Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-08 / 157. szám, szombat

Húszéves esz Általános Emberi Jogok Az ENSZ a történelem­ben először rendezett nemzetközt értekezletet az emberi Jogokról. A nemrégiben Teheránban megtartott értekezleten hazánkat öttagú kor­mányküldöttség képvisel­te dr. Rudolf Byst­rický professzorral az élen. Hozzá, a prágai Ká­roly Egyetem jogi karán a nemzetközi fog tanárá­hoz fordultunk, ismertes­se az értekezlet célkitű­zéseit és eredményeit. — Nagyon szívesen — mondotta dr. R. Bystrický —, de mielőtt hozzákezdenék, mondjunk el egyet s mást az Emberi Jogok Általános Dek­larációjáról, melyet 1948 de­cemberében az ENSZ köz­gyűlésén Párizsban 56 állam fogadott el. Noha a határo­zat az államokra nézve csu­pán erkölcsileg kötelező, mégis, miután • túlnyomó többségük mellette nyilatko­zott, elvárható, hogy a Dek­laráció jogszabályait vala­mennyien tiszteletben tart­ják. B Mely államok voltak a határozat ellen? — Például Csehszlovákia 6s a többi szocialista állam sem fogadta el a Deklará­ciót. Tartózkodtunk a szava­zástól. Ez az akkori viharos Időkkel is magyarázható. A februári események, a hideg­háború. Azután meg a Dekla­rációban felsorolt jogokat sem garantálta senki ... ta­lán attól is tartottunk, hogy felhasználhatnák ellenünk. Ne feledjük, a személyi kul­tusz idejében az ilyen hely­telen felfogások nem men­tek ritkaságszámba. Nagy hiba volt ez részünkről. Tisztában kellett volna len­nünk azzal, hogy az emberi Jogok problémája szorosan összefügg a világbéke kérdé­sével, hiszen ezzel a Dekla­ráció külön cikkelyben fog­la!kőzik. 1948-ban már azt ls tudnunk kellett volna, hogy az az állain, amely megsérti az emberi jogokat, az a más nemzetek elleni agressziótól sem riad visz­sza .... B Megváltozott ez a fel­fogásunk az évek folya­mán? — Természetesen. A hely­zet lényeges javulását bizo­nyítja az is, hogy pl. a Szov­jetuniónak oroszlánrésze van az emberi jogokat biztosító nemzetközi paktumok létre­jöttében. Az egyik paktum a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok, a másik pe­dig a polgári és a politikai Jogok szószólója. Mindkét paktum olyan haladó szelle­mű elveket vall, (pl. a nem­zetek önrendelkezési jogá­nak biztosítása, a háború propagálásának tilalma stb.), amelyekkel több kapi­talista állam még ma sem ért egyet. — Ezeknek az emberi Jo­gokat garantáló paktumok­nak a kidolgozásával az ENSZ közgyűlése különbi­zottságot bízott meg húsz évvel ezelőtt. A Deklaráció ugyanis — amint már mon­dottam — csupán erkölcsi­leg kötelező. Az államok jo­gilag nem vonhatók felelős­ségre intézkedéseinek meg­szegése esetén. Ezt a hiányt hivatottak pótolni a nemzet­közi szerződéseknek tekin­tett paktumok, melyeknek kidolgozása — szinte hihe­tetlen — teljes 18 évet vett leheránban ax emberi jogokról rendezett nemzetközi értekezlet résztvevfiit üdvözli Reza Pahlavi iráni sab. (Képünkön: Az iráni sah felesége társasagában üdvözli a cseh­szlovák küldöttség vezetőjét, dr. Rudolf By strický professzort.) (ČTK felvétele) Mtoyy ember az embernek ne legyen többé farkasa igénybe. A paktumokat az ENSZ közgyűlése csak 1966­ban hagyta jóvá. Ugyanak­kor felszólította az államo­kat, kövessék példáját. B Mi volt az eredmény? — A gazdasági, a szociális és a kulturális jogokkal fog­lalkozó