Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-17 / 135. szám, péntek

TISZTA VIZET A POHARBA Ma kapunyitás a városligeti vásárvárosban HARMINCHAT ORSZÁG MUTATJA BE TERMÉKEIT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON * A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM HATÁSOS PROPAGANDAESZKÖZE * NÍVÓSABB KIÁLLÍTÁSI TÁRGYAK, NÍVÓSABB KÖNTÖSBEN Q CSEHSZLOVÁKIA VILÁGSZÍNVONALÚ SZERSZÁMGÉPEI A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON Legyenek merészebbek a kiállító vállalatok — ez a javaslatunk a közelgő BNV alkalmából. Ogy ls fogalmazhatnánk: ne legyenek túlzottan, szerények, midőn ez a szerénység nem indokolt. Mit értünk ez alatt? Az eddigi gyakorlat az esetek túlnyomó többségében az volt, hogy a vállalatok nem hívták jel kellő hangsúllyal a figyelmet egy-egy olyan árucikkre, amely valóban újszerű, világszínvonalon álló hanem a termékek felett, alatt is ugyanolyan típusú felirat volt, mint a többinél ...Ne tűnjön el tehát az igazi újdonság a kevésbé „szenzációs" árucikkek között, hanem emelkedjék ki valamilyen formában nem hivalkodással, hanem értékével, s ennek ismertetésével. Az idei budapesti vásár kapunyitása előtti tudósításunkban szándékosan idéztük a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda felhívásának fenti részét, mert véleményünk szerint a nemzetközi árumintavásárok egyik igen érzékeny pontját érintette. Közismert, hogy az árumintavásárok egyre inkább túlzsúfoltak. Hasonló a helyzet nemcsak a tökésországokban megtartott nemzetközi seregszemléken, hanem a brnói, a lipcsei, a poznani és a budapesti vásáron is. Különösen a nemzeti kiállítók teljességre törekszenek. A pavilonokban szeretnék egész iparuk keresztmetszetét vetíteni a közínség elé, hogy különösen a szakértők lássák: mi mindent kínálnak a világpiacnak. A kiállítók szinte minden talpalatnyi területre gépeket szánnak, s nemegyszer a vásár igazgatóságának kell felhívni a figyelmet arra, hogy túlságosan zsúfolt lesz a bemutalójuk. A városligeti vásárváros pedig bizony mind nagyobb helyszűkében szenved. Fokozódik a részt vevő országok száma, egyre bővül a bemutatásra kerülő árucikkek tömkelege. Az elmúlt évben harmincnégy, az idén mái harminchat ország mutatja be itt termékeit. Első ízben jelenik meg gyártmányaival Ausztrália, Algéria és Argentína. A vásárirodához eljuttatott szakmai leírások alapján várható, hogy még több ipari újdonság kerül a nagyközönség elé. A fokozódó tudományos-műszaki forradalom eredményeként egyre nívósabb kiállítási tárgyak nívósabb köntösben kerülnek bemutatásra, és újszerű díszítési elemekkel gazdagodik egy-egy pavilon belső kialakítása is. A vásárigazgatóság ennek érdekében felújította a kiállítási pavilonokat és a szabad térségek rendezésé re is nagy gondot fordított. A Kelet-Nyugat nagy kereskedelmi, ipari találkozója tehát méltó köntösben fogadja a látogatókat. A vásár természetesen elsősorban a magyar külkereskedelem hatásos propagandaeszközéül fog szolgálni, ugyanakkor azonban a külkereskedelmi kapcsola tok megteremtésének fórumává is válik. Ez végeredményben népszerűségének a magyarázata. (Az elmúlt évben a vásár alkalmával létrejött üzletkö tések összege elérte a hárommilliárd devizaforintot, ez mintegy 8 százalékát teszi ki az éves külkereskedelmi forgalom volumenének. Ebből a hárommilliárd devizaforint összegből 1,8 milliárd a magyar exportálás és 1,2 milliárd pedig az impoitkötések össze volt.) Csehszlovákia immái hagyományosan szintén részt vesz a BNV-n. Dezider Borovan, a csehszlovák kiállítás igazgatója kérdésünkre, mivel mutatkozik be iparunk Budapesten, kijelentette: „Elhoztuk a budapesti ipari seregszemlére mindazt, amit gazdaságilag hasznosnak és ipari újdonságnak tanunk. Ki kell emelnem a STROJiMPOKT Külkereskedelmi Vállalat kiállítását, amely bemutatja szerszámgépgyártásunk már bevált, hagyományos gyártmányait és azokat a berendezéseket, amelyek a korábbi típusok továbbfejlesztett példányai. Ide sorol hatók a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a nagy pontosságú, ma már egy ezredmilliméter pontossággal dolgozó gépek stb. Illusztrációképpen: a csehszlovák szerszámgépipar a negyedik helyen szerepel az export világranglistáján az USA. az NSZK és Anglia után ..." A múlt évi Budapesti Nemzetközi Vásárt több mint egymillió érdeklődő látogatta meg. Az idei vásár kapuit előreláthatólag még több vendég lépi át... (dj) TALLOSON rendeződnek a dolgok TÜKRÖZZE A KÉPESLAP IS A FEJLŐDÉST! Képeslapot akartam küldeni külföldre. Van egy Is merősöm, aki városképeket gyűjt. Losonci üdvözlettel neki akartam örömet szerezni. A helybeli papírboltokban és trafikokban találtam ls sok fekete-fehér, valamint színes képeslapot, csakhogy ezek a felvételek már régiek voltak, jé néhány éve készülhettek. Ugyanis Losonc az utóbbi időben szintén nagy változáson ment keresztül. Az egykori vásártéren modern lakótelep épült és a vá ros középpontjában az apró házak helyén már tizemele tes panelépületek állnak Ezek az épületek Losoncnak nagyvárosi jelleget kölcsönöznek, sajnos a megváltozott városképet a kapható képes lapok nem tükrözik, ilyen felvétel egy sem kapható. De miért? KANIZSA ISTVÁN MEDDIG LESZ EZ MÉG IGV? A hidaskürti magyar tannyelvű alapiokú iskola tanulólnak létszáma közel 500. Az iskola tantermei egymástól távol eső helyen fekszenek Az új iskola építését már közel 10 éve ígérik. Végre 1966ban meg ls kezdték, sajnos azonban azóta csak építik építgetik, mert az épitkezé sen alig egy-két ember mo toszkál. Ha ez továbbra ls Igy tart, akkor Iskolánk csak évek múlva készül el. Pedig azt ígérték, hogy 1967 szeptemberében már ott kezdjük a tanévet. Gyermekeink jövője, egészsége védelmében kérjük önöket, segítsenek! VÖRÖS IMRE, a szülői közösség elnöke és 176 aláírás HOVA JÁRJUNK FÜRDENI? Oroszkán a cukorgyár telepén lakunk. A zselízl házke zelőséghez tartozunk. Volt egy közös fürdőnk, sajnos évek óta nem működik. Nincs azóta sem fürdési lehetőségünk. Férjeinknek a gyárban van fürdőjük, de hová jár junk ml: családtagok? A telepen mindössze 4—5 fürdő szobás lakás van. Mintegy 45—50 családról van szó, de hiába kérünk valamiféle megoldást a házkezelőségtöl. Nem tudnának rajtunk segíteni? A cukorgyári telep lakói válasz olvasóinknak Milyen összegű anyasági segély jár? Piklér János párkányi olvasónk kérdi, jár-e és ha igen, mennyi anyasági szabadság után gyermeke egy éves koráig íizetetlen szabadságon marad és ez idő alatt újból teherbe esik, továbbá kérdi, ha a terhességgel kapcsolatban munkaképtelenné válik jogosult-e a íizetetlen szabadság eltelte után táppénzre és szülési segélyre? A Tt 1965/143 sz. paragrafusa értelmében az olyan nőnek, aki a fent említett módon gyermeke egy éves kcjráig az anyasági szabadság után kivett Uzetés nélküli szabadság ideje alatt (a munkaviszony megszakítása nélkül) újból teherbe esett és az újabb anya.'ági szabadságot gyermeke egyéves koráhak elérése után számított egy hónapon belül kezdi meg, az anyasági segély az előző anyasági segély összegében jár. Ugyanebben az összegben Illeti meg az ilyen anyát az anyasági segély abban az esetben is, ha az előző gyermeke egy éves korának betöltése után újból dolgozni kezdett és legalább 25 munkanapot dolgozott le az anyasági szabadság megkezdéséig (nem számít ha ezen 25 ledolgozott napon kívül családtag ápolása miatt vagy betegség miatt igazoltan nem dolgozott). Ha az említett feltételek nem lennének adva, az anya az újabb anyasági szabadság megkezdése előtti 12 hónap alatt 25 munkanapot nem dolgozott volna le, az anyasági segély összegét az említett 12 hónap alatt elért átlagkereset szerint úgy kell kiszámítani, hogy az elért keresetet a ledolgozott munkanapok és a fizetés nélküli szabadság napjainak összegével kell osztani, tehát az eredmény rendszerint nagyon csekély. A fizetésnélküli szabadság letelte után a táppénz és a szülési segély az általános előírások szerint jár. Dr. F. J. Lapunk április 20-i számában „Tiszta vizet a pohárba" címmel, Rémes Ferenc tallősi lakos panaszlevele alapján cikket közöltünk. Stzóvá tettünk benne néhány olyan dolgot, amelyek tisztázásra, megoldásra várnak a nevezett falu szövetkezetében. Bíráltuk többek közt Levánszkl Károly elnök magatartását, hogy ellojtja a bírálatot, fenyegetőzik, semmibe veszi a tagok szavát. Az idei évzáró taggyűlést is Idő előtt berekesztette, mivel — állítólag — sok volt a bíráló szó. A szövetkezeti tagok azt firtatták, hogy a funkcioná riusok miért kapnak 100 koronánként még 12 korona részesedést, a tagok viszont csak öt koronát? Miért kap az ellenőrző bizottság elnöke közel 3000 koronás havi fizetést, holott a szövetkezeti alapszabály szerint ez fizetetlen tisztség? Válasz helyett azonban csak ígéretet kaptak, hogy majd más alkalommal, a legközelebbi taggyűlésen visszatérnek az ügyre^ Igen ám, csakhogy a szövetkezet elnöke úgy döntött; amíg ilyen hangokra számíthat, nem hívja össze a taggyűlést. Eltekintve a részietektől, amelyek az elnök „módszerét" illusztrálták, ez volt a cikk lényege. Néhány nappal a bíráló cikk megjelenése után megkaptuk Levánszki Károly válaszlevelét. Cikkünk legtöbb megállapítását helytelennek tartja, próbálja kimagyarázni a dolgokat, hogy például a funkcionáriusok jutalmazását a járási-termelési igazgatóság utasítása alapján szabták meg". Nyári Jánosnak, az ellenőrző bizottság elnökének a fizetését is ez a szerv hagyta jóvá stb., stb. Levele befejező részében kérte a szerkesztőséget, hogy az április 25-1 vezetőségi gyűlésen képviseltesse magát, és „tényleg" öntsünk tiszta vizet a pohárba. mivel a cikk ugyancsak fölzaklatta a kedélyeket". A meghívásnak természetesen eleget tettünk. Korábban ls érkeztünk a megadott időpontnál. Talán ennek köszönhetjük, hogy részben a „kedélyállapotokkal" is megismerkedhettünk. Megtudtuk például, hogy a válaszleveleket Szarka Árpád, a szövetkezet ökonómusa fogalmazta, az elnök csak aláirta. Az elnököt az eset Idegileg teljesen „kiborította". Hamar Lajos, gépkocsivezető — ha a minősíthetetlen cikkre nem jön helyreigazítás — a jövőben nem olvassa az újságunkat. Szarka Árpád máris megírta és borítékba zárta a felmondását. Ha a funkcionáriusok fizetését és részesedését illető kérdésben a termelési igazgatóság — melyet szintén meghívtak a gyűlésre — nem ad nekik Igazat, a borítékot átnyújtja a szövetkezet vezetőségének. A gyűlés tehát ilyen — tényleg indulatokkal teli — légkörben kezdődött. Maga a tanácskozás viszont — Szarka Árpád túlfűtött felbuzdulásától eltekintve — nagyon nyugodt és megfontolt volt. Első helyen szerepelt a jutalmazás körül felmerült kérdések tisztázása. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy nemcsak a tagok előtt, hanem még a választott vezetők előtt sem világos ez a kérdés. Szarka Árpád azt állítja, hogy a járási-termelési igazgatóság utasítására vezették be. A taggyűlésen ismertették, melyik funkcionáriusnak mennyi lesz a fizetése. Ezért nem akarja elhinni, hogy a tagok ne tudtak volna a dologról. Később azonban beismerte, hogy személy szerint ő sem ért egyet az új jutalmazási rendszerrel. „Átütötték" már csak azért is, nehogy azt mondják a termelési igazgatóságon, hogy a tallósi szövetkezet élén „tökkelütöttek" állnak, akik nem értik meg az újat. Most, az idei évzáró után — amikor hallotta az elégedetlenkedő hangokat javasolta, hogy térjenek vissza a régebbi, a mostaninál igazságosabb jutalmazási rendszerhez. A termelési igazgatóság képviselője azonban ezt a javaslatot kategorikusan elutasította. Ogy érzem, ez a kérdés bővebb magyarázatra szorul. Ha jól értettem, a termelési igazgatóság küldötteinek a szavát, a dolog tényleg tőlük indult ki. Az ok az volt, hogy a szövetkezetek nem értek el olyan gazdasági eredményeket, amilyeneket szerettek volna. Előtérbe kell tehát helyezni a szövetkezeti funkcionáriusok anyagi érdekeltségét. Kidolgoztak egy új jutalmazási rendszert a szövetkezeti vezetők számára. Jóváhagyás, illetve elbírálás végett megküldték a Földművelésügyi Minisztériumnak ls. A válasz: „Mivel eltér az eddigi jutalmazási rendszertől, kísérlet céljából csupán a galántai járás szövetkezeteiben engedélyeztük". Ezután a járásban két szövetkezet kivételével mindenütt elfogadták: Tallőson is. A lényeget azonban — újból Tallósról beszélek — a mai napig sem ismerték meg a szövetkezeti tagok. Csak azt látták, hogy a vezetők — annak ellenére, hogy meglehetősen magas havi fizetést kapnak — a részesedésnél is előnybe kerülnek. Ez szóbeszéd tárgyát képezte már régebben is. Az Idei évzárón aztán magyarázatot, felvilágosítást kértek. Szarka Árpád azt állítja, hogy a régi jutalmazási rendszer jobb, igazságosabb volt a mostaninál, az „experimentálisnál". A termelési igazgatóság mégis ragaszkodik az újhoz. Miért? A tallósi eset figyelmeztet, hogy valami e téren nincs rendben. Vagy talán a szövetkezet vezetői hibáztak? A termelési Igazgatóság egyik küldöttje valahogy így nyilatkozott: Az a baj, hogy a tallósi funkcionáriusok — figyelmeztetésem ellenére is — az engedélyezett kereten belül — a maximális lehetőségekhez ragaszkodtak. Lehet, hogy így volt. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Viszont most azon kellene elgondolkozni, ragaszkodjunk-e továbbra Is olyan dologhoz, ami a gyakorlatban nem vált be, vagy engedjük meg, hogy a tallósi szövetkezet viszszatérjen a régi jutalmazási rendszerhez? Vagy talán ezzel bűnt követnének el? Végső soron a szövetkezet a ^ tailősiaké, meg a vezekőnyieké, akik4 annak Idején társultak. És semmi törvénybe ütközőt nem akarnak. Inkább hívei annak, ami régebben volt, és országos viszonylatban még ma is van és jó. Ismerjük be: kísérleteztünk már annyit, hogy eggyel több vagy kevesebb melléfogás nem sokat nyom a latban. Tény, hogy a „kivételesen kísérlet céljára" engedélyezett jutalmazási rendszer Tallóson csődöt mondott. Értelmetlen lenne csupán a látszat megtartásáért tovább erőltetni. Előbbi cikkünkben már kifejtettük nézetünket az ellenőrző bizottság elnökének munkájával, illetve jutalmazásával kapcsolatban. A vezetőségi gyűlés ugyancsak minket igazolt. Nyári János, mint az ellenőrző bizottság elnöke csak arra az időre kaphatott volna bizonyos tiszteletdíjat, amíg a tisztségéből eredő kötelességeit végzi. Egyébként, csakis a posztján végzett munkájának megfelelően, úgy mint a szövetkezet bármely más tagja. Hogy azonban „függetleníthessék", még vagy 4—5 funkciót varrtak a nyakába. Megkapta a szép havi fizetést, de a szövetkezetnek valójában nem volt ellenőrző bizottsága. Nyári Jánosnak éppen az ellenőrzésre, erre a legfontosabb feladatra nem futotta az idejéből. Hogy ez a dolog az évzáró taggyűlésen, és most is szóba került, Szarka Árpád újból a termelési igazgatóságra hivatkozott: „Hiszen ők is jónak találták a megoldást". "Ami Levánszky Károly személyét illeti: Ennek a vezetőségi gyűlésnek — egyesek elképzelése szerint. — azt kellett volna bebizonyítania, hogy levélírónk, majd a kérdéses cikk szerzője alaptalanul vádolta meg: nem olyan ember ő, amilyennek „lefestették". Ehhez csak annyit:, Levánszki Károly maga láthatta, hogy a vezetőség sem áll mellette. Ugyanazokat a hibákat rótták fel neki, amelyeket a cikkben mi is a szemére vetettünk. Nem akarunk most részletekbe bocsátkozni. Talán csak anynyit; ezen a vezetőségi gyűlésen olyan dolgokat hallotunk, amelyek a teljes mértékben igazolták a levél, illetve a cikk íróját. Az előző cikkből már tudjuk, hogy a kritikus hangú évzáró után az elnök a „beígérés" ellenére sem akart taggyűlést összehívni. Mi viszont így fejeztük be cikkünket: „ ... minél előbb szükség lenne a taggyűlésre ... Mert a pohár a Haladásban tényleg csordultig telt". A vezetőség is ezen a nézeten volt. Szükségét látta a taggyűlés mielőbbi összehívásának és azt határozatba is foglalták. A taggyűlést május 4-re hívták öszsze. A tagok Levánszki Károlyt, ismert hibái miatt, visszahívták tisztségéből. Még csak annyit: a tagok éltek a szövetkezeti demokráciából eredő jogokkal. Ahhoz azonban, hogy újból helyre álljon a rend Tallóson, még számtalan kérdést kell majd tisztázniuk, ha tényleg tiszta vizet akarnak a pohárba. SZARKA ISTVÁN