Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-25 / 143. szám, szombat

3 MmMU fcjAdÄAi Irány: A VIT! A HF interjúja SZÖTS PÁL­lal, a magyarországi KISZ KB nemzetközi osztályának vezetőjével • Arra kérem, tájékoztassa olvasóinkat a Kommunista Ifjúsági Szövetség jelenle­gi munkájáról és célkitű­zéseiről; azokról a kérdé­sekről, amelyek ma a leg­gyakrabban foglalkoztat­ják a magyar ifjúságot? — Élénk figyelemmel kísér­jük a Csehszlovákiában végbe­menő demokratizálódási folya­matot, különös figyelmet szen­telve a CSISZ-ben történő vál­tozásokra, hiszen ezek alapve­tő vonásaiban megszabhatják eddigi együttműködésünk to­vábbi ütját, mikéntjét. Persze, egyes szélsőséges követelések vagy jelenségek színre kerülése a csehszlovák közéletben — de az ifjúságéban is — bizonyos aggályokkal töltenek el, bízunk ellenben abban, hogy ezek tény­leg csupán vadhajtásszerű vég­letek. A mi fiataljaink, a KISZ­tagok munkáját illetően rövi­den talán annyit mondanék, hogy pillanatnyilag két fontos. Időszerű feladat sikeres elvég­zésén fáradozunk. Az egyik: a vietnami néppel való szolidari­tásunk jegyében meghirdetett nagyszabású segélyakció minél eredményesebb lezárása; a má­sik: a magyar VIT-küldöttség szófiai részvételének alapos előkészítése, illetve ottani sze­replésünk sikerének biztosítá­sa. Olyan feladatok ezek, ame­lyek körültekintő, lelkes mun­kát követelnek mind a tagság­tól, mind a vezetőségtől. Egy pillanatig sem lehet közömbös számunkra, hogy a százhúsz prszág képviseletében megjele­nő mintegy húszezer fiatal kö­zött miképpen állnak majd helyt a magyar fiatalok ... • Szólhatna bővebben a Szó­fiába utazó magyar VIT­küldöttség összetételéről? — Tavaly december óta foly­pak az előkészületek, egy erra 9 célra alakított különbizottság irányításával. A végleges dön­tés szerint összetételét tekintve Jlármastagozódású, létszámában pedig négyszáz főnyi lesz a polgár fővárosba utazó küldött­ségünk. Pontosabban: a sport­Vetélkedőkön negyven, a kultu­rális versenyeken száztíz fia­tal képviseli majd Magyaror­szágot. A legnépesebb az ún. politikai delegáció lesz, amely a nemzetközi előkészítő bizott­ság által meghirdetett szeminá­riumokon, szolidaritási tünte­téseken vesz majd részt, to­vábbá a viták során véleményt Byllväntt az ifjúságot érintő kü­lönböző nemzetközi kérdések­ben ls. Küldöttségünknek ez a része esett át a legalaposabb Válogatáson, hiszen nem csu­pán reprezentációról van Itt szó, hanem az ifjúságra világ­szerte számos vitás probléma megoldása vár, amiben — ter­mészetesen — mi is aktívan szeretnénk hallatni szavun­kat ... De hadd említsek leg­alább néhány ismert nevet a kulturális delegáció tagjai kő­iül: Szófiában lesz a világhí­rű Pécsi Balett; Péchi Ildikó színművésznő; a hatszoros VIT­dljas Rajkó-zenekar; a Sýrlus­együttes; Poór Péter; Mátrai Zsuzsa és még sokan mások ... • Mit remél a szófiai ifjúsá­gi találkozótól, és vélemé­nye szerint miben különbö­zik majd ez a VIT az elő­zőektől? — Mit remélek? Sokat.. .1 Magyar szempontból szép sike­reket a sport- és kulturális ve­télkedőkön, míg elvi-politikai téren nyílt, eredményes vitá­kat Véleményem szerint pedig az idei VIT abban különbözik majd az eddigi világifjűsági ta­lálkozóktól, hogy a múlthoz vi­szonyítva sokkal áthatóbban, lé­nyegre törőbben jut teljes ér­vényre a béke, a barátság és a szolidaritás elve. Remélem, hogy e három jelentős fogalom szóvirágszerű puffogtatása he­lyett, megkapják majd igazi ér­telmüket és súlyukat. Mí>rt ha ez sikerül — úgy gondoiom — ezzel Igaz célt ér az idei VIT iai MIKLÓSI PÉTER ui Q£ Világhírű szerelmes levelek III. Az