Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-02 / 121. szám, csütörtök

Üjült erővel Fellendül • ' / r 1988. V. 2. a komáromi jaras kulturális élete L

assan három éve, hogy Csallóközben óriási méretű pusztítást végzett az árvíz. A házak százai, sőt ezrei dőltek össze. Az ár a legsúlyosabban a komáromi járást érintette. Ezen a vidéken számos faluban hosszú időre megbénult az élet. S amikor elvonult a víz, és az emberek viszszatértek otthonaikba, a kulturális életre kevés idő jutott. A nap minden percét az újjáépítésre fordították. Az igyekezet azonban csodát művelt. Az országos összefogás eredményeképpen a vidék lakói a vártnál hamarabb hozták rendbe otthonaikat. Az újjáépítésben elért siker után a kulturális munka is előtérbe került. A komáromi járás lakói ma már ott tartanak, hogy az építéssel és a termeléssel párhuzamosan fellendülőben van kulturális életük is. Az őszi-téli időszakban a járás területén mintegy 30 színjátszóegyüttes dolgozott. Akadtak olyan csoportok, amelyek az évad folyamán két, sőt három darabot mutattak be. Munkájukat megkönnyítette, hogy a járási művelődési otthon a járás kulturális szerveivel karöltve ősszel műsortanácsadőt jelentetett meg, amelyben módszertani utasítással látta el a színjátszókati Az együttesek éltek a lehetőséggel. Időszerű, adottságaiknak megfelelő darabokat tűztek műsorra. A legtöbb csoport vígjátékot mutatott be. Az előadást azonban mindenütt úgy szervezték meg, hogy az kapcsolatban legyen az év legnagyobb eseményével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésével. A régebbi évek gyakorlata sajnos még tavaly is kísértett. Több csoport azonos színművet tűzött műsorra. A skála Így nem mondható szélesnek. Az előadások azonban jónak bizonyultak, megnyerték a nézők tetszését és előbbre vitték a járás kultúráját. A legtöbb siker a martosi, a tanyi, a perbetei, az alsópéteri, az imelyi, a nemesócsai, a búcsi és a bátorkeszi együttesek munkáját övezte. Az eredményt kezdetinek tekintik. A járás vezetői minden tekintetben a sokrétű és tartalmas kulturális élet megteremtésén fáradoznak. Ennek érdekében szervezték át a dramaturgiai szakbizottságot, jelöltek a társadalmi és tömegszervezetek élére tapasztalt vezetőket és alakítottak új együtteseket. . A rendezők munkáját megkönnyítették a szakiskoláztatások. Rövidlejáratú rendezőképzést és más körvezetői Iskoláztatást ez idén is több alkalommal tartanak. Ezeknek az iskoláztatásoknak a sikere azonban nemcsak a szervezőktől függ. Igen sok múlik azon is, hogy milyen irántuk az érdeklődés. Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy a tanfolyamokat csupán azért nem tudták megtartani, mert nem voltak érdeklődők. A kulturális munkát nehezíti, hogy a járásban viszonylag még mindig kevés a művelődési otthon. jelenleg 19 olyan épülettel rendelkeznek, amely kielégíti az Igényeket. Nyolc faluban a művelődési otthon csak részben felel meg a szükségletnek. Hét faluban a kultúrának még egyáltalán nincs hajléka. Ez bizony szomorú tény. A probléma megoldása fokozott erőfeszítést igényel mindenki részéről. Az elmúlt idényben a járásban az öntevékeny kulturális munka súlypontját a színjátszás jelentette. Számottevő eredmény született azonban más vonalon is. Az örsújfaluban, az Aranyoson, a Karván, a Búcson, a Kolozsnémán és a Füssön működő esztrádcsoportok tavaly egész estét betöltő műsorral például összesen harminc, keretműsorral pedig százhúsz alkalommal léptek fel. A járásban igen sok az alkalmi együttes. Műsor tekintetében azonban mindegyik csoport igényes, és ha fellép, jót, emlékezeteset nyújt. Észrevehetően elterjedt itt is az a nézet, hogy ma már a kultúra vonalán sem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg, a döntő. A rendezvényszemlélet és a nagy számok tisztelete, amely rendszerint üres tartalmat takar, a múlté. A kultúra irányítóinak a munkáját egyre inkább a komáromi járásban is — véleményünk szerint nagyon helyesen —, az a felismerés határozza meg, hogy rendezzenek az együttesek inkább kevesebb bemutatót, az előadások azonban legyenek minden tekintetben korszerűek, előremutatók. Irodalmi színpad Komáromban, Búcson, Hetényben és Izsán működik. Az utóbbi úttörő. A járásban ez alakult meg elsőnek. Később visszaesett. Munkája sajnos ma is egyhelyben topog. A fáklvavivő jelenleg a komáromi. A Petőfi Sándor Ifjúsági Klub mellett működő irodalmi színpad már kétszer részt vett az irodalmi színpadok országos fesztiválján, a Jókai-napokon, és többször látott vendégül más együttest. Munkája folyamatos és számottevően meghatározza a komáromi fiatalok szórakozását és alkotó tevékenységét. Az említett irodalmi színpadok az elmúlt időszakban összesen 15 egész estét betöltő irodalmi összeállítást mutattak be. Most újabb tematikus összeállítások bemutatására készülnek. Lelkesen végzik a haladó hagyományok ápolását is. Tavaly Kiapka György szobrát hozták rendbe. Ez idén további műemlékeket restaurálnak. Néhány faluban néprajzi gyűjtést és szociológiai felmérést végeztek. Művelődéstörténeti és társadalomtudományi szempontból már az eddigi gyűjtés és kutatás eredménye is értékes. Az anyagból Hetényben néprajzi szobát rendeztek be. A vidék tárgyi és szellemi kultúráját bemutató néprajzi szobát, úgynevezett falumúzeumot készülnek nyitni Martoson, Izsán és mindenütt, ahol megfelelő anyaggal és helyiséggel rendelkeznek. Fellendült a haladó hagyományok ápolása, többek között Gútán, Búcson, Marcelházán és Perbetén. A gútaiak a „Pünkösdi sortánc"-járással, a búcsiak a szüreti ünnepségekkel szereztek elismerést. Perbetén a népi citeraegyüttes munkáját övezi siker. Régebben elismerésre méltóan dolgoztak táncegyütteseik és énekkaraik, az árvíz után azonban visszaestek. Most erőteljesen bontakozik ki a kulturális munkának ez a formája is. A járás területén a magyar vonalon jelenleg dolgozó 12 táncegyüttes, tavaly összesen 38 alkalommal lépett fel. A komáromi, a búcsi és a nemesócsai csoport a csallóközi dal- és táncünnepélyen, a martosi csoport a csehszlovákiai magyar dolgozók gombaszögi országos dal- és táncünnepélyén aratott megérdemelt sikert. Az énekkarok közül számottevő eredménnyel jelenleg csak a Komáromi Munkás Dalárda dicsekedhet. E gazdag múlttal rendelkező kórus, amely a dél-szlovákiai dalosok legjobbjai közé tartozik, rendszeresen fellép a helyi rendezvényeken és időnként vendégszerepelni is jár. Tavaly a Jókai-napokon, ez idén az emlékünnepségeken nyerte meg a közönség tetszését. Kibontakozóban van a közelmúltban alakult aranyosi énekkar munkája is. Jelenleg Búcson, Hetényben és Örsújfaluban szervezik az énekeseket. Remény van arra, hogy a járásban rövidesen régi híréhez méltó szerepet kap a dalkultúra ls. Az együttesekkel párhuzamosan dolgoznak a különféle szakkörök és a népművelés minden vonalon fellendül. Irodalmi kör többek között Komáromban, Dunamocson, Perbetén és Búcson működik. A tavaly rendezett számos Irodalmi est köziil legjobban a perbetei, a búcsi és az ógyallai találkozó sikerült. Az író—olvasó összejöveteleken klasszikus, csehszlovákiai magyar, cseh és szlovák, valamint szovjet írók egy-egy művét vitatták meg. A megbeszéléseken értékes megjegyzések hangzottak el nemcsak a vitatott könyvekről, hanem a kulturális és a politikai élet kérdéseiről is. A résztvevők az Irodalmi estek mindegyikén gazdag tapasztalatokat szereztek. A szervezők az író-olvasó találkozókat — jobban előkészítve és gazdagabb tartalommal mint a múltban — ez idén is rendszeresítik. Viszonylag