Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-28 / 146. szám, kedd

PRÁGAI TAVASZ 1968 Az idei, unmái uamzetközi zenei fesztivál a i'iágai Tavasz több tekintetben is Jelentős: olyan időpontban rendezik meg, amikor a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról, továbbá a prágai Nemzeti Színház alapköve letételének 100. évfordulójáról emlékezünk meg. A prágai Nemzeti Színház a cseh kultúra monumentális alkotása, amelyet a cseh nemzet, — akkortájt még nem volt szabad — a maga erőivel és eszközeiből épített. A Prágai Tavasz megrendezése továbbá szocialista társadalmunk fontos átváltozásának, a demokratizálódási folyamatnak Idejére esik. Ezek a körülmények megnyilvánulnak az Idei fesztivál megrendezésében és lefolyásában is. A fesztivá! ünnepélyes megnyitásán a prágai Károly Egyetem aulájában M. Galuška, művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter rámutatott annak jelentőségére, amit éppen most élünk át, s helyesen emlékeztetett a szlovákok nagy szerepére ls köztársaságunk kulturális mozgalmában. Mind művészi, mind társadalmi tekintetben pompázatos volt a megnyitó hangverseny. A Cseh Filharmónia Karel Anöerl vezényletével Smetana szimfonikus ciklusát, a „Hazámat" adta elő. A hangverseny nagyszámú közönsége szívélyesen üdvözölte Ludvik Svoboda köztársasági elnököt. A négy külföldi zenekar közül elsőként a budapesti Szimfónikus Zenekar érkezett meg, élén Lehel György karmesterrel. A zenekar első ízben járt Prágában (noha karmesterét jól ismerjük), s két hangversenyén bebizonyította, hogy mint kiváló együttes a legfelelősségteljesebb feladatok megoldására is képes. Műsora némileg tarka volt, ám lehetővé tette annak felmérését, hogy vendégeink miképpen tudnak megbirkózni a legkülönfélébb stílusokkal és irányzatokkal. Első hangversenyükön a modern cseh zenének hódoltak. Ervin Schulhof kettős hangversenyének kitűnő előadásával (különösen a két szólista, Lajos Attila flótás és Szabóky Márta zongorista tett ki magáért). Műsorukat Weber Oberonjának prelúdiumával kezdték, majd Bar'Jók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának nagyszerű hangverseny-tolmácsolásával tetőzték be. Ebben a mesteri műben mindkét szólista, Kovács Eszter és Faragó András, nem-' különben a zenekar és a karmester valóban felejthetetlen teljesítményt nyújtott, amit a közönség és a kritika egyaránt megfelelőképpen értékelt. A második este érdeklődésének központjában Mihály András violoncsello-hangversenye állt, amely Prágában már nem Ismeretlen (annak idején Miloš Sádlo adta elő, aki a zeneszerzővel a hangversenyteremben szívélyes üdvözletet váltott). Ezúttal Perényl Miklós, kiváló violoncsellista adta elő, és a hangverseny a violoncseílo-irodalom újabb nagy gazdagodásaként hatott. A műsor további részében Mozart, Mendelsson és Wagner müvei hangzottak fel, s a nagy siker láttán a vendégek ráadást is adtak művészetükből. A cseh. karmesteri művészek nagy reménye, a fiatal Zdenek Mácal, aki tehetségét a Prágai Szimfónikusok hangversenyén bizonyította, Bohuslav Martinü kettős hangversenyével és Albert Roussel Bacchus és Ariadne című szvittjével. Ezen a hangversenyen bemutatkozott Bruno L .Gelber, fiatal argentin zongoraművész is (az idei Prágai Tavaszon a már ismert művészeken kívül új, Prágában eddig ismeretlen nevek is szerepelnek). Gelber Beethoven Esdúr zongorahangversenyét adta elő, szólóestjén pedig a megszokott zongoraprogramot (Beethoven, Chopin), s művészetével és fellépésével rokonszenvet keltett. Sikert aratott Valentyína Kamenyikova, Prágában élő orosz zongoraművésznő is, akinek művészetében egybefonódik az orosz és cseh zongoraiskola valamennyi előnye. Szergej Rahmanyinov 1. (Fismoll), kevésbé ismert hangversenyét adta elő, sok tekintetben meglepően új módon. A Cseh Filharmóniát ezen az esten Dean Dixon néger karmester vezényelte, Mahler kiváló ismerője (1. D-dúr szimfóniáját adta elő) s nem fe)edkezett meg a modern cseh zenéről sem: előadta Pavel Boŕkovec Concerto grosso című üde művét. A hangversenyekkel egyidejűleg a Nemzeti Színházban operaciklust adnak elő, amelylyel a művészetek csarnoka dicső múltját eleveníti fel. Épp alapköve letételének 100. évfordulóján előadták, akárcsak annak idején: Smetana Dalibor című operáját, s az előadás valóban ünnepélyes keretek között folyt le. Dr. KAMIL ŠLAPÄK A kelet-szlovákiai ikonok a Nemzeti Galériában A kortól megbarnult, zsindelytedelű és -tornyú görögkeleti iatemplomok Kelet-Szlovákia •gyík jellegzetességét képezik. Faragásaik, homályos belsejükben felfénylő ikonjaik a múltat idézik. A vidék mostoha gazdasági és társadalmi viszonyai között tengődő rutén pásztorok, fuvarosok és idénymunkások a nyomasztó földi valóság közepette a túlvilág szépségéről és igazságáról álmodoztak. Áhítatos Imáik teljesítését az ikonokon ábrázolt szentek közvetítésével vélték elérni. A görög ikon sző képet jelent. A hazai XVI. és XIX. század között létrejött Ikonok egy része valŕbau bizánci hatást éreztet. Az ékes keretű, aranyos, dekoratív hátterű fatáblákon a vallásos, legendákból szőtt történeteket keltették életre a festők. Krisztus, a szentek, a próféták és apostolok alakjai szimmetrikus kompozícióban, gazdag színkezelésben, szinte mozdulatlan, merev ünnepélyességgel helyezkednek el. Plasztikusan formált testüket köntösük szelíden omló redőkkel veszik körül. A központi alakokat keretként kisebb négyszögű mezőnyökbe sűrített jelképes jelenetek fogják körül, melyek a hívők lelkiségét fejezik kl s mély érzelmi hatást váltanak kl belőlük. Egyes képek Itt-ott már a beszüremlő nyugati hatást ls jelzik. Festőik többnyire szerzetesek voltak, esetleg tehetséges falusi mesterek és gyermekeik. A gazdag és terjedelmes Ikonosztázíonok — a szentély a hívőktől elválasztó képekkel borított falak gyakran vándorfestők munkája, akik a XVI. és XVII. századi holland festők módjára specializálódtak. Volt, aki a figurákat festette, más meg a táj- vagy építészeti hátteret. Az lkonfestőszet újabb fejezetét képezik a mereven körülhatárolt egyházi előírástól nem mentesülő népi látásmódú. árnyaltabb színkultúrájű egyéni felfogású munkák. Az alakok itt már mozgalmasabbak, pátosz fűti át őket. Valóság é3 átszellemültség váltakoznak rajtuk, arcok szomorúságot, fájdalmas csodálkozást fejeznek kl. A gyermek-Jézust karján tartó Mária arcáról báj és költészet árad. Az emberi szemmel Teánk tekintő szentek a lélek érzéseit fedik fel. A központi témák: az áldőmozdulatú Krisztus, a Keresztrefeszítés drámája, a gazdag képzelettel szemléltetett „Utolsó ítélet". Ismételten találkozunk Szent György mesébe illő hősi alakjával, aki a bátorság fegyverével pusztítja el a romlást okozó sárkányt és hirdeti a jó győzelmét, a gonosz, a világosság diadalát a sötétség fölött. A kelet-szlovákiai ikonművészet nem csupán hazai vonatkozásban, de közép-európai viszonylatban Is érdekes és értékes fejezete a művészetnek. BÄRKANY JENÖNÉ • MARX SZÜLETÉSÉNEK 150. évfordulója alkalmából Lipcsében kiállítást rendeznek a művészeti főiskola hallgatóinak műveiből. A fiatalok művészeti fesztiválján Ifjú zeneszerzők müvet ls szerepelnek. • A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ két új balettet mutat be. Most tartották a premierjét A világ teremtése címmel a Jean Effel rajzsorozata alapján készült balettnek. Atomerőmű a Duna partján 1966-ban még mindössze 63 atomerőmű működött a világon 6600 megawatt összteljesítménnyel és 33 volt épülőben. Az atomenergia békés hasznosítása azonban olyan rohamléptekkel halad előre, hogy a szakértők az atomerőművek összteljesítményének megkétszereződésére számítanak a következő két-három évben. Az atomenergia hasznosítása egyre sürgetőbben kér helyet Magyarország energiagazdálkodásában ls. Az első lépést már meg ls tették a távlati fejlesztési tervet megvalósítása felé: az 1966. december 23—28. között lefolytatott kormányközi tárgyalások eredményeként a magyar és a szovjet kormány képviselői aláírták a megállapodást, amely szerint szovjet segítséggel 1975-re felépül az első magyar atomerőmű. A Szovjetunió vállalta a legfontosabb műszaki dokumentációk elkészítését, a szervezés, az építés és az üzembehelyezés munkáját, ugyanakkor hosszú lejáratú hitelt nyújtott az általa szállítandó műszaki berendezésekre. Az első magyar atomerőmű lényegében a novovoronyezsi atomerőmű mintájára épül fel. Ez az erőműtípus nagyon biztonságos, és működtetése egyszerű, kitűnően megfelel a hazai viszonyoknak. A novovoronyezsi atomerőmű 1964 óta működik és a legkülönbözőbb üzemeltetési körülmények között ls kiállta a próbát. A Lenin atomjégtörő hajón ls ilyen típusú reaktor van és a Szovjetunióban további Atomerőműveket is építenek ebből a típusból. Az erőmű a reaktor (hajtója" Az első magyar atomerőműben két atomreaktor termeli majd a hőenergiát. Egy-egy reaktorban kb. 44 tonna dúsított uránoxidot helyeznek el, és a láncreakció során felszabaduló hőt két vízkör segítségével vezetik a turbógenerátorokba. Az első vízkörben még folyadék dlakjában kering a víz, és kb. 275 C fok hőmérséklettel, 110 légköri nyomáson lép ki a reaktorból. Ilyen nagy nyomásra azért van szükség, mert 100 C fok felett a víz felforrna, ha a nyomás nem tartaná folyékony halmazállapotban s az is közismert, hogy a víz sokkal intenzívebb hűtőközeg, mint a gőz. A reaktoron átáramló víz azonban radioaktívvá válik. Ezért hőcserélő berendezés segítségével egy másik vízkör veszi át tőle a hőenergiát. Ebben a vízkörben már teljesen tiszta, szennyezésmentes víz, illetve gőz kering. A hőcserélőbe érkező másodlagos (szekunder) víz 30 atmoszférás nyomású, 230 C fokos telített LONDON ÚJ SAJTÓKÖZPONTJA Ilyen lesz a londoni Shoe Lane úton álló új sajtóközpont, amelynek építését ez év nyarán kezdik meg. Az 5 millió font sterlingbe kerülő komplexum fő épülete egy 60 méter magas kettős toronyház lesz. Az utóbbiban lesz egyebek között egy ezer személyt befogadó konferenciaterem is. készenlétben áll, hogy a legkisebb üzemzavar esetén önműködően a reaktorba zuhanjon és azonnal elfojtsa a láncreakciót. Erre azonban rendszerint nincs szükség, mert elektronikus berendezések sokasága vigyáz a reaktor működésére, s a neutronsugárzás és a hőmérséklet emelkedésének ingadozása szerint önműködően sülylyesztik vagy emelik a szabályozó rudakat. Külön elektronikus műszerek mutatják valamennyi fűtőelem hűtőfolyadékának radioaktivitását, s azonnal fény- vagy hangjelzést adnak, ha például valamelyik fűtőelem megreped. A reaktortechnika azonban ma már olyan fejlett, hogy rendszerint csak a „klasszikus" berendezésekben, a turbinákban, generátorokban vagy a villamos kapcsolókészülékekben jelentkezhetnek üzemzavarok. • Sugárvédelem Tökéletes lesz a sugárvédelem is. Minthogy sem a talajba, sem a légkörbe nem kerülhet radioaktív víz, ezért különleges berendezések szűrik, tisztítják állandóan a reaktor aktív zónáján áramló vizet. Meglepő lesz, hogy nem füstöl majd a 120 méter magas kémény, mert a radioaktív szennyezéseket és a kormot különleges tisztítóberendezések szűrik ki a távozó gázokból. A sugárvédelmi biztonságot szolgálja az atomerőmű körül az a 3 km széles övezet ls, ahol valószínűleg zavartalanul folyhat a mezőgazdasági termelés. Az első magyar atomerőmű Tolna megyében, a Duna mellett létesül. Jóllehet a beruházási költségek, mint az erőmüvek esetében általában, magasak, az ország energiaellátása szempontjából az új atomerőmű felépítése mégis kifizetődő lesz. Magyarország ugyanis közismerten szegény szén- és kőolaj-készletekben, és minthogy olcsón hasznosítható vízenergiája sincs, feltétlenül az atomenergia jelenti számára a jövő energiaforrását. Ezt az előzetes számítások is igazolják, amelyek szerint az első magyar atomerőmű körülbelül 15 százalékkal olcsóbban állít majd elő villamos energiát, mint a korszerű, hazai barnaszénnel működő hőerőművek. A szovjet tervezők már dolgoznak a reaktorok, a turbógenerátorok, az új és a kiégett fűtőelemek tárolóhelyiségeinek teljes dokumentációján. Magyar részről egyebek között a hűtővízellátás és más segédüzemi berendezések, az épületegységek és a bekötőutak tervet készülnek. Az 1975-re felépülő, első magyar 800 MW teljesítményű atomerőmű az előzetes számítások szerint a magyar villamosenergia-igények, 15—16 százalékát fedezi majd. Antibiotikum a tengerből « V. Tulcsinszkája, ukrán kutatónő a tenger élővilágát tanulmányozva, felfedezte, hogy bizonyos tengeri algák és gerinctelen állatok — például rákok — rendkívül hatásos mikrobapusztító hatóanyagot termelnek. A titokzatos anyagok a laboratóriumi analízis során nagyon hasonlónak bizonyultak az Ismert antibiotikumokhoz. A szakértők fényes jövőt Jósolnak a tengeri antibiotikumoknak, mert számos kórokozó már immúnissá vált az ismert készítményekkel szemben. A szerpuhovi óriásantenna A Moszkva melletti Szerpuhovban átadták rendeltetésének a 22 méter átmérőjű óriás rádiótávcsövet, amely különleges kialakítása révén maximálisan kihasználja a világűrből a Föld légkörébe behatoló sugárzásokat. A hatalmas parabolaantenna 1,22X1,22 méter méretű alumíniumlemezekből áll. Magát a reflektort kilenc, gyűrű alakban elrendezett lemezcsoport alkotja. A lemezek között egymilliméternyi hézagok vannak, ezek teszik lehetővé a hőhatásra bekövetkező deformálódás kiegyenlítését. Valamenynyl lemez külön-külön szabályozható, így az eszményi felülettől a tényleges antennafelület mindössze egy milliméterrel térhet el. A megfigyeléseket a nyolc milliméteres hullámhosszon végzik, ez a földfelszínt elérő rádiósugárzás alsó határa. Hegység a jég alatt Szovjet geofizikusok eltemetett hegyrendszerre bukkantak a hatodik kontinensen, a Maud királynő földjön, az Antarktisz vastag jégtakarója alatt. A hegylánc csúcsai 500—1500 méter tengerszint feletti magasságba emelkednek. A Maud királynő földjének ezt a részét 1800—3000 méter vastagságú jégpáncél borítja. gőzként távozik, a turbógenerátorokban leadja energiáját, majd egy kondenzáló berendezésben lecsapódik és Ismét visszakerül, a hőcserélőbe. • Az aktív zóna A reaktorban körülbelül 30 ezer vékony cirkóniumcső nyúlik be. Ezek dúsított uránoxiddal töltve alkotják az ún. aktív zónát, ahol a láncreakció lejátszódik. (Aktív zóna alatt az atomreaktornak azt a részét értjük, ahol a tényleges maghasadások végbemennek. Itt a legerősebb a neutronsugárzás, ezért különleges neutronelnyelő és visszaverő anyagokkal szigetelik el a környezettől.) A cirkóniumcsöveket hatszögletű kazetták fogják össze. A méhsejt alakú blokkok három méter átmérőjű körben helyezkednek el. Mindez azonban még csak a reaktor működő „magja". Az egész berendezést kb. 12 méter magas, 200 tonna súlyú acéltartály veszi körül. Az első hőcserélő körben roppant nagy tisztaságú víz kering, a hagyományos gőztermelő kazánok vizénél csaknem százszor kevesebb ásványi és szenynyező anyagot tartalmaz. Ugyanakkor a reaktor hűtővize a moderátor szerepét is betölti, vagyis a maghasadás során keletkező, csaknem 10 000 km/ mp sebességű neutronokat anynyira lelassítja, hogy mire átrepülve rajta eljutnak a következő cirkóniumcső uránbetétjéhez, éppen a kívánt, kb. 2000 km/mp-es sebességgel hasítják el az U 235-ös atommagokat. A láncreakciót azonban mindenképpen szabályozni kell, mert a kritikus mennyiségnél sokkal több urán van együtt a reaktorban. (Kritikus mennyiség az a legkisebb mennyiségű nukleáris hasadó anyag, amelyben még végbemehet a láncreakció.) Mégsem következhet be robbanás, mert a reaktor uránrúdjal közé 31 szabályozó rúd nyúlik be. Ezek elnyelik a felesleges neutronokat és így nem engedik „megszaladni" a láncreakciót: Ezen kívül hat Intenzív neutronelnyelő rúd is 1968. V. 26.