Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-05 / 95. szám, péntek

A CSÍP Központi Bizottsága ülésének vitáin (Folytatás a 4. oldalról) náltól, amelyet a párt Központi Bizottságának 1965. januári ülése hozott. Hasonlóképpen a párt XIII. kongresszusa határozatainak megsértése volt. Mivel a közvélemény előtt ezekért a határozatokért vállaltaim a fő felelősséget, most vállalom érte a fő vádat is. Hemdrych elvtárs ezután részletesen ismertette az Írókongresszus lefolyását, a Literárny noviny és annak egyes szerkesztői ellen hozott megtorló intézkedések körülményeit, ma]d Így folytatta: Világos, hogy munkánk döntő tényezőjeként az egész kulturális élettel szembeni pozitív felfogásnak kell kidomborodnia, mint ahogy azt a Központi Bizottság februári ünnepi ülésén kifejtette. Azon vagyok, hogy mindaz, ami a párt részéről helytelenül történt, következetesen és teljes egészében helyrehozzuk. Ugyanakkor nyíltan beszélek és nem azonosítom magam azokkal a felszólalásokkal, amelyek az írókongresszuson külpolitikánkra vonatkozólag, a Szovjetunió belső ügyeire és társadalmunk egyoldalú, negatív elítéléseire vonatkoznak. Jifl Hendrych ezután a párt akcióprogramjának jelentőségéről beszélt. Az egész társadalom és különösen pártunk nyílt beszédet vár ettől az üléstől. Nemcsak azt akarj« tőlünk hallannl, hogy ki mellett és kl ellen vagyunk, hanem elsősorban miért vagyunk és mit akarunk. A párt vezetésében eszközölt változásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy segítsék megoldani a párt és az ország politikai helyzetét. Az alapvető kérdésekre a választ az akcióprogram adja meg, amelynek alapul kell szolgálnia a dolgozók egyesítésére, a társadalmi bírálat és aktivitás megteremtésére. Igen komoly kérdés az emberek értékelése és kicserélése. A felelősség a különböző fokokon különböző. Nagyobb fent és kisebb lent. És eszerint kell cselekedni. Az emberek iránti kapcsolatokban szigorúan mérlegelni kell a hibákat, de ugyanolyan mértékben gondosan értékelni a tehetséget és az akaratot az új dolgok és a bizalom iránt, amely az emberekben van. A továbbiakban szükségünk van a nyílt, tárgyilagos és egyre hozzáértőbb bírálatra politikai rendszerünk kérdéseiről és más közérdekű problémákról, pártunk szerepéről, stb. Mindenelőtt azonban tartalmat kell adnunk a demokratizálási folyamatnak, az akcióprogrammal összefüggő célokat biztosítani. A demokrácia nem zavarhatja meg a felelősséget, sőt ellenkezőleg, tárgyilagos és helyes biztosítékot kell szolgáltatniuk a demokratikusan választott szervek útján. Máskülönben újabb gazdasági veszteségek állnak elő. A párt vezető szerepének megtartása mellett sem irányíthat mindent és mindenütt. A párt hangjának azonban sajátosnak kell lennie, másnak, mint a szakszervezeteké, az Ifjúságé, a Nemzeti Fronté, a kormányé és a gazdasági szerveké. A párt hangjának meg kell teremtenie az összhangot társadalmi életünk sokrétűségében és formálnia kell népünk belső politikai egységét. A legjobb bizonyíték az lesz, ha a párt hangja valamenynyi emberi hanggal ki tudja fejezni helyességét a társadalmi élet valamennyi szakaszán. Meg kell gyorsítani a párt kongresszusiak előkészületeit CESTMIR CISAR elvtárs felszólalása A januári plénum óta eltelt izgalmas politikai és ideológiai aktivitás lényegében már kimerítette az említett ülés határozatai által adott lehetőségeket és újabb, sokszor váratlan tényezőket