Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-26 / 144. szám, vasárnap

Az V. köztársaság nehéz napjai Franciaország már második hete a világesemények előterében áll. A gaulle-ista rendszer legújabb belpolitikai válsága akkor kezdődött, amikor a főiskolások közoktatási reformot és szociális körülményeik megjavítását követelve megmozdultak. Noha mozgalmukban anarchista erők is szóhoz jutottak, a kommunisták és az öntudatos tömegek elhatárolták magukat az anarchista, maoista, ultrabalos nézetektől, de teljes súlyukkal támogatták a diákok mozgalmát. Az egyetemi városokban kitört diákzavargások szinte jelt adtak országos tömegmegmozdulásra. A francia dolgozók, akik a múltban annyiszor adtak kifejezést tömegtüntetésekkel, sorozatos sztrájkokkal elégedetlenségüknek, most országos mozgalomban összefogva és élére állva erőteljesen követelik jogos szociális követeléseik mindmáig halogatott teljesítését. 0 Az érem két oldala A világeseményekről a napi sajtóból tájékozódó olvasó kissé meglepődik: miért robbant ki hirtelen ösztönös erővel a francia politikai válság, amely a tíz éve fennálló V. köztársa ságot most bukással fenyegeti? HJSZ az utóbbi időben sokat méltattuk a tábornokelnök pockai realitását, a szocialista •szágok irányában folytatott közeledési politikáját, amely egyebek között országaink szorosabb tudományos, műszaki és kulturális együttműködésében is megmutatkozott, az elnök Jó zan állásfoglalását a vietnami háború kérdésében stb. Igen, ezek de Gaulle politikájának erős oldalai voltak, mondhatnánk olyan külpolitikát kezdett, amelyet kisebb fenntartásokkal a kommunisták Is támogattak. De Gaulle külpolitikai jelszava: „Európa az európaiaké" szembefordulást jelentett az amerikai Imperializmus világuralmával, s ez vitathatatlan pozitívum volt. Ezzel magyarázható a francia kormánynak az a vehemenciája is, amellyel a brit koriiány Washingtont támogató uszálypolitikája miatt több Ízben megakadályozta Anglia feivételét az Európai Közös Piacba. A nemzeti szuverenitás tetszetős jelszava mögött azonban kétségtelenül a tábornokelnök nagyhatalmi ambíciói lappangtak. Franciaország mint atomhatalom is európai vezető szerepre törekedett. A nemzett nagyság, a vezető hatalmi szerep kivívása azonban nem olcsó. Anyagi áldozatokat követelt. S mivel de Gaulle gazdaságpolitikája a nemzeti nagyiparnak mint a nagyhatalmi politika gazdasági alapjának megteremtésére és erősítésére irányult,-ennek visszahatását feltétlenül meg kellett éreznie a kisiparnak, meg kellett síni/lente a tömegeknek. A személyi hatalom rendszerének nagyzó politikája elhanyagolta a dolgozók társcdalmi érdekei1 elmaradtak a szükséges társadalmi rejorn.ok, nőttön nőtt a feszültség, ml] heves formában k'iiezödtek az ellentétek. © Hol szorít a csizma? A francia felsőoktatási rendszer a kormányzat szűkmarkúsága miatt nagyon elmaradt a legutóbbi húsz év tudományos és műszaki vívmányaiból eredő követelmények mögött, a diákok szociális helyzete is sürgős orvoslásra várt. A kis magánvállalkozók áldozatul estek a kormány nagyipart támogató politikájának, s megkárosodnak a paraszttömegek is, mert az ország közös piaci tagsága nem biztosltja termékeik tisztességes értékesítését. Franciaország nemzetgazdasága a gaulle-ista személyi hatalom tlz éve alatt 50 százalékos gyarapodást ért el, de a lakosság életszínvonala nem változott. Félmillió teljes munkanélkülit tartanak nyilván. Fiatalok nehezen jutnak munkához. A diákszállásokon az ínternátusi költségek 75 százalékkal emelkedtek, a viteldíjak 12 százalékkal, vi szont az ösztöndíjakat csak tíz százalékkal emelték. Mint az események Igazolják, a pohár csordultig telt. Az elégedetlen tömegek már nem érik be Ígéretekkel, s de Gaulle most hiába próbálkozik charmejával, teátrális szónoklataival lecsillapítani a kedélyeket. A tömegek azonnali konkrét tetteket követelnek, s követelésüknek tízmillió munkás és diák sztrájkja nyomatékot ad. A Romániából kellemetlen meglepetésre hazatérő tábornok biztos volt benne, hogy ha a Pompídou-kormány meg is bukik, ő marad. Eleinte tárcaváltoztatással gondolt könnyíteni. Még erős támasza van a jobboldalban, de már saját táborában ís differenciálódás tapasztalható, amit Písaní és Capitant miniszterek szembefordulása is bizonyít. A következő hetekben tehát de Gaulle-nak határoznia kell: vagy gyökeres változásokat eszközöl politikájában vagy rendszerének bukására számíthat. 0 Nem bíznak az ígéretekben A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága teljes súlyával szorgalmazza a sztrájkoló dolgozók követeléseit. Álláspontját Így fogalmazta meg: „Bár a nemzetgyűlés elvetette a bizalmatlansági indítványt, a Pompidou-kormány meggyöngülve került ki a parlamenti csatából. Az FKP támogatja a szakszervezeteknek azt a törekvését, hogy kivívják a dolgozók alapvető követeléseinek teljesítését az augusztust társadalombiztosítási reformtörvény hatálytalanítását, általános béremelést, munkaidő-csökkentést, a szakszervezeti fogok elismerését, a vállalati bizottságok hatáskörének bővítését, a foglalkoztatottság biztosítását, a felsőoktatási reformot. A személyt hatalom tízéves rendszerét a baloldali demokratikus egységfront népi kormányának kell felváltania." De Gaulle péntek esti hétperces beszédében szociális reformokat Ígért, melyeknek tervezetét júniusban népszavazásra kívánja előterjeszteni. Ha a vá lasztők igent mondanak neki, úgy felhatalmazva érzi magát a reformok végrehajtására, ha pedig nemmel válaszolnak, lemond. A tömegek teátrális megnyilatkozásként fogadták az elnök szavalt, s a zavargások tovább tartanak. Az anarchisták is hallatnak magukról, bár az öntudatos dolgozók továbbra is elhatárolják magukat tőlük. A francia helyzet eléggé súlyos. Találóan Jellemzi a milánói Corriere della Sera: „De Gaulle egy parlamenti csatában győzött, de a háborút nem nyerte meg. Második csata vár rá: tízmillió ember sztrájkol, azaz minden három bérmunkás közül kettő, s isién tudja, milyen hosszú időre tudják megállítani a gazdasági életet, ha a tábornok határozottan nem szánja rá magát belpolitikája megváltoztatására. LŐRINCZ LÁSZLÓ További harcok Haitiban? HÉTFŐN ÖSSZEÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS Santo Domingo — A szomszédos Dominikai Köztársaság fővárosában élő haiti emigránsok köréből érkezett jelentések szerint Haitiban tovább tartanak a harcok Duvalier diktátorelnök egységei és az inváziót megkísérelt csapatok között. E források szerint nem igaz, hogy Duvaliernek sikerült szétvernie a jól kiképzett, európai ős haiti emigránsokból A népszavazás nem old meg semmit (Folytatás az 1. oldalról.) lam — mondotta —, és ennek érdekében hozzákezd az olyan tárgyalásokhoz, amelyek ezt a megoldást megkönnyíthetik. Politikai megfigyelők véleménye szerint de Gaulle elnök nagy érdeklődéssel várt és eddigi legrövidebb (hétperces) beszéde nem oszlatta szét azokat a viharfelhőket, amelyek Franciaország politikájának egén egyre sűrűbben tornyosulnak. Tegnap, az elnök beszéde utáal napon folytatódott az általános sztrájk, annak ellenére, hogy a kormány újabb ígéretet tett a lakosság legelemibb szükségleteinek kielégítésére. Szakértők szerint hétfőre Párizsban teljesen megbénul a forgalom, mivel a benzinkutak kiapadóban vannak. A kormány tegnap sürgős tárgyalásokba kezdett egyes munkaadókkal a jelenlegi tízmilliónyi Sztrájkoló száma növekedésének megakadályozása érdekében. Tegnapra virradó éjjel a rendőrség több ízben összecsapott a tüntetőkkel, és Párizs különböző negyedeiben gránátok robbantak. 4 lelentések 500 sebesültről számolnak be. Közülük egy belehalt sérüléseibe. Pompidou mi niszterelnök betiltott mindenféle gyülekezést, hogy elejét vegye a sztrájk továbbterjelé sének. Folytatódtak a diákzavargások Párizs Quartier Latin ne gyedeiben is. A Seine mindkét partján óriási diáktömeg gyűlt össze, amely összecsapott a rendőrséggel. Párizs szombaton reggel polgárháborús pusztítás nyomait mutatta — írja az AFP hírügynökség. A párizsi fiatalember és a lyoni rendőr haláláról szóló hírek még inkább lehangolják a párizsiakat. Az embe rek csoportokba verődve, szomorúan szemlélik a kidöníött fákat, a kiégett autőroncsokat. A leglesújtóbb képet azonban a diákok városrésze, a Quartlor Latin nyújtja. Szent Mihály útján még mindig a levegőben terjeng a könnyfakasztó gáz csípős szaga. Állnak még a barikádok a mellékutcákban, és a legkülönfélébb hulladékok hevernek szanaszét. Igen nagy nehézségeket okoz a lakosság élelmezése és a sebesültek gondozása. A Sorbonne egyetemen kenyeret és más élelmicikket osztogatnak. Több helyen véradó-állomásokat létesítettek, és ezek előtt hosszú sorokban állnak az önkéntes véradók. A kommunisták és a baloldaliak nyilatkozata Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára kije lentette: népszavazással nem lehet megoldani a mostani problémákat. A dolgozók milliói sztrájkolnak és az egész nép valódi változást akar. A sztrájkoló milliók most mindenekelőtt legfontosabb követeléseik gyors kielégítését várják. Politikai téren azonban sokkal inkább, mint valaha, a hatalom kérdése vetődik fel. A gaulleista rendszer felett eljárt az idő, távoznia kell. Az FKP főtitkára szót emelt azok ellen, akik most struktu rális reform követelésével és baloldali frázisokkal el akarják ködösíteni a dolgozók valódi követeléseit. Igazi strukturális reformok megvalósítása csak úgy lehetséges — mondotta —, ha véget vetnek a monopóllu mok uralmának, a gaulle-ista rendszernek és helyette népi kormányt alakítanak, amely a nép akaratára támaszkodik. A Francia Kommunista Párt kész részt venni egy ilyen kormányban, és szüntelenül javasolja a többi baloldali pártnak és szervezetnek, hogy jussanak megállapodásra e közös program alapján. Nem a Francia Kommunista Párt hibája, hogy ez még nem valósult meg — hangoztatta Waldeck Rochet. Francois Mttterrand, a Demokrata-Szoclalista Baloldali Szövetség elnöke kijelentette: a szövetség elutasítja a népszavazást. Elfogadhatatlannak tekinti, hogy amikor a nép dialógust követel, de Gaulle tábornok népszavazást akar rákényszeríteni. Tíz esztendeje tartó ellenőrzés nélküli hatalom és rendeletekkel való kormányzás, kétheti zűrzavar és tehetetlenség után az államfő nem lát más kiutat, mint hogy hatalmának növelését kéri. A szakszervezetek kivétel nélkül csalódással és elutasítóan fogadták az elnök beszédét. Georges Ségní, a CGT főtitkára kijelentette: a dolgozók nem népszavazást, hanem jobb élet- és munkakörülményeket akarnak. Nem felejtették el, hogy 1967 augusztusában de Gaulle Irta alá az antiszociális rendeleteket. Az elnök akkor tette volna a legjobb szolgálatot, ha most bejelanti .ezeknek a rendeleteknek a visszavonását. A hazai és külföldi sajtó egyaránt nagy teret szentel de Gaulle elnök pénteki beszédének. A kormányhoz közel álló lapok Igyekeznek védelmükbe venni a tábornokot, viszont a kommunista és a többi baloldali lap elutasítja az elnök taktikázó magatartását. Az angol Guardian szerint de Gaulle beszéde nem volt meggyőző. A Daily Telegraph hangsúlyozza, hogy a sztrájkolók többet vártak az édes szavaknál. A nyugatnémet és belga sajtó egyaránt kiemeli, hogy az elnök beszéde nem oszlatta el a francia dolgozók kételyeit. (ČSTK — MTI) A szovjet határőrség jubileuma Moszkva — ötven évvel ezelőtt, 1918. május 28-án írta alá Lenin a szovjet határvédelem megalakításáról szóló dekrétumot. A jubileummal kapcsolatban Grigorij Zabolotnij altábornagy a határőrség politikai csoportfőnöke nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. A szovjet határvédelem technikai, műszaki és harci felkészültségben nagy utat tett meg 1918 óta, amikor a határőrök bizony nagyon nehéz körülmények között, kezdetleges felszereléssel küzdöttek az akkor egymás után Ismétlődő fegyveres határsértésekkel szemben. Azóta minden megváltozott. A hitleri fasiszták ellen vívott harcban megedződött határőrség, és a legkorszerűbb tech nikával látja el feladatát — a szovjet haza védelmét. Az altábornagy elismeréssel szólt azokról az önkéntesekről és fiatalokról, akik értékes segítséget nyújtanak a 67 000 kilométer hosszú szovjet határ védőinek. (MTI) álló csatiatokat A partizánok állítólag eddig 12 kormánykatonát öltek meg. Saját veszteségük három halott és hat sebesült. A haiti kormány kérésére hétfőre összehívták a Biztonsági Tanácsot, hogy foglalkozzék a Haiti ellen állítólag külföldről szervezett fegyveres és ellenséges akciókkal. (ČSTK) Dr. Lumír Soukup professzor, a glasgowi egyetem szlavistája, aki }an Masaryk magántitkára volt, fontos bizonyítékot nyújtott át a tragédia körülményeit kivizsgáló dr. Jirf Kotláinak. (ČSTK — UPI felv.) Amerikai nyilatkozat a kelet-nyugati kereskedelemről Washington — Róbert McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője válaszolt azokra a vádaskodásokra, hogy Rusk külügyminiszter akadályokat gördít a Kelet és Nyugat közti kereskedelem fejlesztése elé. Rusk ugyanis síkra szállt amellett, hogy valamennyi kelet-európai ország és a Szovjetunió számára biztosítsák a legnagyobb kereskedelmi előnyöket. Eddig ugyanis a szocialista országok közül csak Jugoszláviát és Lengyelországot mentesítették a magas behozatali vám alól. Paul Findley, a képviselőház tagja a kongresszusban javaslatot terjesztett elő, hogy az említett kedvezményes behozatali vámtarifát terjesszék ki Csehszlovákiára és Romániára is. A külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy e kérdésben a végleges döntés Johnson elnökre tartozik. (ČSTK) KORSZER0 RAKÉTAVETŐK A SZOVJET PARTVÉDŐ ORNASZADON (TASZSZ felv-J SZOVJET hadihajók érkeztek néhány napos baráti látogatásra Pakisztánba. Előzőleg Irak és India kikötőiben horgonyoztak ALEKSZANDER SZOLDATOV, a Szovjetunió új kubai nagykövete átadta megbízólevelét dr. Osvaldo Dorticos köztársasági elnöknek. CHILEBEN mintegy 3000 diák pénteken este elfoglalta a főváros egyetemét, és felhívta a rendőrséget, hogy ne próbáljon beleavatkozni. A diákok az egyetem tervezett átszervezése ellen tiltakoznak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK munkaügyi minisztériuma pénteken felhívást intézett öt amerikai céghez, amelyben figyelmezteti őket, hogy ne alkalmazzanak faji megkülönböztetést a munkások felvétele során, mert elveszthetik megrendeléseiket. TŐRÖK sajtójelentések szerint a ciprusi görögök és törökök képviselőinek tárgyalásai rövid időn belül Bejrútban vagy Londonban megkezdődnek. A BERLINER ZEITUNG című NDK-beli lap bírálja Jaroslav Kraust, a Rudé právo szerkesztőjét, az „Eulenspiegel" szatirikus folyóirat csehszlovákellenes címképével kapcsolatos cikke miatt A lap azt állítja, hogy a karikatúra nem csehszlovákellenes célzatú, hanem a bonni revansisták politikájára akar rámutatnL Az említett cikket lapunk szerdal számában mt is közöltük. BUTEFLIKA algériai külügyminiszter hazánk algériai nagykövetével folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy Algéria nagy szimpátiával követi a Csehszlovákiában folyamatban levő demokratizálódási folyamatot A WALESI Cardiffban bomba robbant az egyik kormányépületben, amely megrongálódott November óta ez a harmadik hasonlő jellegű merénylet, amelyet valószínűleg a walesi szélsőséges nacionalisták kö* vettek sL