Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-03 / 122. szám, péntek

— Anyu miért kellett szegény aput minden ok nélkül összeszidni? i — Azért kislányom, mert mindjárt küldöm szőnyeget porolni és ha mérges lesz rám, nagyobb erővel csépeli a szőnyeget! Határozott fellépésű férfi lép a legelőkelőbb New York-i szálló, a Waldorf Astoria főportásához. — Kérem, legyen szíves holnap reggel hatkor ébreszteni! — Igenis uram, melyik szobában lakik? — Ott fekszem a szemközti ház előtt a flaszteron. A szerző darabját a színház Igazgatója lemondó mozdulattal adja vissza az alkotónak. — Nem tehetem kedves mester, hiába ... nem engedhetem meg, hogy az én színházamban káromkodjanak. — De hiszen ilyesmiről szó sincs a darabomban! — Tudom, Nem is a színpadon káromkodnának, hanem a nézőtéren! — Én egy ágyban alszom a kutyámmal. — De hiszen ez nagyon egészségtelen. — Tudom, de hát már megszokta és a jelek szerint egyáltalán nem árt neki. g^maMiu "—MMB— Anekdota A híres angol tudós, Rutherford egyik este bement laboratóriumába. Jóllehet az idő későre járt, tanítványainak egyike még mindig ott üldögélt, a műszerek fölé hajolva. — Mit csinál ilyen későn — kérdezte a fiatal tudóst Rutherford. — Dolgozom — hangzott a válasz. — És mit csinál nappal? — Akkor is dolgozom. — Hát korán reggel? — Reggel is dolgozom, professzor úr — bizonygatta a fiatalember a dicséret reményében. Rutherford elkomorodott és a következő kérdéssel zárta le a beszélgetést: — Mondja csak, és mikor szokott gondolkodni? Külföldi humor < Csípős bölcsességek • Többnyire azokat nevezik abnormálisnak, akik nem felelnek meg a normáknak. • Amikor bírált, mögötte állt az egész kollektíva. Némán. MESE FELNŐTTEKNEK A filozófus Kos niért m 1968. V. 3. Talákozott a Farkas a Kossal. Zdeltél? — kérdezte a Farkas, érdekel? ebédelte ml Így hát, bármep hálla&SéžžfioffiC^JČiQismeret ... szeretném, l — azWte? ember pem válogat, az éhséq mijg a\ löany jak/Ezért téged, t&tioes Báránykám,J)tfst — Ntm"égésfcn értem, mire célzói! — nú$QtÍMzke 'a Kos. -— A természetes ThségSrzet és egy szülőatya* 'a&ntosságára tett kétes célzásod méginkäpb elködösíti alapyomloiatoá homályos kifejtését. "Ügy vélem, sz&sem lehet a valóságbari.egy fiziológiai ériés és bizonyos családi kapcsolat — hogy 'úgy mondtam — túl Aara- összehasonításánál: Ha ugyarhs a fenn említeti,^azjStts&a és a szWô

'ahyaróTčonságára vyndUcoz/t^célzásohQgys'zeťOŠf^bsak irodalmi főgáz, volna, akkoF^Wtfm

i hasonló anStőgiát lehetségesnek-*arha

ý ľpégis kôte^jfTit/eftnek tartanám megje

gyez

ni, hogy ... 1 A Kos be sem jejézhette mondanivalóját... A Farkas már nádakon-berkeken túl volt. Egyszerűen elment az étvágya. (Lőrincz László fordítása) KALAUZ AZ UTASHOZ: — Az On jegye személyvonatra szól, ez pedig ex press 1 — Kérem, én ráérek, mejen lassabban! * A 130 éves hegyilakó egy napon abbahagyta a dohányzást. — Eldobtam a pipát — magyarázta, — amikor megtudtam, hogy a nikotin ártalmas az egészségre. A férfi végérvényesen összeveszett a feleségével. Bőröndjébe gyűrte a legszükségesebb ruhadarabokat és így búcsúzott az asszonyától: — Elmegyek űrhajósnak. Inkább ütközzem össze meteoritokkal és pusztuljak el valamelyik ismeretlen planétán, mintsem hogy örökösen veled civódjak. Ezzel elment, becsapta maga után az ajtót. Ám egy perc múlva visszatért: — Szerencséd van — mondta a jeleségnek. — Odakünn zuhog az eső. Hajókirándulást szervezett a ČEDOK. A hajó úszik a tengeren, ám hirtelen süllyedni kezd. Az utasok fejvesztve rohannak a mentőcsónakokhoz, azonban a kapitány harsány hangja megállítja őket: — Csak semmi pánik! Először azok szállnak a csónakokba, akik a részvételi díjra kölcsönt vettek fel a takarékból! MŰVÉSZI ERDEMEK Három andalűz festő beszélget. Mindegyik saját érdemeit dicséri. — Én — mondja az első — festményen olyan tökéletesen utánoztam a márványt, hogy a folyóba dobva nyomban elmerült. — Ügyesebb vagyok én — kiált fel a másik. — Egyik képemen oly nagyszerűen érzékeltettem Közép Afrika legforróbb tájait, hogy amint rátettem a hőmérőt, az nyomban plusz hatvan fokot mutatott . .. — Nos, eszerint én vagyok a győztes — szakítja meg a harmadik. — A múlt hónapban ugyanis egy férfit olyan élethűen festettem meg, hogy hetenként háromszor kellett borotválkoznia. TÖRTSZÁMOK Az egyik török tanftó az alábbi kérdést intézi diákjaihoz: — Mondjátok, mit szeretnétek jobban, egy sajt ötödrészét, vagy hatodrészét? » — Én a hatodrészét szeretném — teleli az egyik tanuló. — Rendben van, de ez nem a legszerencsésebb választás lenne, mert ha öt kisebb is, mint hat, az ötödrész mégis nagyobb, mint a hatodrész.. . — Én ezt tökéletesen tudom, tanító úr, de én — nem szeretem a sajtot. BORBÉLYNÁL Várakozni kell, s ezalatt ax egyik vendég szórakoztatni kívánja barátját. — Mondd ineg nekem mi az, minél nagyobb, annál kevésbé látni? — Bárhogy is töprengek, nem ludom kitalálni. — Pedig egyszerit a megoldás. ., — Mégpedig? — A sötétség . .. NAGYSZERŰ LOGIKA Az apa névnapjára készülődött, és egy hordó bort vásárolt. Mivel tudta, hogy kamasz fia dézsmálni szokta az itókát, felül, a dugónál hermetikusan lezárta a hordót. Közben a fiú születésnapját ünnepelte. Barátai akknr jöttek köszönteni, amikor a szülők nem voltak otthon. A fiú gavallér akart lenni, alul kifúrta a hordót, és a borral szorgalmasan kínálgatta barátait. Aztán bedugta a lyukat. Az apa csakhamar felfedezte a csínytevést, és fgy szólt feleségéhez: — Nézd mit csinált a fiacskád: alul kieresztette a bort! — Ugyan miért mondod ezt — replikázott a felesége — hiszen nein látod, hogy nem alul, hanem felül hiányzik? ARANYBAN, VAGY BANKJEGYBEN Egy gall mélyen álmodott. Épp Jakab apostollal beszélgetett, aki nagy csomag bankjegyet tartott a gall orra elé, miközben megkérdezte: — Szeretnél 1000 durot? — Ó, igen uram! — Bankjegyben, vagy aranyban? — Aranyban! — No jó, akkor várj egy kicsit, nyomban beváltom . . . Ebben a pillanatban felébredt a gall, és mély sóhajtással mondta: — Bárcsak a bankjegyet választottam volna... < co O < MINDENNAPI KÁVÉNK A világkereskedelemben a kávé a kőolaj után sorrendben mindjárt a második helyen áll. Az Egyesült Államok behozatali cikkeinek listáján is a második. Az Egyesült Államok 1966-ban 21 millió zsák kávét vásárolt, és 1 milliárd 250 millió dollárt fizetett a szállítóknak. A kávé több mint 30 ország gazdaságában döntő szerepet játszik, és 15 latin-amerikai ország általános kivitelének 28 százalékát és 19 afrikai ország kivitelének 24 százalékát alkotja. Brazília hagyományosan a világ legnagyobb kávétermelője volt, bár szállítmányai a világpiacon fokozatosan csökkennek: a század elején elért 80 százalékról 40 százalékra estek vissza. Ennek ellenére a kávé továbbra is a brazil gazdaság alapja, és az ország valutabevételének több mint a jelét adja. Az utóbbi években, különösen azután, hogy számos afrikai ország jelentkezett a világpiacon, idült kávé-túltermelés mutatkozik, mely húsz százalékkal haladja meg a keresletet. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kávétermelő országok maguk 15 millió zsák kávét fogyasztanak el, még így is jelentős kávéfölösleg marad raktáron. Az amerikai földművelésügyi minisztérium adatai szerint 1967 elején a világ kávékészleie 88 millió zsák volt, ebből Brazíliáé 60 millió. (Brazília másfé' évig teljesen ki tudja elégíteni valamennyi ország kávészükségletét. j Egy nemzetközi kávétermesztési szervezet azzal a felhív vassal fordult a kávétermesztő országokhoz, hogy termeszszenek más növénykultúrákat is a kávéültetvényeken. E téren Brazília már megtette az első lépéseket. Egymilliárd kávécserjét irtottak ki, s a felszabadult területet babbal és kukoricával vetették be, így lehetővé válik, hogy Brazília évente ötmillió zsákkal csökkentse kávétermelését. (Christian Science Monitor) •o co O < w O «< KÉTMILLIÁRD DOLLÁR A LEVEGŐBEN Az Egyesült Államokban a Nemzeti Elmekórtani Intézet az alkoholizmust tartja a legkevésbé tisztázott orvosi kérdésnek. john Gardner volt egészségügy-miniszter kijelentette: „Nincs nálunk még egy ilyen probléma, amelynek olyan kevés figyelmet szentelnének." Az intézet beszámolójának futólagos megvizsgálása is felderíti, miért lett egyszerre olyan komoly az alkoholizmus problémája az Egyesült Al* lantokban. Az alkoholisták 70 százaléka — legalább is külsőleg — józannak látszik. Társadalmi helyzetüknek megfelelő negyedekben, rendes szomszédok között laknak, és többékevésbé megbirkóznak mindennapi munkájukkal — állapítja meg a jelentés. Valaha könnyen felismerhetők voltak az iszákosok. Együltőben felhajtottak annyit, hogy aztán viselkedésük mindent elárult. Most, a „sugárhajtású repülőgépek korszakában" az alkoholista nem az az ember, aki „mindjárt kitárja lelkét". A jellegzetes iszákos intelligens külsejű ember, aki reggeli után nélkülözhetetlennek tartja a maga Martiny-adagját. Számítások szerint az Egyesült Államokban 80 millió ember többé-kevésbé szeszes italt fogyaszt. Négy és fél millió amerikai idült alkoholista. A rendelkezésre álló adatok szerint az amerikai iparnak évente 2 milliárd dollár kárt okoz az iszákosság. A halálos balesetek felét is alkoholmámor okozza. lUniverso) , > < BEK E PIRU LAKKAL M Amerikai pszichológusok meggyőződése, hogy pirulákkal vagy a villanykapcsoló elfordításával már ma ellenőrizhető az emberi agresszivitás. Dr. K. J. Moyer, a pittsburgi egyetem munkatársa egy agykutatási UNESGO-értekezleten kijelentette, hogy az agykutatók ma olyan helyzetben vannak, mint az atomfizikusok a negyvenes évek elején. Moyer szerint mind az emberek, mind az állatok agyában vanuak olyan „területek", amelyeknek ingerlése „jól szervezett" agresszív viselkedést idéz elő. Egy macskaagy egy részének elektromos ingerlése következtében a macska fi^ gyeimen kívül hagyta a kísérletezőt, és megtámadott egy egeret, agya más részének ingerlésekor a macska ügyet sem vetett az egérre, s rátámadt a kísérletezőre. Egy női paciens agresszív lett, amikor agyának bizonyos területét ingerelték, a villanyáram kikapcsolása után viszont megnyugodott, és bocsánatot kért viselkedéséért. Dr. Moyer kijelentette, hogy az ellenséges viselkedés a kapcsoló elfordításával változtatható. A paciens elmondotta, hogy nem érez fájdalmat, de kellemetlenül érzi magát, amikor agreszszív. Megállapították, hogy a vérben tartalmazott vegyi anyagoH ingerlik az agresszivitás agyközpontjait. Moyer szerint elsősorban a hormonokról van sző. (Ismert tény, hogy az állatok ivartslanítása csökkenti agresszivitásukat. J Egerek egy bizonyos hormonadag után megtámadták a ketrecükbe helyezett békát, viszont más hormon hatására ügyet sem vetettek rá. Ezek a hormonok nyilván úgy hatnak a?, állatokra, hogy elég valamilyen külső inger, s máris agresszívan viselkednek. A sebészet is megszüntetheti az agresszív tulajdonságokat, A vad hiúz agya egy részének eltávolítása után egészen megszelídült Több sebész hasonló kísérleteket végzett embereken. A texasi dr. Delgado állandó elektródokat plántált egy majomcsorda vezérhímjének agyába. Mihelyt a vezér támadni kezdte a többit, Delgado megnyomott egy gombot, s az állat azonnal megnyugodott és lecsillapodott. Az orvo3 később egy ketrecbe szerelte be a szerkezetet. Egy értelmes majom eltanulta a kezelését, s maga nyomta meg a gombot, valahányszor a csoportvezér dühöngeni kezdett. Hasonló kísérleteket végeztek paranoid betegekkel. Ilyen betegek később maguk szabályozhatták viselkedésüket. E műszereket bűnözőkön is kipróbálták. E kísérletekkel kapcsolatban különféle kérdések vetődtek fel. Például az is, lehet-e úgy korlátozni az emberek agresszivitását, hogy értelmi képességük ne károsodjék? Dr. Moyer egyelőre nem tud rá válaszolni. Szerinte a filozófiai, erkölcsi és szociológiai problémák még nyitott kérdések maradnak. Mint ahogy a háború fontos a tábornokok számára, ugyauúgy a „béke fiziológiája" is fontos az agykutatók számára. Lehet, hogy dr. Moyernak igaza van, amikor azt állítja, hogy az emberi agyban rejlő erőkhöz képest egészen jelentéktelennek tülik maid az atommag nukleáris hasadásának felfedezése. (Obseraer)