Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-02 / 121. szám, csütörtök

Ä járási mezőgazdasági társulások feladatai Nyereségrészesedés! ügyben K, NEVELŐK FÓRU MA - - • - >• ­KIRÁNDULNI J O A gyermek egészsége és fejlő­dése szempontjából a sok ülés, a mozgás nélküli élet a legke­gyetlenebb méreg. Számtalan betegség és gyenge egészség ennek a következménye. Nap­jaink iskolás gyermekei sokat tartózkodnak zárt helyiségben, a nap jelentős részét ülő fog­lalkozással töltik. Elengedhe­tetlenül szükséges számukra a a passzív pihenés, az, hogy megfelelő ideig nyugodtan aludhassanak. Hasonlóan fon­tos az aktív pihenés is, hogy játékkal, szabad levegőn való mozgással helyesen és egész­ségesen töltsék el a szabad idejüket. A növekvő gyermek szerve­zete érzi ezt a belső parancsot, és ha teheti, egy percig sem nyugszik, hanem izeg-mozog, tesz vesz. Nem rosszaság ez, hanem természetes élettani je­lenség. A növekvő gyermek­nek szüksége van a mozgásra, hogy kialakítsa és gyakorolja a mozgásokat, erősítse izmait. A növekedéssel együtt jár a szervek anyagcseréjének foko­zódása, amelyet csak a foko­zott véráramlás biztosíthat, ez pedig csupán az izmok élén­kebb tevékenységével érhető el. A mozgás hosszan tartó gátolt­sága fokozott megterhelést je­lent és ennek következménye az órák utáni szünetben, vagy a" tanulás végén robbanássze­rűen tör elő. Ezt az élettani mozgásigényt, ezt a kirobbanó aktivitást megfelelő foglalkoz­tatottsággal tudatosan helyes irányba kell terelnünk. A túrázás különösen alkal­mas lehetőség a gyermekek testi fejlődésére, ha nem feled­kezünk meg arról az alapvető, de gyakran semmibe vett igaz­ságról, hogy „a gyermek nem miniatűr felnőtt". Itt is min­denben alkalmazkodnunk kell az életkori adottságaikhozl A turistaság egyik célja a kis­mértékű ún. „egészséges fá^ radtság" elérése. Az Izomállo­mány erősödéséhez bizonyos munkavégzésre, edzésre van szükség. A tevékenység hiánya elég hamar — többnyire idő­leges — izomsorvadást okoz-* hat. Az egészséges fáradtság összefügg a terhelhetőséggel. A terhelhetőség vizsgálatakor ab­ból a megfigyelésből indultak ki, hogy az egészséges szerve­zetben azok a működésbeli vál­tozások, amelyeket a munka okozott — pl. gyorsabb szívve­rés, szaporább légzés —, ha a tevékenység befejezése után rö­videbb-hosszabb Időn belül meg* szűnnek és a természetes nyu­galmi állapot fokozatosan hely» reáli. Elmúlik a fáradtság ér­zése, a szervezet ismét munka­képes lesz. Ez a folyamat a szervezet felfrissülése, a resti­túció. A gyakorlatban ritkán van lehetőség arra, hogy a gyer­mekek teljesítményét műszeres vizsgálatokkal mérjük, kalória fogyasztását pontosan megha­tározzuk, ezért hasznos lehet az alábbi táblázatunk, mely külső jelek alapján ítéli meg a fáradtság fokát. Kisfokú elfáradás Fáradtság Erős fáradtság Arcszín enyhe arcplr kipirult erős kipirulás vagy enyhe arcplr sápadtság, elkékülés Izzadás enyhe erős (főleg erős, derék alatti tájoa enyhe derék felett) is Légzés egyenletesen nagyon szapora sxapora, felületes megszaporodott szájlégzés szabálytalan Mozgás íriss járás bizonytalanság Ingadozás Figyelem jó, feladatokat hibátlanul meg­old hibákat követ el csak hangos, erélyes felszólításnak engedel­meskedik Közérzet panaszmentes fáradtságról, végtag­fájdalomról szivdobDgásról panaszkodik fejfájás, mellkasszúrás, rossz köxérxet, hányás. Tavalyi, márciusi ülésén a párt Központi Bizottsága ele­mezte a mezőgazdasági terme­lés és a vele kapcsolatos fel­dolgozó iparágak helyzetét. Ha­tározatba foglalta az úgyneve­zett mezőgazdasági és élelmi­szeripari komplexumok létreho­zását, illetve továbbfejlesztését. Ez szorosan összefügg az új irányítási rendszer fokozatos érvényesülésével a mezőgazda­ságban. Az új irányítási rendszerben növekszik az egyes mezőgaz­dasági üzemek önállósága. A gazdaságok jelentős része ma már nemcsak a termelés meg­határozásáról, hanem a jöve­delem elosztásáról és a beru­házásokról ls önállóan dönt. Az irányítás eddigi formája a termelési igazgatóságok ál­tal bizonyos ellentmondásokat szült. Nem serkenti a szövet­kezetek és az állami gazdasá­gok kezdeményezését. Az üze­mek gazdasági önállósága a szocialista társadalomban ls megköveteli a termelők érdek­társulását, s vele együtt a hoz­•sá tartozó felépítmény kialakí­tását. Az elgondolások helyes­ségét bizonyítja az ipar, a ke­reskedelem eddigi irányítási rendszere. Ezekben az ágaza­tokban egyáltalán nem volt közvetlen állami irányítás, és miért legyen másként a mező­gazdaságban? Ezért járási szin­ten, a mezőgazdaság irányítá­sának új elemeként, a járási mezőgazdasági társulás lép föl. A szervezet a szocialista ér­dektársulásba csoportosult me­zőgazdasági és nem mezőgaz­dasági üzemekből áll. Céljük elősegíteni, Illetve támogatni a belterjes és gazdaságos mező­gazdasági termelést. A társu­lás alapfeladatát összefüggé­seiben kell látnunk. Egyrészt abból kell kiindulnunk, hogy a társadalom mai fejlődési szaka­szában a mezőgazdaság döntő tényező, s a termelés növelése nem csupán a mezőgazdasági dolgozók ügye. Másrészt abból, hogy a lakosság élelmiszerellá­tása minden ország elsődleges feladata. A járási mezőgazdasági tár­sulás tagjai lehetnek a mező­gazdasági üzemeken kívül a szolgáltatásokat biztosító, az élelmiszerfeldolgozó és más üzemek, amelyek a mezőgaz­dasági termékeket felvásárol­ják (Jednota, Zelenina). A föld­művesszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok szempontjából a társulás bizonyos mértékben üzemek fölötti szervet jelent. Igaz, az üzemek döntésébe a választott szerv csak olyan mértékben avatkozhat be, ÜGYES GAZDÁLKODÓK Az 1568 hektáros egyesült szövetkezet (Illésháza, Tonkhá­za, Béivatta) nem a legjobb földeken gazdálkodik. A határ fele könnyű, homokos talaj, mégis kiváló terméshozamokat értek el. Búzából átlagosan 39,18 mázsa termést takarítot­tak be hektáronként. Gabona­neműekből 3059 mázsával ter­meltek többet a tervezettnél. Cukorrépából 433 mázsa, az évelőtakarmányokból 60,84 má­zsa termett hektáronként. Igaz, mind a cukorrépának, mind az évelőknek több mint a fele az öntözőhálózattal beépített terü­leten volt. Ki is használták az öntözési lehetőségeket. Máskü­lönben az említett száraz esz­tendőben nem érhettek volna el ilyen szép hozamokat. Most aztán a takarmányalapjuk tel­jes ó termést értek el még a ta­karmányrépából, a zöldségből és a dohányból is. Egy-egy hek­tárról a kertészek 68 630, a do­hányosok meg 55 780 korona értékű árut adtak el. A növény­termesztésben egyedül a 15 hektáros gyümölcsössel nincs megelégedve a közgazdász. En­nek ellenére a növénytermesz­amennyire azt az üzemek által meghatározott alapszabályzat lehetővé teszi. A társulás tehát közvetlenül nem szólhat bele a központilag irányított üze­mek életébe, a felmerülő kér­déseket azonban a megbeszélés alapján oldhatják meg. A társulásból eredő feladato­kon kívül, az irányító szervre más feladat is hárul. Teljesíte­nie kell néhány állami szerv funkcióját is, mellyel a Mező­gazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, esetleg a Szlo­vák Nemzéti Tanács Megbízotti Hivatala bízza meg. Főleg olyan megbízatásokról van szó, amelyek a mezőgazdasági ter­melés távlati fejlesztését, az öt­éves és az éves fejlesztési ter­vek kidolgozását illetik. A szakkáderek nevelésének irá­nyítása is a társulás irányító szervnek a gondja; az ő felada­ta lesz a gazdasági ösztönzők jó kihasználása és elosztásuk ellenőrzése. Ezen a téren a társulás irányítása alá tartoz­naii azok a mezőgazdasági üze­mek is, amelyek nem tagjai a járási mezőgazdasági társulás­nak. A faladatok teljesítésével kapcsolatos befektetésekhez bi­zonyos arányban az állam is hozzájárul. A társult üzemek az összjö­vedelmüknek megfelelően (0,5 —2 százalék) tagdíj formájá­ban járulnak hozzá a befekte­tést igén;lő feladatok megvaló­sításának anyagi fedezéséhez. Egyes járásokban a rendszeres évi tagdíjon kíviil egyszeri részt is befizetnek a tagüze­mek (a hektárok száma, vagy az összjövedelem arányában). A tagdíj a kitűzött feladatok megvalósítását segíti elő, azaz az építkezést, a szolgáltatások válasz olvasóinknak A „Garam menti kisipari terme­lőszövetkezet" dolgozói levelük­ben kérdik, kaphatnak-e nyereség­részesedést a szövetkezet admi­nisztratív dolgozói ls, és milyen kulcs alapján. A nyereségrészesedés feltételeit rendszerint a kollektív szerződések szokták megszabni és ax esetek többségében csak axok a dolgozók részesülhetnek benne, akik egész évben, esetleg pontosan meghatá­rozott Időn át dolgoztak. Összegé­ről és személyi elosztásáról az FSZM szervével való tárgyalás utáa a vállalat vezetője, illetve a szövetkezet vezetősége dönt. Azok­tők mégis 443 357 koronával túlteljesítették a bevételi ter­vet. ÉLENJÁRÓ ÁLLATTENYÉSZTŐK Akárcsak a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben, ls kiváló eredményekkel dicse­kedhetnek. A szövetkezet több állatgondozója járási, egyik­másik pedig kerületi viszony­latban is az élenjárók közé tar­tozik. Holubiczky János fejő 10,84 liter átlagos napi tej­hozamot ért el egy-egy tehén­től. Sátor Ferenc, az anyaserté­sek gondozója 19,74 malacot választott el kocánként. Mucs­ka Fülöp az előhizlaldában 47 dekás, Takács Jenő pedig a hiz­laldában 56 dekás napi átlagos súlygyarapodást ért el. Több gondozót is megemlít­hetnénk, akiknek jelentős ré­szük van a nagy hozamok elé­résében. A szövetkezetben az évi átlagos tojhozam 3070 liter tehenenként, és az egy hektár­ra jutó tejtermelés 900 liter. A hústermelésben szintén ked­vező eredményt értek el, hek­táronként 239 kilót adtak el a felvásárló szerveknek, pedig 1964-ben a száj és körömfájás miatt az egész sertésállományt bővítését stb. Az egyszeri befi­zetés viszont a különleges alapra megy, mely az állami banktól igényelt hitelek Jótál­lását szolgálja. Esetleg a társu­lás kölcsönözhet is. Ez az ösz­szeg kamatoztatható és a tag­üzem esetleges kilépése esetén a kamat is őt illeti meg. A társulás legfelsőbb szerve az egyes üzemek megbízottjai­nak taggyűlése. Ez választja meg a vezetőséget, az elnököt, az ellenőrző bizottságot és jó­váhagyja a társulás igazgatói tisztségébe Javasolt személyt. Az Igazgató nem tagja a veze­tőségnek, mivel a társulás al­kalmazottja, részt vesz azon­ban minden gyűlésen. A járási mezőgazdasági tár­sulások létrehozása feltételt te­remt a mezőgazdasági terme­lés gyorsabb fejlesztésére. El­sősorban nagyobb lehetősége­ket biztosít az üzemek közötti együttműködésre. A legköze­lebbi időszak múlhatatlan fel­adata lesz a társuló üzemek és szervezetek egymáshoz és a társuláshoz való viszonyának tisztázása és konkretizálása. A járási mezőgazdasági tár­sulások folytatják és befejezik a termelési igazgatóságok által kezdeményezett és a még be­fejezetlen feladatok megvalósí­tását. Ilyen például a gazda­ságilag gyenge szövetkezetek megszilárdítása, a munkaerő és a szakkáderek kérdésének megoldása stb. Tehát az ön­álló járási irányító szervek legközelebbi feladata a tökéle­tesített Irányítási rendszer kö­vetkezetes érvényesítése a Köz­ponti Bizottság márciusi hatá­rozatának szellemében. I P nál a vállalatoknál, ahol ezt a kér­dést a kollektív sxerxődés még nem sxabályozza, rendszerint a ha­sonló értelmű kormányhatározat alapján kiadott vállalati Irányel­vek szerint járnak el. A jövőbeni helyesebb elosztást az FSZM szer­vein keresztül, a szövetkezetben ennek szervein, Illetve a dolgozók szociális bizottságán keresztül le­het szorgalmazni. A fentlek vonatkoznak Pradlov­sky Gyula ógyallal, Sztropkó Jo­lán füleki, Valkay Barna alsóvá­ri olvasónk kérdéseire is. Dr. F. J. likvidálniuk kellett. Az eredmé­nyes gazdálkodást tükrözi az is, hogy minden egyes hektár 13 013 korona értékű terméket hozott. A JŰ MUNKA EREDMÉNYE A tagság nem panaszkodhat a jövedelemre sem. A tervezett 24 korona helyett 34 korona lett a munkaegység értéke. A természetbeniek értéke pedig 2,53 korona. Érdemes megálla­pítani, hogy a szövetkezet való­ban belterjes gazdálkodást foly­tat. Amint gazdaságilag meg­erősödött a szövetkezet, a fel­vételüket kérők száma is megszaporodott, ugyanannyira, hogy valamennyiüket nem is vehetik föl. Bankó István különösen azt emeli ki nagy eredményként, hogy a tartalékalapjukon már 3 555 000 korona van. Ez az ösz­szeg a tagok háromnegyed évi fizetését fedezi. Nem is beszél­ve arról, hogy végre teljesült a szövetkezet vágya, és a hosz­szú lejáratú kölcsönt határidő előtt visszafizették. Az Idén a hitelek törlesztésére már egy fillért sem kell átutalniuk, és ez nagy sző egy gazdaság éle­tében. Az szövetkezet tagsága meg­tanulta a nagybani gazdálko­dást. Minden szakaszon túltel­jesítették a bevételi tervet, a költségeket viszont 813 000 ko­ronával csökkentették. Azt ter­vezik, hogyha az idén szükség lesz rá, még a búzát, esetleg az árpát is öntözni fogják, hogy a szövetkezet még az ideinél ls gazdagabb termést takaríthas­son be. BENYUS JÓZSEF A gyermek Igénybevételekor azonban sohasem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy fej­lődő szervezetről van szó, amelyben a növekedés külön energiamennyiséget igényel. Ha az életkori sajátosságok­nak megfelelően a restitúció érdekében ügyelünk a fokoza­tosságra, a mértékletességre és ha megfelelő szüneteket ikta­tünk közbe, akkor a fizikai munkának kizárólag az előnyös hatása érvényesül. Hogy milyen fokú lehet a gyermekek igénybevétele a ter­mészetjárás közben és hogy más-más korú gyermekek szá­mára milyen a kívánatos igény­bevétel, azt az élettani adatok figyelembe vételével próbálják meghatározni. Sz. E. Szovjetov szovjet orvosprofesszor a tíz éven aluliaknak egy napra 3—6 kilométernyi, a nagyobbaknak 6—15 kilométernyi gyaloglást javasol. Az adatok csak általá­nos útmutatásul szolgálnak, hi­szen egyebek között figyelem­be kell venni a terep adottsá­gait, az időjárást, a résztvevők számát és gyakorlottságát ls. Egy-egy korcsoporton belül ls eltérő lehet a teljesítőképesség. A sportszerű gyaloglás nem lö­työgés, de még kevésbé a ki­lométerek falasa. A kisebbek óránként 2,5—3, a nagyobbak legfeljebb 4 kilométeres sebes­séggel haladjanak. A napi tá­volságot helyes úgy beosztani, hogy a nagyobbik felét, lega­lább kétharmad részét délelőtt tegyék meg. Lassú tempóval kell kezdeni és az indulás után néhány perccel már rövidebb pihenőt adhatunk. A menetelés közepe táján gyorsabb, a vége felé ismét kényelmesebb hala­dás látszik a szabályként emle­getett egyenletes menetnek. Gyermekek esetében minden órai gyaloglásra 10—12 perc pihenőt kell számítani. Ügyes vezető úgy szervezi a túrát, hogy ezt az időt valamely szép kilátást adó helyen, forrásnál, vagy fedél alatt töltsék. A kis pihenő alatt nem fontos leülni. A hosszabb pihenés alatt le­gyen az étkezés. A kis és nagy pihenőknek élettani szem­pontból ls más-más a céljuk. A kifulladás, az oxigénhiány, a kimelegedés rövid megállással megszüntethető, az izomerő re­generálódása valamivel több időt vesz igénybe. A gyermek teherbíró képes­ségének értékelésekor figye­lembe kell vennünk, hogy az ő csontrendszerének felépítésa más, mint a felnőtté. Rossz testtartása, egyenlőtlen terhe­lése, kóros változást Idézhet elő. A gerinc élettani görbüle­tei a serdülőkor táján alakul­nak ki. A csigolyanyúlványok a csigolyatesttel csak a húszéves kor körül nőnek össze, addig a nyúlványok csúcsait sérüléke­nyebb porc borítja. Mennyi lehet a csomag sú­lya? Tizenkét éves korig 1—4 kg, 12—14 éves korban 4,5—5 kg az elfogadott „anyagmozga­tási norma". Idősebb, gyakor­lottabb túrázó gyermekek ese­tében elnagyoltan számítva a testsúly ötödrésze fogadható el, mint a legfelsőbb határérték. Az egyenletes súlyelosztás a csomag hordását megkönnyíti. Az oldaltáskák és a sportzsá­kok a gerincet „egyoldalúan" terhelik. Ügyeint kell arra, hogy a hátizsák ne húzza a vállat, nyugodjék a derékon, támaszkodjék a hátra. Semmi­képp sem szabad görnyedni alatta. A menetelés legyen nyugodt és rendezett, s adjon lehetősé­get élmények gyűjtésére. A gyermekek lehet, hogy először csak egy nehéz őra elmaradá­sának örülnek, és csak később veszik észre a természetben látható sok-sok újdonságot. A gyermekcsoport kirándulása vi­dámság, jókedv nélkül el sem képzelhető. Ilyenkor nem sza­bad rossz néven venni a nótát, a zajongást és a táskarádiót. Reggeli nélkül nem szabad túrára indulni, de a másik vég­let ls kerülendől A szülők gyakran olyan bőven ellátják csemetéiket ennivalóval, mint­ha legalább is föld körüli expe­dícióra indulnának. Gyermekcsoportokkal kerülni kell a veszedelmes útszakaszo­kat. (AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY alapján] Teljesült vágyuk Hitel nélkül gazdálkodnak 9 Nagy összeg a tartalékala­pon Q Egy hektárról 13013 korona A környéken azt beszélik, hogy a Csehszlovák—Mongol Ba­rátság szövetkezet igen gazdag. Erről érdeklődtem Bankó István üzemgazdásznál. Nem sokat beszélt, hanem elővette a múlt évi értékelést, és átnyújtotta, hogy a saját szememmel győződjek meg a kiváló eredményekről. Kitűnt, hogy a kö­zös gazdálkodás kezdete óta a tavalyi esztendő volt az egyik legjövedelmezőbb év.

Next

/
Thumbnails
Contents