Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-06 / 96. szám, szombat

Д CSKP Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás a G. oldalról.) zető dolgozó amellett, hogy tehetséges, feltétlenül megbízható, tisztességes, és nem félek Kimondani, Jó ember kell, hogy legyen. A tisztességtelenek és intrikusok mielőbb tűnjenek el, van kivel helyettesíteni őket. Ugyanakkor sokminden nyugtalanít. Nyíltan bevallom, hogy nem osztom teljesen DubCek elvtárs optimizmusát, aggodalmaim vannak, hogy olyan dolgokkal találkozunk, amelyektől megfájdul a fejünk. Ez év első két hónapja gazdasági eredményeinek értékelése nem vezethet valamiféle elégedettségre. Nem akarok ijesztgetni, de majd meglátjuk, mit hoz március, április és a további hónapok. Számos jel arra mutat, hogy növekszik a nyomás a vezető gazdasági dolgozókra, az igazgatókra, méghozzá különféle okokból. S ez ellen a nyomás ellen, az ilyen hangulat ellen nem mindenütt tudnak kellően fellépni. Attól félek továbbá, hogy úgy megy-e majd minden, legalább is a fő dolgokban, ahogyan azt DubCek elvtárs gondolta. DubCek elvtárs beszámolójában sok minden megnyugtatott, mégis az az érzésem, hogy a párt nem mindenüt irányítja a mozgást, nem áll mindenütt a mai történés élén, s hogy a Központi Bizottság elnöksége nem tartja szilárdan kezében a dolgokat. Ennek ellenére annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a párt és a szocializmus erői lesznek a döntő tényezők a demokratizálódási folyamat további szakaszában s abban a nagy munkában is, ami az akcióprogram megvalósításával vár- ránk. Őszre halasszuk a választásokat STEFAN SÁDOVSKV elvtárs felszólalása W X

E

z ^p-tás 19B8. IV. 8. A Központi Bizottság jelenlegi plenáris ülésén megalakított bizottság nevében tájékoztatni szeretném önöket e bizottságnak a nemzeti bizottsági választások problémáival kapcsolatos állásfoglalásáról. A képviseleti szervek jelenlegi választási rendszere — jóllehet az előző rendszerrel szemben a demokrácia elmélyítésének bizonyos új elemeit juttatja ki'•îjczésre, mégis a régi politii irány befolyása alatt áll. Ezt a tényt igazolja a választásoknak már az új politikai helyzetben levő előkészítése is. Tárgyilagosan felmérve eddigi belpolitikai fejleményeket, látnunk kell, hogy a választási kampány háttérbe szorult, s a választási előkészületek nincsenek teljes összhangban a januári plenáris ülés által megindított demokratizálódási folyamattal. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a valóban színvonalas választási folyamatnak több szabad tér kell, mint amennyit a jelenleg érvényes választójogi törvény biztosíthat. Ezzel kapcsolatban bírálatok hangzanak el pártkonferenciákon, a választások előtti népgyűléseken, a sajtóban, a rádióban, a televízióban. A bírálat elsősorban arra irányul, hogy a jelölteket szokásos módon a Nemzeti Front szerveinek s a választóknak szélesebb körű hozzájárulása nélkül szemelték ki. Nem megfelelő a választási propaganda és agitáció sem, mivel nem ad kellő magyarázatot választási rendszerünk értelméről, tartalmáról, ami magától értetődően negatív következményekkel jár. Felfigyeltető a választójogi törvény, némely cikkelyének a bírálata is, hogy különösen a kerületi és járási nemzeti bizottságok szintjén nem mindenkor megfelelő a Nemzeti Front választási bizottságainak összetétele. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének határozata értelmében a kerületi és a járási pártbizottságok jelentést tettek a választások eddigi előkészületeiről. A Központi Bizottság címére 1968. március 28-ig befutott ide vonatkozó határozatok közül 292 szerint el kell halasztani a nemzeti bizottsági választásokat, majd a módosító törvény értelmében kell újból előkészíteni. Jelenleg számos további határozat érkezik a Központi Bizottság címére. E határozatok szerint ez év őszére kellene a választásokat elhalasztani. Minden kerületi és nemzeti bizottság a nemzeti bizottsági választásokra vonatkozó törvény módosítását Javasolja. A Nemzeti Front Központi Bizottságának címére ez év március 28-ig több mint 60 határozat, levél s indítvány érkezett. Valamennyi a választójogi törvény konkrét módosítását s a választásoknak későbbi Időpontra halasztását Javasolja. Huszonnégy határozat az Időpont megjelölése nélkül javasolja a választások elhalasztását. Huszonkét határozat szerint a választásokat ez év őszére, néhány határozat szerint pedig 1969 tavaszára kellene elhalasztani. Elvtársak mire utalnak az említett határozatok és hogyan jellemezhetők? Általában azt á véleményt juttatják kifejezésre, hogy a választások új időpontja — június 23-túl közeli, hisz e rövid Idő alatt nem válhat lehetővé a Jelenlegi politikai helyzetben felhalmozódott problémák megoldása. A Javaslatok szerint felül kellene vlzsgálnf a többmandátumos választási rendszert — különösen a kerületi s a járási nemzeti bizottsági választásokat illetően — s elsősorban fontolóra kellene venni a többmandátumos választó körzetek terjedelmét, esetleg csökkenteni kellene a kevés lakosságú községek képviselőinek számát. Fontolóra kellene továbbá venni annak lehetőségét ls, hogy a Nemzeti Front választási bizottságai a nemzeti bizottságoktól s a Nemzetgyűléstől függetlenek legyenek. Arról van szó, hogy a választási bizottságokat a Nemzeti Front szervei állítsák össze, továbbá arról, hogy külön válasszák politikai küldetésüket. Ennek az lenne a célja, hogy a Nemzeti Front választási bizottságai egyaránt legyenek politikai bizottságok és választási bizottságok, illetve olyan állami bizottságok, amelyek feladata lenne a választások irányítása. Az említett határozatok mindegyike azt az elgondolást Juttatja kifejezésre, hogy szükséges a választások elhalasztása, s elegendő időt kell biztosítani az Indokoltan bírált fogyatékosságok következetes kiküszöbölésére, s a választások valóban demokratikus előkészítésére. Ez pedig lényegében s az említett határozatok értelmében arra utal, hogy legkorábban ez év őszén lehetne a választásokat megtartani. A Nemzetgyűlés egyes bizottságai arra hivatkozva, hogy a választások újonnan kitűzött időpontja a Jelenlegi politikai helyzetben nem megfelelő — szintén állástfoglaltak a választójogi törvény módosítása s a választások elhalasztása kérdésében. Az eddigi választási kampány eredményei arra utalnak, hogy a választások előkészítését nem lehet elkülöníteni a társadalmunkban folyó demokratizálódási folyamatoktól, mivel a választások előkészítése egész pártunk, a Nemzeti Front minden szervezete, s minden állami szerv összefogását együttes törekvéseit igényli. Nyilvánvaló, hogy pártunk akcióprogramjának megvitatása is befolyásolja a választások előkészítését. At kell dolgozni a Nemzeti Front választási programjának Jelentős részét, mivel nem mindenkor juttatják kifejezésre a jelenlegi demokratizálódási folyamatot. Megfelelő megoldás csak a választások elhalasztása, a választójogi törvény módosítása s az új választási rendszer minden demokratikus elemének gyakorlati s következetes érvényre Juttatása lehet. Ezért nagyon alaposan kell mérlegelni, mikorra tűzzük ki a nemzeti bizottsági választásokat. Ez azért is szükséges, mert jóllehet az elhalasztás követelménye egyhangú, eltérők a választások új Időpontjának kitűzésére vonatkozó vélemények. A jelenleg érvényes választójogi törvény értelmében a választásokat az adott választási időszak utolsó napjától kezdve 150 napra lehet elhalasztani tehát 150 nappal ez év június 14-től. Az ilyen elhalasztásra a Nemzetgyűlés elnöksége jogosult, nincs tehát szükség erre vonatkozó alkotmányerejű törvényre. A Központi Bizottság által összeállított javasló bizottság hosszabb vita után azt javasolja a Központi Bizottságnak, hogy jóval későbbre kellene halasztani a választásokat, mivel előbb tisztázni kell a Nemzeti Front jelenlegi helyzetét, illetve a párt s a Nemzeti Front szervei közötti kapcsolatokat. Ezzel egyidejűleg feltétlenül meg kell szilárdulnia a helyzetnek a Nemzeti Front egyes szerveiben. Tisztázni kell továbbá azt is, milyen helyet töltsenek be a földművesek a Nemzeti Frontban. A bizottság véleménye szerint a jelenlegi folyamatok eddigi irányítása s szabályozása nem eléggé céltudatos, s a választások alanya nem lehet csupán pártunk, hanem a Nemzeti Front minden szerve. További bonyolult probléma az államjogi átszervezéssel összefüggő munkálatok időrendje. A bizottság a következőket javasolja: A választásokat ez év őszére kell halasztani. Az időpontot annak megfelelően kell kitűzni, mikorára sikerül a választásokkal összefüggő problémák feldolgozása s tisztázása, ide számítva politikai helyzetünk megszilárdulását is. Döntő