Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-17 / 196. szám, szerda

. 'dl 1. 1 A SZut/jĽ HINDUBAN elkészí­tették a Bulgária számára épü­lő atomerőmű műszaki tervét. Az atomerőmű két részben épül. Az első rész, amelynek tervezett kapacitása 800 mega­watt, 1973-ban készül el, a má­sodik rész egy évvel később. KEDDEN SZOCSIBA, a Szov­jetunió fekete-tengeri üdülő­helyére érkezett Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke és felesége. Az elnököt elkísérte útjára a külügyminiszter és a hadsereg vezérkari főnöke. Mo­dibo Keita elnököt, aki pihenni és gyógykezelésre érkezett a Szovjetunióba, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Legfelső Tanács elnöksége hívta meg. A BRIT ALSÜHÁZ hétfőn 298 szavazattal 242 ellenében meg­szavazta a dél-rhodesiai szaka­dár rendszer ellen hozott szankciók kiterjesztését. Ebben a kérdésben június 17-én már volt szavazás és az is kormány­többséget eredményezett. A má­sodik szavazásra azért volt szükség, mert a lordok háza a szankciókra vonatkozó hatá­rozatot elutasította. MILAN KUBÁT nehézgépipari miniszterhelyettes vezetésével csehszlovák kereskedelmi kül­döttség tárgyal Japánban egy csehszlovák—japán együttmű­ködéssel építendő autógyár le­hetőségéről. MOSZKVÁBA érkezett a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség küldöttsége, dr. Jan Nemec központi titkár vezetésével. A küldöttség az illetékes szovjet vezetőkkel a jövő évi együtt­működés tervét vitatja meg. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 232. mesterséges holdat, amely folytatja a szov­jet űrkutatás programjában ki­tűzött további feladatok teljesí­tését. HÉTFŐN A KUBAI ENSZ-kül­döttség első titkárának lakása közelében bombát találtak s a kihívott tűzszerészeknek sike­rült a robbanószerkezetet ha­tástalanítani. A hétfői nap fo­lyamán ez volt a második, az utóbbi hetek során pedig a ti­zedik merényletkísérlet. A CARACASTÖL 500 kilomé­ternyire északnyugatra fekvő Coro kisvárosban négy fegyve­res férfi elrabolta a Venezue­lai Kommunista Párt három helyi vezetőjét. Egy katonai járműben ismeretlen helyre vitték őket. AZ IZRAELI HADSEREG köz­leményben jelentette be, hogy a Damia hídtól nyolc kilomé­ternyire északra jordániai ál­lásokból tüzet nyitottak az iz­raeli egységekre. Az izraeliek a tüzet viszonozták. Vesztesé­gekről nincs jelentés. A LE HAVRE-I vontatóhajók legénységének sztrájkja meg­bénította a kikötő forgalmát. A sztrájkolók 72 tengerész elbo­csátása ellen tiltakoznak meg­mozdulásukkal. ANDREJ GRECSKO MAR­SALLT, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterét július 16-án fogadta Huari Bumedien, az Al­gériai Forradalmi Tanács elnö­ke. A tanácskozásról nem kö­zöltek részleteket. HÚSAIN INDIAI ELNÖK, aki július 8-a óta a Szovjetunióban tartózkodik, kedden Dusanbe­ből Szamarkandba érkezett. GOWON TÁBORNOK, a Nigé­riai Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke kedden Niameybe, Niger Köztársaság fővárosába érkezett, ahol részt vesz az Af­rikai Egység Szervezete tanács­kozó bizottságának ülésén, amely a nigériai háború befe­jezésének lehetőségéről tárgyal. A LONDONI TIMES közlése szerint Nagy-Britanniának évi 2,5 millió font sterlingbe kerül a bakterológiai és vegyi fegy­verek portoni kísérleti központ­ja. A FRANKFURTER RUND­SCHAU közölte, hogy Ernst Benda bonni belügyminiszter­nek nem áll szándékában az újnáci Nemzeti Demokrata Párt betiltását javasolni. MORARDZSI DESZAI, India miniszterelnök-helyettese hat­napos hivatalos látogatásra Iránba érkezett, ahol a két or­szág bilaterális kapcsolatainak kibővítéséről tanácskozik. A PAP LENGYEL hírügynök­ség jelentette, hogy a szocialis­ta országok vezető képviselői, akik részt vettek a varsói ta­nácskozáson, hétfőn este el­hagyták a lengyel fővárost. Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkva — A szovjet fővá­rosban kedden reggel nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa végrehajtó bi­zottságának 35. ülése. A vég­rehajtó bizottság megvitatja a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés kérdéseit. A tanácskozáson részt vesz­nek Tano Colov bolgár, Fran­tišek Hamouz csehszlovák, Piotr Jaroszewicz lengyel, Ap­ró Antal magyar és D. Gombo­zsav mongol miniszterelnök-he­lyettes, továbbá Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyet­tese, Gheorghe Radolescu ro­mán és Mihail Leszecsko szov­jet miniszterelnök-helyettes. Az ülésen Apró Antal, Magyaror­szág képviselője elnököl. Az illésen jelen van Jugoszlávia képviselője is. ANGOLAI HAZAFIAK TÁMADÁSRA INDULNAK. Johnson felhívása Eskolhoz \mm A FRANCIA NEMZETGYŰLÉSBEN Tel Aviv — Johnson elnök Eskol izraeli miniszterelnöknek küldött üzenetében a közel-ke­leti béke felújításéra hív fel. Az üzenetet Tel Avivban George Ball, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője adta át. Az AFP jelentése szerint Johnson üzenetében nem azt sürgeti, hogy Izrael fogadjon el ideig­lenes megoldást, hanem a tar­tós béke mellett foglal állást, amely lehetővé tenné, hogy a közel-keleti országok békésen éljenek együtt. A hírügynök­ség rámutat az amerikai és iz­raeli álláspont közelségére. Mindketten visszautasítják az állítólag Kairó és Moszkva ál­tal javasolt részleges megol­dást. Az Egyesült Államok ezen­kívül azt szorgalmazza, hogy Izrael támogassa Jarring kül­detését és arra törekedjék, hogy a közel-keleti kérdés ne kerüljön újból az ENSZ napi­rendjére. Az arab lapok foglalkoznak Ball közel-keleti útjával. Az Egyiptom-barát lapok hangsú­lyozzák, hogy az Egyesült Ál­lamok nem változtatta meg ál­láspontját a palesztinai kérdés­ben. A damaszkuszi rádió azt állította, hogy Ball elsősorban a Phantom repülőgépek szállí­tásáról tárgyal az izraeli poli­tikusokkal. A bejrúti Al Anvar megállapítása szerint az Egye­sült Államok és Izrael vélemé­nye megegyezik abban, hogy a válság megoldásának végle­gesnek és tartósnak kell lennie. Az Egyesült Államok továbbra is várakozó álláspontra helyez­kedik és a két amerikai politi­kus közel-keleti útja semmit sem változtat ezen. Párizs — Tegnap olyan sú­lyos incidensre került sor a francia nemzetgyűlésben, amely­nek komoly következményei le­hetnek a gaulle-isták és a füg­getlen köztársaságiak szövetsé­ge szempontjából. A nemzet­gyűlés pénzügyi bizottságának elnöke ugyanis nem a repub­likánusok vezére Giscard D'estaing, egykori pénzügymi­niszter és a bizottság eddigi elnöke lett, hanem a gaulle­isták embere, Taittinger képvi­selő, Reims polgármestere. A független köztársaságiak azzal vádolták meg a gaulle-ista kép­viselőket, hogy megszegték a választások előtti ígéretüket, és kijelentették, hogy nem haj­landók semmilyen tisztséget sem betölteni a nemzetgyűlés­ben. Míg az előző nemzetgyűlés­ben ennek a csoportnak az úgy­nevezett független köztársasá­giak támogatására is szükség volt az abszolút többség bizto­sításához, az új nemzetgyűlés­ben a „tiszta" gaulle-isták 293 képviselőjükkel maguk is ké­nyelmes többséggel rendelkez­nek. Rusk—Castiella tárgyalások A Palesztinai Nemzeti Tanács új programja Kairó — A Palesztinai Nem zeti Tanács — a palesztinai felszabadító szervezetek legfel­sőbb szerve —, amelynek kép­viselői több nap óta Kairóban tárgyalnak, jóváhagyta a ta­nács új politikai programját az elkövetkező időszakra. A prog­ram a következő alapelvekből indul ki. 1. Palesztínia felsza­badítása a palesztinai nép har­cának legfőbb célja, 2. A pa­lesztinai arabok az egész arab nép részét képezik, 3. Palesz­tínia felszabadítása az arab egységhez vezető utat jelenti, 4. Palesztínia felszabadításáért elsősorban a palesztinai nép és az egész arab nép felelős. Washington — Rusk, az Ame­rikai Egyesült Államok külügy­minisztere és Fernand