Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-28 / 177. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 28. Péntek XXI. évfolyam, 177. szám Ára 70 fillér MAI SZÁMUNKBAN Egy hazában elünk (7. OLDAL) M

indenki j ogosi 1

11 saját termékeinek eladására (8-9. OLDAL) A Barák-ügy háttere (12. OLDAL) A NEMZETGYŰLÉ

S 24. ÜLÉSSZAKÁNAK NEGYEDIK NAPJA Jóváhagyták a szociális gondoskodást és a munkabéradót szabályozó törvényeket (Tudósítónktól) —Csütörtökön reggel 9 órakor a Nemzetgyűlés 24. ülésszaka L. Dohnál képviselőnek, a Nemzetgyűlés elnökhelyettesének elnökletével folytatta tanácskozásait. A napirenden mindenekelőtt a szociális gondoskodást szabályozó törvényjavaslatok szerepeltek. M. Stancel munka- és szociálisR^yi miniszter az új szociális intézkedésekkel kapcsolatos törvénytervezetekről elöljáróban megállapította, hogy azok több mint 2 millió család életét érintik. A szocializmust épí'ő társadalomban a gyermekek neveléséért nemcsak a családot terheli a felelősség, hanem az államot is — mondotta —, mely 6,5 millió polgára részére biztosít munkalehetőséget és gondoskodik gyermekeik kifogástalan egészségi állapotáról is. Az ezzel kapcsolatos kiadások, különböző segélyeket, kedvezményeket és szolgáltatásokat is beleértve a múlt évben meg haladták a 25,5 milliárd koronát. A dolgozók különféle csoportjainak nyújtott segély eddig nem volt egyöntetű. Például a munkaviszonyban levő dolgozók és a szőve'kezeti parasztok kaptak gyermekpótlékot, viszont az egyénileg gazdálkodó parasztok nem. A jelenlegi helyzet az, hogy a keresettel arányban növekszik az adókedvezmény és ez az első gyermek esetében a legmagasabb. A gyermeknevelési pótlék a gyermekek számának figyelembevételével növekszik, és a kereset magasságától függően csökken, de nem olyan mértékben, hogy ezzel kiegyenlítődnének az adókedvezmények közötti aránytalanságok. Ezeknek az ellentéteknek a megszüntetése teszi szükségessé az ú) törvényes rendelkezést. A törvényjavaslat értelmében a gyermekpótlékra ezentúl kivétel nélkül minden dolgozó szülő jogosult, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkát végez. A pótlékok a jövőben egységesek lesznek, függetlenül a szülők keresetétől és szociális helyzetétől. M. StanceT miniszter beszámolója éneimében a gyermeknevelési pótlékok és a nevelési költséghozzájárulás emelése 3 870 000 gyermeket érint F.z azt jelenti, hogy a mintegy 2 millió munkaviszonyban levő családfentartó közül az új intézkedések jóvoltából 850 000 dolgozó jövedelme havi 50 koronával, több mint 1 milió dolgozó jövedelme 200 koronával és 165 000 dolgozó jövedelme havi 300 kormával emelkedik. Emellett az alacso nyabb keresettel rendelkező többgyermekes dolgozók részesülnek a legnagyobb előnyben. Az új rendelkezések értelmében kevésbé kedvező helyzetbe azok a dolgozók kerülnek — számuk mintegy 270 000 re tehető —, akiknek a fizetése meghaladja a 4500 koronát. De a jövedelemcsökkenés náluk sem tesz ki többet havonta 50 koronánál. Az előadó a szövetkezeti parasztság helyzetével foglalkozva kijelen tette, hogy a gyermeknevelési pótlék emelésével jelentősen növekszik a szövetkezetesek jövedelme, mert ezután sem fognak béradói fizetni. A törvényjavaslat új motívuma az is, hogy a gyermeknevelési pótlék ezen túl azok után a gyermekek után is megilleti a dolgozókat, akik egyúttal árvasági járadékot kapnak. A rokkant gyermekek a gyermeknevelési pótlék mellett további 150 korona pótlékot kapnak. A gyermeknevelési pótlék és a nevelési költséghozzájárulás emelése a bél-adókedvezmény szabályozásával kapcsolatos megtakarítás ellenére is 2,4 milliárd koronába kerül az államnak. Sok szó esik az iskolai étkeztetés röl is — folytatta a szónok. — A jobb minőségű ellátás csak a szükséges feltételek megteremtése esetén várható, a szülők többségének beleegyezésével — mondotta. Az Oktatásügyi Minisztérium feladata tehát az, hogy a problémát az iskolákkal és a szülőkkel folytatandó tanácskozások alapján mielőbb megoldja. A gyermekruhaárak szabályozásával kapcso latos kérdések megvitatása is további megfontolt tárgyalásokat igényel. A szociális gondoskodás terén a to vábbi lépés az anyák helyzetének biztosítása közvetlenül a szülés után, egészen addig, amíg a gyermek az anya állandó gondozására van utalva. Ezt biztosítja a 26 hétre meghosz szabbított szülési szabadság és az ezen idő alatt nyújtott, az anya tiszta jövedelmének 90 százalékát kitevő pénzsegély. (Folytatás a 2. oldaton) OHDREJ KLOKOC A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKE Előtérben a föderáció kérdése A Nemzetgyűlés és a kormány küldöttsége is részt vesz a 17. ülésszakon # A gazdasági integrálódás a föderációban is múlhatatlan követelmény 0 Megtárgyalták az SZNT akcióprogramját 0 Az új központi hivatalok vezetőinek kinevezése Q Jóváhagyták a Matica slovenská-ról szóló törvényt ündrej Klokoü elvtárs, 19tl. augusztus 17-én született a Rimaszombati járási II»caván sokgyermekes munkáscsaládban. A CSKl'-ba 1931 ben lépett. 1951 tői 1953 ig a tájékoztatási és kulturális iigyek megbízottja volt. 1953 ban oktatásügyi, majd a kulturális iigyek megbízottjává nevezték ki, ahol 195H-ig tevékenykedett. Az 1956— 1958. években az SZI.KP KB iskolaügyi osztályáoak vezetője volt, majd a Pravda főszerkesztője egészen 1968 ig, amikor a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökévé választották. (Tudósítónk jelentése/ — Tegnap kilenc órakor Vrantisek Barbírek, az SZNT alelnöke nyitotta tneg a Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülésszakát. Miután megállapította, hogy a plénum határozatképes, a képviselők egyperces néma felállással tisztelegtek az elhúnyt Jozej Hassa képviselő emlékének. Az alelnök ezután üdvözölte a Nemzetgyűlés háromtagú küldöttségét, Márie Mikováriak, a Nemzetgyűlés alelnökének vezetésével, és a kormány küldöttségét, dr. Gustáv Husákot és dr. l'etcrColotkát, a kormány alelnökeit, és MiloS Hruükoviő minisztert. A képviselők ezt követően jóváhagyták az ülés napirendjét, amelynek gerince a Szlovák Nemzeti Tanács akcióprogramjának, valamint a föderativ államjogi elrendezés előkészítéséről szóló jelentésnek megtárgyalása. Titkos választás — első ízben Ezután került napirendre az SZNT új elnökének megválasztása. E ponttal kapcsolatban Emília Murífíová kepviselő, a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottságának titkára bejelentette, hogy ez a szerv Ondrej Klokocot javasolja e tisztségbe. Kiemelte Klokoé elvtárs eddigi érdemdús munkáját különféle párt- és állami funkciókban, ami záloga annak, hogy ezen a fontos vezető állami poszton is megállja helyét. /o?e/ Maiina képviselő, a Szlovák Megújhodás Párt nevében meleg szavakkal támogatta a javaslatot Az ülés vezetője ezután ismertette a választás módját. Figyelmet érdemel, hogy hosszú évek után első ízben került sor itt is titkos szavazásra. A képviselők jóváhagyták a választási bizottságot, majd lezajlott maga a választás. Rövid szünet után Emil Pí$ képviselő, a választóbizottság elnöke bejelentette az eredményt: a plénum egyöntetűen Ondrei KlokoÖra adta le szavazatát, aki így a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lett. Székfoglaló be szédében közvetlen, keresetlen szavakkal mondott köszönetet a bizalomért, és egyben kifejtette azt a gondolatot, hogy mozgalmas napjainkban új tisztségében teljes mértékben• átérzi a nagy felelősséget. Állami szerveink felépítése A napirend 2. és 3. pontjával, az SZNT akcióprogramjával és a föderáció előkészületi munkájával kapcsolatban Frantisek Barbírek mondott bevezető beszédet. Állami szerveink feltételezhető struktúrájáról szólva, a többi között hangsúlyozta, hogy hatáskör és az intézményes megoldások szempontjából a föderáció feltételei között három alapvető kérdéscsoporttal számolunk: kizarólag föderációs, továbbá közös és nemzeti kérdésekkel. A jelenlegi elképzelések szerint a kizárólag föderációs kérdések sorába tartozik majd a külügy, a nemzetvédelem, a pénznem és az állami tartalékok igazgatása. Ezekben az esetekben csak a föderatív (szövetségi) (Folytatás a 4. oldalon) Manapság, a szövetséges állumjogi elrendeződés kapcsán egyre több szó esik arról, vajon a nemzetiségek, közte a csehszlovákiai magyarság megfelelő képviselethez jutnak e az egyes politika, és közigazgatási szervekben. Az igazat megvallva, hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ezt a kérdést nálunk mindenki maximális jóindulattal kezeli. Sőtl A sajtó és egyéb megnyilvánulások arra vallanak, akadnak jócskán olyanok, akik az alapvető emberi jogokat kétségbevonva legszívesebben ott folytatnák, ahol 1948-ban, a jégtörő február után abbamaradt. Megdöbbenve hallottam például a rádió szerda esti magyar adásában, hogy Dafio Okáli a Matica-klub kassai gyűlésén arra a kérdésre, be lesz-e fejezve a magyarok kitelepítése, végrehajtható-e a lakosság-csere a mostani változások után (III), ezt felelte: „ÜCelné by bolo, keby k tomu doálo", ami magyarul annyit jelent: Hasznos volna, ha erre sor kerülne. Bármennyire sértő is ez a kijelentés — MA, 1968 ban egy szociuiista államA NEMZETISÉGEK ÉS A KÉPVISELET A legjobbak legjobbjait banl — nem Dano Okáli szavai lepnek meg — tőle egyet s mást már hallhattunk — inkább az, hogy ezt olyan személy mondja, aki a nemzetiségek jogait rendező szakbizottság alelnöki tisztségét tölt'' be. Persze, ebben a kérdésben sem D. Okáli a legfelsőbb instanria (remélhetőleg NEM), sőt ez az „őszinteség" is feltehetően nem nekünk a legkellemetlenebb — mégis azt kell mondanunk: nem véletlen, hogy a csehszlovákiai magyarság egy emberként hisz és bízik a pártban, s reméli, hogy az akcióprogram a nemzetiségek viszonylatában is élettel telítődik. S ebben a hitben a szlovák nép nagy fiával, Laco Novomeskjrvel tartunk, aki kijelentette: „Nekem az a véleményem, a szocializmus alapelvéből következik, hogy a csehszlovákiai magyarságnak maximális jogokat kell biztosítani. Ugyanakkor kívánatos, hogy a csehszlovákiai magyarság maximális módon illeszkedjen bele a csehszlovákiai életbe". (Népszabadság, 1968. június 1.) Őszintén szólva, e bekapcsolódás igénye adta a kezünkbe a tollat, hogy néhány szót szóljunk arról a ma nagyon is időszerű kérdésről, mel^ szlovák viszonylatban a m a j o r í z á 1 á s, magyarban pedig a képviselettel fejezhető ki. A föderatív államjogi elrendezéssel együtt vetődött fel a majorizálás, helyesebben a majoritás kérdése. Ez a szó a képviseleti szervek összetételéből eredő szavazatmegoszlás miatti hátrányt, aránytalanságot fejezi ki. S hogy ez a cseh és szlovák nemzet viszonylatában is mennyire idősze^ rü, arra V. Bifak szavai utalnak, aki az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén figyelmeztetett e jóllehet procedurális, de rendkívül f o ntos politikai kérdés megoldása fontosságára. A majorizálás révén nemcsak a szlovákiai politikai és állami szervek elképzelései válhatnának lehetetlenné, hanem — a titkos szavazással — az összetétel kérdése is. Ezért magától értetődő az a pártkongresszussal kapcsolatban tett javaslat, hogy a kölcsönös megegyzésen alapuló választási rend szabja meg a képviselet (öszszetétel) kérdését. Hogy a jövő paritásos (egyenlő) képviselet, vagy a kamarás rendszer (külön-külön szavaznak az államszövetségek képviselői) mellett dönt-e, az még kérdéses, tény viszont, hogy a nemzetiségek esetében ha nem is a majorizálás (hisz önálló nemzeti szervekkel nem rendelkeznek), de a képviselet kérdése ugyancsak kockán forog. (Folytatás a 4. oldalon)