Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-16 / 165. szám, vasárnap

I » ÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Realitás és anomália A Jugoszláv Kommunisták ^ Szövetségének irányelvei Belgrádban pénteken nyilvánosságra hozták a jugoszláv Kommunisták Szövetségének új irányelveit a jugoszláv társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok rendszerének fejlesztéséről. A dokumentum a jugoszláv belpolitika minden fontos kérdését elemzi. Az irányelvek megjelenését Tito az egyetemisták múltheti megmozdulásait kővető vasárnapi rádió- és televízióbeszédében jelentette be. A dokumentum a jugoszláv önigazgatási rendszer továbbfejlesztése mellett száll síkra, hangoztatja, hogy a kommunisták minden dolgozóval együtt támogatják azokat a követeléseket és indítványokat, amelyek a társadalom fejlődésének meggyorsítására irányulnak és támogatják azt is, hogy sikeresebben kell megoldani az egyetemi hallgatók és általában az ifjú nemzedék anyagi és társadalmi helyzetével összefüggő problémákat. különösképpen az egyetem és az oktatási rendszer problémáit. A IKSZ KB elnöksége és végrehajtó bizottsága megállapította. hogy az oktatási rendszer reformla roppant lassan halad és a rendszert alaposan mea kell változtatni. A Kommunisták Szövetsége határozottan törekedni fog az egvetemi diákság szociális összetételének javítására, a munkás- és üarasztifjúság javára. Ezért a hitelezési és ösztöndíjazási politikában a diákok anvagi helyzetéből, képességeiből és tanulmányi eredményeiből kell kiindulni — hangoztatják az irányelvek. A JKSZ elnöksége és végrehajtó bizottsága okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a szövetségi parlament és más szervek további határozott és hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek biztosítják a gazdasági és társadalmi reform külcsjellegű feladatainak gyors megvalósítását; a termelés fellendítését, a kivitel növelését és a hazai piac fejlesztését és bővítését, a gazdaság minél alkalmasabb átállását és korszerűsítését és eredményességének szüntelen növelését; a mezőgazdasági termelés továbbfejlődéséhez szükséges feltételek létrehozását; a foglalkoztatottság növelését és a dolgozók életszínvonalának biztos emelését. A dokumentum kimondja: meg kell akadályozni, hogy a társult munka örve alatt magánvállalatok létesüljenek, s az igazgatási szerveknek hatékonyan és gyorsan elejét kell venniük mindennemű elferdülésnek ezen a téren. A dokumentum hangoztatja, hogy fokozni kell a harcot a korrupció, az üzérkedés, a társadalmi vagyonnal, a hatalommal, vagy a politikai befolyással való önző visszaélés, a kiváltságok és a jövedelemszerzés olyan módja ellen, amely ellenkezik a társadalom szocialista és humánus viszonyaival. Korszerűsíteni kell az igazgatás ügyvitelét. A dokumentum kimondja: a társadalom mindennemű haladó mozgása a munkásosztály vezető szerepének fejlesztésén és erősítésén nyugszik. Ez arra kötelezi a JKSZ-t, hogy nagyobb felelősséggel viseltessék a munkásosztály igaz és tartós érdekei iránt, hogy elszántan szembeszegüljön minden olyan kísérlettel, amely lefokozni szándékozik a munkásosztály szerepét és minden olyan irányzattal, amely gyámkodni akar a munkásosztályon. A dokumentum rámutat: aktivizálódnak és szövetkeznek a különféle szocialistaellenes és ellenzéki elemek, az osztályellenség maradványai, a külföldül reakciós központok, a bürökra^ tikus ellenzék, a nacionalista és militarista elemek, a burzsoá többpárt-rendszer propagálói, a politikai klerikalizmus hívei. A IKSZ tagjainak, szervezeteinek és szerveinek jelentősen erősíteniük kell a nyílt politikai és eszmei harcot és fejleszteniük kell akcióképességüket, hogy idejekorán leleplezzék minden olyan eszmei áramlat és politikai akció lényegét, amely szembehelyezkedik a társadalomnak az önigazgatás és a népek és nemzetiségek teljes egyenjogúsága alapján való szocialista fejlődésével. Nem lehet tűrni, hogy egyes tagok a maguk társadalmi tevékenységében eltérjenek a IKSZ elfogadott elveitől és álláspontjaitól. Az irányelveket Belgrádban és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége által az utóbbi időszakban kibocsátott