Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-05 / 124. szám, vasárnap

H

a az ember beletekint Ceylon külkereskedelmének statisztikájába, megállapíthatja, hogy a szigetország kivitelének egy hatodát a kókuszdió képezi. A második helyen áll, nyomban a tea mögött, s ami a devizanyereséget illeti, azonos helyen áll a kaucsukkal. Igen ám, de mit értsünk tizenhat százalékon? Jóval érthetőbb, ha eláruljuk, hogy Ceylonban évente hárommilliárd kókuszdió terem. Igy tehát egy főre háromszáz darab esik (szerencsére csak nagy ritkán a szó szoros értelmében, amely esetben a halottkém két lakonikus szót: „szerencsétlen véletlen" ír a jegyzőkönyvbe). Am minden félreértés elkerülése végett: kétségtelen, hogy nincs a világon még egy olyan fa, amely annyi hasznot hajtana az embernek, mint éppen a kókuszpálma. Kókuszvízzel fogadd a vendéget! Mindenekelőtt szögezzük le: nem minden kókusz egyforma. A külföldi idővel megtanulja, hogy legalább valamiképpen megkülönböztesse a fajtákat észreveszi, hogy különböző színűek, alakúak, nagyságúak, nevűek és főként árúak. Am csupán o szakértő ismeri fel a helyes alakot és színt, megrázza a diót, s a folyadék loccsanósának hangjából megállapítja, mennyi benne a kókusztej és milyen édes ... S már itt is az első udvarias figyelmeztetés: „Kókuszvíz, uram, nem kókusztej, egyébként ne vegye szívére, úgyszólván valamennyi idegen így hívja . . Mert vegyük tudomásul, hogy a kókusztej sűrű, zsiradékteli folyadék, amelyet a dió frissen reszelt belének kisajtolása útján nyernek. A ceyloni konyha enélkül elképzelhetetlen, minden mártás alapja, s a háztartások jóval többet fogyasztanak belőle, mint tehéntejből. Ezzel szemben az a tiszta fo- |

R . lyadék, amelyből a dióban HCtlIZelfCCI "+" AlKíTHJlKI mennél éretlenebb, annál — több van, a kókuszvíz. Ez A dió héjának éles szélével vakarják védenceik bőrét, majd a héjat megfordítva, szálas felével le is sikálják az állatokat. a leghigiénikusabb ital a félreeső vidékeken, ahol nagyon kevés a kifogástalan ivóvíz. S a vonatokon is. — Kurumbá, kurámbá! (szingalézül), Hanér, ilanér, ilanér! (tamil nyelven), - friss dió, vegyenek diót! - kínálják árujukat nagy hangon a vagonok mellett futkározó elárusítók. Macsetaszerü késsel egyszerre leszelik a dió tetejét, majd a kés hegyével négyszögű nyílást vágnak, s a vevő rendelkezésére áll az eredeti csomagolású ital. Munka nélküli jövedelem Megpróbáltak már felnyitni egy érett kókuszdiót? Lényegében csak két lehetőség van: legalább az első emeletről a kövezetre ejteni, vagy jókora kalapáccsal esni neki. A már fentebb említett kókuszdió-fajták közül o legkeresettebb s így a legdrágább is az úgynevezett „king coconut", királyi dió, szingaléz nyelven t ä m b i I i. Sima, aranysárga, jóval kisebb a közönséges kókuszdiónál; de nemcsak a dió, hanem maga a pálma is királyi. Míg a közönséges kókuszpálma ferdén nőtt, s olykor olybá tűnik, hogy nyomban kifordul a földből, a királyi pálma gyertyaegyenes. Van aztán Ceylonban még egy kókuszpálmafajta: a n a u w a s i, vagyis az ehető héjú dió. Az ember végigjárhat egy-egy száz acre-es ültetvényt, míg egyetlen ilyen pálmára lel, ha ugyan egyáltalán talál, amely világoszöld, lágy s különös alakú diót terem. S a dió héjának olyan az íze, mint ha mandulából, brazíliai paródiából és fiatal bambuszhajtásokból állna. Mint ínyencfalat azonban a nauwasi versenyez a legismertebb ínyencséggel: a kicsírázott kókuszdióval. Ebben a kókuszvíz porózus, szálas anyaggá alakult át, amely a jövendő pálma éltető talaját jelenti. Noha ez elsősorban a ceyloni gyermekek csemegéje, érthető módon nem vetik meg a felnőttek sem. — A kókuszpálma a trópusi országok nagy részében a munka nélküli jövedelem jelképe. Az ember a lehullott diót egyszerűen a földbe dugja s kész. A ceyloni kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kivénhedt ültetvények fáit nemesebb fajtákkal cseréljék fel, ám épp a munka nélküli jövedelmet nyújtó — idestova ötven esztendős fákat nem szívesen vágják ki. Mi mindent nyújt a kókuszpálma? Jóllehet a pálma nyújtotta termékeket nehéz •volna mind felsorolni, az első helyet mégiscsak maga a kókuszdió foglalja el. A hárommilliárd dióból, amely évente Ceylonban terem, vagy másfél milliárdot a sziget lakossága használ fel. A fejlődés kezdetén a dió lágy héja alatt kocsonyás anyag képződik. Ez kitűnő táplálékul szolgál a csecsemőknek, nem kell sem megreszelni, sem főzni, egyszerűen kikaparja az ember á héjából és — nyisd a szád, csöppség!... A túlérett kókuszdióért — fel sem kell mászni a pálmára, sőt-amelyik olykor rápottyan egy másik „kókuszra" s az eset vége - temetés. Ilyen érett kókuszdióban már senki sem keres „vizet"; egyszerűen kettészelik s kirakják a napra. A dió bele néhány napon belül összeszárad s már kész is a kopra, amelyet az étolajok, zsiradékok és a legjobb minőségű szappanok előállítására használnak. Ebből Ceylon évente mintegy 70 000 tonnányit szállít külföldre. Lépést tart ezzel a termékkel a kókuszliszt is, amelyből nálunk és egyebütt is sokat fogyasztanak. Fennmarad a kókuszdió héja. Ebből jó nagy mennyiséget az elefántvezetők használnak fel. Jó néhány ezer diót a népi művészek vesznek kezelésbe. Kidolgozzák és befestik, a héjakat — s íme, már itt is a szakállas, dühös képű férfi a hosszú hajú lányka, a szakállas bajszos Hitler vagy Sztálin, az emléktárgyak gyűjtőinek örömére. Am a kókuszdió héjának legnagyobb részét több mint kilencvenkilenc százalékát másként hasznosítják. A héjat fedő rostból kötelet, szőnyeget — a jól ismert kókuszszőnyeg — s egyéb árut készítenek, a rostjuk fosztotta héjakat pedig edényül alkalmazzák. Bor és pálinka — kókuszbél Ha tovább kívánjuk sorolni mindazokat a jótéteményeket, amelyekkel az univerzális kókuszpálma hozzájárul az ember jólétéhez, semmiképpen sem feledkezhetünk meg a pálmaborról, amelyet a pálma kifejletlen virágóból nyernek. Meglékelik a virágot, s összegyűjtik a Ceylonban t á d í n a k ismert levet. Ha ehhez a léhez nem adagolnak nyomban egy kis meszet, tüstént megerjed. S ez a megerjedt folyadék nemcsak az embert vidítja fel, hanem az ínyenc repülőkutyákat is, amelyek szívesen szopogatják a pálmabort mindjárt forrásánál, a pálma koronájában elhelyezett edényekből. A tökrészeg repülőkutyák aztán lefordulnak a földre, onnan szedik fel őket a nemkülönben ínyenc ceyloniak, akik azt állítják, hogy a repülakutya húsával semminő más állat húsa ne-m ér fel. ' Abból a léből, amelynek erjedését mész adagolásával meggátolták, forralással és fokozatos besűrítéssel barna cukrot nyernek. Am a kókuszpálma nem csupán dió és girbegörbe törzs, hanem - és mindenekelőtt festői korona is. S a pálma lombja, illetve levelei a ceyloni élet elengedhetetlen kelléke és szükséglete. ügyes kezek „gyékényt" fonnak-szőnek belőle, ebből a gyékényből készül a lakások helyiségeit elválasztó fal, a ház fedele, ezzel a gyékénnyel fedik be a helyiségek agyagpadlóját, ugyanabból készül az ágy és a gyermek bölcsője, s míg az újszülöttet elringatják, édesapja alighanem a pálrpa levélnyeléből készült horgászbotal indult halászatra, édesanyja pedig fürge kézzel elegáns bevásárló-táskát készít a pálmalevélből. Száraz pálmalevelekkel fűtenek a katlanok alatt, amelyekben az említett tádíból a legkedveltebb ceyloni pálinkát, az a rákot főzik. Megemlíthetnénk még itt a pálma törzsét és sűrű gyökérzetét, amely olyan szívós és tartós, hogy abból építik joz öntöző-csatornák partjait. Vagy a kókuszpogácsát, amely keresett árucikk, mivel megállapították, hogy ideális takarmány a szarvasmarha számóra. — Tudják, a kókuszpálma áldás, jótétemény — mondotta nekünk egy alkalommal a dél-ceyloni Gallában egy falusi tanító —, ám ugyanakkor elmaradottságunk egyik legfőbb oka is. Túlságosan ís „bőkezű", s nem kényszeríti az embert arra, hogy a fejét törje. Ha pedig az ember nem kénytelen a fejét törni, nem juthat előbbre... Közben egy utcai árust figyeltünk. Vállán a primitív mérleg a kókuszpálma levélnyeléből készült. A mérleg két végén a tányérokat kókuszlevélből fonták, s kókuszrostból készült zsinóron lógtak. A kosarakban kókuszdió... Az árus a sarokra ért, széjjelterítette kókuszszőnyegét, rátelepedett, majd kókuszgyékényt terítet maga elé,, szépen kirakta rá áruját, az egyik kókuszdiót a másik mellé és békés odaadással várt az első vevőre. BABOS LASZLÚ fordítása A MAGYAR NEMZETISÉG KÉRDÉSÉNEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA Rendezzük közös dolgainkot Olvasóink válaszai a CSEMADOK Központi Bizottságának javaslatára Továbbra is érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe a demokratizálódási folyamattal és a CSEMADOK KB állásfoglalásával kapcsolatban. Sajnos nem áll módunkban valamennyit leközölni, ám a leglényegesebb részt az egyes levelekből egy-két mondatba tömörítve olvasóink elé terjesztjük: A dobfenéki CSEMADOK szervezet kéri, hogy községük kapja vissza az ötosztályos magyar tannyelvű alapiskolát, melyet az 1963—84-es tanévben megszüntettek. A dunaszerdabelyi kilencéves alapiskolák pártgyülése tiltakozik a szlovák sajtóban és a rádióban megjelenő és elhangzó, a tényeket elferdítő cikkek és nyilatkozatok ellen, amelyek csak elmérgesítik a szlovákok és magyarok közötti viszonyt. Az ajnácskői pedagógusok többek között kérik az illetékes szerveket,- hogy vizsgálják felül körzetük pedagógusainak lakás- és étkezési problémáit és hassanak oda, hogy. az e téren fennálló hiányosságok mielőbb kedvező megoldást nyerjenek. Kérik továbbá, hogy a körzet iskoláiban fokozottabb orvosi és fogorvosi gondoskodásban részesüljenek a gyermekek. A nyitragerencséri CSEMADOK szervezet kéri, hogy 1968. szeptember 1-től rátermettebb pedagógust helyezzenek az alapiskola Igazgatói tisztjébe. Ugyancsak kérik, hogy az EFSZ tagság sérelmeit orvosolják. A CSEMADOK rimaszombati helyi szervezete javasolja, hogy a járásban indítsanak egy magyar nyelvű hetilapot. Kérik, hogy a JNB a városi művelődési házban havi harmonogram alapján biztosítsa a CSEMADOK szervezetek számára is a helyiségek használatát. Javasolják az évek óta vajúdó új városi kultúrház felépítését. Kérik, liogy a rimaszombati könyvtárban a lakosság összetételének arányában gondoskodjanak magyar könyvekről. A nagyidai CSEMADOK szervezet kéri a község vezetőségét, hogy támogassa a CSEMADOK munkáját és a helyi pártszervezet támogatásával segítse a községi ifjúsági klub megalakulását. A gümörfalusi CSEMADOK javasolja, hogy a JNB iskolaíigyi és kulturális osztályán rátermett és minden tekintetben hivatása magaslatán álló inspektort alkalmazzanak. A Vyšné mid Hronum-i CSEMADOK kéri a községben magyar alapiskola megnyitását, és azt, hogy a község neve újból Nagyod legyen. A tardoskeddi CSEMADOK szervezet kéri, hogy a járás területére szánt beruházási összeget egyenlően osszák szét ez egyes községekbe. A tornaijai Mezúgazdasági Műszaki Középiskola javasolja, hogy a bratisi^vai tv rendezzen nyilvános vitát a nemzetiségek problémáiról felelős szlovák és cseh tényezőkkel, a CSEMADOK Központi Bizottsága tagjainak bevonásával. Támogatják azt a törekvést, hogy a föderatív szlovák államban alakuljon meg a Szlovákiai Magyar Ifjúság Szervezete. A CSEMADOK jókai szervezete javasolja, hogy a HNB vezetői oldják meg a végre a kultúrház használatának kérdését, mivel e téren nagy nehézségek vannak. A sumurjai CSEMADOK szervezet javasolja, hogy nagyobb önállóságot biztosítsanak az illetékesek a magyar peda^ gógusképzésnek, konkrétan javasolják a nehéz körülmények között működő lévai magyar óvónőképző önállósítását. A csallóközcsütörtöki körzet pedagógusai kérik — a magyar tanítók szakmai továbbképzésének elősegítése céljából — hogy a Szocialista Nevelés kéthetente jelenjék meg, illetve magyar betétet kapjon az Učiteľské noviny. A marosfalvai CSEMADOK szervezet sérelmesnek tartja, hogy a község lakosságának megkérdezése nélkül Űjbarshoz csatolták őket, s kérik e határozat érvénytelenítését. Az EFSZ egyesülése ellen nincs kifogásuk, ám kérik, hogy a szövetkezet vezetősége több figyelmet szenteljen a kulturális lehetőségek biztosítására. Kérik továbbá, hogy az EFSZ gyűlésein két nyelven tárgyaljanak. Az udvardi CSEMADOK szer vezet kéri a régen ígért takarmánykeverő üzem mielőbbi felépítését. Kérik, hogy a mezőgazdasági tanonciskola szervezésében és vezetésében tartsák be a nemzetiségi arányokat. A CSEMADOK galsai helyi szervezete kéri, hogy a község kapja vissza hagyományos nevét: Galsa—

Galša. A sídi CSEMADOK szervezet kéri, hogy mind az építkezés s a kultúra mind az életszínvonal tekintetében tegyék lehetővé, hogy a község ugyanolyan szintre emelkedhessen, mint a szomszédos szlovák községek. Kérik, hogy a vegyeslakosú területeken olyan orvosokat alkalmazzanak, akik mindkét nyelven beszélnek. A nagykürtösi CSEMADOK szervezet javasolja, hogy a zsélyi gyümölcsészeti és méhészeti tanonciskola mellett már szeptembertől nyíljon párhuzamos magyar osztály. Javasolják, hogy a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság minden erejével támogassa azt a törekvést, hogy Csáb községben még az idén megkezdjék a magyar iskola építését. A CSEMADOK dunamocsi szervezete kéri, hogy Dunamocs közigazgatásilag a komáromi járáshoz tartozzon. Javasolják, hogy a Nemzetgyűlés egyik alelnöke képviselje a hazánkban élő nemzetiségek érdekeit. A szálkái CSEMADOK szervezet javasolja, hogy szálkái Ipolyhíd jobb kihasználása érdekében tegyék lehetővé Szálkán is a határátlépést. A sellyei CSEMADOK szervezet javasolja, hogy központilag határozzák meg a magyar tannyelvű tanonciskolák hálózatát, ezt hozzák nyilvánosságra úgy, hogy még az idei felvételi vizsgáknál határozott javulás álljon be a tanulók elhelyezésében. A szepsi magyar alapiskola pártszervezete és tantestülete kéri a volt Szepsi járás vissza-" állítását és magyar óvoda létesítését Szepsiben. Magyar gyógypedagógiai iskola létesítését javasolják a járásban. Ebed község lakosai kérik, hogy vonják vissza azokat a rendeleteket és intézkedéseket, amelyek különbséget tesznek az ún. fejlődő és nem fejlődő községek között. Farkas László plébános Bruty: sérelmesnek tartja, hogy magyar nyelven nem jelenik m^g katolikus hetilap. A kajali CSEMADOK szervezet jávasolja, hogy a CSEMADOK KB és a járási vezetőség javaslatait a nemzetiségi kérdés rendezésére a helyi pártszervezet vezetőségi és tagsági ülésen vitassa meg, márcsak azért is, hogy az itt élő szlovák nemzetiségű polgárok tudomást szerezzenek a nemzetiségek jogos követeléseiről. A vilkei CSEMADOK szervezet az Ipoly szabályozását szorgalmazza. Kéri az illetékeseket, hozzanak döntést a Mulyad és Vilke között építendő víztároló ügyében, mivel a község egy részében és Tőrincs község egész területén emiatt építkezési zárlat van s a lakosság nem tud segíteni lakásgondjain. Kérik, hogy az óvodába magyarul beszélő igazgatónőt nevezzenek ki. Hodos község lakossága és CSEMADOK szervezete kéri, hogy a község kapja vissza régi nevét és hogy a Csehszlovák Televízió sugározzon magyar adást is. Szombathy László Szepsiből a tornai összevont iskola szétválasztását javasolja. Javasolja továbbá, hogy Szepsi legyen ismét járási székhely, kapjon új kultúrházat, új úttörőházat s az illetékesek gondoskodjanak a magyar kulturális élet fejlesztéséről is. Magyar óvodára van szükség és gondoskodni kell a már betervezett új iskola mielőbbi felépítésérői. Csicsay Imre Bős, az orvosi és a tanítói lakások felépílését sürgeti.