Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-28 / 177. szám, péntek

Magyar párt- és kormányküldöttség utazott a Szovjetunióba GROMIKO: ADORNO, a bonni hadügymi­nisztérium parlamenti titkára szerint az utolsó két évben ug­rásszerűen megnövekedett azok­nak a fiataloknak a szájna, akik megtagadják a fegyveres szol­gálatot háború esetére. 1966­ban még csak 418-an nyújtottak be erre irányuló kérelmet, ez év júniusáig a kérvények száma 1290-re növekedett. A BELGA RENDŐRSÉG közöl­te, hogy szerdán reggel bruggel otthonában letartóztatták és egy brüsszeli börtönbe szállí­tották Jean Schramme volt zsol­dosvezért, akit azzal vádolnak, hogy Rwandában meggyilkolta egy belga zsoldos társát. DELHIBEN indiai—malayslai tárgyalások kezdődtek a gazda­sági, műszaki és kulturális együttműködés kibővítéséről. BORISZ PETROVSZKIJ akadé­mikus szovjet egészségügyi mi­nisztert 60. születésnapja alkal­mából a Szocialista Munka Hő­se érdemrenddel tüntették ki. SAO PAULÖBAN egy lakta­nyában bomba robbant. Egy ka­tona életét vesztette, öten meg­sebesültek. Az utóbbi három hónapban 10 bomba robbant Sao Paulo középületeiben. FRANCIAORSZÁG 30—32 mil­lió dollár értékű aranyat adott el a Svájci Központi Banknak. A Combat állítása szerint ezt az intézkedést a gazdasági nehéz­ségek tették szükségessé. RADULESCU román minisz­terelnök-helyettes tegnap Buka­restből Varsóba utazott, ahol részt vett a román—lengyel gazdasági együttműködési kor­mánybizottság ülésén. A NYUGAT-BERLINI RENDŐR­SÉG az egyetem rektorának ké­résére fellépett a tüntető diá­kok ellen. A diákok az egyetem vezetősége és a rossz tanulási körülmények ellen tiltakoztak. Isméi a „magános elmélete London — Csütörtökön a londo­ni Row-Street-i rendőrbíróságon az amerikai igazságügy minisztérium képviselője előadta a kiadatási ké­relmet Earl Ray, a Martin Luther King meggyilkolásával gyanúsított 40 éves amerikai állampolgár ügyében. Az amerikai ügyész ki­jelentette, hogy Ray „egyedül, bűntársak nélkül" követte el a gyilkosságot, de természetesen ezt semmivel sem volt képes bizonyí­tani. Az angol bíróság számára egyéb­ként teljesen közömbös, vajon Raynak voltak-e bűntársai vagy sem, mert a kiadatási kérelem szempontjából ez lényegtelen rész­letkérdés. A bíróság egyelőre el­napolta a Ray-alias Sneyd elleni két angliai vádpont — a tiltott fegyverviselés és a más névre szó­ló útlevél használata — tárgyalá­sát, és hozzáfogott a kiadatási kérelem megvizsgálásához. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének és a Szovjet­unió kormányának meghívására csütörtökön délelőtt magyar párt- és kormányküldöttség uta­zott baráti látogatásra a Szov­jetunióba. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára vezeti. A küldöttség tagjai között van Fock Jenő miniszter­elnök, Péter János külügymi­niszter, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes és Szip­ka József, Magyarország moszk­vai nagykövete is. A küldöttséggel utazott Tyt­tov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete is. A vnukovói repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev, GennagyiJ Vo­ronov, Aleksze) Koszigín, Nyiko­laj Podgornij, Mihaü Szuszlov, Viktor Grisin, KonsztarJyin Ka­tusev és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták a küldöttsé­get, melynek tiszteletére 21 iidvlövést adtak le. A magyar párt- és kormány­küldöttség július 4-ig tartózko­dik a Szovjetunióban, Moszkván kívül Volgográdba és Tallinnba is ellátogat. Tito a jugoszláv szakszervezetek kongresszusán Belgrádban szerdán megkez­dődött a Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség VI. kongresszu­sa. A szakszervezetek 3,3 mil­lió tagját 1068 küldött képvi­seli. A kongresszus első napján Tito államfő a JKSZ elnöke egy­órás beszédben foglalkozott |u­goszlávia belső helyzetével. Hangoztatta, hogy a kongresz­szusra olyan időszakban kerül sor, amikor jelentős és nem könnyű feladatok állnak Jugo­szlávia előtt, amikor a társadal­mi fejlődés forradalmi forduló­pontján kell elemezni o helyze­tet. Az 1965-ben bevezetett gaz­dasági és társadalmi .efomiot elemezve Tito hangoztatta, hogy ez részben pozitív eredmények­kel jár: Megállt az infláció, megszilárdul a dinár, növeke­dett az export, jelentős beruhá­zások születtek, emelkedtek a személyi Jövedelmek stb. Ta­valy azonban stagnált az ipari termelés. Nagy károk származ­tak abból, hogy Jugoszlávia olyan cikkeket importált, ame­lyekot az országon belül is gyár­tanak. A továbbiakban Tiio elnök hangsúlyozta, hogy a jKSZ Köz­ponti Bizottságának elnöksége és végrehajtó bizottsága által kidolgozott irányelveket meg kell valósítani, minden haladó erőt mozgósítani kell erre. Ugyanakkor fel kell lépni azok ellen — s ezek száma nem cse­kély —, akik a fejlődést aka­dályozni akarják, akik tagad­ják, hogy a munkásosztály sze­repe a legfontosabb, akik lebe­csülik a kommunisia pártot, akik lerombolnának mindent. Ezek tevékenységét meg kell akadályozni, ezeket az erőket Jel kell számolni. Újabb faji zavargások az Egyesült Államokban Washington — Az észak-karo­linai Durhamben szerdán este faji zavargások törtek ki. A szí­nes bőrűek egy csoportja mint­egy három órán keresztül tünte­tett a helyi lakásügyi hivatal előtt a négerekkel szemben al­kalmazott hátrányos megkülön­böztetés ellen. A kaliforniai Richmondban szerdán este újabb zavargások törtek ki a keddi néger meg­mozdulások után, amelyeket az robbantott ki, hogy a icndőrök lelőttek egy autólopással gyanú­sított néger fiút. Szerdán söté­tedés után Richmond néger ne­gyedében lövöldözés kezdődött, és helyenként tüzek gyulladtak ki. San Franciscóból és más környező helységekből erősíté­seket kapott a rendőrség. Az UPI közlése szerint legalább 15 néger tüntetőt letartóztattak. A washingtoni bíróságok ed­dig a szegények menetének 344 résztvevőjét ítélték el, 45 napig terjedő büntetésre. Abernathy lelkész, a kampány szervezője megkezdte húsznapos börtön­büntetésének letöltését. Ez al­kalomból kijelentette: Ha azért kell húsz napra a börtönbe men­nem, hogy Amerikában véget vessünk az éhínségnek, szívesen megyek. Ha szükséges, akár öt­ven, vagy száz napot is a bör­tönben töltök. A Szovjetunió kész reagálni minden konstruktív lépésre Új házassági és családjogi törvények a Szovjetunióban Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a házassági és családjogi tör­vények gyűjteményének alap­elveit, és elrendelte azok al­kalmazását ez év október 1-től. A csütörtökön elfogadott tör­vény egyben megbízza a szövet­ségi köztársaságok legfelsőbb tanácsait, hogy az ülésszakon jóváhagyott alapelvek értelmé­ben dolgozzák ki a megfelelő köztársasági törvényeket a há­zasságkötések szabályozásáról és a családvédelemről. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának csütörtök délelőtti ülésén Andrej Gromiko külügy­miniszter tájékoztatta a képvi­selőket a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájá­ról. Gromiko beszédében többek között kijelentette: jelenleg még jobban megerősödött a vietnami nép eltökéltsége, hogy kivívja országa függetlenségét és elűzze a hódítókat. A VDK és az Egyesült Államok képvi­selőinek párizsi találkozóit érintve azt mondotta, hogy Wa­shingtonnak élnie kellene a le­hetőségekkel, amelyeket maga az a tény kínál, hogy létrejött a közvetlen hivatalos érintke­zés a VDK-val. Gromiko rámutatott, hogy nein enyhül a feszültség a Kö­zel-Keleten sem. Izrael nein haj­landó végrehajtani az ENSZ ha­tározatait, és az Egyesült Álla­mok ebben támogatja őt. A szovjet kormány kész előmoz­dítani a közel-keleti béke hely­reállítását célzó egyiptomi terv megvalósítását. A Szovjetunió előterjesztette a nemzetközileg szigorúan el­lenőrzött általános és teljes le­szerelés részletesen kidolgozott programját. A nyugati hatalmak a Szovjetunió világos és építő javaslataira a kibúvók politiká­jával válaszolnak. A Szovjetunió felszólítja a nukleáris fegyverekkel rendel­kező nyugati hatalmakat, hogy szűkebb, vagy tágabb összeté­telben más államok részvételé­vel üljenek tárgyalóasztalhoz, és klmolyan foglalkozzanak egy A Komiminyiszt támadja Mao Cs-tungot Moszkva — „Mao Ce-tung nem tanulmányozta mélyrehatóan a marxizmust, s a bölusészettel, va­lamint a politikai gazdaságtannal csupán népszerű brosúrákból is­merkedett meg — Írja a Kominu­nyiszt címfi szovjet elméleti fo­lyóirat." A Kommunylszt szerint Mao Ce­tung a forradalmi háború kezdeti éveiben teljesen ismeretien sze­mélyiség volt a kínai marxisták körében. „Ahogy Mao előre tört, olyan jellemvonások mutatkoztak nála, mint a hatalmi vágy és a be­teges önteltség" — írja a Kommu­nyiszt, és ezzel kapcsolatban utal Mao Ce tungnak a Komintern ál­tal kidolgozott jellemzésére: e sze­rint Mao Ce-tung már 1930 ban „annak az álmának megvalósítá­sára törekedett, hogy császár le­gyen a pártban". A Kommunylszt továbbá azzal vádolja Mao Ce-tungot, hogy az ötvenes évek végén híveivel együtt egyre jobban letért az igazi forradalmi útról, és durván igno­rálta a tudományos szocializmus elméletét és gyakorlatát. A lap ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy „a Kínai Kommunista Párt végül elég erőt talál ahhoz, hogy elvesse a jelenlegi uralkodó cso­port áruló avanturista irányvona­lát." nemzetközt konvenció kérdésé­vel, amely eltiltaná az atom­fegyverek alkalmazását. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, nem lehet hallgatni arról, hogy Eu­rópában a revans terveit készí­tik elő. A nyugatnémet Bundes­tag által elfogadott szükségál­lapot-törvények tulajdonképpen azokat a törvényeket kopíroz­zák, amelyeket a második vi­lágháború küszöbén hoztak Né­metországban. Ez a körülmény a szovjet emberek szigorú, bí­rálatát váltja ki. A nyugatnémet kormány által újnak kikiáltott keleti politikát nem lehet újnak nevezni. Gromiko minden fele­lősséget az NSZK-ra hárított azért, hogy időről időre kiélezi a helyzetet Nyugat-Berlin kö­rül. Gromiko ezután megemlítette, hogy a legtöbb európai ország pozitívan fogadta az általános európai értekezlet összehívásá­nak eszméjét. A Szovjetunió eu­rópai politikájának lényege ab­ban foglalható össze, hogy kész reagálni minden olyan konst­ruktív lépésre, amely az euró­pai béke épületét szilárdítja. Gromiko rámutatott, hogy a szocialista országok még a leg­bonyolultabb nemzetközi hely­zetben is találnak megoldást a közöttük felmerülő problémák­ra. A testvérországok pártjai­nak és kormányainak vezetői rendszeres találkozókon vizs­gálják meg, hogyan lehetne mi­nél jobban összehangolni a/, erőket. A szovjet külügyminiszter megemlítette, hogy kormánya következetesen folytatja a fia­tal ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai nemzeti államokkal való kapcsolatok fejlesztésének és szilárdításának politikáját. Hangszúlyozta: szovjet részről mindent elkövetnek, hogy a Kí­nai Népköztársasággal való ál­lami kapcsolatok ne romolja­nak. Rusk Bonnban Rusk amerikai külügyminisz­ter szerdán négyórás „villámlá­togatást" tett Bonnban. Rusk Willy Brandt társaságában ér­kezett meg a NATO reykjavikl konferenciájáról. A két külügy­miniszter Kieslnger kancellárral és Cabot Lodge amerikai nagy­követtel folytatott tanácskozást. Rusk nyilatkozatot tett a sajtó előtt, amelyben hangoztatta, „a NATO szövetségesek egységesek abban a felfogásban, hogy a Berlinbe vezető útvonalukat biz­tosítani kell." Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatának felolvasása után folytatta útját Washing­tonba. ŰJ SZÓ 1968. VI. 28. Georges Séguy újságírókkal beszélget (jobbszélen tudósítónk, Pierre Cames). Miért harcol a francia munkásosztály ? Georges Séguy, a CGT főtitkárának nyilatkozata GEORGES SÉGUY, A CCT FŰ- Kérdés: Igaz-e, hogy a CGT TITKÁRA NYILATKOZATOT csak a főiskolások nyomásá­ADOTT PÁRIZSI TUDÖSlTÖNK- sára adta ki sztrájkfelhívá­NAK, PIERRE CAMES NAK. sát? Válasz: Az elmúlt hetekben Franciaországban történelmileg példátlan események játszód­tak le. Az általános sztrájkban, a gyárak és munkahelyek elfog­lalásában három-négy héten át mintegy tízmillió dolgozó vett részt. Az elégedetlenség nagyará­nyú kirobbanása megdöbbentet­te azokat, akik egyszerűen nem tudták, mi fáj a munkásosztály­nak, s már-már az osztályharc megszűnéséről szónokoltak. Tíz éven át szüntelenül bi­zonygattuk, hogy a trösztök és a mögöttük álló kormányzata maga érdekeinek rendeli alá az egész nemzetet, igazságtalan gazdasági törvényeket fogadtat­nak el, amelyek aztán súlyos teherként nehezednek a mun­kásokra s más városi és falusi dolgozókra. A tíz év alatt — főként 1966­ban és 1967-ben — többször vol­tak nagy sztrájkok, milliók tá­mogatták a munkások bér- és szociális követeléseit, a tavaly augusztusi társadalombiztosí­tási reformrendelet hatálytala­nításának követelését. A gyárakban kibontakozott számtalan bérkövetelési akció, a teljes foglalkoztatottságot kö­vetelő tömegtüntetések, a má­jus elsejei felvonulások az ál­talános forrongás jelei voltak. Nem meglepő, hogy a rend­őrök kegyetlen beavatkozása a főiskolások ellen május 10-ről 11-ére virradó éjszaka egyszeri­ben kirobbantotta a munkások elégedetlenségét. Azon az éjsza­kán a munkásosztály felhábo­rodása egyedül a CGT spontán tiltakozásával jutott kifejezésre, mely a még tétovázó többi szak­szervezettel szemben határozot­tan felszólította a munkásokat 24 órás általános sztrájkra és a május 13-1 tömegtüntetésre. A CGT országos központjának a munkásokhoz intézett felhívá­sa valamennyi foglalkozási ág­ban tüstént visszhangra talált. Kérdés: A sztrájkok gazda­sági jellegűek voltak, volt-e politikai céljuk is? Válasz: A sztrájkban részt vett 10 millió munkás jobb élet­és munkafeltételekért küzdött. Az esetleges munkásfelkelés és a hatalom átvételének kérdése a CGT-ben fel sem merült. Amikor azonban május 30-án az államfő a sztrájk erőszakos letörésével fenyegetőzött, ml sem késlekedtünk erélyes vála­szunkkal: „Az államfő kijelentéseivel nem tudja megfélemlíteni a munkás­osztályt, melynek eltökélt szándéka jogainak érvényesíté­se és a demokratikus rendszer visszaállítása az ország vala­mennyi haladó erejének segítsé­gével" — mondtuk. Objektívan arra is rámutattunk, hogy az ál­lamfő nyilatkozata, a fenyege­tőzésektől és a hamis vádaktól eltekintve, két igen fontos elha­tározást is tartalmaz: 1. Lemond a népszavazásról; 2. feloszlatja a nemzetgyűlést és kiírja a parlamenti választá­sokat. Hatalmas megmozdulásunk­kal, melynek, során több ízben Is felmerült egy népi kor­mány megalakításának köve­telménye, két Igen fontos poli­tikai engedményre kényszerítet­tük De Gaulle-t. A trösztök korlátlan hatalmán csorbát ejtett a bér- és szociá­lis követeléseink teljesítése. A harcot azonban folytatjuk. Kérdés: Mennyivel gyara­podott a CGT tagsága a sztrájkok nyomán? Válasz: A sztrájkmozgalom a CGT tekintélyét rendkívül emel­te. Az első három hét utáni fel­mérés több mint 350 ezer új tag belépését és 5000 vállalati szer­vezet megalakulását állapította meg. A legfrissebb becslések szerint az új tagok létszáma minden bizonnyal eléri a közel­jövőben az 500 ezret. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents