Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-02 / 92. szám, kedd

Semmi és senki sem állíthatja meg szocialista társadalmunk pozitív fejlődését JÉ SH 1988. IV. 2. (Folytatás a 4. oldalról.) niük kellene az új alkotmány előkészítő munkálatainak haladéktalan megkezdését. Ez az alkotmány hivatott jogilag kifejezésre juttatni köztársaságunk társadalmi változásait és ez válik életünk demokratikus elrendezésének szilárd jogi alapjává, a kibontakozó modern szocialista társadalom tartós vezérelvévé. Az alkotmánytervezet alapelveit a közvélemény és a szakértők széles körű demokratikus vitája alá kellene bocsátani. Lényeges változtatásokat igényel a csehek és szlovákok egyenjogúsága alapelvének államjogi kifejezése és biztosítása. Az eddigi fejlődés, főként az 1960-as alkotmány utáni időszak tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, milyen különféle deformációk adódtak nemzeteink egysége szempontjából e legfontosabb államjogi területen is, amikor csaknem semmibe vették Szlovákia, a szlovák nemzeti szervek elemi jogait. A szlovák nemzeti szervek jelenlegi elrendezése jogosan bírálat tárgya. A mi feladatunk a eseh és a szlovák nemzet kapcsolatait egészséges alapokon, a közös csehszlovák államiság megszilárdítása érdekében fejleszteni. Ezért szükséges belátható időn belül, még a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választásai előtt elkészíteni az új alkotmánytörvényt. Ez az alkotmányreform, amelylek az ellenállási harcban és !a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetén kialakult poitív koncepciókra és javaslatokra kell épülnie, alapvetően megváltoztatja a szlovák nemzeti szervek helyzetét és hatáskörét. E rendezésnek nemzeteink és nemzetiségeink kívánságaiból és szükségleteiből kellene kiindulnia, teljes mértékben biztosítva nemzeti fejlődésüket és így hozzájárulva a csehszlovák államiság megszilárdításához. Államiságunk fejlődésének egyre inkább testvérnemzeteink egyenlőségének el, mélyítésére kellene irányulnia. Ezzel összefüggésben, tiszteletben tartva mindkét nemzet akaratát és ismereteit kell elemezni az eddigi államjogi fejlődést és annak további irányzatát. Ezen elemzés alapján, valamint a politikai, kulturális és főként gazdasági kapcsolatok elemzése alapján kell kidolgozni államunk föderatív elrendezését is, lint a nemzetiségi kérdés álamjogi megoldásának egyik lenini formáját. Az előterjesztett akcióprogram e feladatot tűzi ki. De szükséges lesz igen nagy gonddal tovább munkálkodni e feladaton. Az alkotmánytörvényben világosan kifejezésre kellene juttatni, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak törvényhozó szervként kell megalakulnia, és a törvényhozó hatáskör megoszlásának a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács között meg kell felelnie a kassal kormányprogram elveinek. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, amely ma a Szlovák Nemzeti Tanácsban és annak elnökségében összpontosul, külön kell választani. E változtatások értelmében módosul a megbízotti hivatalok, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács és végrehajtó szerveinek a helyzete és összetétele is. Az alkotmánytörvényben kifejezetten le kell szögezni azt is, hogy a csehek és a szlovákok kapcsolatának államjogi kérdéseiben a szlovák nemzet képviselete nem lehet túlsúlyban. A nemzeti bizottságokat Illetően ajánljuk, hogy a közvélemény és a szakemberek javaslatára a választásokat e képviseleti testületekbe halasszák el. A CSKP KB elnöksége és a Nemzetgyűlés elnöksége e kérdésben határozatokat hozott, amelyekről Sádovský elvtárs fog beszámolni. A Központi Bizottság plénumának már ezen az ülésén állást kell foglalnia a választások megtartásának időpontját illetően. Nézetünk szerint az eddigi és az új nemzeti bizottságoknak is fő figyelmüket a lakosság mindennapi életszükségleteiről való gondoskodásra és e szükségletek kielégítésére kell fordítaniuk. Az utóbbi időben a gyakorlatban megkezdtük a szocialista demokrácia több kérdésének megoldását. A szólásszabadság és a bírálat, valamint a sajtószabadság ma már nem követelés, hanem az utóbbi hónapok valósága. Végérvényesen megoldjuk az ártatlanul üldözött jelenti az olyan, ettől kezdve tartóssá váló viszonyoknak, amelyek közepette nekünk kommunistáknak nézeteinket és álláspontunkat a többiekkel folytatott vitában kell érvényesítenünk, nyíltan védelmezve azokat és érvelve mellettük. A kommunisták oly mértékben állnak majd a fejlődés élén és oly mértékben lesz vezető szeemberek — kommunisták és pártonkívüllek rehabilitálásának összes problémáit. Erőteljesen kibontakozik társadalmi szervezeteink, főként a szakszervezetek kezdeményezése is, és új módon kezdi értelmezni feladatát a Nemzetgyűlés, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács is. Az utóbbi hetek valósága .ÍZ egyes fontos állami, párt- és társadalmi tisztségekben • történt személyi változások is. De mindez csak az első lépés volt. Miről van most szó? Elsősorban arról, hogy a már folyamatban lévő megújhodás minden pozitív vonását jogilag Is kifejezzük, olyan törvényeket hozzunk, amelyek biztosítják, hogy a szólás- és bírálatszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a szocializmust, államiságunk és szocialista vívmányaink érinthetetlenségével együtt törvény védi, hogy ez politikai rendszerünk alapvető része és közéletünk alapszabálya. A demokrácia — így tehát a mi szocialista demokráciánk sem élhet sokáig csak abból, hogy szabadon kifejezésre jutnak különféle nézetek, hogy lehet bírálni. Ez önmagában akkor a legfontosabb, ha a szabad és egészséges bírálat eltávolítja a régi akadályokat a társadalmi haladás útjából. Hogy társadalmunkban demokratikusan éljünk és kormányozzunk akkor is, ha majd ezek az akadályok végleg és mindenütt megszűnnek ahhoz jól működő Intézmények, szervek és szervezetek rendszerére van szükségünk, amelyek majd újszerűen és hatékonyan fognak dolgozni, amikor már új politikát kell folytatni, s e szervek a lakosság állandó, demokratikus ellenőrzése alatt fognak állani. Ezért igen sürgetően áll előttünk a követelmény — politikai viszonyaink konszolidálása, társadalmunk egész eddigi politikai irányítási rendszerének kibontakoztatása úgy, hogy ez a rendszer teljesebben kapcsolja össze a szocializmust és a demokráciát, képes legyen tárgyilagosan és szakértelemmel megoldani társadalmunk életének szükségletelt. E rendszer, amely megoldja a felelősség és az ellenőrzés kapcsolatát, világosan kitűzi, ki miért és kinek felelős, és pontosan meghatározza mindenki önálló jogkörét és a feladataiért viselt önálló felelősségét. Ez a következő hónapokban szüntelen tevékenységet követel meg a kormányszervektől, a választott állami testületektől, a társadalmi szervezetektől és a párttól. Ezeket a kérdéseket nem más légkörben, hanem az igazi szocialista demokrácia légkörében fogjuk megoldani. Ez kezdetét repük, amilyen mértékben azt a demokratikus viszonyok között, eszmei és politikai eszközökkel kivívják és megőrzik. Sem az egyén, sem a pártszervezet, sem a párt tekintélye nem örökre adott. A munka eredményei alapján ezt a tekintélyt szüntelenül fel kell újítanunk. A pártnak és tagjainak a progresszív fejlődés élére állva kell irányítaniuk a dolgozók tömegeit, és magukkal kell sodorniuk őket a feladatok teljesítésében. A ma kulcsfontosságú kérdése lett a kommunistáknak és a pártonkívülleknek, a pártnak és a társadalom többi részének viszonya. Ezt a kérdést törvényszerűen vitatják meg a pártban és a párton kívül is. Ennek során a jelenlegi történés realitásából kell kiindulnunk. A megújhodási folyamat mozgásba hozta a társadalmi élet egész mechanizmusát. A demokratizálódási folyamat értelme és célja világos: létrehozni a szocialista demokrácia tökéletesebb típusát, amely megfelel a csehszlovákiai viszonyoknak. A párt érdekét s az egész társadalom javát szolgálja, hogy ez a folyamat viszonylag nyugodt körülmények, komolyabb kilengések nélkül menjen végbe. Más átmenet komolyan veszélyeztethetné célkitűzéseinket, megakadályozhatná annak a történelmi alkalomnak valóraváltását, amely ma megnyílt szocialista fejlődésünk előtt. A szocialista bázison lezajló jelenlegi fejlődés során valóban demokratikus módon érvényesülnie kell társadalmunk valamennyi csoportja érdekének, s ennek a fejlődésnek biztosítania kell nemzetközi kötelékeink tartósságát. Ezeket a létfontosságú követelményeket nem teljesíthetjük a kommunista párt vezető szerepe nélkül. Társadalmunkban nincs más szervezett erő, amely biztosíthatná a jelenlegi társadalmi folyamat szocialista jellegét és a zavartalan demokratikus fejlődést. A párt, Illetve az állam és a társadalmi Intézmények kapcsolatának rendezésében ez a reális kiindulási pontunk. A múltban ezen a téren, főleg a Nemzeti Front tekintetében, távolról sem volt kielégítő a helyzet. Ez kedvezőtlenül hatott mind ezeknek a csoportoknak a tekintélyére és aktivitására, mind a párt tekintélyére. Örömmel fogadjuk és értékeljük, hogy a társadalmi szervezeteink a politikai rendszer önálló, autonóm láncszemeiként kezdenek megnyilvánulni. Különösképpen örömmel fogadjuk a szakszervezetekben végbemenő megújhodási folyamatot. Ezt fejleszteni kívánjuk, mivel növeli a szakszervezet politikai súlyát a Nemzeti Frontban. Az állami politika kidolgozásában részt vesz az egész Nemzeti Front, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek. A Nemzeti Front politikai pártjai partnerek. Politikai hatásuk alapja a Nemzeti Front közös politikai programja, köztársaságunk társadalmi viszonyainak szocialista jellege. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Frontban olyan politikai platformot lát, amely nem osztja fel a politikai pártokat kormánypártokra és ellenzéki pártokra abban az értelemben, hogy ellenzék alakulna ki az egész Nemzeti Front irányvonalát képező állampolltika ellen, és az államban politikai harc folyna a hatalomért. A Nemzeti Front ilyen koncepciójának tagadására, valamint a Nemzeti Frontnak a politikai hatalomtól való eltávolítására törekvő politikai erők elképzelésein már 1945-ben túljutottunk, miután két nemzetünk tragikus tapasztalatokra tett szert a háború előtti Csehszlovák Köztársaság politikai fejleményeiben. A Nemzeti Frontban és egész politikai rendszerünkben érvényre juttatjuk a marxi—lenini koncepciót, a vezető politika koncepcióját. Mégpedig úgy, hogy a politikai munka eszközeivel rendszerünk minden alkotó elemében és közvetlenül a munkásság, valamint a többi dolgozó tömegeiben olyan támogatást vívunk ki, amely a demokratikus politika módszereivel biztosítja e koncepció vezető helyzetét. Mindez ma s a jövőben még joDban elősegíti az olyan meggyőződés megszilárdulását, hogy társadalmunk és államunk fejlődéséért közösen viseljük a felelősséget, kommunisták és nem kommunisták egyaránt. A régi módszerekhez hozzászokott sok kommunista számára ez nem lesz könnyű feladat. A párt azonban, mint egész, minden bizonnyal megbirkózik vele. Ez szilárd meggyőződésünk, mert a pártnak sok alkotóereje van és ennek az alkotóerőnek mélységes lebecsülését jelentené, ha félnénk ettől az új folyamattól. Politikai rendszerünk semmiképpen nem tér vissza ahhoz az állapothoz, hogy bázisát csak a politikai pártok viszonya képezze. A szocialista demokrácia rendszerében többről van szó, mint a formális demokráciát jellemző parlamentarizmus utánzásáról. Célunk fokozni a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek reális önállóságát, célunk az állam képviseleti testületeit — egészen a Nemzetgyűlésig — olyan szervekké alakítani, amelyek valóban munkálkodni fognak az állam politikai döntésein. Politikai rendszerünk továbbfejlesztésében szükséges fontolóra venni főleg azt a kérdést, hogy miként érvényesül közvetlenül és kifejezőbben a szocialista demokrácia rendszerében az egyes munkahelyeken, a társadalmi munkamegosztás különböző szakaszain, a gazdaságban, az iparban, a mezőgazdaságban, a szociális szolgáltatásokban, az iskolaügyben, a tudományban és a kulturában dolgozók érdekeinek széles skálája. A szocialista demokráciát a formális demokráciától a többi között az különbözteti meg, hogy a társadalom irányításában éppen a dolgozó embereké a döntő szó. Természetesen ma még nem határozhatjuk meg a működő szocialista demokrácia jövőbeli modelljét. A demokratikus erők és megnyilvánulások még csak a kezdetnél tartanak, a folyamat végére még nem értünk. Figyelemmel kell kísérnünk ezeknek az erőknek a mozgását, párhuzamosan támogatnunk és fejlesztenünk kell ezeket a megnyilvánulásokat. Az eddig megtett első lépések az adott helyzetben csak a legszükségesebbre elegendőek, önmagukban a további távlatok szempontjából elégtelenek, sőt egyodalúak. A párt XIV. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban vegyük fontolóra az egész politikai rendszer kibontakoztatására Irányuló Javaslatokat, hogy felhasználjunk minden ismere-. tet és nemzetközi tapasztalatot és így a demokráciát a sajátos; csehszlovákiai feltételek között, sokkal jobban összefűzzük ai szocializmussal. • « « A következő időszak további^ fontos feladata a népgazdaság konszolidálása és fejlesztése. A most folyó vitákban mind sür-. getőbb az a követelmény, hogy egészen nyíltan és kritikus, szellemben mérjük fel gazdasá-gunk jelenlegi helyzetét, egyér-. telműen és teljes felelősségtudattal mondjuk ki hányadán va-gyunk, milyen úton módon kívánjuk konszolidálni gazdasá-gunkat. Nézetem szerint gazda-. Ságunk jelenlegi helyzetét prog-ramnyilatkozatában az új kor-, mánynak kellene értékelnie. Ennek az értékelésnek kellene megelőznie azt a magyarázatot, amely számot adna róla, hogy miképp kívánjuk biztosi-, tani gazdaságunk egyenletes, folyamatos és hatásos fejlesztését. Következetesen érvényesíteni akarjuk az új irányítási rendszert. Véget kell vetnünk annak, hogy az irányítási rendszer tökéletesítéséről beszé lünk. Világosan meg kell mondanunk, célunk a mély gazdasági reform, a szocialista gazdaság új rendszerének kialakítása. Tudjuk, hogy ez a rendszer a terv és a piac szintézisére támaszkodik s ezért elsősorban erre kell összpontosítanunk figyelmünket. Ebben a szintézisben a gazdasági tevékenység mércéi nem a direktív módon értelmezett terv formális mutatószámai lesznek, hanem a társadalmi célok elérését biztosító közgazdasági eszközök, a piac és a társadalompolitikai elvek objektív mércéi. Ezek a mércék az objektív gazdasági összefüggésekből erednek és teljes mértékben köteleznek minden olyan államot, amely gazdaságában tartós fellendülésre törekszik. Olyan rendszerre gondolunk, amely teljes egészében megbecsüli a jó minőségű és célszerű munkát, és biztosítja, hogy az embereket ne csak a ráfordított fizikai és szellemi energia, hanem elsősorban azoknak az eredményeknek az alapján fogják díjazni, amelyekkel hozzájárultak a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Ez a rendszer felszabadítja a dolgozók alkotó kezdeményezését, lehetővé teszi a tehetséges emberek fejlődését, és a vezető posztok betöltésénél a természetes kiválasztásnak széles teret nyújt. Ma az új irányítási rendszer következetes és gyors alkalmazásának fő feltétele a gazdasági viszonyok intézményes rendezése és az egész vállalkozói szférában az új szervezeti felépítés kialakítása. Itt szeretném hangsúlyozni — s ez egyben választ ad a járási pártkonferenciákon elhangzott számos kérdésre és észrevételre —, hogy a gazdasági irányítás demokratizálását célzó intézkedések érvényesítésére törekszünk és fogunk törekednL A vállalatokat illetően számolunk azzal, hogy olyan önállóságra tesznek szert, amely lehetővé teszi a vállalkozói aktivitás teljes mérvű kibontakozását. A vállalatokon belül demokratikus irányító szervek fognak működni, amelyeknek felelősséggel tartoznak majd az Igazgatók, és más vezető gazdasági dolgozók. Ezenkívül az alkalmazottak érdekelnek érvényesítésében és az Irányítás ellenőrzésében szava lesz a szakszervezetnek is. Az irányítási rendszer mélyreható változásait kiegészíti a termelési struktúra kiterjedt módosítása. A termelési struktúra ugyanis ez ideig nem felel meg a csehszlovákiai feltételeknek és ezen túlmenően a termelőerők progresszív kibontakoztatása olyan objektív Irányzatainak sem, amelyek minden iparilag fejlett országban érvényre jutnak. Ez az átalakulás nehéz lesz és érinteni fog sok részleges érdeket. Más választásunk azonban nincs. Ugyanakkor törődnünk kell azzal, hogy ezekre a vál(Folytatás • ». oldalas*