Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-05 / 124. szám, vasárnap

MOTTO: „A párt és az egykori Cseh Nemzeti Tanács alulírott tag­jai, akik ... a bennünket ért sú­lyos vádak és sérelmek ellenére is életünkkel és munkánkkal tá­mogattuk a szocializmus és kom­munizmus eszméit, a történelmi hűség kedvéért, erkölcsi köteles­ségünket teljesítve kérjük a Cseb Nemzeti Tanács és a Prágai Fel­kelés teljes rehabilitálását...* nem frázis ez az állításom, azt az ered­mények is igazolják. A felkelés soha nem látott lelkesedés közepette május 5-én a déli órákban tört ki, noha a külföldről beígért fegyverek­re hiába vártak a cseh hazafiak. A szál­lítmányok csak nem akartak megérkezni. Nem maradt más hátra, mint beérni azokkal, amelyeket a harcok során az ellenségtől zsákmányoltak ... Semmi sem ment oly simán, mint ahogyan azt el­képzelték. Folyt a cseh hazafiak vére a Maradj hű önmagadhoz GUSTA ASSZONY 1968. V. 5. A prágai Vinohrady villanegyedébe ve­zet az utam. A Hradešinská utcában lak­nak, akiket keresek. Gusta Müllerová— Machonová műépítész éppen a konyhá­ban sürgölődik Ma kivételesen nem kell kap­kodnia. Szabad­ságot vett ki ő is, a férje is, hogy méltóan megünnepel­hessék a csalá­di eseményt: dr. Ladislav Ma­choň műépítész tegnap töltötte be 80. születés­napját s ez al­kalomból élet­művéért az ér­demes művész címmel tüntet­ték ki. Ki feltételezné erről a szikár, életvi­dám öregúrról, vagy 62. tavaszát tapo­só fürge járású feleségéről, hogy ma­gas koruk ellenére sem elégelték még meg az aktív munkával járó gondokat és kényelmetlenségeket? — Egyhamar nem is fogjuk megelé­gelni — nevetnek, mintha tréfás kérdést tettem volna fel nekik. No meg mit Is kezdene nélkülük munkaadójuk, a Prá­gai Tervezőintézet manapság, amikor oly kevés a gyakorlott, megbízható műépí­tész? Beszélgetünk, visszaemlékezünk a 23 évvel ezelőtti eseményekre'. Akkor is ta­vasz volt, mint most. Akkor is vidáman virultak, illatoztak az orgonabokrok, éb­redezett a természet ... de Prága még szenvedett, basáskodtak az SS katonák. Míg azután összefogott a nemzet legja­va és az asztalra ütött.: Nem túrjük to­vább! ... Akkor alakították meg az ille­gális Cseh Nemzeti Tanácsot... 1945 áprilisában történt. Machoftékkal együtt kezdetben huszonötén voltak a tanácsban, mely a kassai kormány előd­jének számított... Gusta asszony emlékei között keres­gél. Még ma is szívesebben hallgat egy­kori fedőnevére. Aničkának hívták az el­lenállási harcban, ez Így biztonságosabb volt, de azelőtt is, amikor még a KOS­TUFRA-nak, a főiskolai hallgatók kom­munista szervezetének, vagy 1928-ban a dolgozó értelmiség szervezetének: a Bal­oldali Frontnak volt a tagja. Még akkor ragadt rajta az annyi viharos emléket Idéző, számára ma is drága név, melyen barátai szólítják. Gusta asszony, vagy ha úgy tetszik Anička a tárgyra tér: — A Cseh Nemzeti Tanácsban tömö­rült forradalmi alakulatok képviselői előtt egyetlen cél lebegett: megszervez­ni a cseh nép felkelését, mely azután a prágai felkelésben csúcsosodott ki. A ta­nács elnöke dr. Pražák volt, a valami­kor jól ismert irodalomtörténész. Első helyettese pedig a felkelés politikai szer­vezője, a CSKP utolsó illegális központi bizottságának a tagja, a Nemzetgyűlés mostani elnöke: Josef Smrkovský, aki hi­vatalos teendőit Gusta Revoluční utcai lakásán intézte. Ott osztotta szét a ta­nács tagjai kőzött a forradalmi feladato­kat is. Gustának, noha mérnök, az egész­ségügy jutott, mert az orvostudományi karon ls hallgatott két szemesztert. Ez ugyan tudásban nem sokat jelentett, de a szervezési munkához elég volt, ahhoz, hogy a beteg ellátását, az elesettek el­szállítását biztosítsa és gondoskodjon a szerencsétlenek családjairól. — Alig volt fegyverünk, a megszállók túlerejétől mégsem rettentünk vissza — meséli. — Nem csoda, hiszen öntudatos harcosaink a munkásosztály, a földmű­vesek és az értelmiségiek legjobbjaiból verbuválódtak. Minden vágyunk az volt, hogy megtisztítsuk hazánkat és szere­tett fővárosunkat a fasiszta hordáktól. Ezzel a célkitűzéssel építettük a bari­kádokat, ezzel a Jelszóval indultunk az egyenlőtlen harcba, a Cseh Nemzeti Ta­nács előrelátó vezetésével... És hogy főváros kövezetét öntözve, sokan fizet­tek életükkel az igazságos harcban ... Emellett a Nemzetközi Vöröskereszt köz­vetítésével a tárgyalások sem szünetel­tek az ellenséggel. A Cseh Nemzeti Ta­nács ily módon is igyekezett időt nyerni a szovjet csapatok és a mieink megér­keztéig ... A teljes fegyverletétel feltételeit tar­talmazó jegyzőkönyv szerint a nehéz fegyvereket az ellenségnek Prágában kellett hagynia. A könnyű fegyvereket a náci-katonák saját védelmükre maguk­kal vihették a demarkációs vonalig, ahol végül is tulajdonosaikkal együtt a közben gyors ütemben előretörő szovjet hadse­reg kezére kerültek. — A Cseh Nemzeti Tanácsnak adott helyzetében más megoldásra nem volt lehetősége — hangsúlyozta Gusta asz­szony. — Minden tőle telhetőt elköve­tett a győzelem érdekében s ezért mu­lasztással, vagy árulással semmiképpen sem vádolható. És mégis ez történt... Gustát vagyis Aničkät az izgalmas em­lékek felújítása ma is közelről érinti. — Az fáj nekünk s ezért is kérjük re­habilitálásunkat, mert a fegyverletételi jegyzőkönyvet rosszindulatúan ellenünk, az egykori Cseh Nemzeti Tanács tagjai ellen használták fel. A hatalom átadá­sának módját is bírálták, aminek termé­szetesen következményei ls voltak. A tö­meges letartóztatások a személyi kul­tusz idejében nem mentek ritkaságszám­ba ... — De nem akarok az események elé­be vágni s ezért ezzel kapcsolatban csak a saját és néhány társam feltevéseit köz­löm. Nyilván tragikus félreértésről volt szó, vagy ami ennél is rosszabb volna, nincs kizárva, hogy az ellenállási harcok Moszkvából és Londonból Kassán keresz­tül hazaérkezett résztvevői jó előre kiosz­tották egymás között a tisztségeket s ezért a hatalmat azonnal át akarták venni. Ebben a szándékukban azonban megakadályozták őket a hazai ellenállá­si harcok résztvevőiből tevődő, nagy te­kintélynek örvendő Cseh Nemzeti Ta­nács puszta létezése. Ugyanakkor azt a gyanút sem hallgathatom el, hogy. Sztá­lin nem nézte jó szemmel az itthoni megmozdulásokat, bátor kiállásunkat igazságos ügyünkért. Olyan természetű ember volt ugyanis, aki a saját érdemei­nek a kiemelésével mások teljesítményét lekicsinyelte. Érthetetlen, miért tette ezt a mi esetünkben is, hiszen senki sem tagadja a szovjet hadsereg felmérhetet­len segítségét és szerepét felszabadulá­sunkkal kapcsolatban. Ellenkezőleg! — Igen, miért volt szükség az eilen­» állási harcok résztvevőinek elnyomására 1945. májusában. És kik voltak ennek az érthetetlen és igazságtalan eljárásnak az értelmi szerzői? A hiteles válaszra még egy ideig várni kell. Kétségtelen azon­ban, hogy sokat ártott és lényegében csökkentette ez a beavatkozás a hős cseh nép felkelésének jelentőségét. A tör­ténészek feladata lesz az igazság feltá­rása, az erkölcsi nézetek helyes irány­ba terelése. Am elvitathatatlan, hogy a Cseh Nemzeti Tanács nem volt áruló és nem tehet róla, hogy elhidegült közte és a Szovjetunió közötti viszony. Erre egyébként semmi ok sem volt már csak azért sem, mert hiszen éppen a tanács volt az, amely május 7-én este a legha­tározottabban visszautasította a Plzeftben tartózkodó amerikai csapatok ajánlatát. A súlyos harcok közepette sem vette igénybe a felajánlott amerikai segítséget, noha sok áldozatot megtakaríthatott vol­na ezzel a vérző fővárosnak, melyet azonban a megállaj>odás szerint a Vö­rös Hadsereg, a „mieink" voltak hivatot­tak felszabadítani. És így történt. Prága népe a szívére ölelte testvéreit, a vöröskatonákat, akik Berlinből törtek előre gyors iramban, hogy május 9-én Prágában pontot tegye­nek történelmi harcuk után. Az első tan­kok a fővárosban a reggeli órákban Je­lentek meg ... — Akkor hallottuk először Ribalko marsall harcos üdvözletét... mely nem szűkölködött a dicséretben — emlékezik Gusta asszony. De az események pergőtüzében álló Cseh Nemzeti Tanácsra ennek ellenére is szomorú napok virradtak. A kassai kormány május 11-én a hatalom átadá­sát követelte tőle. És hogy ne távozzon üres kézzel a történelem színpadáról, K. Gottwald kívánságára tagjaiból meg­alakították az országos Nemzeti Bizott­ságot (Zemský národní výbor), mely 1945 őszén folytatta forradalmi tevékeny­ségét. — Sok csalódás ért bennünket ebben az időben — sóhajt fel vendéglátóm. — Sok mindennel nem értettünk egyet. Már akkor tudtuk, hogy szociáldemokrata pártra semmi szükség sem voit. Az ér­deklődés a kommunista párt felé irá­nyult. K. Gottwald tájékozatlansága az itteni viszonyokról is megdöbbentette embereinket. Nem használta ki a lehető­ségeket és a legrosszabb az volt, hogy nem bízott a rendelkezésére álló erők­ben ... A Cseh Nemzeti Tanács tagjai a nem­zet többségével együtt bíztak benne, hogy 1948 februárjában megvalósul a szocialista forradalom. — Felvilágosult proletár diktatúrára törekedtünk —- vallja Gusta asszony. — Am tévedtünk, rosszul mértük fel a hely­zetet. Nem sejtettük, hogy még ugyanab­ban az esztendőben új korszak kezdő­dik ... a személyi kultusz bélyegét ma­gán viselő korszak, melyet a gerincte­lenség, a szolgaiság és a tudatlanság di­csőítése, és a cseh nemzet erkölcsi erői­nek elnyomása jellemez ... A Cseh Nemzeti Tanács tagjainak nagy része sem kerülte el sorsát. A letartóz­tatottak között volt Gusta asszony férje, Ladislav Machoň műépítész is. Kimond­hatatlan szenvedésekben, megaláztatá­sokban volt részük ezeknek a harcosok­nak, akik életük kockáztatása árén ls ki­álltak az igazságos ügyért és akik mind­végig hűek maradtak önmagukhoz, meg­győződésükhöz, a párthoz, a kommuniz­mushoz. Ezt kell elismerni s ezért kell visszaadni a becsületüket, elégtételt szolgáltatni azoknak, akik azt megér­demlik, de arra mindmáig hiába vártak. Ezt megkívánja az igazság és a demok­rácia, melyet ma már tettekkel ts Iga­zolunk. KARDOS MARTA EGYKORI FELVÉTEL: KILŐTT NtMET TANK A PRÁGAI BALZÁN UTCÁBAN. Mi lesz a pófrori bányákkal? A BÁNYAÜGYI MINISZTER NYILATKOZATA AZ ÚJ SZÓNAK A most születő nagykürtösi járás egyetlen számottevő ipa­ri létesítményének — a pótori bányáknak — a jövője mind ez ideig tisztázatlan kérdés. Ezer­nyolcszáz ember munkahelye a Dolina Bánya, de a rentabili­tálásra törekvő szénbányászat meg akar szabadulni a nem ki­fizetődő üzemeitől. így tudják Nagykürtösön, és indokolt nyug­talanságot keltenek a bánya megszüntetéséről szállingózó hí­rek. A bányászok önköltség­csökkentési tervet dolgoztak kl 1970-ig, hogy mentsék a ment­hetőt, a járási szervek pedig ugyan e célból minden lehető illetékes intézményt „megmoz­gatták". Úgy véljük, végre nyílt válaszra van szükség a nyug­talanító kérdésre: megszüntetik vagy fenntartják a., pótori bá­nyákat? A nagykürtösi járás dolgozóit foglalkoztató kérdést feltettük František Pene bá­nvaügyi miniszternek. A minisz­ter így válaszolt: — A kékkői szénbányák meg­szüntetését nem vettük tervbe. Jelenleg szó sincs a fejtés leál­lításáról. — Hogyan egyezik ez a ren­tabilitálás követelményével? — A bánya rentabilitálását ma még pontosan fel sem mér­hetjük — válaszolja a további kérdésre a bányaügyi minisz­ter. — Ma még nincsen ér­vényben olyan rendszer, amely a szénfejtés népgazdasági ha­tékonyságát objektíven tükröz­né. Ma a január elsejétől beve­zetett csökkentett széüárak vannak érvényben. Ez az ár­csökkentés direktív módon tör­tént, s az ár nem objektív ér­tékmérce. — Milyen új árak bevezeté­sét tervezik? — Az árrendezés további sza­kasza komplex módon fogja fe­lülvizsgálni az árrendszert a szénbányászatban. Lényegében az úgynevezett loco-árak beve­zetéséről van szó. Ez azt jelen­ti, hogy a szén ára felöleli majd a szállítási költségeket is. Ez lényeges mozzanat, mert az eddigi áraknál pl. a novákyi erőműnek mindegy, a helyi bá­nyából, vagy messzi Csehország­ból hozat — e szenet. A loco­áráknál ez már nem lesz mind­egy, s az üzemek a helyi fűtő­anyag kihasználására kénysze­rülnek. A pótori bányák eseté­ben ez azt jelenti, hogy ha a bánya közeli vásárlót talál, ak­kor olcsóbban adhatja a szenet, s eredményesen konkurálhat más távoli bányával. A loco­árak mechanizmusa megfelelő piac esetén kifizetődővé teheti a pótori szénfejtést. — Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a pótori bányákat a járás, illetve a közeli környék továb­bi ipari fejlesztése mentheti meg? — Igen, távlatilag erről van szó. De nemcsak iparvállalat, hanem a háztartási szénszállí­tás is jelentős tényező lehet majd. A legelőnyösebb persze olyan nagyüzem lenne, amely hosszú lejáratú, nyolc-tíz évre szóló szerződést kötne szénvá­sárlásra. — Mikor lépnek érvénybe az új árak? — Csak most kezdődött a munka ebben a kérdésben. De az év végéig elkészül az erre vonatkozó tanulmány. 1969-ben konkretizáljuk az ezzel kapcso­latos kérdéseket, s tisztázzuk különféle vonatkozásait. Akkor bevezetésre kerülhetnek már az új árak is. — Tehát jelenleg nem fenye­get semmiképp a bánya meg­szüntetésének veszélye?' — Jelenleg egyáltalán nem, s a további rentabilitást az mu­tatja majd ki, milyen messzi­re kell szállítani a pótori sze­net. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents