Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-16 / 165. szám, vasárnap

Az első proletárállam Csehszlovákia területén A

Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesedést váltott kl az egész világ proletariátusában, igy az Osztrák— Magyar Monarchia elnyomott népeiben is. A válságba került Károlyi-kormány kénytelen volt a magyar proletariátusnak átadni a hatalmat és közel télszázaddal ezelőtt, 1919. március 24-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Szlovákia munkásosztálya szintén tudatára ébredt annak, hogy a burzsoá demokratikus államforma csak az uralkodó osztály érdekeit szolgálja. A kormány nem vette programjába az üzemek államosítását, a nagybirtokok felosztását és más szociális intézkedéseket. Ezért a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása óriási örömet és lelke. sedést váltott ki Szlovákia dolgozó népéből is. A magyar proletárdiktatúra kikiáltása után, az imperialista hatalmak Franciaország irányításával intervenciós hadjáratot szerveztek a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen. Csehszlovák, román és jugoszláv csapatok orvul rátámadtak az országra. A cseh légiók egészen Mlskolcig hatoltak. Az intervenciós hadseregek kezdeti sikerei után a magyar vörös hadsereg ellentámadásba lendült, és az északi arcvonalon kiűzte az ellenséget az országból, majd átlépve a demarkációs vonalat, elfoglalta Szlovákia területének mintegy egyharmadát. A felszabadított szlovák területen a Magyar ^^^ Tanácsköztársaság alkotmánya értelmében teljes önrendelkezési jogot adott a felszabadított szlovák népnek, mely élve jogaival a szovjet és magyar mintára megalakította a helyi, járási és megyei munkás- és katonatanácsokat. Az állam legfelsőbb szervét 49 évvel ezelőtt 1919. június 16-án választották meg Eperjesen, helyesebben e napon kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. A Szlovák Tanácsköztársaság az orosz és piagyar szovjetek példáját követve megalakulása után haladéktalanul elrendelte a nagybirtokok, gyárak és pénzintézetek államosítását. Intézkedéseket foganatosított a gyermekvédelem, az aggkori gondoskodás terén. Rendeletet bocsátott ki az írástudatlanság leküzdésére, mely akkor Szlovákia területén ijesztő méreteket öltött. Ugyanakkor siker koronázta a Szociáldemokrata Párt évtizedes harcát, a titkos választójog kivívását is. Oj arcok tűntek fel a dzsentriklubok fényes helyiségeiben: munkások, vasutasok és postások adták egymásnak a kilincset. A szlovák forradalmi kormányzótanács megalakulása után táviratban a következő szavakkal köszöntötte V. I. Lenint: „Örömpk inel jelentjük, hogy a szlovák proletariátus megalakította a Szlovák Tanácsköztársaságot. Engedje meg, hogy ebből az alkalomból forrón köszöntse Ont, mint a nemzetközi proletariátus vezérét. Éljen a világforradalom, Éljen a III. Internacionálé". A Szlovák Tanácsköztársaság internacionalista jellegét fényesen kidomborítja az a határozat, mely szerint a köztársaság elnökéül a cseh származású Antonín Janoušeket, a szlovák internacionalista hadsereg élére viszont a magyar- Münnlch Ferencet választották meg. A Szlovák Tanácsköztársaság, amely szervesen összefüggött a Magyar Tanácsköztársaság sorsával, még az utóbbinál is rövidebb életű volt. Alig egyhavi fennállása után a már említett imperialista hatalmak, melyeknek szemében szálka volt a két fiatal proletárállam Közép-Európa szívében, ármánykodással, hitszegéssel, valamint a belső ellenség felbújtatásával megdöntötték. Közel fél évszázad távlatában eszmei közösséget vállalunk az 1919. évi első szlovák proletárállam intézkedéseivel és harcaival, melyeket mai szocialista államunk úttörőinek tekintünk. RO]ÁK DEZSŐ Elintéztük Végre működik a vízvezeték „Nagyráskán a Jednota élelmiszerboltjában és vendéglátó üzemének alkalmazottai a múlt év decembere óta csöbörben hordják a vizet az üzletbe, illetve a vendéglőbe... A panasz elhangzott a februári évzáró gyűlésen, a HNB elnöke és a fogyasztási szövetkezet elnöke személyesen volt a Jednota gálszécsi kirendeltségén, ahová tartoznak, de intézkedés még a mai napig sem történt. A szükséges darlingot ugyan már elhozták, de a terebesi járásban nem akadt még ember, aki fel is szerelje ..." Ezt a panaszt Dőry Zoltánnak lapunk május 23-i számában megjelent bírálatából idéztük. A bírálatra a terebesi népi fogyasztási szövetkezet gálszécsi kirendeltsége válaszolt. Megtudtuk, hogy a késést a munkát végző vízvezetékszerelő megbetegedése okozta. A vízvezeték időközben mégis elkészült, mégpedig a helyi EFSZ jóvoltából. ED 1968 VI. 1B. BESZÉLGETÉS A LEGFELSŐBB BIROSAG ELNÖKÉVEL KI A BUNOS? Kik azok, akiket felelősségre kell v onni az ötvenes évek torzulásaiért, a törvénysértésekért?Azokat talán, akiknek valamilyen érdekük fűződött ahhoz, hogy bizonyos egyéneket vagy csoportokat „el tegyenek láb alól" s ezért pontos utasításokat adtak a kiagyalt, előre megszerkesztett perek lefolytatására? Vagy az utasítások „lelkiismeretes" végrehajtói: a bírók és az ügyészek marasztalandók el? Tagadhatatlan, nem könnyű, szinte lehetetlen az igazságos állásfoglalás a vád ak és a puhatolózások útvesztőjében, mégsem álljuk meg, hogy tovább ne kérdezzünk: milyen véleménnyel lehetünk azok jelleméről, akik ma szemrebbenés nélkül vallják: „IGEN, NEM TAGADOM, EN IS KÖZÉJÜK TARTOZTAM, DE HAT TEHETTEM-E EGYEBET? KÖTELESSÉGEM VOLT TELJESl TENl A FELSŐBB PARANCSOT S EZÉRT A FELELŐSSÉG NEMCSAK EN GEM TERHEL". Vannak, akik nem ily őszinték: „SEMMIRŐL SEM TUDTUNK, FOGALMUNK SEM VOLT ARRÖL, HOGY TÖRVÉNYSZEGÉST KÖVETTÜNK EL. ÜGY VÉLTÜK, IGAZSÁGOSAN ÍTÉLKEZÜNK". Elhlhető-e állításuk és felmenthetők-e a felelősség alól azok, akiktől műveltségüknél és szaktudásuknál fogva is feltételezhető az éleslátás, a kegyetlenkedés és a rosszindulat helyett mindenekelőtt a tárgyilagosság és főleg az emberiesség? Ezekről a problémákról beszélgeti ünk dr. O t o mar Bočekkel, a Legfelsőbb Bíróság új elnökével. Igazságtalanok volnánk, ha azt állítanánk — mondja —, hogy a bírók mind ilyenek voltak. Ellenkezőleg, a legtöbben nem okoztak csalódást. Jellemesen viselkedtek. Sokan, vállalva a következményeket, megtagadták feljebbvalóiknak az engedelmességet és inkább búcsút mondtak hivatásuknak. Ezért nem volna helyénvaló, ha a múlt szomorú tapasztalataiból kiindulva ma bizalmatlanok volnánk minden bíróval szemben. Java részük tiszta kezű. Hiszen cselekedeteikkel is bizonyították, hogy nem azonosítják magukat néhány — alig száz főre tehető — munkatársuk jellemtelenségével és vétkeivel. B Milyen sorsra jutottak vagy jutnak azok a bírók, akik az egykori igazságtalan ítéletekért közvetlenül felelősek? — Nem vagyunk hívei a bosszúál-' lásnak, s ezért nem a szemet szemért, fogat fogért elvből Indulunk ki. Inkább arról van szó, hogy igazságszolgáltatásunkat is rehabilitáljuk, hogy visszaszerezzük az elvesztett bizalmat. Ara amúgyis lehetetlen volna napirendre térni a törvényszegések felett. Kötelességünk megállapítani, hogy ki, milyen mértékben részes az igazságtalan ítéletek meghozatalában, tudatosan vagy tájékozatlanságból ártott-e a társadalomnak és a polgároknak. — A bűnösök egy része már 1963ban távozott a Legfelsőbb Bíróság kötelékéből. Akik pedig még maradtak, azoknak az utóbbi hónapokban el kellett hagyniuk munkahelyüket. B Ezek szerint nem dolgozik már kompromittált bíró a Legfelsőbb Bíróságon? — Ezt így nem merném állítani, mert nincs kizárva, hogy a folyamatban levő perfelújítások során további meglepetéseknek leszünk tanúi. Esetleg leleplezünk olyanokat, akik ha büntetőjogilag már nem is, de legalább erkölcsileg felelősségre vonhatók. B Milyen módon biztosítható, hogy meg ne ismétlődhessen, ami történt? — Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassak, előre kell bocsátanom egy kis magyarázatot, azt, hogy miért is került sor a törvényszegésekre? A legfőbb okot abban látom, hogy az igazságszolgáltatást egy kézben összpontosították: az Igazságügyminisztérium kebelében. A bírók az ismert, nagy horderejű büntető perekben nem a törvény intézkedéseiből, az előírásokból indultak ki, nem is hallgathattak lelkiismeretük szavára. Tulajdonképpen felsőbb szervük parancsainak voltak gépies végrehajtói. A további ok az volt, hogy a vizsgálóbírók Intézményének megszüntetésével ezen tevékenységüket az állambiztonság vette át. A bíróságoknak tehát semmi befolyásuk sem lehetett a vizsgálatok lefolytatására. Véleményem szerint nagy hiba volt megfosztani őket, legalábbis mint fellebbezési szerveket, főleg a szabadságvesztések kérdésében a döntés Jogától. Bebizonyosodott, hogy nem helyes, ha a vizsgálatok lefolytatása és az ítéletek végrehajtása ugyanazon szerv, vagyis a Belügyminisztérium hatáskörében összpontosul, mely amint annak a múltban nemegyszer tanúi voltunk, visszaélhet hatáskörével. B Ezek szerint tehát a legfontosabb követelmény a bírók függetlenségének biztosítása. Hogyan érhető ez el és hogyan előzhető meg részrehajlásuk? — A bírókat a jövőben sokkal behaDr. Otomar Boček, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. (CSTK felvétele.) tóbb ellenőrzésnek vetjük alá. Nemcsak felsőbb szerveik, de a közvélemény részéről is, melynek rendszeres, az igazságnak megfelelő tájékoztatása elsőrendű követelmény. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a bírók munkájukban teljesen függetlenek legyenek. Biztosítanunk kell számukra a lehetőséget, hogy kizárólag a törvényre és saját lelkiismeretükre hallgatva ítélkezhessenek. Nem kaphatnak utasításokat senkitől, a nemzeti bizottságoktól, de az állami szervektől sem. Csak a törvényben felsorolt okok figyelembevételével, menthetők fel tisztségük alól, felsőbb fokú tanács javaslatára. — De az igazságtalan ítéletek és a részrehajlás megelőzése érdekében anyagilag is függetleneknek kell maradniuk a bíróknak. Ha nem lesznek megélhetési gondjaik, megközellthetetlenek maradnak, és nem lesznek megvesztegethetők, ami ellenkezik a bírói etikával is. Természetesen mindez önérzet, jellem és becsület dolga is. Aki nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, az nem ítélkezhetik mások felett. — Am ugyanilyen lényeges követelmény a szaktudás és az ítélőképesség. Mert aki nem biztos a dolgában, akinek nincsenek élettapasztalatai, az könnyen befolyásolható. Az ilyen embertől hiába is várnánk tárgyilagos ítéleteket. A bizonytalanság és az önállóság hiánya — többször bebizonyosodott — igen rossz tanácsadó. B Milyen a bíróságok és az ügyészségek közötti viszony? — Az igazságügy akcióprogramja ezzel a problémával is tüzetesen foglalkozik. Meg kell szűnnie az eddigi hibás gyakorlatnak, mely szerint az ügyészségek a bíróságok felsőbb szerveiként léptek fel. Ez már azért ls helytelen, mert az ügyész a perben ugyanolyan félnek számít, mint mondjuk a vádlott és védője. — A bíróságok függetlenségének további feltótele a büntetőtörvénykönyv intézkedéseinek a megváltozott viszonyainkhoz alkalmazkodó módosítása lesz. Ez azonban, tekintettel a feladat igényességére, hosszabb ideig fog tartani, mert a cél az, hogy a jogszabályokat körültekintően, a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel dolgozzák kL Csak így érhető el a törvények tartósságának biztosítása, az, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a Jövőben ne legyen szükség gyakori módosításukra. B A rehabilitálások keretében milyen ügyekkel foglalkozik Jelenleg a Legfelsőbb Bíróság? — A rehabilitálásokkal a Legfelsőbb Ki vonható felelősségre? 0 További meglepetések várhatók? 0 A bírók legyenek teljesen függetlenek 0 Módosítják a büntetőtörvénykönyvet # Az ügyészség nem léphet fel a bíróság felsőbb szerveként # Hátráltatja az igazságszolgáltatást, hogy még nincs érvényben a rehabilitálásokat szabályozó törvény 0 A Legfelsőbb Bíróság egyik fellebbezési tanácsa Bratislavában fog működni 9 Sokan jogtalanul kérik rehabilitálásukat 0 Igazságszolgáltatásunk megújhodása korát éli Bíróságon kívül a kerületi bíróságok is foglalkoznak. Ez utóbbi esetekben a Legfelsőbb Bíróság, mint legfelsőbb Igazságszolgáltatási szerv a fellebbezésekről dönt. Megjegyzem, hogy a rehabilitálások ugyan már folyamatban vannak, munkánkat azonban hátráltatja és megnehezíti, hogy még nincs érvényben a rehabilitálásokat szabályozó törvény, mely feloldja majd á titoktartásra kötelezett biztonsági tagokat fogadalmuk alól. Az ő kihallgatásuk és a náluk levő vizsgálati anyagok ! lyegesen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk a már azért is bonyolult perekben, mert, amint tudja, a megfélemlített, vagy megkínzott vádlottak olyan bűncselekményeket vállaltak magukra, amelyeket soha el nem követtek. — Az Ismertebbek közül megemlítem a Barák-ügyet, mely magában véve is elég sok nehézséget okoz. A helyzetet súlyosbítja Barák védőügyvédjének állítása, mely szerint az ítéletet Barák sohasem kapta kézhez. Ha ez igaz, akkor szó sem lehet jogerős ítéletről és a perfelújításnak sincs helye. — A szociáldemokratákkal folytatott perek felülvizsgálásával már jóformán elkészültünk. Rövidesen megkezdjük dr. Horáková perének újratárgyalását is. Se szeri, se száma a perújításra váró ügyeknek, ^melyeknek felülvizsgálását külön erre a célra szakosított tanácsokra bízzuk. B Elegendő bíró áll rendelkez

ésükre? — Ezt éppen nem állíthatnám. A gyakorlott, tapasztalt bírókban, tekintettel a rehabilitálásokkal kapcsolatos munkatöbbletre, nagy a hiány. Az Igazságügyminisztérium ezen a fogyatékosságon részben úgy segít, hogy az ötvenes években megbízhatatlanságuk folytán nyugdíjazott, vagy távozásra kényszerült bírókat visszahívja régi tisztségükbe. A kerületi bíróságokon, három, a Legfelsőbb Bíróságon öttagú tanácsok működnek. Minthogy Szlovákiában is rengeteg per vár felújításra, a helyzet megkönnyítése érdekébn a Legfelsőbb Bíróság egyik fellebbezési tanácsa Bratislavában fog működni. M Ügy hallom, sokan visszaélnek a helyzettel és jogtalanul kérik rehabilitálásukat. — Igen, akadnak ilyenek ls. Ezzel csak megnehezítik munkánkat és feleslegesen rabolják amúgyis drága időnket, amit további ügyek elintézésére fordíthatnánk s így gyorsabban végeznénk a rehabilitálásokkal. A végén persze minden esetben kitudódik a turpisság... Előfordul azonban, hogy csak a perújítást kérők tájékozatlanságáról van szó. Vannak ugyanis, akik nem tudják, hogy a perfelvétel során nem a ma hatályban levő, hanem az ítélethozatal idején érvényben volt törvényekből és előírásokból kell kiindulnunk. Ha tehát a törvény akkoriban büntette pl. az engedély nélküli határátlépést, még ha ma más ls volna a helyzet, akkor a vádlottat jogosan Ítélték el, s ezért ma nem tarthat igényt rehabilitálására. Am a felülvizsgálások során arra is figyelemmel kell lennünk, hogy az akkori büntetések mérve megfelelt-e a bűncselekményeknek, vagyis hogy nem voltak-e túlságosan szigorúak az ítéletek, mert az elítélteket ebben az esetben is rehabilitálni kell. B Hogyan összegezhetnénk az elmondottakat? — Véleményem szerint torzulások idején az állambiztonsági ügyekben a bíróságok formális ítéleteket hoztak. Ma más a helyzet. Igazságszolgáltatásunk megújhodása korát éli. Célja, hogy visszaállítsa az annyi éven keresz-< tül nélkülözött jogrendet és garantálja a Jogbiztonságot. Ez szocialista demokráciánk egyik legfőbb feltétele, KARDOS MARTA