Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-14 / 163. szám, péntek

A prágai olimpiai sportlétesítmények hatalmas komplexumának nagyobb részét tót- 1 / hatjuk ezen a maketten, amely Bohumil Kríž építőművész és Vladimír Syrovátka építészmérnök tervei szerint készült. — szigethez is, úgyhogy nagy szolgálatot tehet a prágai olimpiai játékok alkalmával ls. ítetlenül tarka és felejthetetik. Nem csoda, jr^aestureinek ílWlfcimtitik ík érdeklődésieket a versebelőlük, ameiiatoztatnak a zítése hosszú alogatni való most a fiatasszpontosífjuk. csülhetetlenek neretek és tartják magukat atban ea anyminden évben 3tővé reményijüket. r nagyban foedzése, nevek a sportolók lozatkészséget, ;et. Ilyen lrátudományos irosul, kiváló íftitség nélkül '-őrrel az nánk a Fővárosi 5 osztályának r kérdést, alná a főváros grendezése? :akaszban ter5r megkezdett stb. kapcsolaa berendezévan a Cseh:k. A terv szeszül a Manlny eméljük, hogy ;ét és hasonló átadnunk rendis az utolsó agyunk tlsztápial BizottságI. alu felépltéséa már elavult i, vagy Karlinics döntés. Az rozoga házak Sységeket éplls tették. Az z épületekben SÍ is figyelemf enyhítéséhez mint ahogyan ugyanis Prága ižkov déli régetőbb kérdés ságot? Hogyan Előreláthatóan nem marad más hátra, mint kiterjeszteni, és meggyorsítani a külvárosokban folyó építkezéseket. A fejlődés úgyis oda mutat, hogy a főváros szíve fokozatosan elnéptelenedik. A lakosság ma már a központtői távolabb eső lakótelepeket részesíti előnyben. • Milyen befogadóképességű lesz az olimpiai falu? — Talán célszerűbb, ha előrebocsátom, hogy az olimpiai falu az építészmérnökök, műépítészek és tervezők között megrendezendő verseny eredménye alapján fog felépülni. Már láttam is néhány 18—25 emeletes épület tervét. Az olimpiai falu kb. 4000 lakásegységet magába foglaló 200—300 épületből áll majd. 12—15 ezer fekhellyel számolunk a verseny résztvevői és kísérői számára. Ezenkívül a legszükségesebb szolgáltatásokat nyújtó üzemekről, és üzletekről sem szabad megfeledkeznünk. A hazai szervezők és a döntőbírók a strahovi diákotthonokban fognak lakni. Ott kb. 4—5000 személy fér el. A nemzetközi szövetségek és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak, továbbá a nemzetközi döntőbíróknak és funkcionáriusoknak — kb. 1000 embernek — a legjobb prágai szállodákban biztosltunk helyet. • Gjságírók nélkül elképzelhetetlen egy Ilyen nagy horderejű esemény. Nekik milyen szállást szánnak? — Számos új szállodát építünk fel 1980-ig. Valószínűleg Igénybe vesszük ehhez a romániai szakemberek segítségét. A tárgyalások már folyamatban vannak. A terv szerint ugyanis évente legalább 4—5 új szállodára lesz szükség, kisebbekre és nagyobbakra is. Körülbelül 2500 újságíró részvételét helyeztük kilátásba. Megnyugtathatom, nem 'lesz okuk panaszra. Mindent elkövetünk majd, hogy ezekben a korszerű szállodákban olyan jól érezzék magukat, hogy benyomásaikról kedvezően tájékoztathassák majd olvasóikat. Elégedettségük és rokonszenvük megnyerése azért ls fontos, mert ma már nem vitás, hogy a jó propaganda az idegenforgalom növelése szempontjából mindennél többet ér. Saját, jól felfogott érdekünk diktálja ezt a parancsot és reméljük fáradozásunk gyümölcse nem marad el. Hiszen addigra a főváros is korszerűsödik. Többek között több aluljáró és főleg a metro ls elkészül 1980-ig. • Lesz elég munkaerő e nagyszámú építkezésekhez? — Amint már mondtam, a szállodák építéséhez Igénybe vesszük a románok segítségét. Az olasz FEÄL céggel ls kedvezőek a tapasztalataink. A Chemapol épületét Prága—

Vršovlce váróskerületében 18 hónap leforgása alatt fejezték be. Jelenleg a Strojlmport részére dolgoznak. Véleményünk szerint hasznos és előnyös lesz, ha a további munkák során is Igénybe vesszük segítségüket. Legnagyobb problémánk a közlekedés. A terv szerint a lengyel dolgozók a Prága környéki műutakat fogják építeni. Erre azért fektetünk nagy súlyt, hogy a főváros az idegenek számára ls minden oldalról könnyűszerrel megközelíthető legyen. Ogy gondoljuk, hogy a külföldi dolgozók Igénybe vétele azzal az előnynyel ls Jár, hogy megteremtjük közöttük és a ml dolgozóink között az egészséges konkurrenciát. Bonyolult feladat a gépkocsik garázsolásának és parkolásának a biztosítása ls. De még nem jutottunk hozzá, hogy ennek a kérdésnek a megoldásával részletesebben foglalkozzunk. Majdnem elfelejtettem megemlíteni, ám azt hiszem ez amúgy is Ismeretes, hogy a tésnovl pályaudvart a Földművelésügyi Minisztérium szomszédságában rövidesen lebontják. Helyén a Légiforgalmi Társaság épülete fog emelkednL Ide az összeköttetést a ruzyüei repülőtérrel valószínűleg helikopterek bonyolítják majd ls. Ez az 0J repülőállomás közel lesz a Maöiny Dr. FRANTIŠEK KROUTILT, a Csehszlovákiai Olimpiai Bizottság főtitkárát, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban hazánkat képviseli, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség épületében kerestük fel. • Mi a véleménye a tervezett nagyszabású akcióról, melynek színhelye fővárosunk lenne? — szegeztük mellének a kérdést. A vérbeli szakember megfontoltságával válaszol. — Természetesen helyeslem, sőt nagyon örülnék, ha sikerülne. De olyan messze még nem tartunk. Tervünk megvalósítása sok mindentől függ: mindenekelőtt a hazai körülményektől, elsősorban a kormány végleges döntésétől. A CSKP Központi Bizottságának hozzájárulását már megkaptuk. A kormány Javaslatunkkal először ez év márciusában foglalkozott A lehetőségeket mérlegelve abból a szempontból Indult ki — és mit tagadjuk, ez a leglényegesebb kérdés — nem lenne-e a világra szóló akció kedvezőtlen hatással a főváros lakosságának életszínvonalára? Noha az építkezések java része az olimpiai játékok után sem veszne kárba, sőt kitűnően felhasználható lakások, stadionok céljaira, amelyekben Prága aly szegény. Egyelőre azonban csak azzal vagyunk tisztában, hogy a már rendelkezésttnkre álló fekhelyek mellett további 23 ezerre lesz szükség. Olyan mennyiség ez, amely óriási beruházásokat feltételez. • Mondhatna erről valami közelebbit? — Szeretném hangsúlyozni, hogy az utóbbi olimpiai játékok szerte a világon passzív vállalkozások voltak. Márpedig a ráfizetést — noha —1,5 millió látogatóval számolhatnánk — most nem engedhetjük meg maguknak. Igaz, egyelőre még nem látunk és nem ts láthatunk tisztán a költségeket Illetően. Kétségtelen azonban, hogy 4 milliárd koronán alul aligha ússzuk meg a befektetéseket. További 1 milliárdot az előkészítő munkák ôs a Játékok megszervezése emésztene fel. Ezért a kormány nem mondta még ki az utolsó szót. Döntését a részletes műszaki-gazdasági tervektől és tanulmányoktól teszi függővé, melyek előreláthatóan már az ősszel elkészülnek. De ez csak az érem egyik oldala. Mert nem kizárólag tőlünk függ, hogy 1980-ban Prágában zajlanak-e le az olimpiai játékok. Megrendezésük kérvényezése a Fővárosi Nemzeti Bizottság dolga. A kérvényről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a jelentkező államok közötti vetélkedés alapján fog dönteni. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, hiszen, amint már mondottam, én ls a prágai olimpiai játékoknak szurkolok, de az is megtörténhet, hogy az óriási konkurrenciából nem mi kerülünk kl győztesen és akkor a világra szőlő akciót másutt rendezik meg. • Például hol? — Madridban, vagy Lyonban. Ezek a városok ugyanis már néhány esztendeje várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Ok tehát a legnagyobb konkurrenseink. Mellettünk szól viszont az az érv, hogy Franciaországban pl. már rendeztek olimpiai játékokat, de szocialista államban még soha. Emellett szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy Csehszlovákia kimagasló szerepet tölt be a sportban s ezért megérdemelné ezt a nagy megtiszteltetést. Dr. Kroutil ősz fejére mutatva hangsúlyozza, mennyire örülne, ha megérné ez a nagy eseményt. — Nem, a nyugdíjazásra, még nem gondolok — folytatja — nyughatatlan természetemmel el sem tudom képzelni a pihenést. De szeretném megélni, hogy én adjam át bajnokainknak az olimpiai arany, ezüst és bronz érmeket. Eletem legnagyobb Jutalma volna, ha ez sikerülne ... Ennyit: reméljük, a tehetség és a sportszerencse továbbra ls hűségesen kitart mellettünk. Zátopek már néhány nappal ezelőtt megígérte, hogy elbeszélget velem a nagy eseményről, de az Ígéret beváltása egyik napról a másikra maradt. Míg azután végre sikerült... Szemtől szembe állunk egymással lakása előszobájában. Nagy elfoglaltságával mentegetőzik ajtónyitás közben. Majd befelé Invitál, a hangulatlámpa meghitt fénye a szoba egyik sarkába hívogatja a látogatót. — Dana, vendégünk érkezett — szól kl a konyhába feleségének, a híres gerelyhajltónőnek, aki mosolyogva lép a szobába, tálcán a vörösborral. — Emil nem Iszik, de azért most kivételesen neki ls töltök néhány cseppet, csak úgy Jelképesen, hogy legyen kivel koccintania — magyarázza és kínál kedvesen. Tréningruhába öltözött, mezítlábas vendéglátóm eközben „igazi" kényelembe helyezi magát. Félkarjára támaszkodva elnyújtózik a heverőn. — Na kezdhetjük — jelenti ki kedélyesen és mindjárt hozzáfűzi: — El is felejtettem, miről akar beszélgetni tulajdonképpen? Ja, persze, a prágai olimpiai játékokról! — Azt hiszem, az egésznek Eudék Pachmann barátom az oka. Az ő gondolata volt, legalább ls úgy emlékszem. De várjon csak, mindjárt megkérdezzük tőle, hogyan jutott ilyesmi az eszébe... És máris tárcsázza az ismert sakkbajnok telefonszámát. — Maga az mama? Itt Topek. Ľudékkel szeretnék beszélni. Nincs otthon? Nem baj, hiszen talán maga is emlékezik még rá, hogyan született meg Cudék javaslata. Azt mondja, csak úgy, egy álmatlan éjszakán? Na nem csodálom, ő az ötletek embere. Ha nem így lenne, a sakktáblán sem arathatna olyan sikereket... — Hallotta? — fordul felém — közelebbivel sajnos nem szolgálhatok. Azt elmondhatom, milyen hatással volt rám Pachman ötlete. — Mintha bogarat ültettek volna a fejembe. Alaposan meghánytam-vettem magamban a gondolatot, tetszett is, meg nem is. De az Igazság talán mégis csak az, hogy kezdetben nem voltam tőle elragadtatva. Tudtam, hogy drága mulatság az ilyen olimpia. Eszembe jutott pl., hogy a japánoknak a legutóbbi olimpia két billió yenbe került, ami testvérek kőzött is meghaladja a 3 milliárd dollárt... Hogyan hozhatnánk mi össze ennyi pénzt? Törtem a fejem, tekintettel a jelenlegi, nem éppen kecsegtető gazdasági viszonyainkra. Ugyanakkor azt is mérlegeltem, mire vagyunk képesek. Az országos spartakiádok kitűnő eredményei, a tavalyi montreali kiállításunk világsikere, műkorcsolyázóink és kosárlabdázóink nemzetközi rangja mind pluszként esik a latba. Hasonlóképpen fontolgatta a körülményeket a CSTSZ vezetősége Is. Az olimpiától még 12 év választ el bennünket. Addig az ötéves tervek keretében a főváros amúgyis óriási fejlődésen megy keresztül. Tehát az olimpiai játékok megkezdéséhez feltétlenül szükséges építkezések jelentős hányada attól függetlenül ls megvalósul. És az olimpia céljaira épített létesítmények a nagy esemény után a prágalaknak tesznek majd jó szolgálatot. Más kérdés azonban a dolog erkölcsi és sport oldala. Az, hogy becsülettel helyt fillnánk-e a Játékokban? A tapasztalatok ugyanis arra mutatnak, hogy a világ várakozással függeszti szemét az olimpiai játékokat megrendező államra. Siker esetén nincs is semmi baj, a sport-nagyhatalmak sorába léphetünk. De ml történik ellenkező esetben? Csalódással elfordulnának tőlünk. A finneket pl. éveken keresztül dicsőitették kiváló átlétáik teljesítményeiért. Hírnevüket főleg Nurminak köszönhették, de rajta kívül is számos neves sportolójuk volt. Amikor azután 1952-ben elhagyta őket a szerencse, a világ egyszeriben „hátat fordított nekik". Attól kezdve Finnországban a lakosság is lényegesen kevesebbet érdeklődik a sport iránt. Ez pedig nagy kár. Hasonló helyzetbe kerülhetnénk, ha nem leszünk sikeresek — figyelmeztet vendéglátóm. — Mi ls elveszíthetjük nehezen kiharcolt népszerűségünket. Ma ugyanis az a helyzet, hogy amellett, hogy jó szervezők hírében állunk, kitűnő tornászainkat, különösen a női tornászokat az egész világon nagyrabecsülik. Ökölvívóink és birkózóink sem hoznak szégyent ránk. Labdarúgóink Tokióban a másodikok lettek, amit szintén sikernek könyvelhetünk el. És kosárlabdázóink? Ök ls a sportág élvonalában tartják helyüket. Ezek az eredmények természetesen kiváló tudományos felkészültséggel rendelkező edzőinket is dicsérik. Talán csak annyit vethetünk szemükre, hogy nem fektetnek olyan nagy súlyt a harciasságra, mint pl. az Egyesült Államok edzői. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni, ha ilyen nagyszabású akció megrendezése forog szóban — véli E. Zátopek, majd továbbszövi gondolatait. — A sportolók művészete nagy dolog ugyan, de magában véve nem elegendő. — A sikerhez még sok minden más ls kell. Az intelligencia, az értelem egyike a legfőbb feltételeknek és persze a szerencse. No, meg vasldegek, anélkül kiemelkedő sporteredményt felmutatni lehetetlen. Az aktív sportolókkal szembeni eme követelményeket azokkal szemben is érvényesíteni kell, akik 12 év múlva képviselik majd hazánkat az olimpiai játékokon — talán Prágában. Am ne gondolja, hogy a fiatalokkal nem kell megküzdenünk — utal Zátopek a mai fiatalok kényelemszerető életére. — Szeretik a szórakozást, és úgye a tánc, no meg a kirándulások mégis csak kevésbé fárasztó mulatság, mint a sportolás. Érdeklődést mutatnak ugyan a külföldi utak iránt, de az edzésekkel járó lemondás és kényelmetlenség árán nem kívánnak világot látni. Nem éri meg, Jelenti kl a legtöbb fiatal, s inkább a saját pénzén látogat el külföldre. Nagy kár, hogy a mai Ifjúságnál túlsúlyban ez a felfogás uralkodik, az önfegyelem és önfeláldozás rovására — sóhajt fel Zátopek. — Ezen változtatni kellene. Szerintem az edzők és a felnőttek feladata, hogy a legmegfelelőbb módszereket meglelve, jobb belátásra bírjuk és nagyobb lelkesedésre ösztönözzük a fiatalokat. Az utóbbi hetekben valami fuvallat már érezhető e téren ls. Az előjelek biztatóak. Minden valószínűség szerint csak jó Irányba befolyásolná az ügyet, ha tudnánk, ha a fiatalok ls tudnák: Prágában lesz az 1980 as olimpia. KARDOS MARTA