olvasók körében a reméltnél nagyobb visszhangra ta­lált szerelmes levél sorozatunk befejezéseképpen George Sandnak, Michael de Bourges-hez Irt levelét közöljük: I IM Ne okozzon Neked l/l gondot az én szomorúsá­gom. Mély, gyógyíthatat­lan bánat ez, de van 1/ 1 erőm, hogy elviseljem és 3 Neked nincs erőd, hogy — 1 kigyógyíts belőle. Erről ^ már nem fogok többet ir­3E ni, legfeljebb csak annyit érnék el, hogy megérte­néd, mert a világ szakadékot vont közénk. A földi érdekek teljesen megváltoztattak téged, az e dolgoktól való félelem és irtózás engem is egészen más lénnyé formált. Es mégis léte­zik egy láthatatlan, ismeretlen világ, amelyben éltünk s amely­ben egyek voltunk ... Nem azért szerettelek, mert te sze­rettél engem. Más emberek jobban szerettek s én tudomást sem vettem rólukl Nem azért volt ez, mert szép szavakat mondasz a nőknek. Találkoztam más szépszavú férfiakkal, és nem hallgattam rájuk. Nem azért volt ez, mert boldogsá­got, vagy dicsőséget vártam, nem, még rokonszenvet sem. Megvetem a hamis értékeket, és amikor a tiéd lettem, tud­tam, hogy a fénysugár mindig elválaszt majd minket. Tudtam, hogy a törekvő emberek napon­ta csak egy órát szeretnek ... Szerettelek, mert tetszel ne­kem, mert nekem nem tetszhet senkt más. Olyan tulajdonsá­gokkal rendelkezel, amelyek belőlem hiányoznak. Ismerlek teljesen, mert egy lény va­gyunk. Ö, bárcsak nálam laknál, amikor betegség bénítja a lel­kedet, legalább a keblemen aludnál! Örökké éber szerel­mem kölcsönként fogadná el szerelmedet, hogy visszaadja, amint felébredsz. Nem kínozná­lak azzal, hogy emlékeztetlek: szeretned kell engem. Hagy­nám, hogy megfeledkezz róla, mert édes lenne nálam a pihe­nésed, el tudnám űzni az üres­séget, mely a zsákmányáért je­lentkezik ... Szerelmem úgy hajlik föléd, mint tűz a víz fölé, amit szeretek, s legéde­sebb álmom, amikor átadom magam a csalóka reménynek, hogy Veled fogok élni. A sze­relem gyönyöre nemcsak a láz elillanó óráiban rejlik, amelyek égbe ragadják a lelket, ott van a bizalmasság állandó és ártat­lan gyöngédségében is... ANKÉT • ANKÉT • ANKÉT • ANKÉT • ANKÉT • ÉPÍTSÜNK HIDAT! A Halló, FittalokI nemrégen közölte Nagy József, pár­kányi olvasónk vitaindító, • fiatalok és idősek manapság bizony megcsorbult viszonyával kapcsolatos írását. A beérkezett hozzászó­lásokból gyfijtöttfink egy csokorra valót, melyeket rövidítve, kiragad­va a lényeget az alábbiakban közlünk: Milyen is az lfjűság? Már ősidők óta természetes, törvényszerű je­lenség, hogy állandó harc folyik az új, a sarjadó élet és az öreg, elhaló között. Brutus talán sírva szúrta le nevelőapját — Caesart, de megtette, mert a zsarnokot, a rosszat, a fiatalság Igazságszere­tatének gátját látta benne. Az egészben az a „komikus", hogy minden Ifjú megöregszik egyszer, da addigra már elfelejti, h»gy va­laha ő ls fiatal volt, ő is szere­tett volna nagyot, újat alkotni. Ve­gyük „nagyltólencsa" alá a mai „cinikus, udvariatlan, erkölcste­len" Ifjúságot, akit leginkább a beat-őrület, a hitetlenség vádja ér. Arra viszont kevesen gondol­nak, hogy a fiatalok szeretetre, megértésre vágynak és sok eset­ben éppen ennek híján fordulnak KÉP AZ ALBUMODBA: el a felnőttektől. Ezért tömörül­nek galerikbe, és kellő Irányítás nélkül rossz útra térnek ... Kl a felelős ezért? Természetesen az irányítás ls relatív fogalom, hi­szen a rákényszerltett akarat so­sem szül jó vért... A szeretet diktálta gondoskodás ellenben szo ros kölcsönhatásban van a biza­lommal és ez bizony sok család­ban nagyon is hiányzik. A leggya­koribb hiba, hogy az Idősebbek egyszerűen nem hiszik el, hogy a fiataloknak ls vannak sajátos problémáik, lenézik, leklcslnyllk a gondjalkat és a szeretet-bizalom lánc Így egyre kopik, míg egyszer megpattan ... Ifj. Ozoginy Ernő, Tejfalu A fiatalokból, szerintem hiány­zik a hit. Szilárd erkölcsi hit vala­miben, ami példakép lehet. Ellen­kezőleg: már 12—13 éves koruk­ban gyakorta nyílik alkalmuk az ö korukban még erkölcsrontó, szá­mukra még alkalmatlan film, vagy színdarab megtekintésére. Sok esetben elkényeztetik a gyereke­ket, amiből a későbbiek során sok komoly gond keletkezik. Hányszor előfordul, hogy egy-egy tizen­négy éves lánynak a legdivatosabb cipő „kell", mert ha nem kapja meg ... Bnrkus László, Tornya Minden Idősebb ember volt egy­szer fiatal és mint olyan, az ő né­zetei sem egyeztek meg az akkor élő idősekével... Ez a nemzedé­kek fejlődésének egyik Íratlan tör­vénye. Hasonló törvényszerűség, hogy az öregek az évek múltával lassan már nem versenyképesek a fiatalokkal. S én ebben látom az öregek — fiatalok probléma gyö­kerét. Mert ha azt még hajlandók ls beismerni, hogy testnevelésben, vagy a labdarúgó pályán alulma­radnak, de a tudományos, elméleti munka terén már nem hajlandók erre. Igaz, mellettük szól a sok­éves tapasztalat, de az Ifjúságnak ls van hathatós érve: az, hogy is­kolázottságuk az őket megelőző nemzedéknél jóval magasabb szin­tű, korszerű Ismeretekre tettek szert s ez a tudat bizonyos egész­séges önérzetet kölcsönöz nekik. Nem vitás: egy kérdésben nem le­het kőt igazsági Mind a fiatalok, mind az Idősek védik hát ilyen vi­ták során a maguk Igazát, ahe­lyett, hogy az arany középutat ke­resnék. A hirtelen, becsmérlő íté­letek helyett a meggyőzés és a meggyőződés elve tegyen Igazsá­got. Természetesen minden fiatal adja meg az Idősebbeknek kijáró tlsztelBtet, mert ha nem így cse­lekszik, saját gyermekeitől kap­hatja majd azt évek múltán visz­sza ... Bók Bertalan, Bodrog • •••••••••• ••••••••••• IJ J í I l M í x ••••••••••• ••••••••••• SZESZÉLYES NYÁR (cseh) A Szigorúan ellenőrzött vona­tok című filmjéért nemrég Os­car-díjat kapott f ifi Menzel egy­csapásra olyan rendezőként ke­rült a filmszerető közönség tu­datába, mint akitől sokat vár­hatunk, akivel kapcsolatban jog­gal lehetnek nagy reményeink. Annál is inkább, mivel Menzel túlságosan fiatal ahhoz, hogy alkotói pályájának csúcsán le­hessen. Ez a nagy várakozás természetesen rendkívül meg­tisztelő és igen-igen lekötelező a tehetséges rendező számára, s . örömünkre szolgálna, ha továb­bi munkássága során nem hagy­ná figyelmen kívül. Mert ilyes­mi is előfordult már a híres rendezőkkel. Amikor most be­mutatásra kerülő filmjének, a Szeszélyes nyárnak forgatását befejezte, akkor még nem tudta, hogy előző művével Oscar-díjat nyer. Nem biztos, hogy ha tud­ta volna, akkor is Ilyen filmet alkotott volna, viszont bizo­nyos: jó, hogy ilyet alkotott. A Szeszélyes nyár megfelel a nagyra nőtt várakozásnak. Meg­felel még akkor is, ha tudjuk, hogy nemcsak Menzel érdeme, hogy kitűnő film született. A mű alapjául Vladislav Vančura egyik legkiválóbb novellája szolgált, tehát azt is mondhat­nánk, hogy a fél siker már eleve biztos volt. Igen ám, csakhogy VanCura-mű megfilmesítésére eddig mindössze egy rendező mert vállalkozni (František Vlá­čil — Marketa Lazarová), tehát Menzelnek már az is érdeme, hogy volt bátorsága a novella filmreviteléhez hozzáfogni. Ára EGY ÉV FALUN érdemét természetesen növeli, hogy nemcsak bátorsága volt hozzá, hanem tudása és tehet­sége is. A Szeszélyes nyár nagy pátosszal elmesélt humoros-Iro­nikus történetét teljes költői szépségében, valamennyi ízével együtt látjuk viszont a mozivász­non, s ennél többet várni ezúttal aligha lenne értelmes dolog. A harmincas évek tipikus vi­déki cseh kispolgárai kelnek életre a novellában is, a filra­men ls. Vančura arra töreke­dett, hogy ezeknek a kisszerű embereknek, ezeknek a lelki szegényeknek totális sivárságát rendkívül fennkölt előadásmód­ban ábrázolja, hogy lényük így még vísszatetszőbb, nevetsége­sebb legyen. Vančurának ez tö­kéletesen sikerült, és sikerült Menzelnek is, mert amit az író képes volt elmondani szavak­kal, azt a rendező láttatni tud­ja sokszínű nyelven beszélő ka­merájával. Menzel (és faromír Sofr operatőr) felvételei annyi­ra a kispolgári légkör kacagta­tó ábrázolását szolgálják, hogy ha Vančura ízes nyelvét nem is hallanánk, akkor is jól ér­tenénk, mi az, amit ez a történet tudomásunkra akar hoz­ni. De nemcsak a képek, hanem a színészi Játék is bravúrral tel­jesíti feladatát: Rudolf Hrušin­ský, Vlastimil Brodský és Fran­tišek Rehák felejthetetlen víz­melléki triumvirátust alakít, és nem jelent kisebb élményt ma­gának a rendezőnek a játéka sem (Arnoštek szerepében). Szép, intelligens film a Sze­szélyes nyár. Pompás nyári mu­latság az igényes nézőnek. (szlovák) Hálás feladatra vállalkozott Martin Ťapák és Karol L. Za­char rendező: megörökíteni a szlovák folklórt úgy, ahogy még a nem is olyan régi múlt a va­lóságban is ismerte, s ahogy a jövő már nem ismerheti. Hálás ez a feladat azért, mert a jelen és az utókor is köszönetet mond érte. Szeretni, csodálni fogják ezt a filmet, mint ahogy szeretik és csodálják a népmű­vészetet. Az Egy év falun lényegében JÓ NAPOT, SZOMSZÉD azonos Karol Plicka emlékezetes filmjével, a Daloló földdel. Amit Plicka népművészek, műkedve­lők közreműködésével alkotott, azt most Martin Tapák és Ka­rol Zachar hivatásos művészek­kel teremtette újjá. Különbség az is, hogy ez már színes film, a természet és a népviseletek csodálatos színgazdagságának hű tükörképe. Többet fölösleges is mondani róla. Aki teheti, úgyis megnézi. (lengyel) Kedves, ízes falusi humor, fordulatos cselekmény, eleven ritmus jellemzi ezt a lengyel vígjátékot. Nehéz ebben a mű­fajban újat, eredetit alkotni, de ötletesen, a választékosság igé­nyével és egy kis bátorsággal minden témát meg lehet ismé­telni. Andrzej Mularczyk forgató­könyvíró és Sylwester Checití­skt rendező nincs híjában ezek­nek a tulajdonságoknak, s film­jük ezért lett vonzó, örömet szerző, kellemesen mulattató komédia. Egy darab tipikus lengyel fa­lut láthatunk benne. Hőse két örökharagos szomszéd, akik amikor csak egy mód van rá, civakodnak és hajbakapnak. Életre-halálra menő csatát vív­nak három ujjnyi föld elszántá­sáért, a tehén tilosba tévedésé­ért, a macska elpártolásáért, egy szóért, egy tekintetért. Gyű­löletüket, keményfejüségüket gyerekeikbe ls bele akarják ne­velni, s mert ez mégsem sike­rül, kénytelenek szent békét kötni. A film humora természetesen ezúttal sem öacélú. Pirongat és gúnyol, s a túlzásokkal ls arra figyelmeztet: érdemes magunk­ra ismernünk, mert így esetleg megelőzhetjük, hogy a legköze­lebb rajtunk nevessenek, vagy „csökönyösségünknek" kárát lássuk. A film legelevenebb fi­gurája a híres Waclaw Kowal­ski alakította Pavlak szomszéd. Kowalskl szinte hihetetlen ter­mészetességgel játssza minden percben felsüléssel Ijesztő sze­repét. Jelenetről jelenetre azon a ponton van, amely a siker csúcsát jelenti, de amely a bu­kás veszélyét is magában fog­lalja. Kowalskl képességeinek és a rendező ügyességének kö­szönhető, hogy bukásra nem ke­rül sor. (szó) 1968. V. 25. Egy hangulatos jelenet az Egy év falun című szlovák filmből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents