakások túlságosan kicsinyek — hol játsszanak, hol tanuljanak a gyermekek? A Belkereskedelmi Miniszté­riummal folytatott tárgyalá­saink célja a szolgáltatások jobb minőségének, a zavartalan bevásárlásnak biztosítása, kü­lönös tekintettel a szabad szombatokra. A szakszerveze­tekkel a nők biztonságos mun­kájának és egészségének védel­mében tanácskozunk. Emellett ragaszkodunk annak az elv­nek a betartásához, amely sze­rint azonos munkáért azonos bér jár. Bőven van tennivalónk, nem várhatjuk ölbe tett kézzel a fejleményeket. Első lépéseink eredményeiről már beszéltem. Nemrégen G. Husák miniszter­elnök-helyettest is felkerestük. Megismertettük problémáink­kal s mindenekelőtt arra fi­gyelmeztettük, hogy helyénva­lónak tartanánk, ha a Nemzet­gyűlés, a központi hivatalok és a társadalmi szervek a nőket érintő intézkedéseiket előzete­sen megtárgyalnák velünk. Ily módon hozzászólhatnánk a ké­szülő törvényekhez és meg­akadályozhatnánk az olyan döntéseket, amelyeken később már nem segíthetünk. • Engedjen meg még egy utolsó kérdést: az államjogi rendezéssel kapcsolatban mi' lyen intézkedések várhatók d Nőszövetségben ? — Mindenekelőtt helyi, vá* rosi, járási szervezeteket léte' sítünk. Érdeklődés és szükség esetén az üzemi szervezetektől sem zárkózunk el. A Csehszlo­vák Nőszövetség kongresszusát 1969 januárjára tervezzük. Ezen a kongresszuson hivatalosan megalakul a Cseh Nőszövetség és a Szlovák Nőszövetség, köz­pontjával: a Föderatív Bizott­sággal, mely a Csehszlovák Nő­szövetséget képviseli majd a külfölddel, de a hazai szervek­kel szemben is. Természetesen a nemzetisé­gek igényeire is tekintettel va­gyunk. És mint ahogyan egyes cseh kerületekben már nem mennek ritkaságszámba a len­gyel nőbizottságok, a szlovák szövetség kebelében ls minden bizonnyal bizottságokat fognak létesíteni a magyar és az uk­rán nemzetiségű nők részére. KARDOS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents