Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-13 / 192. szám, szombat

N

incs olyan nap, hogy a hírügynökségek távirógépei a világ valamelyik zugából ne közölnének hírt, a nemzeti felszabadító mozgalmak küzdelméről, a tüntető dolgozók és a rendőrség összecsapásairól, a diktatúrák kegyetlen, népellenes megtorlásairól, s a legutóbbi hónapokban a diákmegmozdulásokról. Ahány ország, ahány mozgalom, annyi probléma, annyi specifikus rugója, társadalmi háttere lehet e világméretű harcnak, de az egyszerűsítés veszélye nélkül megállapíthatjuk, hogy valamennyi mozgalomnak van egy közös vonása, inditóoka: az újra, a jobbra törekvő erők küzdenek az elavult konzerválásán, megtartásán fáradozókkal. Egy igazságosabb társadalmi rend vágya mozgósítja a népi tömegeket, amelyek a harc valamennyi formáját felhasználják — a vitáktól a tüntetéseken keresztül a fegyveres felkelésekig. Természetesen a világimperializmus mindent elkövet hatalmának megőrzéséért, nem válogatós eszközeiben. Az Egyesült Államok vállalkozott a „világcsendőr" szerepére, és megkísérli letörni a népi felszabadító mozgalmakat. Vietnamban félmilliós hadserege tűzzel-vassal próbálja megakadályozni, hogy a nép többségének akarata érvényesüljön, vagyis az amerikai propaganda szótára szerint „a kommunisták térhódítását". Washington korunk nagyarányú társadalmi átalakulását követelő forradalmi erjedést megpróbálja „kommunista felforgatásnak" feltüntetni, és ezzel a világ közvéleményét megtéveszteni. Ez az igyekezete azonban egyre kisebb sikerrel jár. Elegendő egy pillantást vetni az alábbi térképünkre, hogy megállapítsuk, az imperializmusnak nem sikerül sem zsarolással, sem terrorral, sem fegyveres beavatkozással megállítani a történelmi fejlődést. Sőt, a nyers erőszak erősíti a progresszív irányzatokat és fokozza a harci szellemet . Az utóbbi hónapokban különösen az Egyesült Államok biztos „vadászterületének" tekintett Latin-Amerikában erősödött a felszabadító harc. Természetesen Washington mindent elkövet egy újabb Kuba létrejöttének megakadályozása és a Latin-Amerikából folyó milliárdos haszon megőrzése érdekében. (Innen szerzi be potom áron az amerikai termeléshez szükséges ólom 99,5 százalékát, a vasérc 39 százalékát, a réz 44,1 százalékát, a cink 60,6 százalékát stb.) A kontinens legtöbb országában a Fehér Ház áldásával nyílt katonai diktatúra van, vagy a hadsereg a háttérből irányítja a politikát. Most pedig nemzetközi fegyveres erők létrehozásán fáradoznak, amely Washingtonnak lehetővé tenné az azonnali és nyílt intervenciót minden haladó mozgalom ellen. A kétségbeesett erőszak nem képes megakadályozni a felszabadító mozgalmak elönyomulását, erősödését. A forradalmakat nem kell exportálni, azokat az elnyomás, a terror és a nyomor szüli. A szocialista országok és a világ haladó közvéleménye szolidáris a szabadságáért harcoló népekkel. Kár, hogy a szocialista országok között sincs nézetegység, s emiatt gyakran megoszlanak a felszabadító mozgalmak is, az ellenség pedig ügyesen kihasználja ezt. Ennek ellenére a népi tömegekben egyre szilárdabb az a meggyőződés, hogy a nyomortól, az elnyomástól meg lehet szabadulni, és a kudarcok, a vesztett csaták sem állíthatják meg a történelem fejlődését. ES FEGYVERES HARCOK 1968. vnľ 13. 1. BOLÍVIA Guevara meggyilkolása után sem szűntek meg a gerillaharcok. Peredo csoportja kikerülte az üldözést, és most újra szervezkedik. Néhány körzetben a napszámosok és a bányászok készülődnek. A szakszervezetek, a kommunisták, valamint az MNR (Nemzeti Forradalmi Mozgalom) és a PRIN /Nemzeti Baloldal Forradalmi Pártja) támogatja a gerillákat. 2. BRAZÍLIA Az ország jó néhány körzetében politikai csoportosulások és kormányellenes megmozdulások vannak. A POLOP /Munkáspárt) és a Munkás Szakszervezet (kommunisták és katolikusok együtt) az ország északkeleti részén, ahol nagy éhínség pusztít, harcol a kormány amerikabarát politikája ellen. 3. KOLUMBIA A dél-amerikai államok közül Kolumbiában és Guatemalában a leghevesebb a gerillaharc. A kormány szerint a kommunista párt, valójában azonban a FAR (Forradalmi Fegyveres Erők) irányítja a harcokat. A katolikus baloldal gerillacsoportjai is tevékenyen részt vesznek a partizánmozgalomban. 4. PERU Pastor limai egyetemista alakulatai és a blankisták csoportja (amelyet Hugó Biankó szakszervezeti pártvezér alakított), viseli a harc legnagyobb terhét. A gerillaharcok általában a bányászkörzetekben folynak, ahol a munkások és a parasztok életkörülményei a legnehezebbek. 5. GUATEMALA Itt már komoly partizánháború dúl a FAR (Forradalmi Fegyveres Erők) vezetésével. A szervezetet 1962. február 6án a fiatal Turkes Lima alakította, akit később kivégeztek a fasiszták. Most Cézár Montez irányítja a harcokat, és Quezaltenango tartomány egyes részelt már el Is foglalták. 6. VENEZUELA Gerillafrontok alakultak kt Falcon, Anzoátegui, Lara, Trujillo és Miranda körzetében. Itt a FALN /a Nemzeti Felszabadítás Fegyveres Erői) tevékenykednek. A városokban a „harci egységek" működnek. 7. HAITI Francois Duvalier diktatúrája ellen a kommunisták, a Nemzeti Demokratikus Szövetség és a Keresztény Szakszervezeti Szövetség eredményes gerillaharcokat folytatnak a hegyvidéken. 8. PARAGUAY A FÚLNA (a Nemzeti Felszabadulás Egyesült Frontja), a kommunisták s még néhány demokratikus nemzeti szervezet harcol Aljredo Stroessner tábornok, a világ legkegyetlenebb diktátora ellen. A dzsungelban az 1960-as zavargások során alakult partizáncsoportok harcolnak. 9. DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG Az amerikai agresszió és az 1965-ös ellenforradalom nem fojtotta el az ellenállási mozgalmat. Nemrég az amerikai szenátusban is szó esett a dominikai harcokról. A harcokat a kommunisták és a Július 14-i Politikai Tömörülés irányítja. 10. AMERIKAI EGYESÜLT ALLAMOK Noha itt nem beszélhetünk gerillaharcokról, de a 22 milliót számláló néger lakosság harca a fajüldözés és a fehér uralom ellen már-már azt jelenti, hogy az amerikai városok aszfaltján lényegében gerillaharcok folynak. 11. SPANYOLORSZÁG A fasizmus ellen csak politikai téren harcolnak. Az Antifasiszta Front maga köré gyűjti a kommunistákat, szakszervezeteket, katolikusokat és néhány illegális egyetemistaszervezetet. Az utcai tüntetésekben az utóbbiak a legtevékenyebbek. 12. PORTUGÁLIA A gyarmatokon folyó fegyveres harc és a hazafiak Salazár-ellenes küzdelme a forradalom politikai módszere Portugáliában. Az FPLN /Portugália Nemzeti Felszabadulásának Hazafias Frontja) egyesíti az ellenzéki erőket. 13. GÖRÖGORSZÁG Az EDA /Egyesült Demokratikus Baloldal/, a kommunista párt, az egyetemista mozgalom és az Egyesült Centrum vezetői irányítják a görög felszabadító mozgalmat. Ha a politikai módszerek nem járnak eredménnyel, a fegyveres öszszetűzéstől sem riadnak viszsza. 14. PORTUGÁL-GUINEA Az afrikai gyarmatok közül talán itt dúl a leghevesebb, legtömegesebb és leghaladóbb Irányzatú fegyveres felszabadító harc. A felszabadító hadsereget Amllcar Cabral vezetésével a GA1GC /Guinea és a Zöldfoki-szigetek 'Pártja/ Irányítja. Guinea kétharmad részét már a partizánok tartják kezükben. 15. ETIÓPIA Az ország autonóm területén, Eritreában, a nemzeti felszabadításért indított ham 1961. szeptemberében kezdődött el és terjedt át a hegyvidékekre. A felszabadító hadsereget (az ALE-tj Eritrea Felszabadítást Frontja alapította. 16. RHODESIA Az Afrikai Nemzeti Kongresszus által támogatott ZAPU /Zimbabwe Afrikai Népi Szövetség/ és a ZANU /Zimbabwe Afrikai Nemzeti Szövetség! vezetésével évek óta folyó gerillaharcok a Zambézi folyó mentén 1968. márciusában igazi gerillafronttá erősödtek. 17. DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Az „apartheid" politika elleni harcot az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Umkonto we Sizwe vezeti. Az Umkonto már a nagyvárosokban is előkészített néhány vállalkozást. 18. ANGOLA Az 1956-ban alakult M PLA /Angola Felszabadításának Demokratikus Frontja! Agostinho Neto vezetésével három fronton harcol: Kabindában, Észak-Kuanzában és Luandában. Az MPLA nemrégiben szembekerült a GRANE szervezettel, amely partizán mozga lomnak mondotta magát, való jában azonban az amerikaiak szolgálatában áll. 19. KONGÓ A politikai nehézségek az ország keleti részén újabb gerillaharcokat idéztek elő, amelyeket az 1963. október 3-án alakult CML /Nemzeti Felszabadítási Tanács) irányít Pierre Mulele és Gaston Soumialot vezetésével. 20. DÉLNYUGAT-AFRIKA Már meg kellett volna kapnia a függetlenséget, de még mindig a dél-afrikai fajüldöző kormány „Ideiglenes" uralma alatt áll. Az OPSOA /Délnyugat-Afrika Népi Szervezete/ vezeti a partizánmozgalmat, de a harcok még nem terjedtek ki az egész országra. 21. KAMERUN Az afrikai országok közül itt kezdődött az első partizánmozgalom. Noha a vezetőket /Félix Mimiét és Rubens Um Niobét) kivégezték, az UPC (Kameruni Népek Szövetsége! vezetésével a harcok tovább folynak. 22. RWANDA A haladó UNR /Rwandai Nemzeti UnióI vezetésével már majdnem egy éve kormányellenes harcokat folytatnak a gerillák. Ojabb jelentések szerint a Kongóból bevetett fehér bérencek küzdenek ellenük. 23. MOCAMBIQUE A FRELIMO /Mocambique-i Felszabadítást Front) az afrikai gyarmatok egyik legerősebb partizánmozgalma. Vezetői Eduardo C. Mondlane és Marcelino dos Santos. A több ezer katonát számláló FRELIMO a világ egyik leghaladóbb mozgalma. 24. SZUDÁN Szudán déli részén már évek óta tart a harc. Az afrikai nép azzal vádolja a kormányt, hogy csak az arabok érdekeit képviseli. A gerillaharcokat az Anzla Nia szervezet irányítja, amelynek Anzánia néger állam felújítása a célja. 25. BIAFRA A Nigériai Államszövetség keleti részén elterülő Biafra — mint ismeretes — egy évvel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét. A nigériai és biafral hadseregek között még mindig harcok folynak. Az Afrikai Államok Szövetségének sikertelen közbelépése óta még jobban elmérgesedett a helyzet. 26. DÉL-VIETNAM A felszabadító háború kitörésének hivatalos dátuma 1960 decemberé, amikor „valahol Vietnamban" megalakult az FNO IDél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front), valójában azonban a Genfi Egyezmény megsértése miatt közvetlenül a genfi értekezlet után megkezdődtek a harcok. 27. LAOSZ Laosz semlegességére vonatkozó Genfi Egyezmény megsértése és a külföldi támaszpontok felállítása robbantotta ki a laoszi gerillaharcokat, amelyeket a Neo Lao Hakszat pártjának népi erői és a Patet Lao katonai szervezel irányít. 28. INDONÉZIA Az 1965. évi államcsíny után elmenekült kommunisták és haladó nacionalisták szervezik a szigettengeren folyó gerlllaharcokat. Különösen Jáva és Borneó szigetén tevékenyek a gerillák. 29. THAIFÖLD A thaiföldi partizánalakulatok már évek óta kezükben tartják a Laosszal, Kambodzsával és Burmával határos területeket. 30. IZRAEL ÁLTAL MEGSZÁLLT TERÜLETEK Az izraeli megszállás elleni küzdelem a világ békeszerető népeinek legfontosabb feladata. A gerillák Egyiptom, Jordánia és Gaza megszállt területein harcolnak a szabadságért. Ü