hozott felszínre mind a párt, mind az ország életében. Helyeslem, hogy a megújhodási folyamat szabad utat kapott, annak ellenére, hogy egyes megnyilvánulások negatívan hatottak, sőt visszahúzó szerepet játszottak. Ha ezt a folyamatot bármilyen módon fékezni akarnánk, elvesztenénk a kapcsolatot a néppel, bizalmatlanságot keltenénk az új program Iránt és újabb konfliktusok veszélyét teremtenénk meg. Megyőződésem, hogy az elmúlt három hónapban a párt vezetőségének tevékenységét pozitívan kell értékelni, bár következetlenséggel is találkozhatunk. Bizonyos ingadozások és bizonyos hibák elűfordultak. Az események bonyolultsága nem engedte meg, hogy minden a normális mederben menjen. Sokszor rögtönzésekre, egyik óráról a másikra kellett reagálni, de az eredmények Jók és alapul szolgálnak azokra az elkerülhetetlen döntésekre, amelyek e plénumülésre várnak. Teljes bizalommal vagyok a Központi Bizottság iránt, amely megnyitotta a szocializmus reneszánszának folyamatát Csehszlovákiában, elegendő erőt talál ahoz, hogy újból egyesüljön, megfelelő Intézkedéseket hozzon, igazságosan értékelje a pozitívumokat és a hiányosságokat, megmutassa az utat, hogy milyen irányban kell haladnunk, úgy ossza szét a kádereket, hogy azok mind a párt, mind az államapparátusban és a társadalmi szervezetekben minél előbb képesek legyenek a konkrét feladatok elvégzésére. Abban valószínűleg megegyezünk, hogy legfőbb gondunk a párt vezető szerepének helyes alkalmazása a demokratizálási folyamat új feltételei közepette, a szocialista társadalmi rendszer további építése során, ami megfelel népünk gondolkodásának, nemzeti hagyományainak és a modern ember, illetve a jelenlegi tudomány követelményeinek egyaránt. Ez a feladat lényegében nem más, mint felújítani a párt szerepét, mint a társadalmi fejlődés avantgardáját, amely a tudomány alapján a legkövetkezetesebben és a leghamarabb felismeri és megérti a fejlődés objektív törvényeit és azokat alkalmazni tudja a politikai program megvalósítása érdekében. Emellett az avantgárdának nem szabad elszakadni a többi haladó erőtől, nem emelkedik a társadalom fölé, sőt teljes mértékben a társadalom alkotó részévé válik, és annak egész bonyolult szerkezete, a tagok gondolkodásában és tudatában a politikai fejlődés vezető és elismert erejévé fejleszti. A közelmúlt Időszaka számos olyan ismeretet szolgáltat számunkra, hogy a társadalmi privilégiumok létezésének feltételei, a politikai parancsolgatás és a párt szerepének szektáns módon történt magyarázata nemcsak, hogy nem teljesíti feladatát, hanem fokozatosan el ls veszíti azt. Az a véleményem, hogy teljesen reális feladatnak tűnik a kommunisták és a társadalom többi tagjai közti kapcsolatok normalizálása, a kölcsönös és teljes egyenjogúság megteremtése a mindennapi életben. Reálisnak tűnik a párt és a többi társadalmi szervezet közti kapcsolatok normalizálása, valamennyi szervezet önállóságának elve alapján. , Teljes reálisnak tűnik, hogy gyorsan demokratizáljuk az egész társadalmi rendszerünk és valóraváltani azt a Jelszót, hogy a nép ebben az országban minden hatalom forrása és csak azért emeli kl élre a kommunistákat, mert állandóan a haladás élén állnak, programjukat állandóan az új társadalmi szükségletek szerint alkalmazzák és bővítik és soraikba állandóan új és új tehetségek kerülnek, akikre rá lehet bízni a közügyek intézését. Ezért egész társadalmunk megújhodásának kulcsát mindenekelőtt magának a pártnak a megújhodásában, küldetésének, politikájának, tevékenységének és kádereinek megújhodásában látom. Ne kendőzzük el, hogy az emberek előtt nemcsak egyes, a múltban jogtalanul meghurcolt személyeket kell rehabilitálnunk, hanem egész politikánkat és fontos közéleti szerepet betöltő politikusokat ls. Tekintettel arra, hogy szükségszerűen és gyorsan meg kell fogalmaznunk az új Irányvonalat egy teljesen új, forradalmi szocialista változások Időszakára, szükségszerűen és sürgősen át kell építenünk a pártélet normált és szerkezetét, végre kell hajtanunk a szükséges változásokat a legfelsőbb pártszervekben, hogy élvezhessük az egész párt bizalmát. Ezért támogatom DubCek elvtárs beszámolóját, amely sürgeti a párt új kongresszusa előkészületeinek megyorsítását. Teljesen egyetértek azzal a nézettel, hogy mindazoknak a sok évi vezető szerepet betöltő és érdmes pártfunkclonárlusoknak, akik az utóbbi években komoly hibákat követtek el, vagy már nem tudnak megbirkózni az új feladatokkal, tegyük lehetővé a politikai életből való tisztességes távozást, vagy áttérést más munkára. Az Ingerült, érzés nélküli bánásmód olyan emberekkel, akik sok hasznosat tettek és akikügy, hogy az új kormány az első perctől élvezze az egész párt és az egész nép feltétel nélküli támogatását, hogy annak egyetlen tagja se ébresszen kételyeket a széles tömegekben, hogy a kormány elnökétől, annak utolsó tagjáig kimondottan progresszív arculata legyen. A központ rugalmasan reagáljon JAN PELNÁR elvtárs felszólalása nek tevékenysége tartós eredményeket hagy hátra nem egyeztethető össze a megújhodás folyamatával, annak demokratikus és humanista szellemével. A múltban ilyen bánásmódra sor került és ml ez ellen harcoltunk, akkor nem azért, hogy most mi is hasonló módszereket alkalmazzunk. Císaf elvtárs ezután áttért az ifjúság problémájának ismertetésére, amely mint mondotta: a megújhodási folyamatban tanúbizonyságát adta konstruktiv politikai hovatartozásának, kifejezte vágyait és elképzeléseit, sérelmeit és követeléseit egyaránt. Utalt a legutóbbi Ifjúsági nagygyűléseken elhangzott viták magas színvonalára, az ifjúság nagy többsége logikus gondolkodásmódjára, hazaszeretetére és a szocializmus iránti odaadására. Ezután a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szoros összefogásának Jelentőségéről, a Jelenlegi folyamatban tanúsított pozitív szerepéről beszélt, majd külpolitikai kérdésekre tért kl. Ha valaki mégis közülünk azon fondorkodna, hogy Csehszlovákiában szocialistaellenes változásra kerülhet sor, vagy a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól való elszakadásra, akkor népünk többségétől kommunista pártunk vezetésével megkapja a méltó választ. A tömegtájékoztató szervekben dolgozó kommunisták és pártonkívüllek az elkövetkező időszakban fontos szerepet töltenek be. Ha néha szemükre ls vetjük az előforduló megy^ ingást, szenzációhajhászást, mindez nem tévesztheti szem elől egész tevékenységük pozitív vonását. Az utóbbi időszak sikereinek tanulságából ítélve a sajtó ,a rádió és a televízió munkatársai kellő alapot szereztek, hogy továbbra ls a társadalmi élet konszolidálásának élharcosai legyenek. Éppen ezért sajnálatos, hogy mindennek ellenére még előfordulnak az újságírói munka elveinek megsértését bizonyító esetek, kellőképpen nem vizsgálják ki a hírek és jelentések igazságát, szavahihetőségét és így a közvélemény és a központi szervek tiltakozását váltják ki. Hiszem, hogy a főszerkesztők és rovatvezetők olyan rendet tudnak tartani, amely az újságírás törvényei által az egész világon, de különösen a szocialista társadalomban adva vannak. Cestmír Císaf befejezésül hangoztatta, a megindult konszolidálás! folyamat egyik legfontosabb tényezője szerintem a Jelenlegi kormány lemondása és egy új kormány megalakítása. Teljes mértékben támogatom azt a gondolatot, hogy a kormány szerepét következetesen ős elvszerűen építsük át, A Központi Bizottság Januári plénuinán hozott határozatokat ugyanúgy, mint az egész köztársaságban a nyugat-csehországi kerületben is nagy rokonszenvvel és reményekkel fogadja nemcsak a párttagok többsége, hanem a többi lakosság ls. Igaz ugyan, hogy bizonyos részletkérdésekben eltérő vélemények ls megnyilvánulnak, és ezeket olykor elég hangosan Juttatják kifejezésre. A lényeg azonban az, hogy a kerületünkben lezajlott valamenynyl járási pártkonferencia egyértelműen és feltétel nélkül a pártban és az egész közéletben lejátszódó demokratizálódást folyamat mellett foglalt állást. Pelnáí elvtárs ezután a 1anuárl plénumról való tájékoztatás hiányosságairól beszélt, majd így folytatta: Közben a tárgyalásokról hírek jelentek meg, a sajtóban, rádióban és televízióban; ezt a közvélemény igen nagy érdeklődéssel fogadta. Ezzel szemben az embereknek egy része, főképp az ipari üzemek munkássága elítélte a kissé szenzáció felé hajló tájékoztatást és azokat a híreket, amelyek tagadásba vették mindazt a Jót, ami az elmúlt évek folyamán nálunk végbement. Az emberek aggódnak a rendszer alapjai és a szocializmus további fejlődése miatt. Néha ez abból ered, hogy a párt nem állt mindig a> politikai történések élén a januári plénum után, míg a tömegtájékoztató eszközök ebben bizonyos pozitív szerepet játszottak. Véleményem szerint ha erre nem kerül sor, az egész megújhodási folyamat meglassult vagy megállt volna az irányító szervek egyes fokozatain, s ez kárára lett volna a dolognak. Pelnáf elvtárs a továbbiakban beszélt arról, hogy náluk a falvakban olyan hangok is hallatszanak, amelyek kétségbe vonják a februári események és a falu szoclalizálódásának jogosságát. Ugyancsak kételkednek a kereskedelem, a kisipar stb. államosításának szükségességében Is. Ezért hangsúlyoznunk kell, hogy nem fogjuk revideálni február és annak eredményeit és nem fogjuk gyengíteni, vagy megszüntetni az államosítási és szocializálás! folyamatot, mert ez továbbra ls szocialista rendszerünk alapja marad. Világosan kl kell mondani, hogy amennyiben sor kerül a magánvállalkozások fejlesztésére, amint az az akcióprogramban szerepel, semmiképpen sincs szó szocialista rendszerünk megváltoztatásáról, hanem a lakosságnak nyújtott szolgáltatások megjavításáról. És végül még egy megjegyzés. Nem visz ugyan semmi új gondolatot az akcióprogramba, csak támogatásomról szeretném biztosítani az akcióprogramnak azt a részét, amely a tanítókkal foglalkozik. Az a véleményem, hogy társadalmunknak a lehető legnagyobb támogatást kellene nyújtania a tudósoknak, orvosoknak és pedagógusoknak. Ez a három hivatásbeli kategória különösen erős befolyást gyakorol az emberi társardalom fejlődésére, mert élő emberekkel dolgoznak, tőlük függ, milyen Irányban befolyásolják a polgárokat. Gondolom, éppen a tanítóknak kell elsősorban társadalmi megbecsülést biztosítanunk, amely megfelel felelősségteljes nevelömunkájuk Jelentőségének. Megtudtam, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács tervet dolgozott kl a pedagógusok lakásproblémájának megoldására. Ajánlom, hogy vizsgáljuk meg ezt a tervet és esetleg állami méretekben gondos« kodjunk végrehajtásáról. Minőségi javulást célzó törekvések LIBUSA HRDINOVÁ elvtársnő felszólalása A plenáris ülés jelentőségét abban látom, hogy ennek kell megteremtenie hazánkban a demokratikus fejlődés stabilizációját. A Januári plénum után beigazolódott, hogy az emberek nem passzívak és közömbösek, ahogy azt a múltban állították, tehát lehetőséget kell adni arra, hogy kifejthessék nézeteiket, álláspontjukat. A párt a bírálatok Időszakában él, és éppen arról van szó, hogy a jelenlegi eseményeket nem tekinthetjük csupán a módszerek változásának vagy személyi őrségváltásnak, hanem valódi forradalmi folyamatnak, a társadalomirányítás minőségi javulását célzó törekvésnek, a szocializmus talaján álló új politikai rendszer megalapozásának. Tudomásul kell venni, hogy ezeket a tényeket még nem minden társadalmi réteg és nem minden kommunista tudatosította. Ogy vélem, hogy a párt, a jelenlegi események kezdeményezője, a Januári plénum után — a forradalmi aktivitás időszakában — sok mindennel adós maradt. Kezdetben Jelentős szerep jutott a tömegtájékoztatási eszközöknek, amelyek egyre szélesebb és teljesebb információkat követeltek, és sietették az egész fejlődést, amely jóval túlhaladta a Januári plénum eredményeit. Az alulról jövő nyomás kiharcolta a döntő változásokat. Látni kell azonban, hogy a párt tevékenységében és az egyes funkcionáriusok munkájában mutatkozó hiányok miatt a fejlődés többször labilissá, vontatottá vált. Jelenleg a nyomás, amely elsősorban egyes politikai tényezők ellen irányult, most gazdasági térre terelődött, és az üzemekben kialakult légkör bármikor lehetőséget nyújt arra, hogy akár sztrájkkal ls harcoljanak egy követelésért, például egy igazgató leváltásáért. Az ilyen irányzatok veszélyesek, és sok nehézséget okozhatnak magában a termelés Irányításában ls. Sokat töprengtem afelett, hogy az Ilyen lüktető Időszakban miért nem ült össze közel három hónap óta a Központi Bizottság. Talán a Központi Bizottság elnökségének taktikája vagy pedig akciőképességének hiánya okozta ezt? Március eleje igen alkalmas Időpont lett volna a Központi Bizottság öszszehívására, amely — úgy vélem — megoldhatott volna néhány kérdést, például az elnökségben szükséges személycseréket, és így egyrészt bizonyítottuk volna, hogy a párt a mozgalom élén áll, másrészt sok idegességnek és feszültségnek elejét vehettük volna. Egyidejűleg az a véleményem, hogy a Központi Bizottság plénumát tájékoztatni kell az elnökség által tervezett taktikai lépésekről. Jelenleg a demokratikus fejlődés stabilizációjának előfeltételeit nem a hatalmi pozíciókhoz valő visszatérésben, hanem a párt minél gyorsabb aktivizációjában látom. Ennek további feltétele az akcióképes elnökség megalakítása, ezért helyesnek tartom, hogy Sik elvtársat a Központi Bizottság elnökségébe javasolják. Fontosnak tartom, hogy egy fél éven belül összehívják a pártkongresszust, amely elemezné a XIII. kongresszus óta eltelt Időszakot, és kidolgozná a távlati tervet. Az akcióprogram a megfelelő kiegészítésekkel szolid alap. amely lehetőséget ad az emberi alkotó-gondolkodás és a kezdeményező-szellem teljes kifejlesztésére.