Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-16 / 195. szám, kedd

I Nacionalizmus, (Nacionalizmus, internacionalizmus 1SAB jj. 18. N

emzeti felszabadító harc és szocializmus: mindkettőre igen erős hangsúly esik a CSKP akcióprogramjának első fejezetében. A cseh országrészekben és Szlovákiában e kettő volt a XX. század társadalmi mozgásának leghatalmasabb áramlata. Az akcióprogram a társadalmi fejlődés ellentmondásosságát megkerülve leszögezi, hogy a két nép nemzeti felszabadító harca a független állam létrejöttével tetőzött, s a történelem során most első ízben került sor a csehek és szlovákok állampolitikai egyesülésére. A köztársaság megalakulása jelentős haladás volt a két nép életében. Egyaránt haladás volt a nemzeti és a társadalmi élet szempontjából is. A demokratikus államrendszer eltávolította a monarchista maradványokat és így kedvező feltételeket teremtett a további gyors fejlődésnek. Az akcióprogram így méltányolja az államalakulás tényét, s programról lévén szó, természetesnek vesszük, hogy nem elemez, csak a fejlődés fő irányvonalát veszi tekintetbe. Mi tudjuk, hogy ez a fejlődés nem volt Ilyen egyenes, vonalú. Tudjuk azt, hogy a cseh és szlovák nemzeti felszabadító harc élén eleinte a radikális polgári mozgalom állt, s míg a népeket háborúba sodró monarchia sötét erői ellen küzdött, nem is férhet kétség e küzdelem létjogosultságához és pozitív voltához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom relativizálja a küzdelem, a tények és eredmények értékét, egyúttal értékelését is. A burzsoá köztársaság, mint burzsoá köztársaság végül nem a monarchiával vívott harcban, hanem saját munkásmozgalma elleni harcban, a szovjetekkel és a Magyar Tanácsköztársasággal vívott nyílt fegyveres összeütközésben erősödik meg. Rövid húsz évre stabilizálódott, csakhogy ez a stabilizáció éppen olyan kétes értékű, mint a polgárság által kivívott nemzeti függetlenség. Hiszen ez a polgárság abban a pillanatban, mikor szövetségre lépett az antanthatalmakkal, azok függvényévé vált. Az új állam léte az imperialista békekötésre alapult és biztonságát imperialista hatalmak szavatolták. Sőt maga is részt vett egy Imperialista csoportosulás, a kisantant létrehozásában, melynek állítólag a félfeudális Magyarország megfékezése lett volna a feladata, de igazi éle a Szovjetunió ellen irányult, sőt a félfeudális Magyarországot ls szívesen bevonta volna ebbe a szövetségbe. Mindez a Nyugat szándékai szerint jött létre: eleve gátat szabni egy új forradalom, egy új kommün lehetőségének. Ez a kishatalmi csoportosulás híven teljesítette feladatát míg teljesíthette, mikor erre képtelennek bizonyult, önként lemondott önmagáról és átadta a teret életképesebb partnerének, a fasizmusnak. A

milyen időszerűtlen volt a monarchia a gyökeres polgári átalakuláson átesett Európában, éppolyan időszerűtlen volt a köztársaság az ellenforradalom Európájában. Bukása nyilvánvalóvá tette, hogy a nemzeti felszabadító harc élén a polgárság nem állta és nem állhatta meg a helyéi. A nemzet többsége proletár vagy a proletáriátussal csaknem azonos nyomorban tengődő népi rétegek, s ezek érdekeit nem lehet összeegyeztetni. Itt, ezen a ponton nő öszsze a felszabadító harc hatalmas áramlata a szocializmus áramlatával. A munkásosztály és a munkásosztály pártjai állnak a nemzeti és társadalmi átalakulásért vívott harc élére. A polgári forradalom Közép-Európa bonyolult viszonyai közepette húszéves késéssel nőtt át szocialista forradalommá, vagyis azután, hogy a polgárság ellenforradalmi, nép- és nemzetellenes arculata lelepleződött. A szocialista forradalom hordozóhulláma a nemzet, s ennek a fejlődésnek konkrét kifejezője a népi egységfront politikája, később a Nemzeti Front politikája. Lényegében a mi viszonyaink közepette is ugyanaz a törvényszerű folyamat ment végbe, mint Oroszországban. Csakhogy ott mindez sokkal sűrítettebb formában történt. A feudális és monarchista csökevények, a földbirtokos osztály léte és ellenállása növelte a szinte jobbágyi kötöttségben élő muzsikok radikalizmusát. A nagy ipari koncentrációkban tömörült munkásosztály és kitűnő szervezetei paralizálni tudták a polgárság befolyását, mely a radikális tömegmozgalmakkal szembefordult, s februártól októberig leleplezte ellenforradalmi arculatát. A szocialista forradalom hordozóhulláma a középkori parasztlázadásokra emlékeztető jobbágy- és paraszti tömegek forradalmi mozgása volt. A feudális kötöttségekből lasa'bban szabaduló Oroszország társadalmában így a nemzeti elem nem tesz szert olyan jelentőségre, mint Csehszlovákiában, s általában Közép-Európában. Sőt a nemzeti elemet épp a polgárság igyekszik megnyerni, hogy a forradalmat megsemmisüléssel fenyegető háború folytatására kényszerítse Oroszországot. Az orosz társadalom Így eleinte rétegeire hull, hogy a forradalmi harcban megedződve létrehozza a munkás-parasztszövetséget, melynek konkrét politikai megnyilvánulása a munkástanács, katonatanácsok és parasztszovjetek létrehozása. A nemzeti elem, a nemzeti öntudat itt is jelen van, sőt erősen hat a Wilson meghirdette önrendelkezés joga, de az oroszországi nemzetek vezető ereje, a bolsevik párt, az imperialista háború szörnyűségein okulva, eleve az internacionalizmus platformján állt, s volt bátorsága meghirdetni a jelszót, hogy az imperialista háborút polgárháborúvá kell változtatni, paralizálni tudta a széthúzó erőket, de nem úgy, hogy szembefordult volna az önrendelkezés jogának érvényesítésével, hanem a legmeszszebbmenően magáévá tette azt. A történelmi szükségszerűség, a közös harc érdekei követelték meg, hogy a világ első szocialista állama, sok nemzet és nemzetiség közös államává, nemzetek feletti állammá legyen. K

özép-Európában a monarchia történelmi és társadalmi viszonyai emlékeztettek leginkább a cári Oroszországra, bár tagadhatatlan, hogy előbb lépett a polgári fejlődés útjára. Épp ez az előny vált végzetessé számára, mert a polgári fejlődés szakasza érvényre juttatott minden robbantó antagonizmust. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte sem változtathatott a helyzeten, egyrészt a kedvezőtlen nemzetközi helyzet miatt, másrészt azért, mert a polgári fejlődés során létrejött birtokos parasztság és iparosrétegek végül az ellenforradalom bázisává váltak. Magyarországon véres leszámolásra került sor. A katonai megoldásokra hajlamos dzsentriréteg egész a fehér terrorig hajtotta a dolgokat. Csehországban, ahol a polgárságnak, épp azért, mert radikális kispolgárságra támaszkodhatott, elég ereje volt a monarchista csökevények felszámolására, ezek ízlése szerint de mokráciát hozott létre. A nemzet jelentős hányadát képező középrétegek, a relatíve haladó polgári pártok és a szociáldemokrácia jelenléte tompította az osztályellentétek kiéleződését, fékezte a munkásosztály ra dikális forradalmi megmozdulásait, s így és csak ezért odázhatta el a gyors fasizálódás veszélyét is. Szlovákiában azonban, ahol radikális, de ösztönös népi megmozdulásokra került sor, amelyek erősen rokonszenveztek a kommunizmussal és a Magyar Tanácsköztársasággal, a cseh burzsoázia hatalmi szervei nyílt ellenforradalmi szerepet játszottak. A szabadversenyre alapuló tőkés társadalom demokráciája, mely beékelődött az imperialista Nyugat, és a szocialista Kelet közé, rövidesen illúziónak bizonyult. Az imperialista hatalmak szemében alkalmatlanná vált arra, hogy a Szovjetunió határain a cordon sannitary láncszemeként megállja a helyét, s épp ezért magára hagyták, és szabad utat engedtek a fasizmus felvonulásának. A nyílt fasizmus épp Szlovákiában tört magának utat, mert ez az országrész állt a legközelebb tizenkilencben a szocialista forradalomhoz, s ez elég volt ahhoz, hogy a polgárság erősen jobbra tolódjon. A polgári demokrácia időközben kitenyésztette a fasizálődásra alkalmas kispolgári rétegeket és deklasszált elemeket is, s a kielégítetlen népinemzeti ambícióktól fűtött szlovákiai társadalom tévútra jutott, sőt — autonomista törekvéseivel a cseheknek is egyenest diktálta a nemzeti függetlenség elvesztéséhez vezető kárhozatos politikai kurzust. A cseh burzsoázia tizenkilencben vállalt ellenforradalmi szerepe visszaütött. Ennyire következetes, ennyire elháríthatatlan a történelem logikája. E

bből a fejlődésből nyilvánvaló, hogy a nemzeti mozgalom és á szocializmus az elmúlt ötvenegy néhány év alatt nem járt mindig karöltve. Nyilvánvaló az is, hogy a kezdet kezdetén, míg egy félfeudális monarchiával állt szemben, lehetett a nemzet vezetőereje a polgárság, de az ellenforradalmi szerepre vállalkozó polgársággal az élén a nemzet önmagát veszejti el. A válságból kivezető egyetlen út az, hogy a nemzeti mozgalom és a nemzeti felszabadító harc gazdát cserél. A polgárság helyett a munkásosztályt választja vezető erejeként. Csakhogy ettől a pillanattól kezdve a nemzeti felszabadító harc azonos értelmű lesz a nemzet demokratikus és szocialista átalakulásával, melynek során a polgárság egyre inkább elszigetelődik, mígnem teljesen elveszti befolyását a nemzet sorsának alakítására. A nemzet fogalmának belső tartalma is megváltozik közben, lényegében nem jelent semmi kevesebbet, mint a dolgozó rétegek összefogását és szövetségét az elnyomó imperialista hatalmak és a burzsoázia ellen. így jutunk el tehát egy tisztultabb nemzetfogalomig, mely azonos értelmű a szocialista nemzet fogalmával, s mellyel összeférhetetlen fogalom a nemzeti és nemzetiségi antagonizmus. Társadalmi rendszere a szocialista demokrácia, más nemzetekhez való viszonyában az internacionalizmus talaján áll, ami nem jelent semmi mást, csak annyit, hogy méltányolja és elismeri azok létét, velük létesített kapcsolatalt úgy épltl ki, hogy ne gátolja és hátráltassa őket fejlődésükben, épp ellenkezőleg, a kölcsönös előnynyújtás elve alapján elősegíti fejlődésüket. így kellene annak lenni, ha a fejlődés egy elméleti laboratóriumban menne végbe, ahonnan ki lehet zárni minden zavaró és deformáló tényezőt. Csakhogy akkor nem is került volna sor a napjainkban zajló eseményekre és akcióprogramra se lenne szükség. M

indez elférne nyugodtan az akcióprogram tézisszerűen vagy vázlatosan felvetett gondolatai között, anélkül, hogy túlságosan zavaróan hatna, s ugyanakkor egyetérthetünk a programnak a deformációkra vonatkozó látleletével, abban a reményben, hogy elméleti laboratóriumunk falain kívül egyszer rátalálunk a falakon belül megálmodott valóságra, vagy inkább megte remtjük azt. BABI TIBOR A Csehszlovák Televízió nyári műsora Uborkaszezon állítólag nem lesz# 7:2 a tv-játékok javárq # Tarka filmpaletta # Vidáman a képernyő mellett # A sportolókat is kielégíti a műsor A tavalyi nyári hónapok után csakúgy záporozott a televízióra a kritika. Írtak az elégedetlen nézők, a legfeketébb tintába mártották tollúkat a kritikusok. Micsoda műsorösszeállítás ez — csupa tv-játék képfelvételről, gyenge szórakoztató műsor, élettelen telesport. Az Igazat megvallva a Csehszlovák Televízió dolgozóit meglepte a tavalyi nyári szezonban sugárzott műsorra érkezett visszhang. Megcáfolta ugyanis feltevésüket, hogy a nézők a nyári időszakban nem sokat törődnek a tv műsorával. Ezért határozták el, hogy — bár ez nem könnyű feladat — több eredeti műsorszámot iktatnak be a programba. S lehet, hogy maga a néző is észrevette ezt már az eddigi júliusi műsorból. De menjünk inkább in medias res, s nézzük meg legalább nagy vonalakban, mi fő a televízió konyhájában, és mit látunk a képernyőn. Az irodalmi-dramaturgiai szerkesztőség, amely tv-játékaival országos méretekben az első hegedűt játssza, a következő időszakra olyan zsánereket választott, amelyek mosolygós, pihentető jellegükkel megfelelnek a nyári szabadságok atmoszférájában. Már a múlt szerdán (július 10-én j bemutatta Musset egyfelvonásosát, a Szeszélyt, ezt a megmosolyogtató lirikus játékot a házastársi hűségről. Jó szórakozást ígér Reach tv-játéka, a Bolondos éjszaka is. A kassai stúdió Júliusban Gorkij „Az öreg" című novellájából készült tv-játékkal mutatkozik be, s a színdarabok közül a tv-nézők meglátják Moliére Fösvényét a pozsonyi Oj Színpad művészeinek előadásában. Augusztusra szánja a dramaturgia P. Sevčovlč eredeti tv-játékának, az Utolsó előtti napoknak, Lorca komédiájának, a Szép mesternének bemutatását, azonkívül lesz egy további színházi előadás ls: Jonáí Záhorský Lelencét mutatja be a Szlovák Nemzeti Színház együttese. A nézők kérésére ismételte meg a televízió hétfőn, július 8-án Crofts detektívtörténetét, a Starwelli tragédiát, s lesz még egy ismétlés: Stodola vígjátéka, a Tea a szenátor úrnál. Tehát, mint mondottuk, 7:2 az eredeti bemutatók javára, s ebből is láthatjuk, hogy az irodalmi-dramaturgiai osztály a nyári hónaI||ipK wfóMwígM Hite 'IB^I ** "ÜJ jgrgk : Hjjtt? % m M Hr W * I K 9H H Wt Wm""p|9 H • m . Érni** • •Äg pHRB jnj ÜÜPT * ' • • -4. • m pokban is ki akarja elégíteni $ nézők igényelt. A gyermek- és ifjúsági műsor margójára V. Turcsányi, a szerkesztőség titkára ezt mondotta: „Mindenekelőtt azt kell mondani, hogy a gyermek- és ifjúsági adások hossza, az iskolai év alatti műsoridőhöz képest, nem változik. Csak azok a műsorok maradnak el, amelyek közvetlenül összefüggnek a tanítással, amilyenek például az iskola-tv adásai. A múlt évhez képest rendszeresen közvetítünk esti mesét, s műsorunkat összehangoljuk a csehországi tv-stúdiók műsorával. Lényegében változatlan marad az állandó jellegű műsorszámok időpontja. Tehát továbbra is közvetítjük a Fecske nevű úttörőhíradót, a Fiatal szemmel című műsort stb. Az Aranykamera című műsorban a nyáron ugyan nem lesz vetélkedő, de azért közvetítjük az előző vetélke? dők legsikeresebb táncdalait, Közvetítünk azonkívül az ifjúságnak zenés filmeket is". És mit láthat a filmkedvelő közönség? A számos bf%ü*tatásra kerülő film közül említsük meg legalább a híres amerilnft vadnyugati történetet, a Hét bátor embert, a lengyelek Ökölvívó című filmjét, a francia— román koprodukcióban készült Finom kis háborút, a Bürokrata halála kubai, és a Pancho házasodik című csehszlovák filmet, a Betörő szabadlábon című francia bűnügyi vígjátékot, a Nyári éjszaka mosolya című svéd vígjátékot. A sportkörnyezetből. merítő Kettős delfin című lengyel pszichológiai drámát, a Négy igazság című francia filmet, az Arany-négyes című NDK bűnügyi sorozatot, a Mezítlábasok harangja című szlovák filmet és másokat. A szórakoztató műsorokban számos hazai és külföldi énekes lép fel, azonkívül bemutatkoznak a III. nemzetközi könynyűzenei fesztivál pozsonyi vendégei ls, természetesen képfelvételről. Az „éles" közvetítés, amit annyi néző követelt, a televízió részéről pénzügyi nehézségekbe ütközött. A sportrajongók érdeklődését is kielégíti a nyári hónapok folyamán a televízió. Hogy csak az érdekesebb közvetítéseket említsük: Motorlet Praha—Slovan Pöstyén bajnoki vízilabdamérkőzés, motorkerékpáros gyorsasági verseny — a népszerű Sachsenring, országos motorcsónak-verseny a Dunán, Komáromnál, Csehszlovákia— NDK nemzetközi atlétikai találkozó. A pozsonyi Slovan 50 éves fennállása jubileumára rendezendő nemzetközi labdarúgótorna mérkőzései közül közvetíti a tv a Slovan-Hamburger SV és talán a Slovan—Malmö FF Intercup mérkőzést is. Augusztusban helyszíni közvetítések lesznek a VIT-ről Szófiából, az SZNF labdarúgótornáról Besztercebányáról, az evezős Európa-bajnokságról és a labdarúgó-bajnokság őszi fordulójának néhány mérkőzéséről. E cikk célja nem lehetett a júliusra és augusztusra tervezett valamennyi műsorszám felsorolása, csak szerettünk volna rámutatni, mit tervez a tv műsorosztálya a nyári hónapokra, s mi az, ami jellegénél fogva eltér az előző évek műsoraitól. De hogy megvalósul-e a televízió minden elképzelése, s kielégíti-e a nézők igényeit, arról majd a tv-nézők döntenek. — ma —• FURCSA EZ A VILÄG... (Tóthpál Gyula f elv J