Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-31 / 149. szám, péntek

A nemzetiségi probléma megoldás közgazda alapjai Irta: VIKTOR PAVLENDA, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora Mindkét nemzeti-politikai területen élnek nemzetiségek (nemzetiségi kisebbségek): lengyel és német kisebbség a cseh országrészekben, magyar és ukrán kisebbség Szlovákiában. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kérdés szocialista megoldását tárgyaló közgazdasági elméletnek tekintettel kell lennie a nemzetek és nemzetiségek, valamint a nemzetiségek egymás közti reális viszonyára. Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásának közgazdasági elméletét ebben a tekintetben tovább kell fejleszteni. Megkíséreljük előbb körvonalazni a problémákat, kiindulva a Szlovákiában élő nemzetiségekből, nevezetesen a magyar és az ukrrán nemzetiségből. A nemzetiségek helye a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásának közgazdasági elméletében Csehsziovákiában A magyar és az ukrán nemzetiség problémái reálisan létező, eleven problémák, amelyek a nemzetiségi viszonyok elválaszthatatlan részét képezik. (Alkotmányunk 74. cikkelye hangsúlyozza: „Az egyenjogúság szellemében kedvező feltételeket teremteni a magyar és az ukrán nemzetiségű lakosok életének sokoldalú fejlesztésére".) A nemzetiségek problémái azért érintik nemzetiségi viszonyaink alakulása közgazdasági vonatkozásainak tartalmi meghatározását és vizsgálatát is. Ez a problémakör azonban más helyet foglal el a nemzetiségi kérdés rangsorában, mint a cseh és szlovák viszonyok problémája. Két tényből indulunk ki: a) két nemzet az államalkotó, bj két nemzeti-politikai terület objektíve létezik. Az, hogy két államalkotó nemzetről beszélünk, nem csökkenti a nemzetiségek problémája közgazdasági megoldásának jelentőségét a két nemzetl-politikai területen. A probléma elhanyagolására a nemzetiségek ugyanúgy reagálhatnak, mint a korábban alacsonyabb színvonalon álló nemzet, ha vele szemben a másik nemzet nem elég elismerően lép fel a szocialista államközösség keretében. A nemzetiséget ért sérelem kétirányú lenne: a szlovák és a cseh nemzetből származna. Az első esetben közvetlenül, mivel a magyar és az ukrán nemzetiségű lakosság Szlovákiában él; a második esetben közvetve, a cseh és a szlovák nemzet viszonyából eredően, nevezetesen a központ és Szlovákia fejlesztése közti viszonyból adódóan. A magyar és az ukrán nemzetiség nemzetipolitikai terület határain belül él. Településeik sajátos területek formáját öltik ebben a keretben. A magyar nemzetiségű lakosság (az utolsó népszámlálás szerint mintegy félmillió fő) Szlovákia lakosságának 12,4 százalékát alkotja. (1921-ben ez az arány 21,2 százalék volt, 1930ban 17,2 és 1950-ben 10,3 százalék.) Az ukrán nemzetiségű lakosság nem is egész 1 százalékát (pontosabban 0,8 százalékát) alkotja Szlovákia lakosságának. Számuk 30—40 ezer. (1921-ben ez az arány 2,8, 1930-ban 2,7, 1950ben 1,4 százalék volt.) A területek jellemzése A nemzetiségi probléma közgazdasági megoldásában módszertani szempontból különös jelentősége van a területek jellemzésének. A területi fejlődés új értelmezésének, amely a népgazdasági, szociális, kulturális és politikai szempontok ellentmondásos egységének leküzdésére épül, legjobban az a jellemzés felel meg, amelynek lényege a következő felosztásban van: • népgazdaságilag nem vonzó mikroterület, • népgazdaságilag átmenetileg (jelenleg) nem vonzó mikroterület, • potenciális fejlesztési csomóponttal rendelkező mikroterület, • reális fejlesztési csomóponttal rendelkező mikroterület, a mikroterületek, ahol nincsenek lokalizált fejlesztési csomópontok, amelyek azonban a finalizáló népgazdasági csomóponti körök részét alkotó fejlesztési csomópontokra kapcsolódó tevékenységeket folytatnak. Mindegyik esetben figyelembe kell venni a mikroterület, jelentőségét ilyen vagy amolyan szerepben (mint bizonyos típusú területet). Ez a rövid utalás a mikroterületek javasolt jellemzésére — a nemzetiségi kérdés szocialista megoldása elméleti következtetései alapján — lehetővé teszi a közgazdasági megoldások menetének jellemzését a nemzetiségek, nevezetesen a magyar és az ukrán nemzetiség viszonylatában. Ez akkor is érvényes, ha a magyarlakta területek nem alkotnak egyszerűen mikroterüietet, illetve néhány elkülönült mikroterületet, hanem inkább külön makroterületet a szlovák nemzeti-j>olitikai terület keretében. Az alapállás hasonló, mint a két nemzet viszonyának megoldásánál: viszonylag egyforma feltételeket teremteni a munkaerő érvényesülésére. Azonos a következő lépés is: a nemzetiségek által lakott területek fejlesztését a népgazdasági, szociális, kulturális és politikai szempontok ellentmondásos egységének leküzdésére kell alapozni. Ehhez már bizonyos sajátosságok kapcsolódnak, amelyek a nemzetiségek helyzetének, területi koncentrációjának sajátosságából stb. adódnak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kijelöljük azokat a területeket, amelyeken nemzetiségek laknak, elemezzük az adott terület növekedési forrásait az illető nemzeti-politikai terület és az egész integrált gazdaság dinamikus fejlődése koncepciójának szempontjából tehát nem egyszerűen a lakosság gazdasági aktivitásának foka szerint, vagy csak azért, mert ezeket a területeket is fejleszteni kell. Ez már túlmegy azon a hagyományos felfogáson, amellyel a nemzeti-politikai területet és a benne elhelyezkedő szocialista nemzetiségek által lakott területeket közelítették meg. Belső kiegyenlítődés A nemzetiségi viszonyok szocialista megoldásának közgazdasági alapját a belső kiegyenlítődés képezi (természetesen nem leegyszerűsített, sztatikus, hanem dinamikus értelemben), amely része Szlovákia és a cseh országrészek kiegyenlítődésének. Ez azt jelenti, hogy nem lehet szó egyszerűen olyan mutatók eléréséről a nemzetiségi kisebbség által lakott területeken, mint amilyenek a nemzeti-politikai területre, vagy az egész országra vonatkoznak. A hangúlynak ebben az esetben ls azon növekedési tényezők optimális kihasználásán kňll lenni, amelyekkel ezek a területek rendelkeznek Szlovákia gazdasági fejlődésének dinamizálása érdekében. E területek elméletileg gyorsabban is fejlődhetnek, mint például a cseh- vagy a szlováklakta területek. A másik eshetőség a lassúbb fejlődés, ha a területek szegény növekedési forrásokkal rendelkeznek. Ebben az esetben — tekintet nélkül az illető területek lakosságának nemzetiségi összetételére — gazdaságon kívüli, szociális megoldás kínálkozik, hogy bbzonyos életszínvonalat biztosítsunk, és egyidőben felkészüljünk a másik megoldásra: munkaalkalmat teremteni a hatékony foglalkoztatottság növelése érdekében a néfigazdaságilag érdekelt, mindenekelőtt a reális fejlesztési csomóponttal rendelkező területeken, mégpedig az egész nemzeti-politikai terület fejlesztési koncepciójának megvalósítása érdekében. Ezzel kapcsolatban ki kell dolgozni az új irányítási rendszer szabályait (közgazdasági szabályozók, gazdasági fejlesztési alap, szociális alap stb.) és a két nemzetiségi-politikai terület dinamikus fejlesztésének hosszú távú koncepcióját úgy, hogy tekintetbe vegye a nemzeti-politikai területeknek azt a sajátosságát, hogy e területeket nemzetiségek is lakják, Szlovákiában magyar és ukrán lakosaink. Az említetteknek abban kell visszatükröződniük, hogy viszonylag egyforma feltélelek keletkeznek a nemzetiségek munkaerejének realizálására, összha don, nem mech egyenlítődést, és egyenlítődést. Hogyan történt gyarlakta terület két nemzeti-polit Amagy A magyar ner többsége Szlováki szlovákiai kcjriil^j Nyugat-szlovákiai Közép-szlovákiai k Kelet-szlovákiai ki • Az 1961. évi né A magyar nem: dahelyi és a kon kot, és jelentős szlovákiai járás lí |árpOunaszerdabely Komárom Galánta Érsekújvár Terebes ^ Léva Rozsnyó Rimaszombat Losonc A magyarlakta ges területet kép leggel. A felszabj vei mezőgazdasáj tős szerepet játszc rárproletariátus. / ipari fejlődés Sz] déli járásokat Is. vándorlás, exekúc emberek életét. E helyzetben léptek ratikus fejlődés i Csehszlovákiában. Foglaíkc 1946-ban az em rásban az ipari d egy százalékát sei kotta területen a; a 2,4 százaléka d( Az ipari foglal gyarlakta járásol következőképpen (lásd az alábbi ti Az iparosítás a tatottság növekec lalkoztatottak szť főről 77 000 főre, vekedett. Ezzel a Sághoz viszonyíto százalékot. Az ipari foglall rásaiban a hatva gyorsabban. 1960ben az időszakb, üteme a déli járás Járás Dunaszerdal Galánta Komárom '•éva Érsekújvár Losonc Rimaszomba Rozsnyó . Terébe*