Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-28 / 177. szám, péntek

Jóváhagyták a szociális gondoskodást és a munkabéradót szabályozó törvényeket (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottságának javaslata szerint a gyermekek egyéves életkoruk betöltéséig havonta 400 korona gondozási járadékban is részesülnének. Ez a javaslat még további tárgyalások alapja lesz. A miniszter a továbbiakban az ötnapos munkahét bevezetéséről beszélt, melyre az őszi hónapokban kerül sor. A csökkentett munkaidő bevezetése azonban — szerinte — elsősorban az üzemektől függ, mert ez a kedvezmény nem mehet a termelés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások rovására. L. KubeSová képviselő a törvénytervezet indokolásával kapcsolatban előrebocsátotta, hogy a javasolt intézkedések csupán az első lépést jelentik, az utóbbi évek során észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölése útján. A társadalombiztosítás feltételeit módosító törvényjavaslat legfőbb értelmét abban látja, hogy a táppénz összegének kiszámítása során eddig alapul vett maximális napi jövedelmet 100 koronáról 150 koronára emelik fel. Ez a kérdés azért adott sok vitára okot, mert az egészségügyi bizottság képviselői jelenlegi nem éppen rózsásnak mondható gazdasági helyzetünkből kiindulva ezt a többletkiadást fontosabb szociális intézkedésekre, például az Iskolai étkeztetések feljavítására szánták. Ezután a szülési segéllyel és a gyermeknevelési pótlékokkal foglalkozott Kubesová képviselőnő. Méltatta az új jogszabályok biztosította előnyöket. A 26 hetes szülési szabadság, az anyáknak járó gondozási pótlék és a gyermekek megszületésekor kifizetendő egyszeri segély 1000 koronára való felemelése olyan segítség, amely lényegében kiegyenlíti a babakelengye felvásárlásával felmerülő többletkiadásokat. A képviselőnő kitért a magányos anyáknak nyújtandó előnyre is, amelynek értelmében ezentúl 35 hét szülési szabadság illeti meg őket. Ezzel az állampénztárt további 25,5 millió koronával megterhelő kiadással legalább részben enyhítő a magányos anyák helyzete. A továbbiakban az adópolitikánkról beszélt. Megjegyezte, hogy ezzel ugyan nem oldódik meg a nőtlen, a hajadon és a gyermektelen dolgozók megadóztatásának kérdése. Véleménye- szerint a gyermeknevelési pótlékokkal nem oldható meg a népesedés égető problémája, sem pedig az ötödik és a további gyermekek után járó gyermekpótlék kérdése. A szövetkezeti parasztság szociális biztosítását szabályozó törvénytervezetet a képviselőnő igen előnyösnek tartja, mert ezzel megszűnik az egyénileg gazdálkodó parasztok gyermekeinek igazságtalan megkülönböztetése. A törvénytervezetet bizonyos módosításokkal ugyancsak jóváhagyásra javasolta. Ezután az általános vitára került sor. Elsőnek F. Toman képviselő emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a szülési segély nagysága a munkaviszony tartamától függött, ez pedig igazságtalanul sújtotta a fiatal anyákat -és az ifjú házasokat, akiknek az anyagi helyzete az új élet küszöbén sohasem tekinthető kielégítőnek. A legfontosabb feladat ezután az — mondotta —, hogy hathatósan ellenőrizzük a gyermeknevelési pótlékok felhasználását, hogy azok valóban a gyermekek érdekeit szolgálják. L. Sorec képviselő a mezőgazdák nevében elismeréssel nyilatkozott az új intézkedésekről, amelyeknek valóban nagy jelentőségük van. A szövetkezeti tagok ugyan a többi dolgozókkal azonos gyermeknevelési pótlékban részesültek, viszont nem kaptak béradókedvezményt. Az új tőrvény ezt a különbséget Is megszünteti, sőt az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is ugyanolyan előnyöket biztosít, mint a többi dolgozónak. A következő felszólaló S. Kodaj képviselő, tábornok volt. Állást foglalt a csütörtöki lapokban „Kétezer szó" címen közzétett kiáltvánnyal kapcsolatban. A munkásokhoz, földművesekhez, tisztviselőkhöz, tudósokhoz, művészekhez intézett éles hangú kiáltvány, amely néhány ismert értelmiségi dolgozó és közéleti személyiség politikai állásfoglalását tartalmazza, a tábornok az ellenforradalomra való felhívásnak minősítette, és ezért a leghatározottabban elítélte. Ezután josef Smrkovsk?, a Nemzetgyűlés elnöke kért szót, hogy válaszoljon Kodaj tábornok felszólalására. A sajtóban közzétett kiáltványnak beláthatatlan következményei lehetnek — mondotta. Kérte a képviselőket, ne foglalkozzanak felszólalásaikban ezzel az ügygyei addig, amíg a helyzet nem tisztázódik. A továbbiakban hat képviselő szólt még hozzá a szociális törvénytervezetekhez, majd M. Stancef miniszter zárszavát követően a jelenlevő 206 képviselő — két ellenszavazat és két tartózkodás mellett — mindhárom törvényjavaslatot jóváhagyta. Ezután napirenden kívül Frantiáek Kriegel, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke a Cseh Nemzeti Ta.náccsal kapcsolatban javaslatot terjesztett a plénum elé. Javasolja, hogy a Cseh Nemzeti Tanács tagjainak száma 150 legyen, és a 13 tagú választási bizottság elnökévé josef Smrkovskyt, a Nemzetgyűlés elnökét javasolta. B. Sucharda a munkabéradőról szóló Intézkedések módosításait ismertette. Az eredeti terv szerint a változásokat a minisztérium hirdetmény formájában akarta közzétenni, tekintettel azonban a béradóval, a lakosság adójával, a mezőgazdasági adóval, valamint az irodalmi és a művészeti tevékenység után fizetendő adóval kapcsolatos új jogszabályok horderejére, az intézkedések törvénybe iktatása mellett döntöttek. Lényegében arról van szó a törvényben, hogy a két és a több gyermek eltartása címén nyújtott adókedvezmény — a gyermekpótlékra való Igény esetén — megszűnik, úgyhogy ebben az adókedvezményben ezentúl mindössze az egygyermekes családok részesülnek. A törvényjavaslatot A. Svec képviselő Indokolta meg. Ezt és az ezzel kapcsolatos vitát követően a Nemzetgyűlés plénuma 1968. július 1-i hatállyal ezt a törvényt is jóváhagyta. A népi ellenőrző bizottságokról és a nemzeti bizottságokról szóló törvényeket módosító tervezetet L. Smehlíková képviselő adta elő. Eszerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a jövőben kizárólag a Nemzetgyűlés szerve lesz, és alacsonyabb fokú bizottságai a nemzeti bizottság tanácsai helyett a nemzeti bizottság plénumainak a szervei lesznek. A vitában 3. Gasparík, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke szólalt fel és megindokolta a javasolt változást. R. Rejhon képviselőnek a pénzügyminiszterihez intézett in terpellációja után (a kisajátított családi házakért járó kártértíések ügyében) a Legfelsőbb Bíróságon megüresedett bírói helyekre a Nemzetgyűlés dr. RubeSt, dr. Hasekot és dr. Byd2ovskyt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseivé pedig dr. Bydzovsk^t és dr. Repiket választotta meg. Időközben visszatért a párt Központi Bizottságának elnökségéről J. Smrkovsk^, a Nemzetgyűlés elnöke és válaszolt Kodaj képviselőnek a tegnapi lapokban megjelent „2000 szó" című kiáltvánnyal kapcsolatos Interpellációjára. Kijelentette, hogy a CSKP KB elnöksége is olyan döntő fontosságúnak tartja ezt az állásfoglalást, hogy azzal a Nemzeti Frontnak is foglalkoznia kell. A kiáltvány egyértelműen csoportosulások, illetve akcióbizottságok létesítésére szólít fel — mégha nem is használja ezt a kifejezést —, továbbá sztrájkok és tüntetések szervezésére, valamint bizonyos párt- és közéleti funkcionáriusok bojkottálására. Mindezt a Nemzeti Front megkerülésével teszi, holott ez a Nemzeti Front politikájával ellenkezik. Az én javaslatom az — folytatta Smrkovsky elvtárs —, hogy az üggyel mindenekelőtt az egyes pártok képviselői foglalkozzanak. Például a CSKP képviselői még ma este párt csoportülést tartanak, hogy a párt vezetősége azonnal megismerje véleményüket. Ugyanez vonatkozik szerintem a Nemzeti Front többi pártjára is. Hol nap reggel összeülhetne a Nemzeti Front, hogy állást foglaljon, majd utána 10 órakor a Nemzetgyűlés plénuma megismerkedhet a Nemzeti Front véleményével és szintén állást foglalhat az ügyben. A javaslatot a képviselők helyeslésük jeléül megtapsolták. Ezután D. Spalovsky képvise lő azt javasolta, hogy az ügyet tárgyalják meg zárt ülésen. A képviselők ezt a javaslatot is elfogadták. A Nemzetgyűlés ma folytatja tárgyalásalt. —km — De Gctufíe „versenyen szól a választókhoz A rendőrség megszállta o párizsi képzőművészeti főiskolát Vita a „Kétezer szórói // u Több prágai napilap „Kétezer szó munkásokhoz, földművesekhez, hivatalnokokhoz, .udósokhoz, művészekhez és mindenkihez" címmel felhívást közölt, amelyet számos ismert cseh közéleti személyiség írt alá. A felhívást Ludvík Vaculik publicista szövegezte. A „Kétezer szó" nagy feltűnést keltett és nem maradt visszhang nélkül a prágai vár Spanyol-termében tanácskozó Nemzetgyűlés képviselői között sem. A cikk bevezető részében megállapítja, hogy a szocializmus irányítása nem a leghivatottabb emberek kezébe került, és a kommunista párt, amely a háború után nagy bizalmat élvezett, a rossz vezetés miatt hatalmi szervezetté változott. E hanyatlást sok kommunista igyekezett megakadályozni, de már nem tudták megakadályozni azt, ami bekövetkezett. Idézzük a cikk néhány megállapítását: „Mindenekelőtt szembeszállunk az olyan esetleges nézetekkel, amelyek szerint a demokratizálódási folya-. matot csak a kommunisták nélkül, vagy ellenük lehet végrehajtani. Ez igazságtalanság és oktalanság lenne. A kommunisták szerveiben a haladó szárnyat kell támogatni." „A CSKP kongresszust készít elő, amelyen megválasztják az új Központi Bizottságot. Követeljük, hogy ez a Központi Bizottság jobb legyen, mint a jelenlegi. Ha a kommunista párt azt mondja, hogy a vezető szerepét a jövőben a lakosság bizalmára, nem pedig az erőszakra akarja alapozni, ezt addig higgyük, amíg hihetünk azoknak az embereknek, akiket a párt most küld delegátusként a járási és a kerületi konferenciákra." „Követeljük azok távozását, akik visszaéltek hatalmukkal, kárt tettek a közvagyonban, és becstelenek vagy kegyetlenek voltak. Meg kell találni a módját annak, hogyan bírjuk őket távozásra. A Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén S. Kodaj képviselő reagált a „Kétezer szóra". Idézzük a parlamenti jegyzőkönyvet: „Elolvastam a »Kétezer szó« című cikket. Ezt a cikket nyílt ellenforradalmi felhívásnak tartom. „ ... Javaslom, hogy a főügyész elemezze a cikk tartalmát, mert ellentétben van a köztársaság védelmére hozott törvénnyel, konkrét módszertani tanácsot ad arra, hogyan kell az egész demokratizálódási folyamatot piszkos célokra felhasználni". S. Kodaj képviselő felszólalására J. Smrkovsk?, a Nemzetgyűlés elnöke így reagált: „Az, ami a mai újságokban megjelent, nagy kihatású dolog. Véleményem szerint ez az ügy magában véve is tragikus, egy nappal azután, hogy a Nemzetgyűlés elfogadta a szólásszabadságról szóló törvényt". A parlament elnöke azt is közölte, hogy a kérdésre a közeljövőben még visszatérnek. IS. M.) Párizs — A csütörtöki francia ellenzéki lapok elítélően kommentálják De Gaulle tábornoknak azt a döntését, hogy szombaton délben és este újabb beszédet mond a rádióban és a televízióban a hivatalos választási kampány lezárása után, olyan időpontban, amikor az ellenzéki politikusoknak nincs módjuk hasonló eszközök igénybevételével válaszolni. Az Humanité vezércikke szerint az elnök beszédével növelni kívánja a választókra gyakorolt nyomást, amelyet a kormány a választási kampány kezdete óta nem csökkentett. A beszéd célja, hogy minél nagyobb mértékben elsöpörjék az ellenzéket a második fordulóban, mert mint a tábornok már kijelentette, nagy és összetartó többségre van szüksége. A lapok a választás kimenetelét latolgatva biztosra veszik, hogy az új nemzetgyűlésben a tavalyinál erősebb gaulle-ista többség lesz. A Paris Jour azt jósolja, hogy 272—290 között lesz a 487-tagú parlamentbén a két gaulle-lsta párt képviselőinek száma. Az Aurore szerint a gaulleIsták jelentős választási győzelmét kihasználva De Gaulle tábornok népszavazást tervez. A népszavazás alkotmányjogi kérdésekről döntene: megváltoztatná azt a helyzetet, hogy az elnök lemondása, vagy elhalálozása esetén a szenátus elnöke tölti be az ideiglenes államfői tisztséget és a népszavazással az elnök mellett alelnöki funkciót is rendszeresítenének. A népszavazást követően ősszel De Gaulle tábornok véglegesen visszavonulna Colombey-I.es- Deux Eglises-be. Visszavonultságát csak azért szakítaná meg, hogy fellépésével biztosítsa Pompidou miniszterelnök megválasztását utódjaként. A francia rendőrség csütörtökre virradóan megszállta a párizsi képzőművészeti főiskolát, amelyet a hírügynökségek a májusi eseményekben résztvevő diákmozgalmak utolsó menedékének neveznek. Az AFP illetékes forrásból szerzett értesülése szerint a főiskola megszállására az állambiztonsági bíróság adott parancsot. A rendőrség akciója súlyosabb incidens nélkül zajlott le. A diákok nem tanúsítottak ellenállást. Tizenöt diákot előállítottak. A helyiségek átkutatásakor fegyvert és robbanóanyagot nem találtak, ezzel szemben igen sok röplapot koboztak el. A rendőrség eltávolította képzőművészeti főiskola épületére kitűzött vörös zászló* S3 3 Amerikai pótköltségvetés a vietnami háborúra Saigon — Csütörtökön reggel gyorshírben jelentették a saigoni amerikai tudósítók, hogy az amerikai parancsnokság közlése szerint kiürítik Khe Sanh támaszpontot. A hírt az amerikai katonai szóvivő így indokolta meg: Két jelentős változás állott be Vietnamban az év kezdete óta a katonai helyzetet illetően. Megnövekedett a szövetségesek hadereje, a csapatok mozgékonysága és tűzereje, ugyanakkor megnőtt az ellenség ütőereje, megváltoztatta taktikáját, s nagyob erők állnak rendelkezésére. Az AP tudósítója megjegyzi, hogy az amerikaiak első alkalommal adnak fel ilyen körülmények között egy nagy katonai támaszpontot, és ez a lépés propagandaszempontból nagy visszaesést jelent. Az UPI hírügynökség kommentárja szerint 6000 amerikai katonát vonnak ki Khe Sanhból, amelyet egész egyszerűen „feladtak". A visszavonuló amerikai csapatok megpróbálnak annnyi hadianyagot magukkal vinni, amennyit csak tudnak. A Dél-Vietnamból távozó Westmoreland tábornok, az amerikai csapatok volt saigoni főparancsnoka egv amerikai lapnak adott nyilatkozatáb'in kijelentette, hogy a dél-vietnami felszabadító erők ,, klasszikus katonai értelemben nem vehetők be". Az amerikaiak vietnami háborújával kapcsolatban egy másik nyilatkozat is napvilágot látott. Van Tten Dong tábornok, a vietnami néphadsereg vezérkari főnöke egy katonai lapnak adott tudósítójában leszögezi, hogy „az amerikaiak Észak-Vietnam elleni destruktív háborúja új típusú". Lényegében úgynevezett korlátozott háborúról van szó, amelyben csak a légierő és a haditengerészet vesz részt, de főcélja a Dél-Vietnamban harcoló szárazföldi csapatok agressziójának támogatása. A tábornok ezután bejelenti, hogy az amerikai történelemben eddig egyetlen háborúban sem veszítettek az Egyesült Államok olyan nagyszámú repülőgépet és pilótát mint Vietnamban. Washingtonban az amerikai szenátus 9 100 millió dollár öszszegü póthitelt hagyott jóvá, amelyből 6400 millió dollár a Délkelet-Ázsiában folytatott katonai hadműveletek céljait szolgálja. A szavazást megelőzően számos szenátor bírálta a kormány vietnami politikájút. A háborgó Latin-Amerika RIO DE JANEIRO — A szerdal Rio de Janeiro-i felvonulás öt óra hosszat tartott. Legújabb jelentések szerint 80 000-en vettek benne részt. A felvonulók jelszavaikban a diktatúra megdöntését és az egyetem megreformálását, szabadságot követeltek. A felvonulás szervezői egyehetes haladékot adtak a hatóságoknak a korábban letartóztatott diákok szabadon bocsátására. Ügy határozták, hogy ellenkező esetben hozzákezdenek rendörök és más hatósági személyek elrablásához. A rendőrség a felvonulók közül hat röplaposztogató diákot letartóztatott. MONTEVIDEO — Több ezer montevideói munkás szerdán sztrájkba lépett annak ellenére, hogy a kormány munkabeszüntetés! tilalmat rendelt el. A 24 órás sztrájk a bérkövetelési mozgalmakat támogatja. BOGOTA — A kolumbiai diákok kedd este óta megszállva tartják a bogotai egyetemet. A diákok egyetemi reformokat és a rektor lemondását követelik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság (CSTK) — A Csehszlovák Szo cialista Köztársaság Üjságíró Központja Központi Bizottságának, mint a csehszlovák újságírók csúcsszervének, tegnapi ülésén örömmel fogadta a sajtótörvénynek a Nemzetgyűlés által elfogadott módosítását. A cenzúrának ez a törvényes megszüntetése a személyiség szabad megnyilatkozásának előfeltétele a szocialista társadalomban. A cseh és szlovák újságírók nagyra értékelték azon képviselők állásfoglalását, akik kiálltak a véleménnyil vánítás szabadsága melleit, ugyanakkor határozottan elítélik azokat a képviselőket, akik a vitában kíméletlen módon támadták az újságírókat, gyalázták munkájukat. Ezek között név szerint említették Novy, Hecko, Hanzlík, Kodaj, Svec és más képviselőket. A cseh és szlovák újságírók megállapítják: Nyugtalanító, hogy a Nemzetgyűlés 30 képviselője negatív szavazatával a polgári szabadságjogok ellen foglalt állást. A közelgő választasok előtt Csehszlovákia polgárai bizonyára alaposan fontolóra veszik majd, hogy kiket válasszanak meg kép viselőjüknek. Az ú| sajtótörvény előkészítésével kapcsolatban az újságírók is inételten örömmel fogadják a szó lásszabadság védelmére alapított munkásbizottságokat. 1968. VI. 28.