Maria Castiella spanyol külügyminisz­ter kedden megbeszéléseket folytatott, amelyen előkészítet­ték a két ország között szep­tember végén kezdődő tárgya­lásokat. A tárgyalások célja az Ibé­riai-félszigeten levő amerikai támaszpontok megtartására vo­natkozó egyezmények meghosz­szabbítása. A madridi vezetők szeretnék elérni egy kölcsönös katonai segítség-egyezmény megkötését az Amerikai Egyesült Államok­kal. Ez az egyezmény magában foglalná a Spanyolországnak szóló amerikai katonai segély növelését. Másrészről Spanyol­ország szeretné elérni azt, hogy a spanyol iparba fektetett ame­rikai magán-pénzügyi beruhá­zások korlátozása megszűnjön. Végül a spanyol kormány sze­retné megkapni az Amerikai Egyesült Államok támogatását két fontos politikai kérdésben. Az egyik a Gibraltár problémá­ja, a másik a spanyol—nyugat^ európai kapcsolatok ügye. Békés atomhírek ÚJABB „FORRADALMI VIHAROK" KÍNÁBAN? New York — Az ENSZ szék helyén az alábbi két reményt­keltő hírt jelentették be hiva­talosan: Pakisztán, Olaszország, Spanyolország, Marokkó és Svédország hozzájárulását ad­ta, hogy részt vesz az atomfegy­verekkel nem rendelkező or­szágok augusztus 29-e és szep­tember 28-a között Genfben megtartandó értekezletén. Kína a meghívást elutasította, ille­tőleg U Thant ENSZ-főtitkár KOMMENTÁRUNK A bonni kormánynak a ** müncheni egyezménnyel kapcsolatos álláspontja mérva­dó annak megítélésében, mi­lyen komolyan gondolják a nyugatnémet vezetők orszá gaink kapcsolatainak javítását. E kérdés nagy jelentősége miatt minduntalan előtérbe ke­rül. Július elején Kiesinger kancellár ismét nyilatkozott a müncheni kényszeregyezmény érvényességével kapcsolatban. Kijelentette, hogy nem világos, miért kell ezt az egyezményt kezdettől fogva érvénytelennek tekinteni. Szerinte az a fontos, hogy az NSZK jelenleg nem tartja érvényesnek a müncheni egyezményt, s belőle kifolyó­lag nincsenek igényei. Szerinte lehetne róla tárgyalni, mióta érvénytelen a müncheni egyez­mény. Az a tény, hogy a kancellár figyelme ismét a müncheni egyezményre terelődött, azt bizonyítja, ráébredt annak fon­tosságára, hogy meg kell talál­ni a mind a két felet kielégítő álláspontot. Sajnos, a kancel­lár semmi olyat nem mondott, ami arra a következtetésre jo­gosítana fel, hogy az NSZK át­értékelte a müncheni egyez­ménnyel kapcsolatos állás­pontját, s kész a csehszlovák követelésnek eleget téve kez­dettől fogva érvénytelenné nyilvánítani a müncheni egyez­ményt. A kancellár megnyilat­kozása okot adott arra, hogy Jlfí Hájek csehszlovák külügy­miniszter ismét állást foglal­jon a müncheni egyezmény ér­vényességének kérdésében. Nem állíthatjuk, hogy a bon­ni kormánynak a müncheni meghívó levelét felbontatlanul visszaküldte. A másik hír: eddig 67 or­szág és kilenc nemzetközi szer­vezet fogadta el azt a meghí­vást, hogy vegyenek részt a vi­lágszervezet augusztus 14-e és 27-e között Bécsben megrende­zésre kerülő konferenciáján, mely a világűr kutatásával és békés felhasználásával foglal­kozik majd. Hongkong — A tengerparti Csecsiang tartomány pártbi­zottságának egyik volt vezető­jét a közelmúltban bíróság elé állították — közli a Csecsiang Ribao című lap. A lap szerint a forradalmi tömegeknek „új forradalmi vi­harokra" kell számítaniuk, s „egy maroknyi ellenforradal­már" továbbra is folytatja élet­halál harcát. A Hejlungcsiang Ribao be­számol egy északkelet-kínai szegényparaszti portán rende­zett „harci gyűlésről". Ezen a 11 éves vörösgárdista unoka elnökölt, a család apraja-nagy­ja pedig szenvedélytől fűtött beszédekben leleplezte Liu Sao­csi és a Hajluncsiang tarto­mánybeli volt pártbizottság ve­zetőjének nézeteit az anyagi ösztönzés elvéről. A különös történetbő-l kiderül, hogyan propagálja a kínai saj­tó a „harci gyűlést", amely a „nagy proletár kulturális for­radalom" Kínájában a szerva­zeti életet