paktumot 25, a pol­gári és a. politikai jogokat biztosító paktumot pedig 24 állam Irta alá eddig. A füg­gelékként hozzájuk tartozó Opciós Jegyzőkönyvet, mely a politikai és a polgári jo­gaikban megsértett egyének­nek is lehetővé tenné a pa­nasztevést, csupán 11 állam Irta alá. Csakhogy a paktu­mokat nem elegendő csupán aláírni. Érvényességük fel­tétele az, hogy legalább 35 állam ratifikálja őket. — Máris közölhetem, hogy Csehszlovákia az emberi jo­gok védelmének biztosítása érdekében valamennyi szer­ződést ratifikálni fogja. B Ezzel milyen kötele­zettségeket vállalunk ma gunkra? — Bel- és külpolitikai kö­telezettségeket. Mindenek­előtt olyan társadalmi ren­det, olyan jogrendet kell te­remtenünk, amely megfelel a paktumokban lefektetett el­veknek. Nemzetközi kötele­zettségünk értelmében pedig a többi állammal együttmű­ködve törvényes Intézkedé­sek, megállapodások és egyezmények megkötése alapján kívánunk egymás segítségére lenni az emberi jogok védelme biztosításá­nak érdekében. B Milyen új törvényes in­tézkedések várhatók ez­zel kapcsolatban hazánk­ban? — Egyébként is számos, a megváltozott helyzetnek megfelelő törvény és rendel­kezés módosítására lesz szükség. Persze a módosítá­sokat a Deklaráció is indo­kolttá teszi. 13. cikkelye pl. biztosítja a mozgásszabadsá­got. Eszerint mindenki bár­mikor, tetszés szerint el­hagyhatja hazáját és termé­szetesen mindenkinek joga van a hazatérésre is. Ezért tehát módosítanunk kell majd a köztársaság elhagyá­sát büntetendő cselekmény­nek minősítő jogszabályt, vagy miután eltöröltük az előzetes cenzúrát, az ezt en­gedélyező törvényes intéz­kedést ls meg kell változtat­nunk. B A nemzetközi paktu­mok alapján nyilván bi­zonyos jogkorlátozással is számolnunk kell. — Igen, ez így igaz. Pl. rendkívüli állapot idején át­menetileg korlátozható, mondjuk a szólás-, a moz­gás- és a gyülekezési sza­badság. Ám semmi körülmé­nyek között sem tűrhető pl. a faji, a nemzetiségi vagy a felekezeti megkülönböztetés. A demokratikus és a szabad államoknak joguk van véde­kezniük az emberi jogok és a szabadság megsértésére irányuló, vagy azt veszélyez­tető bármilyen tevékenység ellen. B Milyen nemzetközi el­lenőrzésnek vethető alá a nemzetközi jogszabályok megtartása? — Minthogy a Charta 1. cikkelye értelmében az ENSZ egyik legfőbb feladata az emberi jogok védelme, a nemzetközi ellenőrzés, vala­mely állam kívánságára, az ENSZ szerveinek a köteles­sége. Emellett a Gazdasági és Szociális Tanácsban, melynek keretén belül az emberi jogok védelmére kü­lönbizottság is működik, minden évben napirendre tű­zik ezt a problémát. B Még nem beszéltünk a teheráni értekezletről. Milyen alkalomból hívták össze a kormányküldött­ségeket? — Az idei évet az emberi jogok nemzetközi esztende­jének nyilvánították. Ennek tiszteletére rendezték meg az értekezletet, melyen 84 kormányküldöttség és az ENSZ szakszerveinek több képviselője vett részt. — Az értekezlet feladata az Emberi Jogok Altalános Deklarációjának elfogadásá­tólszámított 20 éves fejlődés felmérése, az emberi jogok érvényesítésével alkalmazott módszerek ellenőrzése és ér­tékelése, valamint a további teendőkre vonatkozó terv ki­dolgozása volt. — A polgári és emberi jo­gok-hathatós védelmét a má­sodik világháború kényszeri­tette ki. A nemzetközi jog addig csupán az államokat érintette, a második világhá­ború után azonban az embe­rek, az egyének tragikus sorsával is foglalkoznia kel­lel!. — Teheránban egyhangú­lag megállapították, hogy a Deklaráció teljesítette törté­nelmi küldetését és ma is időszerű. Az értekezlet részt­vevői leszögezték továbbá, hogy miután az egyének pa­naszaikkal ma sem fordul­hatnak közvetlenül a nem­zetközi szervekhez (meg kell elégedniök államaik szerveivel), az emberi jogok védelmére elkerülhetetlen­nek tűnik nemzetközi bizott­ság, vagy főbiztosi hivatal létesítése. Erről azonban nem jött létre megállapodás. — A nemzetközi jog tehát, amint látja, még mindig nem tart olyan messze, mint kellene. A lehetőséget, hogy egyének is fordulhassanak panaszaikkal a nemzetközi intézményekhez, a már em­lített Opciós Jegyzőkönyv helyezné kilátásba. Jóváha­gyása azonban nem kötele­ző. Aláírásától pedig az álla­mok többnyire tartózkodnak. Főleg azért, mert attól tarta­nak, hogy ezzel lehetővé te­szik már államoknak a bel­ügyeikbe való beavatkozást. Ily módon meglazulhatna az államok és polgáraik kö­zötti kapcsolat... — Azt hiszem, hogy a nemzetközi légkör enyhülé­sével, az államok közötti bi­zalom megnövekedésével sok minden megváltozik. Ak­nor majd a nemzetközi fó­rumok előtt emelt egyéni pa­naszoknak is helyt adnak. Egyébként mondottam már, hogy Csehszlovákia az embe­ri jogok védelmét támogató valamennyi intézkedést he­lyesli és elfogadja. Ezt az elvünket Teheránban is tol­mácsoltuk. B Milyen határozatokat hoztak a nemzetközi ér­tekezleten? — A több mint 50 javaslat közül csupán 26-ot fogad­tunk el. Ezeknek java része a már meglevők megerősíté­sét fejezi ki. Az elfogadott határozatok közül megemlí­tem pl. a fasizmusról ki­adottat, mely azt javasolja, minősítsék a faji megkülön­böztetést és a faji gyűlöle­tet büntetendő cselekmény­nek. Küldöttségünk részt vett ennek a határozatnak kidolgozásában, csakúgy mint pl. abban, amely a mű­szaki forradalomról szól, vagy amely elrendeli az em­beri jogok általános védel­mét. — Az értekezleten még egy fontos dokumentum — a Teheráni Kiáltvány — lá­tott napvilágot. Ennek az ál­lamokhoz és nemzetekhez intézett felhívásnak a célja figyelmeztetés, az, hogy a gyakorlatban is igazodjanak az Emberi Jogok Altalános Deklarációjának elveihez. Ha mindenütt a világon el­fogadnák és megtartanák ezt a felszólítást, akkor két­ségtelenül szebb napok vir­radnának az emberiségre. Nem lenne többé az ember embernek farkasa. KARDOS MARTA AJémely jogalom a szükségesnél ' " jobban mozgatja képzeletemet. Például ha kimondom: századforduló. Lelki füleimmel hallom ilyenkor esi­korogni tengelyén századunkat. Kere* kei nyikorognak — száz évl — hosszú táv, berozsdásodott a sok csavar, sín, rugó... Másik fogalom, amit el szoktam kép­zelni: életszínvonal t Ha ilyesmiről ve­szek hírt, rögtön falba vésett vonalat látok mintegy két méternyire a föld színe fölött és egy feliratot: Az árvíz ebben és ebben az évben idáig ért. Ne­vetséges — tudom — életszínvonalún' kat romboló áradathoz hasonlítani. Olyasmihez, ami minden valószínűség szerint emberáldozatot is szokott köve­telni. A tetemes anyagi kárról nem is beszélve. Ellentétben életszínvonalunk­kal, mely akkor okoz kárt, amikor süllyed. Ennek ellenére vagy éppen ezért, érdekes lenne valamelyik falra feljegyezni: Életszínvonalunk ebben vagy abban az évben ... idáig ért! A legkülönösebb látomást mégis ez n szó idézi elém: generációváltás. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hal­lom. Ezt eddig úgy képzeltem el, aho­gyan bizonyos uralkodók portája előtt lejátszódik az őrségváltás. Pergő ütem~ re, díszlépésben felvonul egy egy nem­zedék ... vagyis hogy egy kis csoport, maskarába öltözött, deli férfiú feszesen tiszteleg egy másik csoport deli férfi előtt. .. Nos, a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű, nem is ilyen látványos. Es tisztelgésről szó sincs! Talán azért, mert ritkán váltunk. Kijöttünk a gya­korlatból. Ebben az évszázadban pél­dául két váltás elmaradt. Az egyik 1914—18 között, a másik 1938—45 után. Ugyanis rosszul álltunk akkor tájt utánpótlás dolgában. Igaz viszont — volt elég katonatemetőnk és tömegsí­runk. Itt van azután — amit úgy hívnak: • „Dühöngö ifjúság". Azt hittük ed­dig, hogy szakáll, hosszú haj, hippi nadrág, bendzsó, cinizmus és nevelet­lenség teszi. Most már tudjuk, hogy több ennél. De évek kellettek hozzu, amíg felismertük, hogy a nevetésre in­gerlő külsőségek komoly benső hábor­gás előjelei. Mint ahogy a föld is elő­reküldi üzenetét, ha rengeni készülj M'r e megszoktuk, az ifjúság már meg' is unta a bosszantásunkra szolgáló kül­sőségeket. Még nem tudta ugyan, hogy mit akar, de már elhatározta, valami mást, mint amit mi akarunk. Minden vonalon mást... az abszurdumig. Iro­dalomban, szépművészetben, ruházko­dásban, erkölcsben... (Nem sejtve, hogy mindezt atyáik is akarták.! Atyáik atyái azt mondták... forr a bor ... Mi egyebet mondtunk .. . ezért ijjaink kivonultak az utcára. Hol dü­höngenek ... hol ülnek a villamossíne­ken és akadályozzák a forgalmat. Min­denütt és mindegyik korosztály. Olyan városokban, olyan államokban teszik, ahol legkevésbé várták tőlük. Stock­holm, Brüsszel, Prága, Bécs! Itt ezt követelik, ott amazt. Egymástól olykor teljesen ellentétes dolgokat. Varsó, Wa­shington, Madrid, Berlin ... Szavaik egyformák, de ki merné állítani, hogy célkitűzéseik is ugyanazok? Csupán a dühük egyformán elszánt. A lelkük mélyén háborgó Indulat. És egyetérté­sük abban, hogy becsapták őket. Pré­dikáltok nekünk! — mondják bizony­nyal, de azoknak odaát szintén prédi­kálnak! Es mindennek az ellenkezőiét! Szintúgy az Igazság nevében! Tudjá­tok-e ti öregek egyáltalán, hogy mi­lyen az igazság? És hol rejtőzik? Nos — látjátok —, mi most majd megke­ressük és a szemébe nézünk! Melles­leg utánanézünk a jövőnknek is... És elindultak! Nem tudják, amit mi már tudtunk, hogy az Igazság osztható és szorozható, sokarcú és nem bőbeszédű. A jövő pedig ... ĽJ ja, Igaz, a jövőről jut eszembe, ' ' a szó: elidegenülés. Szomorú és sivár szó. Mint a kor, amely kitalálta. Azt jelenti, hogy kissé még a tegnap­ban élünk és kissé már a holnapban. Valahol a közeledő ezredforduló pere­mén. Anno 2001-ben. Egyelőre ez is abszurditás, holott már homokvárakat épít a generáció, amely hivatott lesz leváltani a mai dühöngőket. Akkor per­sze már ezek fogják csóválni a fejüket. Ha még lesz fejük. Ha nem robbantják Idő előtt magukra egész planétarend­szerünket. Akkor pedig meqint elmarad egy váltás... DÁVID TERÉZ m 1968 VI. I

Next

/
Thumbnails
Contents