Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-26 / 144. szám, vasárnap

Az V. köztársaság nehéz napjai Franciaország már második hete a világesemények előteré­ben áll. A gaulle-ista rendszer legújabb belpolitikai válsága akkor kezdődött, amikor a fő­iskolások közoktatási reformot és szociális körülményeik meg­javítását követelve megmozdul­tak. Noha mozgalmukban anar­chista erők is szóhoz jutottak, a kommunisták és az öntudatos tömegek elhatárolták magukat az anarchista, maoista, ultraba­los nézetektől, de teljes súlyuk­kal támogatták a diákok moz­galmát. Az egyetemi városok­ban kitört diákzavargások szin­te jelt adtak országos tömeg­megmozdulásra. A francia dol­gozók, akik a múltban annyi­szor adtak kifejezést tömegtün­tetésekkel, sorozatos sztrájkok­kal elégedetlenségüknek, most országos mozgalomban össze­fogva és élére állva erőteljesen követelik jogos szociális köve­teléseik mindmáig halogatott teljesítését. 0 Az érem két oldala A világeseményekről a napi sajtóból tájékozódó olvasó kis­sé meglepődik: miért robbant ki hirtelen ösztönös erővel a francia politikai válság, amely a tíz éve fennálló V. köztársa ságot most bukással fenyegeti? HJSZ az utóbbi időben sokat méltattuk a tábornokelnök po­ckai realitását, a szocialista •szágok irányában folytatott közeledési politikáját, amely egyebek között országaink szo­rosabb tudományos, műszaki és kulturális együttműködésében is megmutatkozott, az elnök Jó zan állásfoglalását a vietnami háború kérdésében stb. Igen, ezek de Gaulle politikájának erős oldalai voltak, mondhat­nánk olyan külpolitikát kez­dett, amelyet kisebb fenntartá­sokkal a kommunisták Is támo­gattak. De Gaulle külpolitikai jelszava: „Európa az európaia­ké" szembefordulást jelentett az amerikai Imperializmus vi­láguralmával, s ez vitathatatlan pozitívum volt. Ezzel magya­rázható a francia kormánynak az a vehemenciája is, amellyel a brit koriiány Washingtont tá­mogató uszálypolitikája miatt több Ízben megakadályozta Anglia feivételét az Európai Közös Piacba. A nemzeti szu­verenitás tetszetős jelszava mö­gött azonban kétségtelenül a tábornokelnök nagyhatalmi ambíciói lappangtak. Francia­ország mint atomhatalom is eu­rópai vezető szerepre töreke­dett. A nemzett nagyság, a vezető hatalmi szerep kivívása azon­ban nem olcsó. Anyagi áldoza­tokat követelt. S mivel de Gaulle gazdaságpolitikája a nemzeti nagyiparnak mint a nagyhatal­mi politika gazdasági alapjá­nak megteremtésére és erősíté­sére irányult,-ennek visszahatá­sát feltétlenül meg kellett érez­nie a kisiparnak, meg kellett síni/lente a tömegeknek. A sze­mélyi hatalom rendszerének nagyzó politikája elhanyagolta a dolgozók társcdalmi érdekei1 elmaradtak a szükséges társa­dalmi rejorn.ok, nőttön nőtt a feszültség, ml] heves formában k'iiezödtek az ellentétek. © Hol szorít a csizma? A francia felsőoktatási rend­szer a kormányzat szűkmarkú­sága miatt nagyon elmaradt a legutóbbi húsz év tudományos és műszaki vívmányaiból eredő követelmények mögött, a diá­kok szociális helyzete is sürgős orvoslásra várt. A kis magán­vállalkozók áldozatul estek a kormány nagyipart támogató politikájának, s megkárosodnak a paraszttömegek is, mert az ország közös piaci tagsága nem biztosltja termékeik tisztessé­ges értékesítését. Franciaország nemzetgazdasága a gaulle-ista személyi hatalom tlz éve alatt 50 százalékos gyarapodást ért el, de a lakosság életszínvona­la nem változott. Félmillió tel­jes munkanélkülit tartanak nyilván. Fiatalok nehezen jut­nak munkához. A diákszálláso­kon az ínternátusi költségek 75 százalékkal emelkedtek, a viteldíjak 12 százalékkal, vi szont az ösztöndíjakat csak tíz százalékkal emelték. Mint az események Igazolják, a pohár csordultig telt. Az elé­gedetlen tömegek már nem érik be Ígéretekkel, s de Gaulle most hiába próbálkozik charme­jával, teátrális szónoklataival lecsillapítani a kedélyeket. A tömegek azonnali konkrét tet­teket követelnek, s követelé­süknek tízmillió munkás és diák sztrájkja nyomatékot ad. A Romániából kellemetlen meglepetésre hazatérő tábornok biztos volt benne, hogy ha a Pompídou-kormány meg is bu­kik, ő marad. Eleinte tárcavál­toztatással gondolt könnyíteni. Még erős támasza van a jobb­oldalban, de már saját táborá­ban ís differenciálódás tapasz­talható, amit Písaní és Capitant miniszterek szembefordulása is bizonyít. A következő hetekben tehát de Gaulle-nak határoznia kell: vagy gyökeres változáso­kat eszközöl politikájában vagy rendszerének bukására számít­hat. 0 Nem bíznak az ígéretekben A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága teljes sú­lyával szorgalmazza a sztrájko­ló dolgozók követeléseit. Állás­pontját Így fogalmazta meg: „Bár a nemzetgyűlés elvetette a bizalmatlansági indítványt, a Pompidou-kormány meggyön­gülve került ki a parlamenti csatából. Az FKP támogatja a szakszervezeteknek azt a törek­vését, hogy kivívják a dolgozók alapvető követeléseinek teljesí­tését az augusztust társada­lombiztosítási reformtörvény hatálytalanítását, általános bér­emelést, munkaidő-csökkentést, a szakszervezeti fogok elisme­rését, a vállalati bizottságok hatáskörének bővítését, a fog­lalkoztatottság biztosítását, a felsőoktatási reformot. A sze­mélyt hatalom tízéves rendsze­rét a baloldali demokratikus egységfront népi kormányának kell felváltania." De Gaulle péntek esti hétper­ces beszédében szociális refor­mokat Ígért, melyeknek terve­zetét júniusban népszavazásra kívánja előterjeszteni. Ha a vá lasztők igent mondanak neki, úgy felhatalmazva érzi magát a reformok végrehajtására, ha pedig nemmel válaszolnak, le­mond. A tömegek teátrális meg­nyilatkozásként fogadták az el­nök szavalt, s a zavargások to­vább tartanak. Az anarchisták is hallatnak magukról, bár az öntudatos dolgozók továbbra is elhatárolják magukat tőlük. A francia helyzet eléggé sú­lyos. Találóan Jellemzi a mi­lánói Corriere della Sera: „De Gaulle egy parlamenti csa­tában győzött, de a háborút nem nyerte meg. Második csata vár rá: tízmillió ember sztráj­kol, azaz minden három bér­munkás közül kettő, s isién tudja, milyen hosszú időre tud­ják megállítani a gazdasági éle­tet, ha a tábornok határozottan nem szánja rá magát belpoli­tikája megváltoztatására. LŐRINCZ LÁSZLÓ További harcok Haitiban? HÉTFŐN ÖSSZEÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS Santo Domingo — A szom­szédos Dominikai Köztársaság fővárosában élő haiti emigrán­sok köréből érkezett jelentések szerint Haitiban tovább tarta­nak a harcok Duvalier diktá­torelnök egységei és az invá­ziót megkísérelt csapatok kö­zött. E források szerint nem igaz, hogy Duvaliernek sikerült szétvernie a jól kiképzett, eu­rópai ős haiti emigránsokból A népszavazás nem old meg semmit (Folytatás az 1. oldalról.) lam — mondotta —, és ennek érdekében hozzákezd az olyan tárgyalásokhoz, amelyek ezt a megoldást megkönnyíthetik. Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint de Gaulle elnök nagy érdeklődéssel várt és ed­digi legrövidebb (hétperces) be­széde nem oszlatta szét azokat a viharfelhőket, amelyek Fran­ciaország politikájának egén egyre sűrűbben tornyosulnak. Tegnap, az elnök beszéde utáal napon folytatódott az általános sztrájk, annak ellenére, hogy a kormány újabb ígéretet tett a lakosság legelemibb szükségle­teinek kielégítésére. Szakértők szerint hétfőre Párizsban telje­sen megbénul a forgalom, mi­vel a benzinkutak kiapadóban vannak. A kormány tegnap sür­gős tárgyalásokba kezdett egyes munkaadókkal a jelenle­gi tízmilliónyi Sztrájkoló szá­ma növekedésének megakadá­lyozása érdekében. Tegnapra virradó éjjel a rendőrség több ízben összecsapott a tüntetők­kel, és Párizs különböző negye­deiben gránátok robbantak. 4 lelentések 500 sebesültről szá­molnak be. Közülük egy bele­halt sérüléseibe. Pompidou mi niszterelnök betiltott minden­féle gyülekezést, hogy elejét vegye a sztrájk továbbterjelé sének. Folytatódtak a diákzavargá­sok Párizs Quartier Latin ne gyedeiben is. A Seine mindkét partján óriási diáktömeg gyűlt össze, amely összecsapott a rendőrséggel. Párizs szombaton reggel pol­gárháborús pusztítás nyomait mutatta — írja az AFP hírügy­nökség. A párizsi fiatalember és a lyoni rendőr haláláról szóló hírek még inkább lehan­golják a párizsiakat. Az embe rek csoportokba verődve, szo­morúan szemlélik a kidöníött fákat, a kiégett autőroncsokat. A leglesújtóbb képet azonban a diákok városrésze, a Quartlor Latin nyújtja. Szent Mihály út­ján még mindig a levegőben terjeng a könnyfakasztó gáz csípős szaga. Állnak még a ba­rikádok a mellékutcákban, és a legkülönfélébb hulladékok hevernek szanaszét. Igen nagy nehézségeket okoz a lakosság élelmezése és a sebesültek gon­dozása. A Sorbonne egyetemen kenyeret és más élelmicikket osztogatnak. Több helyen vér­adó-állomásokat létesítettek, és ezek előtt hosszú sorokban áll­nak az önkéntes véradók. A kommunisták és a baloldaliak nyilatkozata Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára kije lentette: népszavazással nem lehet megoldani a mostani problémákat. A dolgozók mil­liói sztrájkolnak és az egész nép valódi változást akar. A sztrájkoló milliók most minde­nekelőtt legfontosabb követelé­seik gyors kielégítését várják. Politikai téren azonban sokkal inkább, mint valaha, a hatalom kérdése vetődik fel. A gaulle­ista rendszer felett eljárt az idő, távoznia kell. Az FKP főtitkára szót emelt azok ellen, akik most struktu rális reform követelésével és baloldali frázisokkal el akarják ködösíteni a dolgozók valódi követeléseit. Igazi strukturális reformok megvalósítása csak úgy lehetséges — mondotta —, ha véget vetnek a monopóllu mok uralmának, a gaulle-ista rendszernek és helyette népi kormányt alakítanak, amely a nép akaratára támaszkodik. A Francia Kommunista Párt kész részt venni egy ilyen kormány­ban, és szüntelenül javasolja a többi baloldali pártnak és szer­vezetnek, hogy jussanak meg­állapodásra e közös program alapján. Nem a Francia Kom­munista Párt hibája, hogy ez még nem valósult meg — han­goztatta Waldeck Rochet. Francois Mttterrand, a De­mokrata-Szoclalista Baloldali Szövetség elnöke kijelentette: a szövetség elutasítja a népszava­zást. Elfogadhatatlannak tekin­ti, hogy amikor a nép dialógust követel, de Gaulle tábornok népszavazást akar rákényszerí­teni. Tíz esztendeje tartó ellen­őrzés nélküli hatalom és rende­letekkel való kormányzás, két­heti zűrzavar és tehetetlenség után az államfő nem lát más kiutat, mint hogy hatalmának növelését kéri. A szakszervezetek kivétel nélkül csalódással és elutasí­tóan fogadták az elnök beszé­dét. Georges Ségní, a CGT fő­titkára kijelentette: a dolgozók nem népszavazást, hanem jobb élet- és munkakörülményeket akarnak. Nem felejtették el, hogy 1967 augusztusában de Gaulle Irta alá az antiszo­ciális rendeleteket. Az elnök akkor tette volna a legjobb szolgálatot, ha most bejelanti .ezeknek a rendeleteknek a visszavonását. A hazai és külföldi sajtó egyaránt nagy teret szentel de Gaulle elnök pénteki beszé­dének. A kormányhoz közel ál­ló lapok Igyekeznek védelmük­be venni a tábornokot, viszont a kommunista és a többi balol­dali lap elutasítja az elnök tak­tikázó magatartását. Az angol Guardian szerint de Gaulle beszéde nem volt meggyőző. A Daily Telegraph hangsúlyozza, hogy a sztrájko­lók többet vártak az édes sza­vaknál. A nyugatnémet és bel­ga sajtó egyaránt kiemeli, hogy az elnök beszéde nem oszlatta el a francia dolgozók kételyeit. (ČSTK — MTI) A szovjet határőrség jubileuma Moszkva — ötven évvel ez­előtt, 1918. május 28-án írta alá Lenin a szovjet határvédelem megalakításáról szóló dekrétu­mot. A jubileummal kapcsolatban Grigorij Zabolotnij altábornagy a határőrség politikai csoport­főnöke nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. A szovjet határvédelem tech­nikai, műszaki és harci felké­szültségben nagy utat tett meg 1918 óta, amikor a határőrök bizony nagyon nehéz körülmé­nyek között, kezdetleges fel­szereléssel küzdöttek az akkor egymás után Ismétlődő fegyve­res határsértésekkel szemben. Azóta minden megváltozott. A hitleri fasiszták ellen vívott harcban megedződött határőr­ség, és a legkorszerűbb tech nikával látja el feladatát — a szovjet haza védelmét. Az altá­bornagy elismeréssel szólt azok­ról az önkéntesekről és fiata­lokról, akik értékes segítséget nyújtanak a 67 000 kilométer hosszú szovjet határ védőinek. (MTI) álló csatiatokat A partizánok állítólag eddig 12 kormányka­tonát öltek meg. Saját veszte­ségük három halott és hat se­besült. A haiti kormány kérésére hétfőre összehívták a Biztonsá­gi Tanácsot, hogy foglalkozzék a Haiti ellen állítólag külföld­ről szervezett fegyveres és el­lenséges akciókkal. (ČSTK) Dr. Lumír Soukup professzor, a glasgowi egyetem szlavistája, aki }an Masaryk magántitkára volt, fontos bizonyítékot nyúj­tott át a tragédia körülményeit kivizsgáló dr. Jirf Kotláinak. (ČSTK — UPI felv.) Amerikai nyilatkozat a kelet-nyugati kereskedelemről Washington — Róbert McClos­key, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője válaszolt azok­ra a vádaskodásokra, hogy Rusk külügyminiszter akadályo­kat gördít a Kelet és Nyugat közti kereskedelem fejlesztése elé. Rusk ugyanis síkra szállt amellett, hogy valamennyi ke­let-európai ország és a Szovjet­unió számára biztosítsák a leg­nagyobb kereskedelmi előnyö­ket. Eddig ugyanis a szocialis­ta országok közül csak Jugo­szláviát és Lengyelországot mentesítették a magas behoza­tali vám alól. Paul Findley, a képviselőház tagja a kongresszusban javasla­tot terjesztett elő, hogy az em­lített kedvezményes behozatali vámtarifát terjesszék ki Cseh­szlovákiára és Romániára is. A külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy e kérdésben a végleges döntés Johnson el­nökre tartozik. (ČSTK) KORSZER0 RAKÉTAVETŐK A SZOVJET PARTVÉDŐ ORNASZADON (TASZSZ felv-J SZOVJET hadihajók érkeztek néhány napos baráti látogatás­ra Pakisztánba. Előzőleg Irak és India kikötőiben horgonyoz­tak ALEKSZANDER SZOLDATOV, a Szovjetunió új kubai nagy­követe átadta megbízólevelét dr. Osvaldo Dorticos köztársa­sági elnöknek. CHILEBEN mintegy 3000 diák pénteken este elfoglalta a fő­város egyetemét, és felhívta a rendőrséget, hogy ne próbáljon beleavatkozni. A diákok az egyetem tervezett átszervezése ellen tiltakoznak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK munkaügyi minisztériuma pén­teken felhívást intézett öt ame­rikai céghez, amelyben figyel­mezteti őket, hogy ne alkal­mazzanak faji megkülönbözte­tést a munkások felvétele so­rán, mert elveszthetik megren­deléseiket. TŐRÖK sajtójelentések sze­rint a ciprusi görögök és törö­kök képviselőinek tárgyalásai rövid időn belül Bejrútban vagy Londonban megkezdőd­nek. A BERLINER ZEITUNG című NDK-beli lap bírálja Jaroslav Kraust, a Rudé právo szerkesz­tőjét, az „Eulenspiegel" szatiri­kus folyóirat csehszlovákelle­nes címképével kapcsolatos cik­ke miatt A lap azt állítja, hogy a karikatúra nem csehszlovák­ellenes célzatú, hanem a bonni revansisták politikájára akar rámutatnL Az említett cikket lapunk szerdal számában mt is közöltük. BUTEFLIKA algériai külügy­miniszter hazánk algériai nagy­követével folytatott megbeszé­lése után kijelentette, hogy Al­géria nagy szimpátiával követi a Csehszlovákiában folyamat­ban levő demokratizálódási fo­lyamatot A WALESI Cardiffban bomba robbant az egyik kormányépü­letben, amely megrongálódott November óta ez a harmadik hasonlő jellegű merénylet, amelyet valószínűleg a walesi szélsőséges nacionalisták kö* vettek sL

Next

/
Thumbnails
Contents