Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-04 / 153. szám, kedd

ALEXANDER DUBČEK ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 7. oldalról.) zóknak joguk legyen közvetle­nül, a szakszervezet, a földmű­ves-, az ifjúsági-, a nőszervezet stb., útján részt venni az állam­hatalom gyakorlásában, képvi­seltetni magát a választott szer­vekben. A kommunista párt ál­láspontja, hogy ezek a szerve­zetek a Nemzeti Front teljes jo­gú politikai alkotó elemei. Vé­deni fogjuk azt az elvet, hogy a politikai pártokon kívül álló emberek is szocialista álla­munkban gyakorlatilag közvet­lenül részt vállalhassanak a po­litika kidolgozásából. A Nemze­ti Front sohasem lehet csupán a politikai pártok koalíciója. Az említett fő politikai szerveze­teknek felelősségteljes helyze­tet kell biztosítanunk a Nemze­ti Frontban is. A Nemzeti Front minden bi­zonnyal a legrövidebb időn be­lül világosan meghatározza szo­cialista programjának bázisát, amelynek megszegése vagy visszautasítása összeegyeztet­hetetlen lesz a Nemzeti Front­beli tagsággal. Csehszlovákia Kommunista Pártja előterjeszti ezzel kap­csolatos javaslatát, amelynek értelmében ez a bázis a társa­dalmi viszonyok szocialista, osz­tályjellegű és tulajdoni elrende­zésével való egyetértés, és a fejlesztése érdekében kifejtett aktív tevékenység lenne. Továb­bi követelmény, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkot­mányának megfelelő tevékeny­ség, a népellenes, antikommu­nista, fasiszta színezetű és más, nemzetiségi vagy faji ellentéte­ket szító tevékenység tilalma. Megengedhetetlen lenne az ál­lami és a nemzeti függetlenség alapja, a Szovjetunióval és a szocialista államokkal való szö­vetség elleni bármiféle politi­kai tevékenység. Továbbá tisz­teletben kellene tartani azt az elvet, hogy a szocializmus épí­tésének marxista koncepciója társadalmi fejlesztésünk prog­ramalapja és Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető politikai helyzete ma már tör­ténelmi valóság. A közös álláspontba be keli foglalni, hogy a népfront az akcióprogramot és a kormány­programot magáénak vallja. Ezen elvek szellemében zajlott le a CSKP KB, a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlo­vák Néppárt küldöttsége kö­zötti első tárgyalás. A választásokat, amelyeket nézetünk szerint a jövő év első felében kellene megtartani, már az új államjogi elrendezés szer­veibe is megejtjük. Ezekről a kérdésekről to­vábbra is tárgyalni fogunk a Nemzeti Front keretében, hogy kötelező megegyezésre jussunk. A burzsoá parlamentarizmus és a szocialista demokrácia közti alapvető különbség az, hogy a Nemzeti Front bázisán álló politikai pártok viszonyá­nak a partnerségre és az együttműködésre, nem pedig az államhatalom újrafelosztására irányuló harcra kell épülnie, ami a burzsoá politikai rend­szert jellemzi. Ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Frontból kizárjuk a vitás kérdéseket, az opponálást. A véleménycseré­nek azonban közös szocialista programra kell támaszkodnia. Ennek a programnak záloga Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe, mi­vel a szocializmus építésének nincs más reális programja, csak a tudományos megisme­résre és a leghaladóbb társa­dalmi érdekekre támaszkodó marxista program. Kizárjuk annak lehetőségét, hogy ma nálunk a szocialista demokráciát fejleszthetnénk opozíciós politikai párt meg­alakításával is, amely a Nemze­ti Fronton kívül állna. Ez ugyanis a hatalmi harc felújí­tására vezetne. Pártunk minden eszközzel szembeszáll az ilyen törekvésekkel, mert ez jelen­legi feltételeink között — füg­getlenül az ilyen nézeteket hangoztatók szándékától — vé­gül is abba torkollna, hogy elő­ször kísérletet tennének Cseh­szlovákia Kommunista Pártja társadalmi helyzetének, majd végül a szocialista fejlődésnek megdöntésére. Ezért határozot­tan elutasítjuk az ily Jellegű, a Nemzeti Front politikáján kívül álló ellenzéki politikai párt lé­tesítését. Ezt az eívet már 1945-ben elfogadtuk. A Nemzeti Front új értelme­zése mellett minden szocialista erő elegendő lehetőséggel fog rendelkezni a Nemzeti Fronton belüli .vitára, véleménycserére és a különböző erők kölcsönös opponálására. Ezekből az elvekből indul ki az új törvények, főleg a vá­lasztási és a társulási, valamint a gyülekezési törvény kidolgo­zásával kapcsolatos állásf>on­tunk is. Azt az elvet fogjuk kép­viselni, hogy a politikai tevé­kenységgel, a választásokon és az államhatalom gyakorlásában való részvétellel számoló szer­vezeteknek tömörülniük kell a Nemzeti Frontban és nem áll­hatnak programjával szemben ellenzékben. Január óta figyelemmel kí­sérjük a fiatal nemzedék politi­kai érdeklődésének nagy fel­éledését. A köztársaság fiatal polgárait nemcsak a kommunisták akar­ják megnyerni. Ezért mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy megnyerjük őket politikánknak. Ennek feltétele az ifjúság körében végzett mun­ka és a párt kapuinak teljes ki­tárása előttük. Az akcióprog­ram alapján gyors ütemben kel lene kidolgoznunk a fiatal nem­zedék átfogó programját, amely vázolná teljesebb érvényesülé­sének távlatait. A kormány kommunista tagjai politikájá­nak egyik kulcsfontosságú fel­adata, hogy a kormány gondos­kodjon szocialista köztársasá­gunk jövőbeni építőiről. Ezért vegyük fontolóra, hogyan ér­hetnénk el, hogy az állam, a kormány és politikája nagyobb hatást gyakoroljon az ifjúság­ra. Az ifjúsági szervezet tekinte­tében a központi bizottság el­nöksége támogatja azokat a tö­rekvéseket, hogy a különböző ifjúsági szervezetek saját érde­keik alapján megegyezzenek és föderatív típusú szervezetben egyesüljenek. Hívei vagyunk te­hát az ifjúság egységes szerve­zetének, az ifjúság egységé­nek. Az ifjúság ennek közvetí­tésével nagyobb befolyásra te­het szert a Nemzeti Frontban, államunk politikájában, a kép­viseleti szervekben. Igy elnyer­•heti a kormány és az állami szervek támogatását az egész fiatal nemzedék és egyes cso­portjai közös érdekeinek való­ra váltásában. A szétforgácsolt­ság csak árthat az ifjúság kö­zös érdekeinek. Az akcióprogram megvalósí­tásának további fontos kérdése a szocialista állam átépítésének politikája, s ezen belül főként az államjogi elrendezésnak­problémája. Elhatároztuk, hogy következetesen valóra váltjuk a nemzetek önrendelkezésének jelszavát, megteremtjük a cse­hek és a szlovákok teljesen egyenjogú helyzetét és ugyan­akkor biztosítjuk a nemzetiségi csoportok megfelelő jogait is. A szimmetrikus államjogi el­rendezés lehetővé teszi a cseh és a szlovák nemzet nemzeti küldetésének, sajátosságainak jobb kidomborodását és egyben szilárdabb alapokra helyezi köl­csönös együttműködésüket. A jövőben nemcsak a szlovák, ha­nem a cseh nemzet is jobban tudatosíthatja sajátos jegyeit és feltételeit, pontosabban meg­fogalmazhatja nemzeti felada­tait és meghatározhatja helyét Európa és világ népei között, A csehszlovák állam föderatív modelljében nemcsak az állam­szervezetben, hanem ugyanígy a tömegszervezetekben is érvé­nyesülni fognak az autonóm cseh és szlovák szervek. Ez nagyon komoly feladatok­kal Jár. Néhánynak rendezésé­hez már hozzákezdtünk, más kérdések megoldását előkészít­jük. Az akcióprogram és a ko­mánynyilatkozat szellemében, a CSKP KB elnökségének ösztön­zésére, a kormány mellett bi­zottság alakult a CSSZSZK fö­deralizáciőjának előkészítésére, míg egy másik, szintén a kor­mány mellett létesült szakértői bizottság előkészíti az új állam­Jogi elrendezés alkotmánytörvé­nyének javaslatát. A föderatív CSSZSZK alkotmánytörvénye ja­vaslatának kidolgozását célzó munkát úgy szervezték meg, hogy a javaslatot köztársasá­gunk létrejöttének 50. évfordu­lóján terjeszthessék jóváha­gyásra a Nemzetgyűlés elé. Ez az alkotmánytörvény fogja ren­dezni az új cseh, szlovák és or­szágos képviseleti szervek fel­építését. Ennek alapján azután átépítjük az állami szerveket és előkészítjük a választásokat. A föderáció kialakítja nemze­teink önrealizálásának széles lehetőségeit. Ugyanakkor a köz­ponti és a nemzeti szervek fel­adata lesz ügyelni arra, hogy a föderációban tiszteletben tart­sák a gazdaság jelentőségét, amely integráló tényező, a csehszlovák kölcsönösség és egységes államiság kötőanyaga. A föderatív kormánynak kezé­ben kell tartania azokat az esz­közöket, amelyekkel érvényre juttatja szerepét a csehszlovák népgazdaság fellendítésében. Javaslatot terjesztettünk elő, amelyben ajánljuk a kormány­nak, hogy a Nemzetgyűléssel karöltve, haladéktalanul hozza létre a cseh nemzeti szervek előkészítését szolgáló reprezen­tatív bizottságot. Ennek a bi­zottságnak feladata lesz, hogy ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása során kapcsolatban áll­jon az országos szervekkel, ki­fejezésre Juttassa a cseh nem­zeti érdekeket, a szlovák nem­zeti szervek partnereként lép­jen fel és elősegítse azt, hogy a cseh országrészek nyilvános­sága mélyebben megértse a va­lóságot — a föderatív elrende­zés megfelel a szlovák és a cseh nemzeti érdeknek is. Az állam föderatív elrendezé­se megfelelő változtatásokat követel Csehszlovákia Kommu­nista Pártja szerveinek felépí­tésében is. Ezért szükségesnek tartjuk a cseh országrészek ke­rületi pártszervezeteinek képvi­selőit felölelő bizottság létesíté­sét. A bizottság feladata az lesz, hogy együttműködjön a CSKP föderatív feltételek közti szervezeti átépítése elveinek ki­dolgozásában, hogy a párt in­ternacionális egységének bizto­sítása mellett a cseh országré­szekben kialakuljanak a párt feladatai teljesítésének feltéte­lei. Egyelőre nincs elég alap­anyagunk ahhoz, hogy állás­pontot foglalhassunk el a vég­leges megoldást illetően. Tuda­tában kell lennünk azonban an­nak, hogy a CSKP-nak az új ál­lamjogi elrendezésben az integ­ráló erő jelentős szerepét kell betöltenie. Ügyelnünk kell ar­ra, hogy a múltban elhanyagolt kérdések megoldása során tart­sák teljes mértékben tisztelet­ben a szocialista internaciona­lizmus elveit és az objektív in­tegrálódási irányzatokat. A Ja­vasolt elveket döntés végett a pártkongresszus elé terjesztjük. A többi kérdést csak rövi­den érintem. Januárt követően a pártban felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy a párt he­lyettesítette az állami és a gaz­dasági szervek tevékenységét. Ennek folytán az új feltételek között rohamosan megnőtt az említett szervekben dolgozó kommunisták politikai felelős­sége, akiknek kezdeményező magatartásukkal kell hozzájá­rulniuk az akcióprogram célki­tűzésének gyors gyakorlati el­éréséhez, hogy így valóban érezhetően elősegítsék főleg azoknak a kérdéseknek a ren­dezését, amelyekre összponto­sul a nyilvánosság figyelme. Eb­ben az értelemben valóban ér­vényes, hogy ma a pártnak, a kommunistáknak —, a központ­ban éppúgy, mint az egyes helységekben — a szó szoros értelmében naponta sikereket kell felmutatniuk, akár részle­ges kérdésekben is, amelyek bizonyítani fogják az akció­program következetes teljesíté­sét. A fejlődés új szakasza meg­kívánja, hogy új alapokon gyorsan konszolidáljuk az ál­lamapparátust, amelynek egyes láncszemei az elmúlt hetekben meglazultak. Főleg a nemzeti bizottságokra kell összpontosí­tanunk figyelmünket, nehogy a választások elhalasztása pasz­szív, várakozó álláspontra ve­zessen, Már mostani munkánk­tól is függ a választás eredmé­nye. Elkészült a törvényhozási munkák terve, ami biztosítja a demokratizálási folyamat ered­ményeit rögzítő törvények gyors jóváhagyását. Szilárd ren­det vezetünk be ebbe a folya­matba, megerősítjük a jog és a törvények tekintélyét. Rendkívül fontosnak tartjuk szocialista államunk védelmi szerveinek konszolidálását. Az elmúlt időszak deformá­ciói kihatottak a hadseregre is. Ezért hozzáláttunk nemcsak a hibák és a fogyatékosságok elemzéséhez, hanem alapvető intézkedéseket is foganatosítot­tunk a hadsereg parancsnoki karában, hogy biztosítsuk fegy­veres erőink minőségileg ma­gasabb fokú harcképességét. Az elmúlt időszakban sok vi­ta folyt a Népi Milíciáról. Számtalanszor megmondottuk és most megismételjük, hogy társa­dalmunkban, a fegyveres erők rendszerében pótolhatatlan he­lye van a Népi Milíciának. A párt egész tekintélyével szem­beszállunk a léte ellen irányu­ló támadásokkal, mivel a Népi Milíciában társadalmunk szo­cialista jellegének egyik bizto­sítékát látjuk. Az akcióprogram szellemében támogatni fogjuk a biztonsági apparátus szerveinek megszi­lárdulását is. A központi bizott­ság abból indul ki, hogy nyo­matékosan el kell határolnunk magunkat mindattól, ami a múltban mély deformációkra vezetett. A törvényességet poli­tikailag és jogilag teljes mér­tékben biztosítanunk kell. Célunk az, hogy sikeresen folytassuk a megkezdett folya­matot s ezen a szakaszon is valóra váltsuk az akcióprog­ram elveit. A nyilvánosság bi­zalma felújításának s e szer­vek hatásos működésének fel­tétele, hogy ezeket a szerveket következetesen átépítsük és megtisztítsuk mindazoktól, akik felelnek a deformációkért. Minden államnak és így a mi államunknak is hatékony szer­vezetre van szüksége, amely megvédi érdekeit az ellenük tö­rő erőkkel szemben. Ezért nem érthetünk egyet a biztonsági, a hadsereg és az igazságügyi szervek, valamint a hazájuk­hoz hű, annak érdekeit őrző dolgozóik általános rágalmazá­sával. Jogos volt az ügyészség és a bíróságok hiányosságainak bí­rálata is. A másik oldalon elő­fordultak különféle helytelen általánosítások, amelyek bizal­matlanságot kelthetnének az ér­vényes Jogrenddel szemben. Tá­mogatnunk kell az olyan politi­kai, személyi és jogi intézkedé­seket, amelyek zálogát képezik annak, hogy ezen a szakaszon nem fognak megismétlődni az elmúlt évek hibái. Ez egyben lehetővé teszi, hogy szembehe­lyezkedjünk az e szervek iránti bizalmat aláásó irányzatokkal. A szocialista megújhodási fo­lyamat sikeres fejlesztésének további alapvető feltétele, hogy ez a folyamat elősegítse társa­dalmi életünk sokoldalú kibon­takozását. Nem vezethet anar­chiára, a nemzeti vagyonnal va­ló licitálásra, hanem támogat­nia kell a népgazdaság olyan megszervezését és szakmai irá­nyítását, amely lehetővé teszi a gazdasági fellendülést, és az életszínvonal emelkedését gát­ló problémák rendezését. Nyil­vánvaló a politikai téren vég­bemenő demokratizálási folya­mat szoros és kölcsönös össze­függése hazánk gazdasági éle­tével. Eddig probléma volt, hogy a politika megbéklyőzta a gazdasági dinamikát. Most fel­adatunk annak fontolóra vétele, hogy miként tudjuk helyesen a gazdaságban is pozitív eredmé­nyekké gyümölcsöztetni a fel­szabaduló politikai kezdemé­nyezést. Nézetem szerint hangsúlyoz­nunk kell azt az elvet, hogy a társadalom tartós haladása nem valósítható meg határozott gaz­dasági haladás nélkül. Ennek híján a szocialista demokrácia előnyelt nem gyümölcsöztethet­jük a személyiség igazi fejlesz­tésében, az emberek önérvénye­sülésében és olyan emberi fej­lődésben, amely társadalmunk humánus felhívása lenne a szo­cialista haladásban való igazi versengésre, amely biztosítaná az emberek kiteljesedő, elége­dett életét. Azért hívom fel erre a fi­gyelmet, nehogy ma a gazda­sági problémák nagy nyomásá­nak kitéve, szem elől tévesz­szünk bizonyos stratégiai vo­natkozásokat és gazdasági táv­latokat. Ugyanakkor józanul, reálisan gondolkodva, látnunk kell a jelenlegi gazdasági hely­zetet úgy, amilyen, s problé­máival, valamint szükségletei­vel összhangban ki kell bonta­koztatnunk a szorgos munkát. A gazdasági helyzetet az idén is az ismert ellentmondásos irányzatok folytatódása jellem­zi. Egyrészt gyorsan növekszik az ipari, mezőgazdasági és az építőipari termelés. Feltételez­hető, hogy az idén is viszonylag magas lesz a nemzeti jövedelem gyarapodása. Másrészt viszont gazdaságunkban tovább terjed­nek, sőt elmélyülnek egyes ne­gatív irányzatok, amelyek le­rontják a pozitív termelési eredményeket. Ilyen negatív irányzatok egyrészt a választék, a minőség, a termelés műszaki és gazdasági színvonala hiá­nyosságai, másrészt a normán felüli készletek felgyülemlése, a nem hatékony kivitel, s mindez negatívan hat ki fizetési mér­legünkre. Ennek következtében növek­szik az inflációs nyomás és to­vább mélyül a gazdasági egyen­súly hiánya. Tudatában vagyunk, hogy 8 gazdasági fejlődés ellentmon­dásai a múlt években gyökerez­nek s nem akarjuk elszigetelten megítélni az egyes irányzatokat s túlzott — akár borúlátó, akár derűlátó — következtetéseket levonni. Minden esetre követ­kezetesen, de amellett igen megfontoltan kell tovább fej­leszteni a gazdasági reformot, amely fokozott gazdasági nyo­mást gyakorolna a vállalatok és az összes gazdasági létesítmé­nyek racionális tevékenységére. Arra gondolok, hogy sürgősen és rendszeresen el kell mélyí­teni azt a kialakulóban levő gazdasági politikát, amely meg­bízható gazdasági konszolidá­cióhoz vezetne. Mivel nem akarunk lemonda­ni a szocialista forradalom alapvető értelméről, kötelesek vagyunk szembeszállni azzal, hogy ezeknek az elkerülhetet­len intézkedéseknek a negatív következményei a munkásság és a dolgozók egészét sújtsák, és gondoskodnunk kell arról, hogy a dolgozóknak is lehetőségük nyíljék részt venni e kérdések megoldásában, hogy megtalál­hassuk azt az utat, amely nem károsítja meg a munkást és a dolgozó embert, de ugyanakkor biztosítja az egész népgazdaság szükséges hatékonyságát. Szeretném hangsúlyozni, hogy népgazdaságunkban még nagy tartalékok rejlenek, amelyek biztosítják a gyors konszolidá­ció megteremtésének előfeltéte­leit. Hogy ez mikor következik be, az emberektől függ, azoktól, akik a gazdaságot irányítják, és az összes dolgozótól ls. Ebben az irányban a politikai vezetés terén minden szükséges előfel­tételt meg kell teremtenünk. Engedjék meg, hogy most né­hány szót szóljak a sajtó, a rá­dió és a televízió munkájáról. Különféle alkalmakkal már ér­tékeltük rendkívüli érdemüket a jelenlegi történés, szocialista demokráciánk fejlődése megvi­lágításában. Elmondottuk azt is, hogy po­litikánk kialakítása és megvaló­sítása során továbbra is számí­tunk aktív munkájukra és se­gítséget várunk tőlük fejlődé­sünk alapvető irányzatának ki­harcolásánál tiszteletben tart­va a közvélemény jelenlegi helyzetét, valamint elvárjuk azt is, hogy nem fogják ösztönö­sen, az illetékes szervek bevo­nása nélkül gyorsítani az üte­met és a problémákat nem ve­tik fel anélkül, hogy mérlegel­nék sürgősségi sorrendjüket, mert ez szervezetlenséghez ve­zethetne a demokratizáciős fo­lyamat feladatainak megoldása során. El kell gondolkodni azonban afelett is, hogy a sajtó, a rádió [Folytatás a 9. oldalon.) 1968. VI. 4. 8

Next

/
Thumbnails
Contents