Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-23 / 141. szám, csütörtök

Társadalmi fogyasztás és életszínvonal A žilinai Montáža termelőszövetkezet korszerűen berendezett autószervíszt nyitott. (Bakonyi felv.) Nem alszanak a Alaposan téved £s igazságtalan, aki mostanában semmittevéssel vádolja a szakszervezeteket. A felületes blrálék bizonyára nem ismerik a politikai pártoktői teljesen függetlenített, újjászervezett szakszervezeteink küldetését, melyek a dolgozók kizárólagos érdekvédelmét tartják szem előtt. Ennek keretében foglalkozik az SZKT ax Bzémek alapszervezeteibftl eddig beérkezett több mint 3000 határozattal, melyeknek mindegyike legalább 10—15 legkülönfélébb követelményt érvényesít. A határozatok puszta feldolgozása Is óriási munkát jelent. Jan Dúži, az SZKT elnökhelyet• tese a prágai sajtóértekezleten szakszervezetek elöljáróban bejelentette, hogy a szakszervezetek alapszerveinek küldöttei június 18-20 között tartják meg országos értekezletüket Prágában. Az országos tanácskoxáson több mint 1200 küldött vesx részt. Ext megelőzően május 27-én ax SZKT elnöksége és a kormány tárgyalásaira kerül sor, melyek folyamán az életminimumról, a lakáskérdésről, a szociális és nyugdíjbiztosításról és más hasonló égető prnblémákrúl lesz szó. A tárgyalások eredményeit |avas!atok formájában terjesztik majd az SZKT VII. plenáris ülése és ax alapszervezetek küldötteinek országos értekezlete elé. (km) Sok Jelentős pártdokumentum hangsúlyozza Szlovákia lakossága életszínvonalának mielőbbi kiegyenlítődését a cseh országrészek lakosságának életszínvonalával. A kiegyenlítődés szükségességére mutat rá a SZLKP Központi Bizottságának akcióprogram-tervezete is, amelyet az SZLKP KB plénuma ezen a héten vitat meg. Az akcióprogram-tervezet kilátásba helyezi, hogy a két országrész lakosságának életszínvonala alapvető vonásaiban 1980-ig kiegyenlítődik. Ez azt Jelenti, hogy a gazdasági és kulturális fejlődésnek megfelelően a lakosság életszínvonalának emelkedése Szlovákiában gyorsabb ütemű lesz, mint a cseh országrészekben, és a kiegyenlítődés mindenekelőtt az alapvető életszükségletek kielégítése tekintetében történik meg. A lakosság életszínvonala mindenekelőtt az egy főre Jutó tiszta Jövedelemtől függ, amely két részből áll: a keresetből és a társadalmi juttatásokból (iskolák, kulturális, egészségügyi és szociális berendezések, lakásgazdálkodás stb. J. A cseh Csehszlovákia Cseh országrészek Szlovákia Prág

a Azt az összeget, amellyel a kerületi vagy Járási nemzeti bizottság rendelkezik a költségvetési beruházások közvetlen 1967-ben az átlagbér növekedési üteme a szocialista szektorban (EFSZ-ek nélkül) az elmúlt három év kétszeresére növekedett. Legnagynbb emelkedés mutatkozott a 4. negyedévben, amikor ax átlagbér elérte ax 1723 koronát, és 8.9 százalékkal nagyobb volt, mint 1986 4. negyedében. országrészekben az egy lakosra eső évi kereset 1600—1900 koronával (Prágában 3800—3900 koronával) nagyobb, mint Szlovákiában. A társadalmi alapokbői származó egy főre Jutó Jövedelem a cseh országrészekben 300—400 koronával (Prágában 1700—1900 koronával) nagyobb, mint Szlovákiában. A kereseti különbségek eltávolítása úgy valósítható meg, ha több munkaalkalmat teremtünk, mindenekelőtt Szlovákia elmaradott területein. Ezzel a témával egy másik Írásomban kívánok foglalkozni. Ezért most arra akarok rámutatni, miként valósítható meg a kiegyenlítődés a társadalmi alapokból származó jövedelem tekintetében. Az Alkotmány szerint köztársaságunk minden lakosának egyforma Joga van a lakásra, művelődésre, egészségügyi és szociális ellátásra, szolgáltatások és közlekedés igénybevételére stb. E tekintetben nagyok a különbségek a kerületek és Járások között, amelyek a történelmi körülményekből ls származnak. A társadalmi fogyasztási alapból származó, egy lakosra jutó évi jövedelem (koronában) 196

1 1965 2853 3135 2947 3269 2638 2836 397

7 4574 finanszírozására és célszubvencíók nyújtására, objektív ismérvek alapján kellene meghatározni. Fő ismérvként a lakosAz átlagosnál magasabb átlagbér-növekedést mntattak kl az építőiparban (5,9 száxalék), ax állami gazdaságokban (5,9), a komunális szolgáltatásokban (7,2). A fizetésrendezés következtében az egészségügyi dnlgnzók keresete 10, az iskolaügyi dolgozóké 8,7 százalékkal emelkedett. ság szükségleteinek egyforma kielégítését kell elfogadni. Sző van itt elsősorban a lakásépítésről, Iskolák és kórházak építéséről, szociális berendezések létesítéséről, a vízvezeték és kanalizációs rendszer fejlesztéséről, útépítésről stb. E tekintetben a jelenlegi helyzet az ország egyes területei szerint nagy különbségeket árul el. E különbségeket kell alapul venni a pénzügyi eszközök elosztásában. A költségvetési eszközök elosztásánál ezért tekintetbe kell venni az állóalapok nagyságát kerületek és járások szerint. Ebből a célból felül kell vizsgálni az állóalapok műszaki és társadalmi-használati értékét koronában, egy főre számítva is. A beruházási keretet úgy kellene felosztani az egyes kerületekre és járásokra, hogy a tervezett időszakban (1980-ig) az egy lakosra jutó nem termelői állóalapok értéke minden kerületben kiegyenlítődjön. A jelenlegi időszakban mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a kerületek és járások között „az olló" ne nyíljék még jobban szét. Az új államjogi elrendezésben a szlovák nemzeti szervek fogják felállítani, jóváhagyni és megvalósítani Szlovákia költségvetését, amely a honvédelmen és külügyön kívül érinteni fog minden Szlovákiában székelő szervet és szervezetet. Véleményem szerint 1980-ig elérhető, hogy az állami költségvetésből finanszírozott állóeszközök egy lakosra számított értéke Szlovákia és a cseh országrészek között kiegyenlítődjék. Itt arról van szó, hogy az állam milyen részt vállaljon a lakásépítés, az Iskola és kórházépítés stb., finanszírozásában. Szlovákiának azonban minden esetben egy lakosra számítva többet kell kapnia az állami költségvetésből, mint a cseh országrészeknek. Kerületek és Járások szerint az összeget a Szlovák Nemzeti Tanács osztaná fel. Ügy gondolom, hogy a társadalmi fogyasztási alapból származó jövedelem kiegyenlítésének ez a módja marxista eljárás, mivel biztosítja a két nemzet és a nemzetiségek egyforma részvételét a nemzeti jövedelem felhasználásában. Alexander Belovič mérnök, az SZLKP KB dolgozója Építőanyag-ellátás 1967-ben Tavaly — 1966-hoz viszonyítva — az építőanyag-ellátás valamelyest javult. Ennek ellenére 1967ben sem elégítették ki a megrendelők, elsősorban a belkereskedelem igényeit. Ax építőanyagok hiánya kedvezőtlenül hatott ax egyéni lakásépítkezésre és a lakáskarbantartásra. Nem elégítették ki a mezőgazdaság igényeit sem (a mezőgazdaság például a megrendelt falazúanyagnak csak a 63 százalékát kapta meg). A termelők adósak maradtak a nemzeti bizottságok által irányított vállalatoknak is. Kétségtelen, hogy az építőanyagok termelését fokozni kell. Ezért már az idén 2,3 milliárd korona beruházást valósítanak meg ax építőanyag Iparban. Ex az Bssxeg 3,5-sxör nagyobb, mint az 1965. évi beruházás ebben az iparágban. Átlagb ér-alakulás a múlt évben láň. valamelyik fanatikus szlovák provokációjáról van szó." Érsekújvárról a komáromi járásba érkezett egy vasúti teherkocsi, amelyre egy huligán krétával felírta: „Magyarok a Duna mögé!" — Vasutas ismerősöm csaknem elsírta magát, egész éjjel nem alhatottl — közölte velünk, Lábszky József, marcellházai magyar nemzetiségű lakos. Igen, egyetlen ilyen uszító Jelszó is az 1946—47-es évekre emlékezteti a magyarokat, amikor, a „Forradalmi igazság" légkörében kopaszra nyírták őket, amikor katonák zárták körül a falut és Csehországba Induló vagonokba rakták nemcsak a nyilasokat, hanem a magyar kommunistákat ls, akik közül sokan talán éppen akkor tértek vissza koncentrációs táborokból. Egyetlen uszító röplap arra az idSkre emlékeztet, amikor a nyilasok a szlovákok körme alá gombostűket szúrtak, amikor kis batyuval kergették ki őket otthonaikból... Rendkívül sürgősnek tartjuk, hogy a nemzetiségi problémák nagyon következetesen, az érvényes törvények értelmében nyerjenek megoldást. Senki sem várhatja azt, hogy Dubček leplezze le a röplap szerzőjét, hogy Dubček oldja meg az apró-cseprő helyi problémák ezreit. Lehetetlennek tartjuk azonban azt ls, hogy a helyi jellegű provokációk és garázdálkodások mételye tovább is mérgezze a légkört, és elkedvtelenftse az embereket. A kiutat abban látjuk, hogy az illetékes szerveket rá kell kényj szerítenünk a szeriózis munkára. Ha akad bújtogató, aki I. uszítő röplapokat sokszoroz, kényszeríteni kell a rendőrséget, hogy nyomozza ki a szerig zőt, hiszen ezt a múltban nem' egyszer meg is tette. Ha pedig bebizonyosodik, hogy a hisztérikus hangú, szlovákellenes röplapot magyar vagy szlovák tanító írta, a szerzőnek tekintet nélkül a nemzetiségére — repülnie kelll Ha az elárusítónő más nemzetiségű vevőnek nem hajlandó ritkán kapható árut eladni, jóllehet a pult alatt dugdossa, — repülnie kell! Nem azért, mert más nemzetiségű, hanem azért, mert szolgálati kötelessége ellen vétett, s az ilyen dolgozó elbocsátása nem Dubček sem pedig a járási pártbizottság dolga, hanem a Kereskedelmi Szervezet igazgatójáé, akit erre kényszeríteni lehet, és kell is. Ha a HNB vagy más intézmény funkcionáriusa nem a törvény szellemében, nem az érvényes előírások értelmében, hanem igazságtalanul, az ügyfél nemzetisége szerint dönt, — kényszeríteni kell, hogy rendesen teljesítse kötelességeit, ellenkező esetben le kell váltani stb., stb. Ügy véljük, hogy a problémáknak legalább negyedrésze már ezzel ls megoldódik. Véleményünk szerint a problémák kétharmadát az adja, tudnak-e vagy nem tudnak magyar polgártársaink szlovákul, mert ebből ered az alacsonyabbrendűség, a „Jogtalanság" érzése. És itt a bökkenő: a szlovák nyelv ismerete az oktatás színvonalától függ, ami egyaránt vonatkozik a magyar s a szlovák tannyelvű alapfokú iskolákra. Ha ugyanis magyar polgártársunk nem beszél szlovákul vagy csehül, akkor köztársaságunknak csak amolyan formális polgára. Mivel a nyelvi sorompó meggátolja a továbbtanulásban, az érdeklődése és tehetsége szerinti érvényesülésben, s lehetőségeit csupán Szlovákia kis részében tanítóskodásra vagy mezőgazdasági foglalkozásra korlátozza, — úgy tekintet nélkül a csehszlovák hazafiságot hangoztató virágos szólamokra — aligha érezheti magát nálunk otthonosan! IGAZAT kell adnunk a magyar tanítóknak abban, hogy ha a gyermek családi körben nem hall szlovák szót, sem az utcán (Szlovákia 452 községe lakosságának több mint 50 százaléka magyar) úgy a szlovák nyelv számára épp olyan idegen nyelv mint például az angol. Ha az iskolában szlovákul és oroszul tanul, úgy két Idegen nyelvet kell tanulnia. A gyermekek szlovákul általában tűrhetően beszélnek, de oroszul alig valamit. Ezért sürgősnek tartjuk, hogy a magyar tannyelvű általános kilencéves iskolákon meg kell szüntetni az orosz nyelvet mint kötelező tantárgyat, s a gyermekek az így megtakarított órákon szlovákul társaloghatnának. Ez és egyéb intézkedések ugyanis mindenképpen kedvezően befolyásolhatnák a gyermekek jövőjét. A CSEMADOK ugyancsak segíthetne abban, hogy a magyar gyermekek tökéletesítsék szlovák nyelvismeretüket. Esetleg nyomást gyakorolhatna oly értelemben, hogy a magyar gyermekek szünidőben szlovák környezetben táborozzanak. A legsarkalatosabb azonban a tanítóság problémája. A pedagógiai iskola Jóval több magyar tanítót indít pályájukra mint amennyire a magyar iskoláknak szükségük van. Ezért lehetséges, hogy nem szlovák tanító oktatja magyar iskolákon a szlovák nyelvet, sőt az is előfordul, hogy magyar tanítók oktatják egyes szlovák iskolákon a szlovák nyelvet és más tantárgyakat is. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a Matica lévai tagjai következetesen követelik: a szlovák iskolákon oktassanak kizárólag szlovák tanítók! Ámde a szlovák iskolákon oktató magyar tanítók nem végeznek önkéntes társadalmi munkát, tehát nem lehet őket elbocsátani. Ellenkezőleg, az oktatásügy továbbra is felvesz magyar tanítókat, mivel délen kevés a szlovák tanító. Körükben ugyanis rendkívül nagy a munkaerő-vándorlás _ észak felé A CSEMADOK járási bizottságain ezzel kapcsolatban ilyen ellenvetések hangzottak el: „Mi nem tehetünk a szlovák nyelv oktatásának alacsony színvonaláért! Iskoláinkat szlovák állami szervek irányítják. Arról nem is beszélve, hogy a magyar tanítóknak a csehszlovák állam ad diplomát és teszi lehetővé, hogy államvizsgát tegyenek szlovák nyelvből. Helyezzék hatáskörükbe a magyar Iskolákat — és akkor felelősséget vállalhatunk a magyar gyermekek szlovák nyelvismeretéérti" Magyar barátaink fején találták a szöget. Ha a magyar iskolások nem tudnak szlovákul, ez a ml hibánk is, nemtörődömségünk, türelmességünk, közömbösségünk következménye. Ogy véljük, hogy a Matica slovenská klubjai, de elsősorban az oktatásügyi illetékesek e téren jelentős feladatokat teljesíthetnek, fontos küldetésnek tehetnek eleget. A CSEMADOK egyik leggyakrabban hangsúlyozott követelménye a még következetesebb kétnyelvűség. Alkalmunk volt ilyen véleményt hallani: Az első köztársaságban érvényes törvény szerint az esetben, ha az adott község lakosságának több mint 15 százaléka magyar volt, az állami jegyzőnek államvizsgát kellett tennie magyar nyelvből, mert ez volt minősítésének automatikus feltétele. Miért nem szándékszik szocialista hazánk ehhez hasonló törvényt kiadni? A vegyes lakosságú községekben rendezett társadalmi akciókon többnyire magyarul beszélnek. A Magyarországról áttelepültek tudnak magyarul, a felvidékről odatelepftetteknek pedig vagy meg kellett tanulniuk magyarul, vagy pedig el kellett költözniük. Az emberek nem akarnak időt veszíteni például a felszólalások formális lefordításával, így tehát a szlovákok is magyarul beszélnek. Különös tehát, hogy a kétnyelvűség éppen a magyarok problémája. A CSEMADOK határozata talán a magyarok kétnyelvűségét célozza? Ebben kételkedünk! Egy azonban biztos: Ebben a köztársaságban éppúgy, mint a földkerekség minden más országában a'hivatalokban, s a közszolgáltatások terén alkalmazott egyéneknek kizárólag olyanoknak kellene lenniük, akik bírják az állami nyelvet. El sem képzelhető, hogy köztársaságunk polgára ne értesse meg magát valamelyik elárusítónövel, vagy a 1INB titkárával csupán azért, mert Dél-Szlovákiába jött. Szép számban akadnak Ilyen és hasonló problémák. Beszéljünk például a hivatalos űrlapokról. Juhaniak Arpád, a párkányi VNB elnöke elmondotta: Magyarok jöttek be hozzám, kezükben az adóbevallási űrlappal. „Lám, lám, ha pénzt akarsz tőlünk, akkor kétnyelvű űrlapot küldsz. Máskülönben nem. Miért?" Véleményünk szerint ezt a problémát minél előbb elvileg, tehát nyelvi törvénnyel kellene megoldani. Igazságosan, úgy, hogy az államalkotó nemzeteknek s a kisebbségi nemzetiségeknek egyaránt megfeleljen. Feltétlenül gondolni kell arra (Folytťtés a 6. oldalon.J;