még mindig kevés a járás területén a szövetkezeti és az ifjúsági klub. Mezőgazdasági, pedagógiai, jogi és politikai vonatkozású előadást rengeteget tartottak, nem bizonyult azonban elegendőnek a téli Időszakban szervezett népi akadémia. A régi, nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy elavult népművelési formák iránt az érdkelődés mindenütt csökken. Az iskolánkívüll felnőttoktatás azonban változatlanul szükséges. A komáromi járás vezetői a korszerű népművelés meghonosodását azzal támogatják, hogy újjáalakítják az előadói testülelet és a jövőben az emberek igényeit jobban figyelembe véve szervezik majd mind az előadásokat, mind az akadémiákat. A kulturális és politikai nevelő munkában jeles segédeszköznek bizonyultak a könyvtárak. Járási méretben összesen mintegy 120 000 kötettel rendelkeznek. A kiadványok jók, a lakosság számarányához viszonyítva azonban még mindig kevés a magyar nyelvű könyv. A hiányt most úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy fokozzák a magyar könyvek vásárlását. Az állományfeltöltésnél előnyben részesítik a csehszlovákiai magyar írók könyveit. Arra törekszenek, hogy a hazai magyar nyelvű kiadványok néhány példányával mindegyik könyvtár rendelkezzék. Fontosnak tartják a többi magyar nyelvű könyv beszerzését is. A céljuk az, hogy a könyvtárak állománya rövid időn belül arányos legyen a lakosság nemzetiségi összetételével és mindenben megfeleljen az olvasók érdeklődésének. A saját erőre épülő kulturális munka mellett a járás kulturális életét döntően meghatározza a Magyar Területi Színház tevékenysége és a csehszlovákiai magyar szavalók, előadók, színjátszók és irodalmi színpadok Komáromban évente megrendezésre kerülő országos szemléje: a Jókai-napok. A Jókai-napokat eddig négyszer rendezték meg. A május 25 és június 2-a között sorra kerülő ez idei bemutatót az eddigieknél is jobban előkészítik, nagyméretű ünneppé, a város és a járás knlturális életének szerves részévé teszik. Ezzel is bizonyítani akarják azt, hogy a komáromi járás dolgozói viszonylag rövid idő alatt legyőzték az elemi csapás okozta károkat és nemcsak az építés, hanem a kultúra szakaszán is újult erővel, — az új helyzetnek megfelelően — egyre eredményesebben igyekeznek dolgozni. BALÁZS BÉLA Nem okoztak csalódást Ha riportomat azzal kezdeném, hogy a falu, amelyben jártam, csupa új és átépített házból áll, nyilván semmi érdekeset nem mondanék, hiszen ezt ma már a legtöbb faluról állíthatjuk. Még akkor sem árulnék el semmi különöset, ha közölném, hogy az alig 700 lakost számláló községben az elmúlt négy évben 12 személygépkocsi-garázs épült. De vajon történt-e Hegysúron (galántai járás) valami említésre érdemes ebben a választási időszakban? — Hegysúr fejlődésében a négy év alatt több terv vált valóra, mint a felszabadulás utáni években együttvéve — mondja Bitera János, a HNB elnöke, S hogy állításában ne kételkedjem, egy jegyzőkönyvet tesz elém, melyet a képviselők munkáját értékelő közgyűlésen írtak. A jegyzőkönyvből ls kitűnik, hogy a súri képviselők büszkén állhattak a választók elé. Nézzük a konkrét eredményeket: — Még 1964-ben két autóbuszmegállót kapott a falu. A „Z"-akció keretében felépült egy nagy ravatalozó is. Egyelőre kihasználatlan, mert a súriak szerint a megboldogult csak akkor kapja meg a végső tiszteletet hozzátartozóitól, ha a halottat a háztól temetik... 1964-ben szervezték meg az alacsony nyugdíjjal rendelkező öregek étkeztetését is, amelyre azóta minden évben 18 000 koronát fordítanak. Még ugyanabban az évben megkezdték az új élelmiszerbolt építését és egy éven belül be is fejezték. Ezerkilencszázhatvanötben ezenkívül bekerítették az óvodát, megjavították a községi híradó külső vezetékeit, az iskolához fáskamrát és új WC-t épíiettek. Átépítették a vendéglőt, melyben művelődési otthont is létesítettek. A következő két évben elvégezték az óvoda, az iskola, a tűzoltószertár és a HNB épületének fő javítását. Sokat fejlődött a falu szövetkezete is az elmúlt négy év alatt. Elsősorban malacnevelésre és tejtermelésre rendezkedett be. Tavaly például egy anyakocától átlagban 17,8 malacot választottak el, és tehenenként 2360 liter tejet fejtek. Figyelemreméltóak a növénytermesztésben elért eredményeik is. A tömegszervezetek közül a közel száztagú CSEMADOK munkája számottevő; színjátszóköre jelenleg is sikerrel szerepel odahaza és a környező községekben egyaránt. CSISZ-szervezet nincs a faluban, ezért az ifjúság a CSEMADOK-ban és a művelődési otthonban tevékenykedik. A fiatalok minden második szombaton teadélutánt rendeznek. Két zenekaruk is van, egy fúvós és egy dzsessz, amelyek felváltva fújják a talp alá valót. A felsoroltakból valóban a& derül ki, hogy a hegysúriak jó munkát végeztek az elmúlt négy évben. FÜLÖP IMRE KÉPÜNKÖN: BALRÓL A7. ÜJ ÉLELMISZERBOLT, JOBBROL A HNB ÉPÜLETE. Putz Tibor felvétele. Közszükségleti iparunk kirakata MA NYÍLIK MEG AZ 1. BRNÓI TAVASZI VÁSÁR ITudósítónktól! A brnói vásárterületen negyven évvel ezelőtt tartották meg az első kiállítást — a korabeli kultúra bemutatóját —, amelyet közel 2 millió 700 ezer látogató tekintett .meg. Az eszményi helyen fekvő kiállítási területen azóta egyre fokozódó a tevékenység. Ez év őszén tarlják meg — egyebek között — a jubileumi, 10. gépipari árumintavásárt, holnap pedig a közszükségleti cikkek első tavaszi vására kezdődik. Nem fölösleges, fényűző rendezvény ez, hanem nagyon is indokolt és felettébb szükséges. Elvégre nem lehetünk maradéktalanul elégedettek azzal, amit az ipar kínál mindennapi életünk kényelmesebbé és kellemesebbé tétele számára: sok kívánnivalót hagy az áruk minősége, ára és választéka, a gyártó vállalatoknak nyilvános porondon is össze kell hasonlítaniuk gyártmányaikat, tudniuk kell, ki vásárolja készítményeiket és ki nem, kinek tudják eladni árujukat és kinek nem, az emberek miért vásárolják vagy nem vásárolják gyártmányaikat, fel kell deríteniük, honnan szerezhetnének a leghatékonyabban és leggazdaságosabban legtöbb vásárlót s — nem utolsósorban — meg kell ismerniük a fejlődési irányzatokat is. Minderre most nagyszerű alkalom nyílik Brnőban. A szövetkezeti vállalatok, a helyi gazdálkodás üzemei, valamint az állami szektor is elhozta icie a legújabb lakástextilt, gyermek-, női és férfi fehérneműt, háztartási cikkeket, világítótesteket, játékszereket, hangszereket, víkendházakat, ékszereket és órákat, bőrárut, szőrméket, bútort, cipőket, ruhákat, kozmetikai és piperecikkeket, kötöttárut, élelmiszereket, sporteszközöket ós vadászszereket, textilipari gyártmányokat, vegyipari készítményeket, kertészeti szerszámokat stb. Csupán a bemutatott árucsoportok megnevezése is hoszszú sorokat igényelne, nem még a sok-sok újdonságnak az Ismertetése. Nem kétséges, az idén 'is százezrek látogatják meg az Apavilon rotundájában az egye3 kerületek és a legnagyobb városok reprezentatív kiállítását, az ezerszámra msnő résztvevő vállalatok és üzemek remekeit, és fognak gyönyörködni közszükségleti iparunk ssregszemléjében, mindhatnók kirakatában. Tizenkét napig a látogatóké lesz a vásár, hogy az ezt követő napokban a gyártók és a kereskedelmi vállalatok megkezdhessék — a piackutatás eredményei alapján — az üzletkötést. Mert nemcsak a propagáció, a reklám, az érdeklődés felkeltésének a fóruma a brnói tavaszi vásár, hanem egyik elsőrendű küldetése az, hogy olyan áruféleségek és választék keresésére ösztökélje az ipart és a kereskedelmet, amilyet a vásárlóközönség szívesen megvesz. —__- ' ' ' Jdll