Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-02 / 92. szám, kedd

Semmi és senki sem állíthatja meg szocialista társadalmunk pozitív fejlődését (Folytatás az 5. oldalról) toztatásokra ne fizessenek rá azok, akik nem. tehetnek róla, hogy Jelenlegi termelési struktúránk nem felel meg. A kormánynak e fontos feladat teljesítését következetesen biztosító azonnali intézkedések komplexumával kell a Nemzetgyűlés elé lépnie. A beruházások szerkezeti módosításáról, tehát az eszközöknek elsősorban a mezőgazdaságba, a közszükségleti és élelmiszeriparba, valamint nem termelési területre, főként lakásépítésre és a közszolgáltatások egész területére történt irányításáról van sző. Mivel erőforrásaink korlátozottak, a felhasználásuk hatásosságát fokozó minden intézkedés hozzájárulhat a gazdasági egyensúly megbomlásának mérsékeléséhez és a nemzeti Jövedelem gyorsab növekedéséhez. A nagyobb fokú hatékonyság legfontosabb tartalékainak az emberek megújuló aktivitását, annak érvényesülését tekintjük, ami a csehszlovák munkásokra és műszakiakra mindig jellemző volt, s amit a régi irányítási rendszer megbénított: a feladatok önálló megközelítését, a leleményességnek, a képességeknek és ügyességnek, valamint abból a feléledt érzésből következő kezdeményezésnek az érvényesülését, hogy az emberek végzett munkájukkal személyesen alkotóan hozzájárulnak az egész társadalom erőfeszítésének sikeréhez. Ezt nemcsak az új rendszer elveinek érvényesülése, hanem a köz- és politikai életünkben végbemenő megújhodási folyamat is elő fogja segíteni. Ezek az intézkedések szorosan összefüggnek az életszínvonal emelésének programjával. Jólétet csak modern, rendkívül nagy teljesítőképességű, minőségét a nagy világkonkurrenciában érvényesíteni tudó gazdaság bázisán lehet teremteni. A Jólétnek minden más útja ideiglenes és kockázatos. Ma csak a legégetőbb szociális problémákat tudjuk megoldani, ahogy azt a decemberi plénumon elfogadott dokumentumban megfogalmaztuk. Ugyanakkor hangsúlyozni akarom, hogy a központi irányítás és a közkiadások terén is keresnünk kell a megtakarítás lehetőségét, amelyeket a lakosság szociális viszonyainak Javítására használunk fel. A hatásosabb javulás szempontjából azonban az lesz a döntő, hogyan fogunk tudni gazdálkodni a jövőben. Az irányító munkában várt fordulatnak hozzá kellene járulnia az állam- és gazdasági apparátus ésszerűsítéséhez és olcsóbbá tételéhez, egyidejűleg sok abnormalitás és bürokratikus rendellenesség kiiktatásához. A legközelebbi hónapokban megvalósuló intézkedéseken kívül intenzívebben kell dolgoznunk a csehszlovák népgazdaság hosszúérvényű fejlesztési koncepcióján is. Ez nemcsak a termelés szerkezeti változásait, valamint a termelés nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolásában történő változásokat öleli fel, hanem lakosságunk szükségleteinek új struktúrájából is kiindul. Ma az emberek anyagi és szociális szükségletei állnak előtérben. Mi azonban többet akarunk és többet is kell akarnunk. A szocializmusnak és különösen a széles demokratikus alapokra épülő szocializmusnak meg kell teremtenie a modern kor új humanizmusát, olyan humanizmust, mint amilyent más rendszerek műszaki fejlettségük ellenére sem képesek adni az emberiségnek, Jobb feltételeket kell teremtenie az ember fejlődésére, mint amilyeneket eddig bármilyen más társadalom el tudott érni. Amikor tehát a gazdasági élet normalizálására törekszünk, nem tartjuk öncélúnak ezt a feladatot, hanem eszköznek az ember, az emberi személyiség teljes kibontakoztatására. Ezért ennek oda kell irányulnia, hogy minden egyénnek érvényesülési lehetőségei legyenek a munka és az élet minden területén. Ebben