helyettesíti. egyezménnyel kapcsolatos ál­láspontja az utóbbi években nem változott volna. A bonni kormány eredetileg még min­dig érvényesnek tekintette az egyezményt, később Schröder Huzavona a müncheni egyezmény körül és Erhard idején azonban úgy nyilatkozott, hogy az egyez­mény szabályosan jött létre, s megkötése idején érvényes volt, de Hitler 1939. március 15-én kettétépte. A NSZK veze­tői később hozzáfűzték, hogy a bonni állam a müncheni egyez­mény alapján semmilyen igé­nyekkel és követelésekkel nem él. Willy Brandt, a harmadik nyugatnémet külügyminiszter valamivel tovább ment elődei­nél, s politikai értelemben el­határolta magát a müncheni egyezménytől. Ám ő is abból indul ki, hogy az egyezmény jogérvényesen jött létre, s csak 1939-ben vesztette el érvényes­ségét. Lehet, hogy az uniópárt nyomására helyezkedik ilyen álláspontra, de ez mit sem vál­toztat a lényegen. A bonni kor­mánynak az az álláspontja, hogy a müncheni egyezmény jogérvényesen jött létre, meg­nehezíti a csehszlovák—nyu­gatnémet kapcsolatok szembe­tűnőbb javulását. Számunkra alapvető jelentőségű lenne a bonni kormánynak olyan értel­mű állásfoglalása, hogy kezdet­től fogva érvénytelennek tekin­ti a müncheni egyezményt. Amíg ez nem történik meg, a múlt árnyékot vet kapcsola­tainkra, s nem alakulhat ki a jogos bizalom légköre. A mün­cheni egyezmény ugyanis az első lépés volt köztársaságunk megsemmisítésére, s fontos lé­pés volt a második világhábo­rú felé. Tudósaink elég meg­győzően bebizonyították, hogy a nemzetközi jog szempontjá­ból a müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen volt, függetlenül attól, miként vélekedik az NSZK kormánya. Ha azonban a bonni kormány ezt elismerné, ezzel bizonysá­gát adná annak, hogy le akar­ja zárni a múltat, s hozzá kí­ván járulni a nyugatnémet— csehszlovák kapcsolatok javítá­sához. Kiesinger kancellár kijelen­tette, hogy a bonni kormány kész tárgyalni annak a határ­időnek megállapításáról, amely­től fogva érvénytelennek kell tekinteni a müncheni egyez­ményt. Sejteni engedte, hogy az egyezménnyel összefüggő részletkérdéseket is meg kell vitatni. A nyugatnémet kor­mánykörök éppen ezekre a „részletkérdésekre" hivatkozva hangoztatják, hogy nem lehet kezdettől fogva érvénytelen­nek tekinteni a müncheni egyezményt. Szerintük, ha az egyezmény nem jött volna lét­re, akkor később a náci had­seregben szolgált német nem­zetiségű csehszlovák állampol­gárokat Csehszlovákiában fele­lősségre vonhatnák. Állítólag további hasonló problémák is felmerülnek, és szerintük ezért kell ragaszkodniuk * ahhoz, hogy a müncheni egyezmény jogérvényesen jött létre. Mesterkélt érvek. Ezrével ér­keznek Csehszlovákiába nyu­gatnémet turisták, köztük volt csehszlovák állampolgárok is, akik a náci hadseregben szol­gáltak, de ezért Csehszlovákiá­ban még senki sem vonta őket felelősségre. Ha azonban a nyu­gatnémet hatóságok szükséges­nek tartják, hogy papírra ves­sük ezt a csehszlovák álláspon­tot, kétségtelenül figyelembe kell vennünk az ilyen megol­dást is. Ennek azonban az a feltétele, hogy az NSZK kor­mánya előbb nyilvánítsa kez­dettől fogva érvénytelennek a müncheni egyezményt. Aztán majd tárgyalhatunk s meg­egyezhetünk abban, mi követ­kezhet egy ilyen nyilatkozatból. Kiesinger kancellár azonban a müncheni egyezmény érvény­telenségének időpontjáról akar tárgyalni, erről a kérdésről vi­szont nem vagyunk hajlandók vitázni. Kiesinger álláspontja egy helyben topogást jelent. Valóban állambölcsességre val­ló döntés lenne, ha a bonni kormány kezdettől fogva ér­vénytelennek nyilvánítaná a müncheni egyezményt. Sajnos, a kancellár legutóbbi nyilatko­zata arra vall, hogy a nyugat­német kormány egyáltalán nem gondol erre, s ez természete­sen a bonni állammal szembeni csehszlovák politikában is vissza fog tükröződni. JÁN BLANSKt

Next

/
Thumbnails
Contents