Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-28 / 177. szám, péntek

A demokratizálódási folyamattal, a Matica slovenská küldetésével és feladatával, valamint* az együttéléssel és együttműködéssel kapcsolatban pár hónappal ezelőtt néhány kérdést intéztünk a Matica slovenská vezetőségéhez. Azóta a kulturális intézményben is változások történtek, kinevezték a Matica slovenská új igazgatóját, jóváhagyták az intézmény koncepcióját és a hatáskörét felölelő törvényjavaslatot. Dr. JÁN MARTÁK elvtárs, a Matica slovenská új igazgatója a napokban készséggel eleget tett kérésünknek s ennek eredményeként az alábiakban közöljük az interjút. ben itthon és a határon túl. A Matica slovenská a kultúra ismeretén keresztül fejleszti majd a nemzeti öntudatot, a nemzeti kultúra humánus tartalmával kifejezésre juttatja a szocializmus emberi eszmét, a nemzeti történelem ismertetésével elmélyíti a szocialista hazafiságot, a szülőföld szeretetét, meg kell szilárdítania azt a meggyőződést, hogy szocialista hazánk építése a demokrácia és a személy szabadsága feltételei közt nemzeti büszkeségünk és becsületünk ügye. A Matica slovenská felújított működésével csak ilyen célokat követhet és csak ily módon segítheti a hazai szocializmust és annak nemzetközi sikereit. A A közlelmúltban kidolgozták a Matica slovenská új koncepcióját. Szeretnénk, ha legalább tömören öszsznfoglalná az említett koncepció lényegét, s tájékoz tatná lapunk olvasóit a Matica slovenská feladatairól és terveiről. — Erre a kérdésre alapjában véve már válaszoltam. Az új koncepció törvényjavaslatban jutott • • • BESZÉLGETÉS Dr. JÁN MARTAKKAL, A MATICA SLOVENSKÁ IGAZGATÓJÁVAL 1868 VI. 28. £ A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plenáris ülését követően a demokratizálódási és meg újhodási folyamai idején az érdeklődés középpontja ba került a Matica slovenská kérdése. Mivel magyaráz za Ón ezt? — A hazánkban végbemenő megújhodási folyamatban a Matica slovenská iránti érdeklődés természetes. A Matica slovenská a szlovák nemzet sorsával oly annyira összeforrott, hogy szabadságának és kultúrájának fokmérője lett. Minden erőszakos beavatkozás a Matica slovenská intézményébe a legalapvetőbb nemzeti jogok támadásaként jelentkezett. A Matica slovenská megalakulása 1863-ban a szlovák nemzet létezésének első hivatalos elismerése, erőszakos megszüntetése 1875-ben e lét tagadását, az 1918-ig tartó elmagyarosítási folyamat új és legkegyetlenebb hullámának drasztikus tényét jelentette. A csaknem fél évszázadig tartó időszakban sem szűntek meg a Matica slovenská felújítása érdekében tett reménytelen kísérletek. Életrekeltése 1919-ben a csehszlovák kormány első hivatalos szlovákiai ténykedése közé tartozik. Ha nem tennék jóvá a Matica slovenská egyesülete megszüntetését a szlovákoknak még ma is hiányozna nemzeti szabadságuk fontos jelzője. £ A Matica slovenská az egész nemzet kulturális központjaként 1063-ban jött létre. Főképp népművelési és tudományos munkára s ezek fejlesztésére összpontosult, s vallási és társadalmi különbségre való tekintet nélkül a szlovák értelmiséglek együttműködését testesítette meg. Kulturális és népművelő munka, valamint a nemzeti öntudat ápolása szempontjából mit eredményezett ebben az időben a Matica slovenská fennállása? — A fejletlen nemzeti élet terén a Matica slovenská olyan feladatokat volt kénytelen