legfontosabb dokumentumnak tekintik. j Rusk Kuznyecovval tárgyalt Szerdán éjfélkor Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság közötti átmenőforgalomban érvénybe lépett az útlevél- és vízumkényszer. A legújabb intézkedések értelmében Nyugat-Németországból nem lehet csak úgy egyszerűen átsétálni a Német Demokratikus Köztársaság területén a különleges státusú Nyugat-Berlinbe, amely sem az NSZK-hoz, sem az NDK-hoz nem tartozik, hanem különleges politikai és közigazgatási egységet alkot, amelyet a Hitler-ellenes koalíció nagyhatalmainak megállapodása is szentesít. Azonban a bonni kormánykörök s az őket pártfogoló három nyugati nagyhatalom, főként az Egyesült Államok „jóvoltából" mindmáig Írott malaszt maradt, mert az NSZK kormánya majdnem két évtizede figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Nyugat-Berlinre nem terjed ki a bonni állam felségjoga, s többször is provokatív módon kísérletet tett állandó berendezkedésre. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya viszont kezdettől fogva tiszteletben tartotta Nyugat-Berlin különleges helyzetét, s azzal, hogy a területén keresztül Nyugat-Berlinbe utazóktól érvényes útlevelet és vízumot követel, semmi mást nem tesz, mint felségjogát gyakorolja, szuverenitását érvényesíti, amelyet a bonni államnak akkor is tiszteletben kell tartania, ha a jövőben sem szándékozik elismerni önálló államként az NDK-t. % Miért most? A demokratikus német kormány rendelkezése enyhén szólva sokkolta a nyugatnémet közvéleményt, sőt a nyugati tőkésállamok kormányait is. Első ideges reagálásuk az, a kijelentés volt, hogy az NDK kormánya ezzel az intézkedéssel méginkább elodázza a német kérdés rendezését, s ezzel az európai béke és biztonság távlatait is meszszebbre tolja ki. Hamis hang ez, noha nem vitás, hogy a vízumkötelezettség bevezetése nem hozza közelebb egymáshoz a két német államot. Viszont — már leszögeztük — a Német Demokratikus Köztársaságnak elidegeníthetetlen joga, hogy érvényesítse szuverenitását. Felmerülhet a kérdés, miért éppen most történt ez a várható bonyodalmakat keltő intézkedés, amikor a diák-, majd általános társadalmi megmozdulások után Európa olyan, mint egy megbolygatott méhkas, s ez különböző mértékben vonatkozik Franciaországra, Olaszországra, Belgiumra és nem utolsósorban Nyugat-Németországra is. A legutóbbi hónapok történését figyelve elfogadható az a magyarázat, hogy a szükségállapot-törvények elfogadása lehetetlenné tette, vagy legalábbviszont nagyon reálissá tette az esetleges demokratikus kibontakozási Nyugat-Németországban, viszo ntnagyon reálissá tette az űjfasizmus hatalomra jutásának, vagy ilyen kísérletnek a lehetőségét. Mivel Nyugat-Berlin közel két évtizede a szocialista tábor ellen irányuló ellenséges propaganda fellegvára volt, itt ütötték fel fiókirodájukat a legveszélyesebb hírszerző ügynökségek, nyilvánvaló, hogy kellő ellenőrzés hiányában az eddigi sikereiktől megittasult neonácik megpróbálnák az eddiginél jobban szítani a tüzet a nyugatberlini feszültségi gócban. Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke a holland televíziónak adott nyilatkozatában is ezt fejtegette. „Neonáci párt keletkezése a szükségállapottörvényekkel kapcsolatban azt a veszélyt váltja kl, hogy az NSZK ismét olyan politikai irányt fog követni, amely a demokrácia elfojtására, a militarizmus újjászületésére vezet, aminek a világbékére nézve súlyos következményei vannak." A vízumkényszer bevezetése egyben nagyobb ellenőrzést is jelent, s például így megakadályozhatják neonáci úszító és egyéb veszélyes anyagok Nyugat-Berlinbe juttatását. 0 A rendezés alapja: a valóság józan megítélése Nyugaton úgy ítélik meg az NDK kormányának intézkedéseit mint az 1961-es berlini fal óta a legérzékenyebb hatásút. Tény az, hogy Nyugat-Berlin zárt város lett, sziget Németország szocialista részében. Gazdasági hanyatlásnak indult, elöregedett (a lakosság 21 százaléka 65 éven felüli). Vállalkozók nem ruháznak be, sőt tőkéjüket ls kiviszik. Az itteni állapotokért azonban nem az NDK felelős. Azok vessenek magukra, akik fittyet hánytak nemzetközi megállapodásoknak, akik bűnös politikával akartak viszszaélni Nyugat-Berlini területével és szenátusának a trójai faló szerepét szánták az NDK-val szemben. Az, hogy a bonni kormány és a parlament többször is provokatívan itt tartotta üléseit, hogy különféle honfitársi szövetségek tagjai itt adtak egymásnak találkát, hogy itt hangzottak el kardcsörtető szónoklatok a szocialista Németország ellen — ez mind nem véletlen, és szükségképpen ellenakciót, védelmi ellenakciót váltott ki a másik oldalon. A Dutschke baloldali diákvezér ellen elkövetett húsvét előtti merénylet is azt bizonyította, hogy a helyzet veszélyességének hangoztatása nem dajkamese. Nyugat-Berlin rászolgált a frontváros jelzőre, s ennek egyik fő oka az, hogy státusa rendezetlen. Mi szükséges a város életének fellendítéséhez, egészséges fejlődésének biztosításához? Az, hogy a bonni kormány elismerve a háború utáni változásokat, a reális helyzetet szem előtt tartva ismerje el az NDK-t, vegye fel a kapcsolatokat a szocialista német állam vezetőivel, s a kölcsönös megértés szellemében, a németek kizárólagos képviseletének igényéről lemondva együtt keressék a német kérdés egymás közti rendezésének járható útját. Ez a józan ész parancsa. Kiesinger nagykoalíciós kormánya azonban nem akar rá hallgatni. A vízumintézkedésekre úgy reagált, hogy riadóztatta a szövetséges nyugati hatalmakat, majd bejelentette, hogy az uniópárt ősszel (provokatívan j ismét Nyugat-Berlinben tartja meg kongresszusát, hogy megmutassa a kormány hajthatatlanságát. Esztelen politika, sem a német kérdés rendezését, nem segíti elő, sem Nyugat-Berlin helyzetét nem orvosolja. Ezt a haladó gondolkodással nem gyanúsítható United States News and World Report ls megerősíti: „Az Egyesült Államok és szövetségeset garanciát vállaltak érte (u. i. Nyugat-Berlinért). Mégis a lövőben mindinkább halovány árnyéka lesz önmaaának". LÖRINCZ LASZLO A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével június végén a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. SZOMBATON MOSZKVÁBÓL Irkutszkba repült Urho Kekkonen finn köztársasági elnök, aki nem hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A finn államfőt elkísérte Irkutszkba Alekszej Koszigin miniszterelnök. WILLY BRANDT nyugatnémet külügyminiszter befejezte jugoszláviai hivatalos látogatását és elutazott Dubrovnikből, ahol Tito elnökkel, Nikezics külügyminiszterrel és más vezető személyiségekkel tárgyalt. DANIEL COHN-BENDIT, a francia szélsőséges diákmozgalom vezetője, akit nemrég kiutasítottak Franciaországból, tegnap Londonból Maina-Frankfurtba utazott. A diákvezér teljes titokban távozott London ból, mivel ott-tartózkodása alatt számos ellenséget szerzett, különösen a Konzervatív Párt tagjai között. A MPLA, az angolai népi felszabadítás! mozgalom központi bizottsága felhívta a Kongó és Zambia területén élő angolai menekülteket, térjenek vissza a felszabadított területekre, és csatlakozzanak a partizánegységekhez. A LIBANONI KORMÁNY szóvivője bejelentette, hogy izraeli haderők pénteken reggel aknatüzet zúdítottak a Mejsz al Dzsabal nevű dél-libanoni falura. A támadás következtében öt ház összeomlott, és négy paraszt megsebesült. A VARSÓI KATONAI BTRÚSAG halálra ítélte Adam Henry Kaczmarzyket, a brit felderítő szolgálat 28 esztendős lengyel származású ügynökét. A vádlott adatokat szolgáltatott ki megbízóinak a lengyel katonai hírközlésről, a katonai létesítmények és alakulatok elhelyezéséről, a hadsereg szervezetéről és fegyverzetéről stb. A BUKARESTI REPÜLŐTÉREN rendezett ünnepség keretében nyílt meg a Bukarest—Tel Avív közötti rendszeres légijárat, amelyen a román és az izraeli légi közlekedési vállalat gépei bonyolítják le a forgalmat. AZ ALGÉRIAI KORMÁNY további 18 külföldi cég vállalatainak államosítását rendelte el. Az államosított vállalatok évi össztermelésének értéke több százmillió dinár. A mostani államosítás sorrendben a harmadik Algériában. LEONYID KUTAKOV, a Szovjetunió állandó ENSZ-blzottságának a tanácsadója lesz Alekszej Nyeszterenkonak, az ENSZfőtitkár politikai és biztonsági ügyekkel foglalkozó helyettesének utódja. VI. PÁL PÁPA örömmel fogadta az atomsorompó-egyezmény elfogadását az ENSZ-közgyűlés által. Diákmozgalmak LONDON — A londoni közigazgatási egytemen pénteken mintegy 500 diák megalapította a Forradalmi Szocialista Diákszövetség-et. A szövetség programja: munkáshatalom, az antiimperialista és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, tiltakozás az ellen, hogy az oktatást az uralkodó osztály ellenőrzi. BUENOS AIRES — Pénteken négy argentínai városban sztrájkba léptek az egyetemi reformokat követelő diákok. Az esti órákban összecsapásokra került sor a rendőrség és a fiatalok között. Több diákot letartóztattak. ZÜRICH — Zürichben 500 diák részvételével rendeztek vitát a svájci egyetemek reformjáról. A diákok követelik, hogy részt vehessenek az ezt előkészítő bizottságokban. ISZTAMBUL — Isztambulban, ahol már hosszabb ideje folyik a török diákok sztrájkja, a bölcsészeti fakultásról radikális diákok egy csoportja eltávolította a mérsékelt diákvezetőket. Az összecsapásnak 50 sebesültje vun. New York — Dean Rusk amerikai külügyminiszter tegnap váratlanul New Yorkba érkezett, ahol találkozott ,U Thant ENSZ-főtitkárral, valamint Cornelio Manescuval, az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszakának elnökével, és tárgyalt Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettessel. Kuznyecov vezette az ENSZ-közgyűlés ülésszakán résztvevő szovjet küldöttséget. Rusk közölte, hogy Kuznyecovval a nukleáris leszerelésTHE WORKER: New York — Feltűnő cikket közöl az Amerikai Kommunista Párt kéthetenkint megjelenő folyóirata, a The Worker Martin Luther King meggyilkolásának hátteréről. A folyóirat hangoztatja, hogy James Earl Ray, a polgárjogi vezető feltételezett gyilkosa a Minutemen szélsőjobboldali szervezet megbízásából cselekedett. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy Patrick Peyson és Bolivár Depugh, a szervezet két vezetője Kanadába menekült azt követően, hogy fegyverrejtegetés miatt elítélték őket. Érdekes módon Ray szintén Kanadába szökött és ott elegendő eszközzel rendelkezett, hogy letelepedjék és megszerezze a kanadai útlevelet. A The Worker szerint Kansas City ügyészét már előre JOSEF KORČAK Csehszlovákia energetikaügyi minisztere a román vezetők kérésére meghosszabbította romániai látogatását. Korőak tárgyalt Ilije Verdevel, az RKP Központi Bizottsága állandó elnökségének tagjával, és tegnap Constantába utazott. ről, a párizsi amerikai—vietnami tárgyalásokról és az NDK kormányának intézkedéseiről tárgyalt. Az amerikai miniszter nem volt hajlandó közölni, miről tárgyalt U Thanttal. A Biztonsági Tanács hétfőn összeült, hogy megtárgyalja az atomfegyverekkel nem rendelkező országoknak nyújtandó gariancák problémáját. Elsősorban azt vitatják meg, milyen védelmet nyújtanak ezeknek az országoknak abban az esetben, ha atomtámadás érné őket. értesítették arról, hogy Martin Luther King a Depugh által „halálraítéltek" listáján szerepel. Figyelmet érdemel a The Worker másik értesülése is: Ray a missouri börtönben egyik rabtársának kijelentette, hogy tekintélyes összeg ellenében kész meggyilkolni Martin Luther. Kinget. Szovjet bírálat Moszkva — Jól tájékozott moszkvai körök szerint a szovjet kormány Gromiko külügyminiszter útján sajnálkozását fejezte ki Dobrivoj Vidicsnek, Jugoszlávia moszkvai nagykövetének, a jugoszláv sajtóban közölt kommentárok miatt, amelyek ideológiai kérdésekkel és az SZKP Központi Bizottságának áprilisi plénumával foglalkoztak. Az Izvesztyija bírálta a zágrábi Praxis című folyóiratot, elsősorban azért a nézetéért, hogy az ember a szocialista társadalomban is idegennek érezheti magát. KGST-tanác skozá s Mi n szkben Minszk — Minszkben június 10 és 14 között Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselőinek a részvételével ülést tartott a KGST atomenergiaügyi állandó bizottsága. Az ülésen megfigyelőként részt vett Kuba, a KGST és a jugoszláv kormány megállapodása értelmében pedig Jugoszlávia küldötte. A bizottság tanulmányozta a tudományos kutatás és együttműködés problémáit a reaktortechnikában, az atomenergetikában, a nukleáris műszergyártásban, a sugárveszély elleni védekezésben és a rádióaktiv izotópok leihasználásában. Earl Ray a szélsőjobboldal megbízásából cselekedett