az értelemben óriási szerepet Játszik a tudomány és a művészet. Ezért nemcsak a termelőerők -fejlődésével és a tudományos műszaki forradalommal összefüggő tudományágak gyors fejlesztésére, hanem a humán tudományágak és a művészet öszszes olyan területeinek fejlesztésére törekszünk, amelyek segítségére lesznek az embereknek a tudományos műszaki forradalom korának és társadalmunk szocialista alapelveinek megfelelő új életstílus megtalálásában. A mai gazdasági nehézségek, a megbomlott egyensúly megoldásánál tekintetbe kell vennünk azt, amivel a központi bizottság januári plénumáig nem számolhattunk, amivel nem számolhattak a közgazdászok, de amit ma látniuk kell a politikusoknak: azt az aktivitást, amely mozgásba hozza az alkotó gondolkodást és energiát. A gazdasági hatékonyság megoldása és a gazdasági nehézségek megszüntetése semmiesetre sem történhet a nép életszínvonalának rovására. A termelésben kell megtalálni e létfontosságú feladat megoldásához szükséges erőforrásokat és tartalékokat. Ezért a jelenlegi feladatok megoldásánál teljes mértékben tekintetbe kell vennünk a központi bizottság januári plenáris ülése után az új reneszánsz megújító erejével jelentkező erkölcsi tényezőt. Az embereknek hitet kell önteniük önmagukba, hitet az észbe, az ügyességbe, a szellemiségbe. Ez a dolgozó népünkbe vetett hit ma erkölcsi, de holnap bizonyára anyagi erő lesz, amelyre teljes mértékben számíthatunk a népgazdaság további fejlesztéséért, az életszínvonal további emeléséért való felsorakozásunkban. A CSKP Központi Bizottságának januári ülése óta eltelt időszakot pártunk élénk külpolitikai tevékenysége jellemzi annak ellenére, hogy a viharos belpolitikai fejlemények látszólag mellékvágányra szorították a külpolitikát. Ám újra bebizonyosodott, hogy az összes bonyolult és igényes belpolitikai feladatokat bizonyos konkrét nemzetközi helyzetben valósítjuk meg most és a jövőben is. Ebben a viszonylag rövid időközben több, a szocialista országok együttműködésének erősítése és a nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló törekvés szempontjából fontos sokoldalú találkozóra került sor. Időbelileg első helyen áll a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója. Nem szándékozom behatóbban értékelni eredményeit, ezzel kapcsolatban azonban szeretném kiemelni két oldalát. Fontos, hogy a budapesti találkozón részt vett küldöttségek bonyolult feltételek közepette egységre jutottak számos, a kommunista pártok világértekezletének összehívása és előkészítése szempontjából döntően fontos pontban. Ez lelkesítő siker. Másodszor: a budapesti találkozó további lépést jelentett előre az egység új formáinak keresésében, a testvérpártok önállóságának és kölcsönös nemzetközi együttműködésének egybekapcsolásában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége kétségtelenül pozitívan hozzájárult a tárgyalásokhoz. Megkísérelte józan, reális szempont érvényesítését a világ jelenlegi ellentmondásos problémáival, valamint a kommunista pártok együttműködésének bonyolult kérdéseivel kapcsolatban. Küldöttségünk kifejezetten támogatta az összes imperialistaellenes erők szövetségének lényeges bővítését, állást foglalt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének múltbeli helytelen értékeléséhez és felemelte szavát azon testvérpártokkal valő kapcsolatok ésszerű fejlesztésének támogatása érdekében, amelyek számos kérdésben más nézetet vallanak. Jelentős volt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének nemrégen Szófiában megtartott ülése, valamint egyes szocialista államok legfelsőbb képviselőinek drezdai találkozója. Az előbbi sokat jelentett a politikai együttműködés szempontjából. A másik — mint hisszük — alaposabb és nyíltabb vitákra fog ösztönözni a gazdasági együttműködés problémáiról, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében, mindpedig kétoldalú alapon. Természetes, hogy mindezeket a találkozókat felhasználtuk arra, hogy tájékoztatást adjunk hazánk fejlődéséről, hogy helyesen magyarázzuk meg a demokratizálódási folyamat pozitív értelmét. Én magam, mint tudják, már előzőleg találkoztam Brezsnyev elvtárssal, Kádár elvtárssal és Gomulka elvtárssal. A jövőben Ilyen találkozókra kerül sor más testvérpártok képviselőivel is. Koucký és Kriegel elvtársak ilyen irányú megbeszéléseket folytattak számos testvérpárt küldöttségével Budapesten és más alkalmakkal is. Széles körű véleménycserére került sor a testvérpártok és államok küldöttségeinek látogatásakor ls a februárt győzelem 20. évfordulójának ünnepségei alkalmából. Legutóbbi tanácskozásunk a nemrégi drezdai találkozón folyt le. Meg kell mondanunk, hogy a tanácskozáson a szocialista országok és pártjaik központi bizottságainak képviselői megértéssel fogadták a CSKP Központi Bizottságának köztársaságunk fejlődésével és a kölcsönös együttműködés kérdéseivel kapcsolatos álláspontját. A tanácskozást és a véleménycserét úgy kell érteni, hogy továbbra is érvényes a más pártok belső ügyeibe való be nem avatkozás elve. Bizonyos vagyok benne, hogy az egész központi bizottság egységes véleményét fejezem ki, amikor újból hangsúlyozom, hogy éppúgy, mint ahogy érinthetetlen további utunk szocialista jellege, éppúgy érinthetetlen a csehszlovák külpolitikai irányzat alapja: az egyenjogúság a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, a kölcsönös előnyösség, a be nem avatkozás, a nemzetközi szolidaritás elvein alapuló szilárd szövetség és sokoldalú együttműködés. Politikánknak ez az alapvető irányzata megfelel népeink biztonsága és gazdaságunk fejlődése legfontosabb szükségleteinek. Pórul jár mindenki, aki megkísérelné bármily módon is kétségbe vonni a rendíthetetlen csehszlovákszovjet barátságot. E barátság nemcsak hazánk népének történelmi tapasztalataiból fakad, hanem elsősorban köztársaságunknak a környező világban elfoglalt mai helyzete reális értékelésének az eredménye. Hogy ma köztársaságunkat nem fenyegeti semmilyen akút, külső veszély — ami néha nem éppen mély következtetésekre vezet a veszély létezéséről vagy nem létezéséről — ez éppen a Szovjetunióval való szövetségünk, a Szovjetunió nyújtotta oltalom eredménye. Nemcsak politikai, hanem etikai szempontból is kizárt az az elképzelés, hogy a mai antagonisztikusan megoszló világban valahol a háttérben állhatnánk, 'semleges maradhatnánk s arra spekulálhatnánk, hogy ha egyszer népeink szorongatott helyzetbe jutnak, másokat hívunk ide, hogy érettünk vérüket ontsák. Szocialista országunk külpolitikájának ma is és a jövőben is az alapja a proletár nemzetköziség s annak gyakorlati érvényre juttatása a többi szocialista országgal, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal, valamint fontos közös érdekeink tiszteletbentartása és mindannak a segítsége, ami társadalmi haladást jelent a világban. Ebből a szemszögből nézzük azt a szándékunkat ls, hogy sokoldalúan aktivizáljuk államunk külpolitikai tevékenységét. Külpolitikánktól kidolgozott koncepciót kívánunk, valamint a fontos nemzetközi problémákkal kapcsolatos állásfoglalásaink kezdeményezőbb érvényesítését és a szocialista államok közös, tudományosan megalapozott, nemzetközi politikai tevékenységéhez való aktív hozzájárulást. Elsősorban hatékonyabb európai, mindenekelőtt középeurópai politikáról van szó, amely elősegíti a békés kapcsolatok megszilárdítását