magára vállalni, melyeknek a szabad nemzeteknél számos specializált intézmény tett eleget. Létezésének rövid tizenkét esztendeje alatt a kormány negatív álláspontja mellett, s százféleképpen korlátozott körülmények közt a nemzeti kultúra továbbfejlesztésének csupán az alapkövét tehette le. Végérvényesen törvénybe foglalta a szlovák irodalmi nyelvet, ösztönözte az alkotó tevékenységet, főleg a honismeret vonalán (a történelemben, nyelvtudományban, irodalomtörténetben, néprajzban, természetrajzban, de a filozófiában és a pedagógiában isj, hathatósan támogatta az írókat és művészeket, megalapozta a nemzeti könyvtárat, a nemzeti múzeumot, a történelmi és irodalmi levéltárat, fejlesztette és támogatta a kiadói tevékenységet. Széles körű kulturális-nevelő ténykedését azzal korlátozták, hogy nem alakíthatott helyi szervezeteket, ezért népszerű népművelő irodalom, gazdasági kézikönyvek kiadását szorgalmazta, szegény szlovák községeknek anyagi kölcsönöket is folyósított. Megszüntetése után erre a tevékenységre alapozódott minden kulturális törekvés, mely főleg Martinban összpontosult. £ Az ötvenes években a nemzeti hagyományokkal szemben megnyilvánuló durva érzéktelenség a Matica slovenskát is sújtotta. Az SZNT 1954. évi törvénye korlátozta a Matica slovenská szerepét, tevékenységét le szűkítette a szlovák nép írásbeli emlékei összegyűjtésére és kutatására. Mi a véleménye az emlftett törvény kiadásáról? Milyen tevékenységet fejtett ki az intéz inény az eltelt tizennégy év alatt? Az 1954. április 27-én életbelépett törvény a Matica slovenská teljes megszűnéséhez vezető számos adminisztratív beavatkozás után jött létre. Ezt azzal indokolták, hogy az intézmény teljes megszüntetése politikai szempontból nem lenne megfelelő, mivel a Matica slovenská óriási könyvtára és egyedülálló irodalmi levéltára a nemzeti könyvtár remek alapját alkothatja, s a törvény értelmében a Matica slovenská nemzeti könyvtárrá, könyvtudományi Intézetté, a nemzeti könyvtár központjává, a szlovákiai egységes könyvtári hálózat módszertani központjává vált és a könyvtárak országos rendszerébe sorolták. Az említett törvény pozitív eredménye e nélkülözhetetlen tevékenység fejlesztésében rejlik. Bár a Matica slovenská „elhallgattatását", eredeti küldetésének korlátozását sehogysem értékelhetjük pozitívan. ® A jelenlegi megújhodási folyamatban minden szlovák polgár égető szükségességét látja, hogy a Matica slovenská visszanyerje a szlovák nemzet kultúrájában megillető helyét. Minden kulturált polgár az in tézménytől elvárja, hogy együttműködhessen vele, s ezáltal részt vállalhasson a szlovák kultúra fejlesztésé ben. Napjainkban az új viszonyok közt miben látja a Matica slovenská küldetését? A föderatív államrendezésben mit vár a szlovák nemzet a Matica slovenskátől? — A Matica slovenskának eddigi tevékenysége megőrzésével és továbbfejlesztésével önkéntes egyesületként és kimagasló nemzeti kulturális létesítményként kell ténykednie a szlovákok körékifejezésre: A Matica slovenská az egész nemzet kulturális intézménye, mely önkéntes tagság alapján egyesíti a nemzeti kultúra alkotóit és pártfogóit, dokumentációs és kutatótevékenységével fejleszti a szlovák kultúrát, nemzeti-honismeret jellegű tevékenységet fejt ki itthon és külföldön, önálló szervezet, képviselve van a legfelsőbb nemzeti szervekben. Ebből a koncepcióból adódnak legfőbb feladatai: a tagsági alap kiépítése, az önképző és népművelő tevékenység feltételeinek megteremtése, a tagság részvétele a nemzeti kultúra fejlesztésében, a szlovák nép élete és történelme társadalmi-tudományos kutatásának megszervezése és megvalósítása, módszertani segélynyújtás, a nemzeti jelentőségű kulturális akciók szervezése és gondoskodás a külföldön élő szlovákokról. 41 A lapok hasábjain tudomást szerezhettünk arról, hogy az elmúlt hónapokban—hetekben rohamos egymásutánban alakultak — különösen Dél-szlovákiában — a Matica klubjai. Mi a Matica slovenskának, illetve a kluboknak a küldetése? — Ezt a kérdést már tulajdonképpen megválaszoltam. Ezzel kapcsolatban talán még annyit, hogy a Matica slovenská klubok megalakulása csak ideiglenes. A törvény megjelenése után helyi szervezetekké változnak. £ A Matica slovenskának miért nem voltak kirendeltségei Dél-Szlovákiában? Néha olyan színezete van ugyanis ennek — különösen Dél-Szlovákiában — mintha a magyar polgártársak gátolták volna a Matica slovenská eddigi tevékenységét, holott erről szó sincs. Ügy véljük, hogy ezen a vegyes lakosú területen a szlovák és magyar polgártársak közti kapcsolatokban a Matica slovenská pozitív szerepet tölthet be. — Szlovákia déli és keleti részén 1949-ben a Matica slovenskának 634 helyi szervezete volt 683 művészeti és szakkörrel. Az 1950-es évtől kezdődően ezeket a helyi csoportokat meg kellett szüntetnie. Ugyanebben az időben alakult meg és fejtett ki tevékenységet a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete. Csaknem húsz évig szlovák partner nélkül ténykedett. A szlovákok nemzeti szervezet nélkül maradtak és ezáltal kellőképen a közügyeket sem befolyásolhatták. Ügy gondolom, ez a másik félnek sem volt hasznára. Ha a délvidéken mindkét kulturális szervezet egyenrangú partnerként működött volna, számos mai túlkapás és meg nem értés elejét vehettük volna. A magyar polgártársak nem gátolhatták a nem létező Matica slovenská munkáját. Ezért valaki más a felelős. A jelent és a jövőt Illetően a Matica slovenská sohasem vetemedik semmilyen olyan tevékenységre, mely elősegítené a nemzeti diszkriminációt vagy elnyomást. 0 Miben látja Dél Szlovákiában a magyar—szlovák együttműködés lehetőségeit, s hogy vélekedik azokról a túlzó, a nemzetek együttműködését sértő megnyilvánulásokról, amelyeknek az utóbbi időben tanúi lehettünk? — A magyar—szlovák együttműködés legjobb lehetősége a szocialista Szlovákia közös építésében a Csehszlovák hazafiságra nevelésben rejlik. Kulturális téren ez valamivel összetettebb. Attól tartok, hogy a sokéves nemzeti antagonizmus történelmi mozzanatai is befolyásolnak bennünket. Ebből adódnak a „túlzó és sértő" megnyilvánulások is. Ezek nem mellőzhetők, s el sem kerülhetjük őket. Történelmileg adottak, ezért egyenesbe kell hoznunk őket. Ez majd attól is függ, magunkévá tesszük-e ezeket, vagy bíráló álláspontra helyezkedünk velük szemben. Ügy gondolom, hogy a kulturális-nevelő munkában arra kell alapoznunk, ami minden igazi kultúrában emberi. A nemzeti büszkeséget nem a nemzeti fölény és nagyképűség példáira kell építeni. Ez a másik fél lebecsüléséhez, önteltséghez vezet, mely a biblia szerint is a bukás előzménye. Az ó- és a legújabbkori történelemből is elegendő tanulságot meríthetünk. Szükséges szem előtt tartani, hogy közös területen, közös hazában élünk és együtt fogunk élni, ez megváltoztathatatlan tény. S ez az élet csak a kölcsönös tisztelet és a egyenlőség esetén lehetséges és elviselhető. A kulturális-nevelő ténykedésből ki kell űzni minden apriorizmust és az abszolutisztikus jelszavakat. Minden magán- és párbeszédnek feltétlenül számolnia kell a partnernál és a közvéleménynél létrejött visszhanggal. Ez kölcsönös megismerést és mindkét nemzeti kultúra tiszteletben tartását feltételezi. E felismerés nélkül vakok leszünk. Kölcsönösen átadhatunk egymásnak ismereteket és terjeszthetjük őket. Ha erre képtelenek leszünk, semmilyen államjogi eljárás nem segít és főleg olyan nem, mely áthatolhatatlanul elszigetelne bennünket. TÖLGYESSY MÁRIA Ü] VERSEK TÖRÖK ELEMÉR: Könyörgök, arany fényt (DA NO OKÁLINAK) A mindenség forgó kerekén mint petty a körtefák levelén oly parányi az emberi lét s hiába kiáltsz hogy nem elég csak élni e zűrös életet ha nem vagyunk teljes emberek így csak harc goromba hevülés életünk de nem megbékülés hát mikor ébredsz fel végre már emberibb öntudat s mire vársz vergődve a tükör-tisztaság széthintem szívem szép igazát s könyörgök arany fényt mindenre növényre állatra emberre s kopogok ajtódon emberség lópata-dobogó messzeség kopogok hogy gyere ki végre csiga-ház odúdból a fényre gyere és légy te fény mindenben megsebzett emberi szívekben gyökérben mezei virágban hajszál kis tej-húsú csírákban mozgásban térben és időben termékeny kismamák ölében nélküled úgy látom világom mint üszköt hervadó virágon BATTA GYÖRGY: Megérte embernek lenni Jártam én, dunai halászok között, meg jó palócoknál, és ott is, ahol tán legfenségesebb az ősz, a pelsőci hegyekben, s tovább, keletebbre, Bodrogköz szőlőkkel bűvölő vidékén; egyre-előbbre szív-motorom hajtott, meg négy henger: benzinek szárnyán repültem, négy keréken süvítve, akár a szél, s elnéztem, miképp hajolnak dolgukat téve kapára, kaszára a jó magyarok. És éjjel, mikor csak egyetlen szál gyertya világlott, és ereinkben szétáramlottak a borok, megkérdezték a vizek halászai, a pékek, a tanítók, az ügyeskezű orvosok, s a gépek értői is, a mérnökök, és mások, akik itt élnek velem, a Dunánál, a hegyek alján, meg a szőlőkkel bűvölő vidéken: Mi lesz velünk, most, ezerkilencszázhatvannyolcban? Száz könyvre való szó folyt volna ki számon, ám nem fecsegtem hiába, hiszen jól tudja a forró szív s a rideg agy is a józan gondolatelemző-rendszer: — Jó magyarok! Patyolat-tiszták voltunk mindenkor, minden időben, bármilyen szelek is fújtak; közel már a kor, amidőn apró vitorláink a szélben dagadva kikötnek vén Európa kéklő partjain; közel már a kor, midőn egyetlen hatalmas virágként nyílik ki a világ, s akkor, dunai halakat sütve, tokaji borokat kortyolva mondjuk majd mind, kik itt hajladoztunk dolgunkat téve százesztendők sodrán: lám, megérte embernek lenni minden zivatarban! CSONTOS VILMOS: Biztató Harcot kiállóit első versem, Az inast verő mester ellen. Az önkénnyel is találkoztam, Nem fizették meg, ha dolgoztam, K/sért ez a sors egész máig, — De nem a harc feladásáig. Költő társak, kik énekeltek, Dalba kiáltva a szerelmet, A kedves szemét, száját, combját... Ne ez adja a költő gondját. A küldetés szó — kötelesség: Becsületen csorba ne essék: Folytasd a harcot — mindent látva, Szemeid függeszd a világra. S az adjon súlyt és színt dalodnak: Ellensége légy minden rossznak!