fontosságú annak tisztázása, milyenek Csehszlovákia Kommunista Pártja s a Nemzeti Front szervezetei közti kapcsolatok. A bizottság tekintettel erre azt javasolja, hogy meg kell hagynunk a Nemzetgyűlésben, a kormányban, a CSKP Központi Bizottsága elnökségében ténykedő kommunistáknak terjeszszenek a CSKP Központi Bizottsága elé konkrét javaslatokat arra, milyen legyen a Nemzeti Front szerepe és feladatköre a választások folyamán, mily módon kell pontosabban kifejezésre juttatni a választójogi törvény politikai irányelveit, s mikor tartsuk meg a választásokat. A bizottság továbbá azt javasolja, hogy a Központi Bizottság határozatban forduljon, a nemzeti bizottságok képviselőihez, funkcionáriusaihoz és dolgozóihoz, hogy dolgozzanak ezentúl is kitartással s teljesítsék feladataikat, melyeknek elvégzésére népünktől kaptak megbízást. Egyben meg kellene köszönnünk a nemzeti bizottságok derék és hű funkcionáriusainak, képviselőinek, dolgozóinak eddigi tevékenységét, s meg kellene őket kérni, hogy tovább is így dolgozzanak. Ezt az indítványt arra alapozzuk, hogy a nemzeti bizottságok kétszázhúsz képviselőjének csupán kb. egyharmada passzív, ezzel szemben kétharmada aktívan, derekasan végezte teendőit. Helytelen tehát az az elképzelés, hogy a nemzeti bizottságokban felülkerekedett a paszszivitás, A bizottság úgy véli, hogy a mindenkor aktív képviselők — és ők vannak többségben — őszig — természetesen sokoldalú politikai támogatásban részesülve — sikeresen közreműködhetnek az adott községek városok, járások vagy kerületek ügyeinek intézésében. Biztosítani kell, hogy a párt továbbra is a megújhodási folyamat élén álljon MILOS JAKES elvtárs felszólalása Jakes elvtárs bevezetőül a Központi Bizottság Ellenőrző és Revíziós Bizottságának feladatáról beszélt a demokratizálási folyamatban. A megújhodást nem tekinthetjük befejezettnek, ez továbbra is folytatódik és a lakosság újabb rétegeit, és intézményeit érinti 'majd, megváltoznak a munkamódszerek, a viták és jelentősen befolyásolják az akcióprogram kidolgozását és valóra váltását. Ugyanakkor szükséges, hogy figyelmet szenteljünk annak, ami a demokratizálódási folyamatot megkárosítja. Gondolok itt a párt és a párttagok hiányos tájékoztatására közvetlenül a Központi Bizottság januári ülése után, ami bizonyos mértékben különböző értelmezésekre és félreértésekre is vezetett az ülés határozataival kapcsolatban. A tájékoztatás teljessége a demokrácia feltétele és ebből kell kiindulnunk. Továbbá nem tudtuk kellő mértékben felmérni a januári ülés után beállt mozgást, mert az események gyorsabban fejlődtek, mint amire a párt vezető szervei és az állam vezetői reagálni tudtak. Ez nemcsak közvetlenül a pártban mutatkozott meg, hanem a különböző társadalmi szervezetekben és más szakaszon dolgozó kommunisták hiányos tájékozódásában is. Ennek következménye, hogy egyes helyeken a kommunisták nem mint szervezett erő, hanem gyakran magánszemélyként lépnek fel s ezáltal újabb lehetőségek nyílnak helytelen nézetek, a demokratikus folyamattal ellentétes, az objektivitást nélkülöző mérlegelésekre, az ösztönös légkör kialakulására, olyan vezetők eltávolítására ls, akiket nemrég demokratikus módon pl. a járási konferenciákon választottak meg. Ogy gondolom, hogy e jelenségek fölött nem hunyhatunk szemet és az igazságtalanul megbírált funkcionáriusok mellé kell állnunk és gondoskodni kell arról, hogy akik 20 éves becsületes pártmunkájuk során úgymond a bőrüket vitték vásárra, — most távozásuk után ne kelljen munkáért kilincselniük. Valamenynyien a humanitásról beszélünk, és éppen itt kellene ezt megmutatni. Ezenkívül világosan meg kellene mondani, hogy a pártélet normái mindaddig érvényben vannak, míg a XIV. kongresszus azon nem változtat. Bizottságunk javasolja, hogy a kerületi pártkonferenciák részére egységes elveket dolgozzunk ki a választásokra vonatkozólag, mert ebben az irányban a pártalapszabályokat az utóbbi időben többször megszegték. Véleményem szerint a jelenlegi tanácskozáson olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy a párt továbbra is a megújhodási folyamat élén álljon, hogy az szocialista szellemben fejlődjék és megbénítsa azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a szabadság és demokrácia burzsoá értelmezéseinek hangoztatásával antikommunista jelleget öltenek. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy ha egyesíteni akarjuk a társadalmat, akkor azt a pártban kell kezdenünk. Meg kell szilárdítani a pártot, az alapszervezetekhez kell fordulnunk, hogy azok mindenütt a megújhodási folyamat élére álljanak, teljes mértékben támogassák az újonnan választott járási pártbizottságokat. Ezért javaslom, hogy a párt Központi Bizottságának elnökségében és annak titkárságában hajtsuk végre a személycseréket, hogy további progresszív munkánk még hatékonyabb és még jobban szervezett legyen. Vonatkozik ez az állami szervekre is és a legrövidebb időn belül le kel váltani azokat a funkcionáriusokat, .akik nem bírják a munkát, s ugyanakkor olyan légkört kell teremteni, hogy a távozás ne jelentsen szégyent. Szükségesnek tartjuk, hogy véglegesen döntsenek a nemzeti bizottságokba történő választások időpontjáról. A választásokkal kapcsolatban tisztázni kell a Nemzeti Front szerepét, amellyel kapcsolatban eddig még nem hangzott el lényegesebb megnyilvánulás. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság múltbeli munkájával kapcsolatban Jakeä elvtárs hangoztatta, hogy az főleg a hatalmi-adminisztratív rendszer irányításából adódó hiányosságok, tévedések regisztrálásában merült ki. Amikor a bizottság múltbeli munkáját értékeltük, felmértük részesedését az előforduló hiányosságokban. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a bizottság nem volt képes idejében és hatékonyan figyelmeztetni a Központi Bizottságot a felmerülő problémákra és a pártmunka alapvető elveinek megsértéséből adódó komoly hiányosságokra. Most abból indulunk kl, hogy a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság a jövőben a párt objektív, független ellenőrző szerv legyen, amelyet a kongresszus választ, annak lesz alárendelve és annak irányelvei szerint fog dolgozni. A bizottság legutóbbi ülésén jóváhagytuk, hogy a Központi Bizottság elé terjesztjük a Írószövetség IV. kongresszusának eredményeiről szóló értékelést és azokat a határozatokat, amelyek a párt és az értelmiség jelentős része közti kapcsolatok súlyos megromlásához vezettek. A bizottság bírálólag értékelte részesedését az írók elleni megtorló intézkedésekben. A Központi Bizottság elnökségének döntése értelmében ezek a határozatok elvesztették időszerűségüket. Ami a személyi kultusz idején elítéltek rehabilitálását illeti, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a rehabilitálás alapgondolatait, tartalmát és módját nem az Ellenőrző és Revíziós Bizottság dolgozta kl, hanem az elnökség által kijelölt különbizottság. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság már felülvizsgált néhány esetet és az említett bizottság rendelkezésére bocsátotta azokat a javaslatokat, amelyek a Központi Bizottság plénuma 19J33 áprilisában hozott egyes intézkedéseinek megszüntetését javasolja, különös tekintettel Rudolf Slánsk? és a többiek ügyét Illetően. Egyúttal a bizottság további törvénysértések jóvátételének kidolgozásán munkálkodik. Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy igen fontos feladat vár ránk a Jövőben a párttagság feltöltése terén. Ogy vélem, azon az igyekezeten kívül, hogy valamennyi becsületes tagot megtartsunk a párt számára, továbbra is lehetőséget kell nyújtanunk a fiatal munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek és diákok belépésére a pártba. A párttagság iránti gondoskodás munkánk egyik alapvető pontjává kell hogy váljon. A közszükségleti ipart céltudatosan elsorvasztották BOZENA MACHACOVÂ elvtársnő felszólalásai Szeretném kellőképpen értékelni azt a jelentős munkát, amit pártunk vezetősége nem egészen három hónap alatt végzett, rendkívül összetett bel- és külpolitikai körülmények között, de egyidejűleg kifogásolom, hogy a vezetőség nem reagált elég gyorsan az egyes szélsőséges megnyilatkozásokra. Ëppen az akcióprogrammal kapcsolatos munka mutatta meg, hogy milyen lehetőség van — az érett problémák megoldása érdekében — a párt tudományos-elméleti kapacitásának kihasználására. Ez mélyebb elemzést követel, hogy a tanulságok segítségével valóban kihasználhassuk az adott helyzetből eredő összes lehetőségeket. Természetesen keresni kell azt is, hogv milyen módon lehetne bekapcsolni az ilyen dokumentumok összeállításába a köz(Folytatás • 8. oldalon.)