Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-18 / 136. szám, szombat

A világ mezőgazdaságából A tojás piaci helyzetének előrejelzése A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Világszervezet értékelé­se alapján a világpiacon a tojás és az ebből készült termékek forgalmának csökkenése várha­tó. A rendszeresen importáló ál­lamok — elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság — egy­re inkább önellátókká válnak. A szervezet feltételezi, hogy az NSZK piaci szükségletének ki­egészítésére 1975-ben, mindösz­sze 74—75 ezer tonna tojást és tojásterméket vásárol, ami az összfogyasztásnak megközelí­tőleg csak a 7,5—7,7 százaléka •lesz. Az 1961—1963-as eszten­dőkben az NSZK átlagos évi be­hozatala 258 ezer tonna tojás volt, és ez a hazai szükséglet­nek a 33 százalékát fedezte. Minden bizonnyal Olaszor­szág, Ausztria és Anglia is je­lentősen csökkenti a tojásbeho­zatalt. Az előzetes becslések szerint 1975-ben Olaszország a szükségletének csupán 8,4—10 százalékát fogja fedezni behoza­talból, míg az 1961—1963-ban az évi import még 18,7 százalé­kot tett ki. Az említett időszak­ban Ausztriában 14,4 százalék­ról 3,5—4,3 százalékra, Angliá­ban pedig 6,6 százalékról 2,7— 2,8 százalékra csökken majd a behozatal. Szemléltetőbb módon ezt úgy fejezhetjük ki, hogy 1975-ben Olaszország 54—59 ezer tonna, Ausztria 4—5 ezer tonna és Anglia pedig megkö­zelítőleg 26 ezer tonna tojást és tojásterméket vásárol majd. Ezzel szemben az 1961-től 1963­ig Olaszország évi behozatala 89 ezer tonna, Ausztriáé 14 ezer tonna és Angliáé 54 ezer ton­na volt. A szocialista államokban szin­tén nics kizárva, hogy a tojás­szükségletet nem fedezi majd a belföldi termelés. A lqkosság Jövedelmének gyors növekedése esetén, és a Kínai Népköztársa­ságban történő változások miatt előfordulhat, hogy 1975-ben 12 ezer tonna lesz a tojáshiány. A jövedelem kisebb mérvű emelkedése esetén viszont elő­fordulhat, hogy 1975-ben a szo­cialista államok 76 ezer tonna tojás- vagy tojástermék-fölösle­get exportálhatnak. A fejlődő országokat azonban fogyasztókként tarthatjuk szá­mon. Becslések szerint 1975-ben 115—266 ezer tonna körül fog ingadozni a „harmadik világ" tojáshiánya. Ebből 50—134 ezer tonna a Távol-Keletre, 42—85 ezer tonna Latin-Amerikára, 8— 26 ezer tonna a Közel-Keletre és 15—21 ezer tonna Afrikára jut. A fejlődő országok azonban — a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Világszervezet vélemé­nye szerint — nem 'lesznek nagy importálók. Szűkös pénzügyi helyzetük miatt valószínűleg túlnyomórészt saját forrásaik­ból igyekeznek majd fedezni szükségletüket. Ezért ezeken a földrészeken sem várható a to­jásfogyasztás jelentősebb emel­kedése. Becslések szerint, ha a lakos­ság jövedelme gyorsabb ütem­ben növekedik, 1975-ben a Tá­vol-Keleten (Japán kivételével) 1,2 kilóra emelkedik majd az egy személyre jutó évi tojásfo­gyasztás. Afrika fejlődő orszá­gaiban 1,5 kilóra, a Közel-Kele­ten 2 kilóra és Latin-Ameriká­ban 5,1 kilóra. Az évi tojásfo­gyasztás az 1961—1963-as esz­tendőkben a fentebb említett földrészeken 0,9, 1,2, 1,4, és 4,3 kiló volt személyenként. A szocialista államokban 2,9­ről 3,3—3,5 kilóra emelkedik az évi tojásfogyasztás, míg a fej­lett kapitalista államokban 12,6­ról 13,7—14,1 kilóra. Érdekes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban, amely a világ leg­nagyobb tojástermelője, ezek után is csökkenő riányzatot mu­tat e termék fogyasztása, még­hozzá annál feltűnőbben, minél gyorsabban növekedik a lakos­ság keresete. Feltételezik, hogy 1975-ben az USA egy főre jutó évi tojásfogyasztása 19 kilóra csökken. A lakosság jövedelmé­nek lassúbb emelekedése esetén viszont 19,2 kilóra. Az USA-ban 1961-től 1963-ig az átlagos évi tojásfogyasztás 19,6 kiló volt személyenként. A szervezet előzetes becslése alapján az Egyesült Államokban az 1975-től 1985-ig terjedő idő­szakban is hasonló lesz a hely­zet. Viszont, ha nagyobb lesz a lakosság jövedelme, 1985-ben már csak 18,3 kiló lesz az egy főre jutó tojásfogyasztás. A töb­bi országokban ellenbén a jö­vedelem növekedésével arányo­san emelkedik a tojásfogyasz­tás. Nyugat-Európában várható, hogy 1985-ben 13,9 kiló, a szo­cialista államokban 4,2 kiló és a fejlődő országokban pedig 2,7 kiló lesz az egy lakosra jutó évi fogyasztás. (US) A fmásodik műszak' gépei a brnóivásáron" SZALMAETETÉS FEHÉRJEKIEGÉSZÍTÉSSEL Angliában új szarvasmarha-ete­tési technológiát vezetnek be, amelynek az a lényege, hogy az etetésre szánt, szalmát fehérjékkel egészítik kl. Itt nem csupán egy bizonyos etetési módszerről, Illet­ve a szalma hasznosításáról van sző, hanem egy komplex gazdál­kodást rendszer kifejlesztéséről. Ennek érdekében az egész vetés­forgé átszervezésre szorul. Gazda­ságosságának eredményessége at­tól függ, hogy az előzőleg takar­mánytermesztésre használt terüle­tet hogyan hasznosítják majd. A fehérjékkel kiegészített szaí­maetetés közvetlen költségei na­gyobbak a hagyományos takarmá­nyozásnál. Ez azonban nem min­den. Tekintetbe kell venni, hogy a szalmaetetés bevezetésével nagy területek szabadulnak föl piaci termékek termelésére. Éppen ezért össze kell egyeztetni a gazdaság egész évi tervét. Egyes esetekben a fehérjékkel kiegészített szalmaetetés követ­keztében csökkent a tejhozam, ez persze nem számottevő veszteség. Általában azonban az a helyzet, hogy mind az űj. mind pedig a hagyományos etetési módszerek esetén a tejhozam csaknem azo­nos. De mint már fentebb is emlí­tettük, az új etetési eljárás drá­gább, egy tehén takarmányozása évi 67 font sterlingbe kerül, a hagyományos módszerrel viszont csak 59 font sterlingbe. A fehér­jével kiegészített szalmaetetési módszer azonban lehetó'vé teszi, hogy tehenenként 0,08 hektár föld szabadul fel. Ausztrália mezőgazdasági termelése Ausztrália mezőgazdasági fejlő­désével foglalkozó tanulmány töb­bek között ismerteti, hogy az 1967/68-as gazdasági esztendóben a mezőgazdaság bevételének 9 szá­zalékos csökkenésével számolnak. Ennek igazolására megemlíti, hogy az előző évi rekordterméshez viszo­nyítva az idén körülbelül 40 szá­zalékkal kevesebb lesz a búzater­més. Oka a nagy szárazság, amely túlnyomórészt a termékeny terü­leteket sújtotta. Ezenkívül mintegy 3 százalékkal kevesebb gyapjút nyernek, mint az előző években. A mezőgazdasági termékek kivite­le, az előző évihez viszonyítva megközelítőleg 6 százalékkal csök­ken. Egy francia karikaturista ta­láló rajza így ábrázolja korunk háziasszonyát: egyszerre nyolc karral főz, mos, vasal, takarít, súrol, mosogat, sőt még egy cse­csemőt is etet. Ha arra gondo­lunk, mennyi tennivaló akad a lakásban a háztartásban, egyál­talán nem találjuk túlzásnak a rajzot. Még szerencse, hogy a „má­sodik műszak" terhét mostaná­ban több korszerű háztartási gép, készülék veszi le a házi­asszonyok válláról. Először a mosóteknő tűnt el a konyhából, majd a széntüzelésű, kormos tűzhelyek is „nyugdíjba" vonul­tak. Később villamos hűtőszek­rények, kávéfőzők, robotgépek, edénymosogató-automaták is megkönnyítették a házimunkát, ugyancsak gépek végzik már a portörlés, padlókefélés, ruha­vasalás fárasztó munkáját is. Iparunk bőségesen gyárt ilyen háztartási gépeket, a legújab­bakkal Brnóban ismerkedtünk meg. Kezdjük talán az egyik legkeresettebb gyártmánnyal, a családi házak számára szolgáló központi fűtéssel. A füleki Ko­vosmalt 14-es típusú F—3001 jelzésű kazánja 2700 koronába kerül és a vásáron 25 négyzet­méter felületű radiátorokkal együtt megvásárolható. Számos háztartásban propán­bután főzőt használnak. A Roudnice nad Labem-i MEVA n. v. MEVAR-CAMP jelzésű két­égős főzője igen praktikus, kis súlyú és 550—600 kcal/óra tel­jesítményű. A propán-bután pa­lackra egyébként számos továb­bi eszköz is felszerelhető. Ilyen például az ARDENT MEVA hő­sugárzó, amely 1 kg gáz fel­használásával 8 órán át mele­gít, továbbá a PB lámpa, amely hasonló gázmennyiséggel legke­vesebb 12 órán át világít, s vé­gül a MEVA PRAKTIK forrasz­tőkészülék. A modern termosztattal fel­szerelt villanyvasalók mellett ismét megjelent a vásáron a T—55 N típusú egyszerű vasaló. Tekintettel arra, hogy mindösz­sze 64 koronába kerül, nagy iránta a kereslet. Az OMNIA le­voCai üzeme a -közeljövőben táskavasalót is forgalomba hoz. A „második műszak" gépei közé sorolhatjuk a SIGMA ér­dekes berendezéseit is, például a MINI-típusú házi vízszivattyú­kat, amelyek a hálózatra kap­csolhatók, önmüködőek, s per­cenként 20—60 liter vizet szol­gáltatnak. A SIGMA újdonságai közé tartozik az IRIS aggregá­tor is, amelynek egyik típusát benzinmotor, a másikat villany­motor hajtja. Az IRIS—70 agg­regátor percenként 70 liter vi­Az OMNIA MEVA Roudnice szá­mos gyártmánya elnyerte a „ki­váló termék" címet, a képen látható komplett — propán­bután palackra szerelt sütő és lámpa — pedig a „Kiválaszvta a CID számára" országos ver­senybe is bejutott. zet szolgáltat. Legfőbb előnye az, hogy egyszerű, súlya csekély és minimális karbantartást igé­nyel. A „kis-gépesítés" eszközei sem kerülhetik el a figyelmün­ket. Már a múlt évi kiállításon is nagy érdeklődést keltett a Mini-grill és a nyers burgonya szeletelésére szolgáló gép. Ezek­hez csatlakozik most az igen praktikus sajtszeletelő, bifsztek­forgató, a BLEX—211 típusú jég­gyártó gép, valamint az RS—1 jelzésű villamos házi szauna. Bárcsak minél több ilyen hasznos segédeszköz és beren­dezés lenne kapható az üzle­tekben is ... Idj) Az irodalom nem utolsósorban társadalomszemlélet Ez a gondolat volt a vezérfo­nala annak az olvasó-író talál­kozónak, amelyet a CSEMADOK bratislavai helyi szervezete és a József A. Ifjúsági Klub rende­zett a Csehszlovákiai magyar irodalom ötvenedik évfordulója alkalmából. Dávid Teréz, Bábi Tibor és Kulcsár Tibor írókat dr. Berta, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke üdvözölte. A vendégek között volt dr. Sza­bó Rezső, a CSEMADOK KB-nak vezető titkára is. Az est úgy kezdődött, mint általában az irodalmi estek: a jelenlevő írók, költők műveiből elhangzott egy-egy vers, re­gényrészlet, a Duna utcai ma­gyar gimnázium énekkara is fellépett. Ezután "következett a vita. A vita, amely kitört a meg­szokott keretek közül és amely értelmet adott ennek a találko­zónak. A fiatalok kérdései nem­csak az irodalmat, hanem min­dennapi életünket, a jelenlegi politikai helyzetet, a csehszlo­vákiai magyarok és magyar írók szerepét is érintették. Bábi Tibor többek között el­mondotta, hogy irodalmunk sa­játos körülmények között szü­letik, hogy önálló csehszlová­kiai magyar irodalomról aligha beszélhetünk, s ennek folytán nem tud egyetérteni Fábry ide vonatkozó kitételeivel, mivel irodalmunk elsősorban a nem­zeti hagyományra épül. Mivel egyértelmű esztétikai kritériu­maink nem alakultak ki, nehéz összehasonlítást tennünk más irodalmakkal, nehéz felülbírál­nunk az itteni irodalom színvo­nalát. Ezzel kapcsolatosan Dá­vid Teréz rámutatott arra, hogy a színvonal megítélésére nega­tív hatással van könyvkiadó és terjesztő politikánk. Hogyan le­het valamiről véleményt mon­dani, ha a szóbanforgó művet nem ismerjük? A csehszlovákiai magyar írók könyvei nem jut­nak el az olvasóig, mivel olyan kis példányszámban jelennek meg, hogy az irodalommal fog­lalkozók keresletét is képtele­nek kielégíteni. Az egyik klub­tag ezt a kijelentést megerősí­tette: „Dávid Teréz könyvére magyarországi kollégáim hív­ták fel a figyelmemet. Elolvas­tam, nagyon tetszett. Meg akar­tam vásárolni, sajnos, a mai na­pig nem tudtam megszerezni." Nagy visszhangra talált Bábi Aggasztó összefüggések cikk­sorozata, amely az Gj Szóban jelent meg. Számtalan kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban. A költő ezúttal mint újságíró kijelentette, hogy közös ügyein­ket szerinte csakis közösen tud­juk rendezni. Örvendetes, hogy az uszító, ellenséges hangok mellett egyre többen hallatják szavukat a nemzetiségi kérdés igazságos megoldásának érde­kében. Örömmel fogadtuk L. No­vomesk^ és M. Chorváth állás­foglalását. Hisszük, hogy az igazi kommunisták megvívják harcukat — mondotta Bábi. A kiragadott gondolatokon kívül nagyon sok érdekes hoz­zászólás, fejtegetés hangzott el. A beszélgetés a késői órákig el­húzódott, a találkozás hasznos­nak bizonyult. —ozo— MA LESZ A DÖNTŐ az I. magyar országos nép- és táircdalvraybsn A csehszlovákiai magyar fia­talok régi vágyát teljesítette ta­valy ősszel a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága, a CSISZ szlo­vákiai bizottsága, az 0/ Ifjúság szerkesztősége, a Népművelési Intézet és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége, amikor kiírta az /. magyar országos nép- és táncdalversenyt. Azóta lebonyolították a helyi, járási versenyeket, majd a népdaléne­kesek kategóriájában Dunaszer­dahelyen; a táncdalénekesek csoportjában pedig Füleken ren­dezték meg az országos elődön­tőket, ahonnan a legjobbak a mai pozsonyi döntőbe kerültek. A döntő előkészületeiről Dukon József, a CSEMADOK KB dolgo­zója tájékoztatta az újságírókat. Bevezetőben elmondta, hogy a verseny kiírásakor az a szán­dék vezette a rendező bizottsá­got, hogy országszerte felkutas­sák a tehetséges, szereplésre vá­gyó magyar fiatalokat, ezúton támogassák őket titkon remélt nyilvános szereplésük első lé­péseiben. A kezdeményezés nem talált meddő talajra. Mi sem bi­zonyíthatja ezt Jobban, mint­hogy az eddigi, többfordulós se­lejtezők során mintegy G00 szó­lóversenyző és több tíz zenekar lépett kb. 70. ezer néző elé. A siker láttán ma már nem titok, hogy a szervező bizottság a jö­vőben hagyományos rangra sze­retné emelni e sikeres rendez­vényt. A Redoute nagytermében sor­ra kerülő döntővel kapcsolato­san elmondta még, hogy minden bizonnyal színvonal tekinteté­ben a verseny méltó kicsúcsoso­dása lesz. Jó biztosíték erre a versenyzők eddig tanúsított alapos felkészültsége, valamint számos külföldi vendég jelenlé­te. A meghívott vendégek kö­zött van Poór Péter, Aradszky László, Fenyvesi Gabi; a zsűri­ben pedig több neves hazai szakember mellett kap helyet Majláth Júlia és Vass Lajos, Er­kel-díjas zeneszerző. A népdal­énekesek versenyét a híres Far­kas-zenekar, a táncdalénekese­ket a rádió tánczenekara kísé­ri. Az est konferansziéi Su­ny ovszky Szilvia és Vavreczky Gálán Géza lesznek. S a díjak? Már elöljáróban leszögezhető, hogy valóban értékesek, hiszen több tengerparti s egyéb külföl­di út mellett értékes tárgyi nye­remények várnak a győztesekre, köztük az Oj Szó különdíja. (mik—) A Edgár Poe három rendkí­vüli története címmel epizód­filmet forgat Louis Malle, Ro­ger Vadim és Federico Fellini. Az első részben Alain Delon és Brigitte Bárdot, a második­ban Jane Fonda, a harmadikban pedig Terence Ttamp játszik főszerepet. Váraicoxás nélkül vá$ár@BSiat awt@t Különféle gyártmányjelzésű gépkocsik közül választhat az AUTO-MOTO bizományi e'adóhe.yeiri: Bratislcva, Trnavská cesta c. 252, telefon: 207-86 IZilina, ul. Marxa-Engelsa c. 28, telefon: 204-45 Kosice, Tr. Sovietskej armády c. 23, telefon: 244-50 ÜF-457/1

Next

/
Thumbnails
Contents