Európában és fejleszti a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködését. Érdekünk elsősorban a német kérdés békés megoldása, amely sarkalatos fontosságú az európai biztonság szempontjából, s itt fontos szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája. A békés légkör és az európai népek kölcsönös jó kapcsolatainak s általában a világ népei jó kapcsolatainak megteremtésére irányuló pozitív erőfeszítés ma nemzetközi politikánk fő iránya. Ugyanakkor azonban a világimperializmus tevékenysége, nevezetesen az NSZK revansista erőinek aktivizálódása arra kényszerít bennünket, hogy tovább szilárdítsuk és magas színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, csehszlovák néphadseregünket. A vietnami nép elleni amerikai agresszió túlságosan figyelmeztet arra, hogy ne becsüljük le az imperializmust. Ezért — s bizonyára a párt Központi Bizottsága tagjainak értékelésével összhangban — állást foglalunk a Varsói Szerződés mechanizmusának elmélyítésére irányuló feltétlenül szükséges intézkedések foganatosítása mellett, úgy hogy megfeleljen a mai feltételeknek. Konkrétan a közös parancsnokság tevékenységének megjavításáról van sző, amelyről a szófiai és a drezdai tanácskozáson tárgyaltunk. Amint a drezdai tanácskozás, főként Koszigin elvtársnak a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos felszólalása is mutatta, e téren még számos tartalékunk van. Ezért az Állami Tervbizottságot megbíztuk kezdeményező Javaslat kidolgozásával a Szovjetunióval való együttműködésünk elmélyítésére, de a többi szocialista országgal, főként szomszédainkkal — Lengyelországgal, Magyarországgal és a Német Demokratikus Köztársasággal valő együttműködésünk elmélyítésére is. Az akcióprogram csak igen röviden vázolhatott néhány külpolitikai feladatot. Elsősorban a Külügyminisztérium, de természetesen nem kevésbé a kormány, a Nemzetgyűlés, a Központi Bizottság és elnöksége kezdeményezésétől függ majd, hogy ezek az elvek mielőbb és minél Jobban konkretizálódjanak, hogy a csehszlovák külpolitika biztosítsa hazánk sikeres, belső szocialista fejlődésének összes nélkülözhetetlen külső feltételét. Elvtársak! A beterjesztett akcióprogram értelme kettős: mindenekelőtt akcióegységet kialakítani fejlődésünk fő feladatainak megvalósításához, elegendően ösztönözni az emberek szocialista kezdeményezésének kibontakozását, megmutatni azon akadályok elhárításának útját, amelyek eddig a további időszaknak megfelelő fejlődés útjában állottak, így elsősorban a túlságos centralizálást, az adminisztratív direktív módszereket, amelyek a politikai irányítás területén gyökereznek. A program másik mélyebb értelme az, hogy teret nyit társadalmunkban az elvi strukturális változásoknak, a szocializmus új dinamikája kialakulásának, amely megfelel mind a megváltozott szociális, gazdasági és kulturális feltételeknek, mind pedig sajátos nemzeti feltételeknek. E program megvalósítása utat nyit, és utat kell nyitnia szocialista társadalmunk szervezése és dinamikus fejlődése további bonyolult és fontosabb kérdéseinek megoldása felé olyan irányban, amelyet eddig csak kijelölhettünk. A szocialista fejlődés nagyobb aktivitása csak úgy alakulhat kl, ha mozgásba hozzuk a szocialista élet újabb átütő erőit, ha bátran, de igen megfontoltan fogunk kísérletezni az alkotó szellemű marxista gondolkodás alapján. Ebben a folyamatban kell elmélyülnie és kialakulnia a párt új, általános irányvonalának. Éppen ezért e programot a Jelenlegi szakasz és e szakasz szükségletei alapvető politikai szemléleteként fogalmaztuk meg. Nem lehet e programot a konkrét feladatok direktív felsorolásaként értelmezni, hanem olyan politikai platform ez amelyet alkotó módon kell tovább fejleszteni. Nyílt dokumentum, amely a megvalósítás során fog tovább alakulni. A program nem akarja és nem akarhatja előre meghatározni az egyes szervezetek és intézmények részletes eljárását, hanem elegendően széles teret nyit ahhoz, hogy e feladatokat a fő Irányvonalak szellemében, bátran maguk határozzák és valósítsák meg. Minden más felfogás ellenkeznék a program szellemével. Hogy az emberek a program célkitűzéseit magukévá tegyék, részt kell venniük annak megalkotásában. Szeretnék néhány szót fűzni az akcióprogrammal kapcsolatos munkálatokhoz, elsősorban a most folyő általános demokratizálódási folyamatban 'betöltött szerepéhez. Tudatosítanunk kell e folyamat jellegét, ütemét, rohamos gyorsulását. Az, ami 14 nappal ezelőtt az általános nézettől alapvetően eltérőnek tűnt, ma már . általános és holnap túlhaladott lehet. Az akcióprogrammal kapcsolatban is felmerülhet a nézet, hogy az emberek már ismerik a tartalmát. Igen, közzétettük a program egyes gondolatait, amelyekről vita is folyt. Az ismertetés, a program gondolatainak elfogadása, vagy el nem fogadása a dolog egyik része. Rövid idő alatt megvalósítható. De a legfőbb — a megvalósítás, a kidolgozás és konkretizálás, ez más lapra tartozik. Ez fáradságosabb, gyakran kevésbé hatásos, hétköznapi tevékenység, mely kitartást követel, de nélkülözhetetlen ahhoz, hogy programnak értelme legyen. A demokratizációs áramlat, társadalmi mechanizmus, amely hatni kezdett, kétségtelenül tovább halad. Csak akkor, ha a párt programjának követelményeit a mai szempontból megfelelően, bátran szabja meg, ha programját alapnak és kiinduló pontnak fogja tekinteni, állhatunk tartósan az alkotó folyamat élén és szállhatunk síkra e folyamat szocialista jellegéért. Arra kell törekednünk, hogy uraljuk a társadalomban ható szociális érdekeket. Ezért kívánatos mindjárt a progreszszív követelmények felé orientálódni — még akkor ls, ha pillanatnyilag túlságosan radikálisoknak tűnnek, hogy e folyamattal lépést tudjunk tartani, hogy a párt álljon e folyamat élén, s ne következzék be az, hogy túlságosan nagy lesz a különbség az emberek potenciális érdekel és a párt programja között. A szervezési eljárásban java^ soljuk, hogy a programot mihelyt jóváhagyta a Központi Bizottság — terjesszék a Nemzeti Front elé, majd pedig megtárgyalása és kiegészítése után — most már mint a Nemzeti Front programját — nyújtsák be megítélés végett a parlament elé. Ez megfelel a demokratikus elveknek és a párt vezető szerepe érvényesítése követelményeinek. Ezzel egyidejűleg helyes lesz a programot különféle helyeken, főként az üzemekben, a dolgozók gyűlésein ismertetni. Mindjárt a Központi Bizottság plénuma után célszerű lesz ilyen találkozókat és gyűléseket szervezni a fontosabb városokban, valamint a nagyobb munkahelyeken. Elsősorban ilyen módon kell tájékoztatásokat nyerni közvetlenül a Központi Bizottság ülésszaka után. Kiváló, rendkívüli alkalom ez most, hogy népünk elé lépünk és bebizonyítsuk, milyen céltudatosan és erélyesen akarja pártunk egyengetni a haladás és a szocializmus útját. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy az akcióprogramnak olyan fontos politikai platformmá kell válnia, amelyben egyesül a párt megújhodási erőfeszítése, alkotó kezdeményezésre ösztönözve az egész pártot és népet szocialista társadalmunk sikeres fejlesztése érdekében. Az akcióprogram bázisán állva már előre kell tekintenünk. Gyakorlati tettekre kell rátérni minden egyes munkahelyen, a szavakról át kell térnünk a lettekre, a munkát úgy kell végezni és megszervezni, mindenki érezze, hogy szükség van rá, hogy számítanak rá. * ŰZ 1988. IV. 2