Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-27 / 116. szám, szombat

5HÄ Cserkészet? AZ utooot iteieic fKivnivs rtazai változásai lehetővé tették a sajtó számára is, hogy bátran tárjon az olvasók elé olyan témákat is, amelyeket hosszú évekig — felsőbb irányelvek alapján — tabuként volt kénytelen kezelni. Természetesen e „kényes" témák között szép számmal szerepeltek az ifjúságot, főképpen annak szervezkedési lehetőségeit érintők is. A megújhódási folyamat kaput nyitott a régi hagyományok fölelevenítésének. Ma már egyre többen adnak hangot azon véleményüknek, hogy a CSISZ helyett az egykori ifjúsági szervezet hagyományain alapuló, új, korszerű szövetség létrehozása a fiatalság számára a legidőszerűbb feladat. Az első lépések már meg is történtek a jUNÁK- és a TABORNÍK-szövetségek alapsejtjeinek megalakításával. Bennünket közelebbről a cserkészek érdekelnek. Mi volt, mivel foglalkozott ez a néhány évtizede nagyon népszerű ifjúsági szervezet? Az alábbiakban egy régi cserkész tollából szeretnénk erre választ adni. (Mj Az elmúlt években egyre több bíráló szó esett az ifjúság nevelésével és szórakozásával kapcsolatban. Ilyen alkalommal mi idősebbek, akaratlanul is fiatal éveinkre gondoltunk, s arra, mit nyújtott nekünk a cserkészszervezet? .. . Miéri is szűnt meg a cserkészet, amely a fiatalokat hétéves koruktól, szép, humánus elvek alapján vezette egészen a felnőtkor küszöbéig. Sőt! Sokan még felnőttként is részt vállaltak az egyesületi munkában és szívvel-lélekkel most már ők vezették a fiatalabbakat. Egy rövid cikk keretében sajnos nincs mód részletesen foglalkozni a cserkészet történetével, így inkább az alapelvekre irányítom az olvasók figyelmét. Rögtön elöljáróban kívánom leszögezni, hogy a társadalmi, faji, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, minden fiatal tagja lehetett valamely csapatnak, mindenki egyenjogú, és ami a legfontosabb; egyik a másiknak jó barátja, testvérek; az idősebb a fiatalabbnak pedig jót akaró tanácsadója volt. Egy-egy cserkész kötelességeit a 10 cserkésztörvény szabta meg, amelyek betartása erkölcsi kötelesség volt. A cserkészcsapatok szervezésileg rajokra és őrsökre oszlottak. Az ilyen részlegek élén tapasztalt, Idősebb cserkészvezetők állottak, akik kellő szakismerettel irányították fiatalabb társaik vetélkedőit. E vetélkedők tárgya általában tájékozódás a természetben, iránytű, a csillagok és a Nap állása szerint; nyomolvasás, morze-jelzés volt; továbbá sátorverés; főzés a szabadban, akadályversenyek, gyakori természetjárás; elsősegélynyújtás stb. Nagyon sok csapatnak önálló zenekara és énekkara is volt. Gyakran rendeztek műsoros délelőttöket, nyári és téli táncmulatságokat. És ami talán erkölcsi szempontból a legfontosabb, minden cserkésznek naponta egy-egy olyan jó cselekedetet kellett végrehajtani, ami a nehezére esett... A cserkészélet egyik évente ismétlődő csúcspontját a nyári táborozás jelentette. A cserkészek saját erejükből készültek a táborozásra, maguk szállították a helyszínre a szükséges kellékeket, saját erejükből építették fel a „sátorvárosokat". Egyedül gondoskodtak az élelmezésről és a szórakozásról is. Tömören: a nyári táborozás annak gyakorlati alkalmazása volt, amit az év folyamán elméletileg megtanultak. A különböző országok cserkészei időnként az ún. jamborren (dzsémborin) találkoztak. Ilyenkor mintegy huszonötezer cserkész gyűlt ősszel A fentieket összegezve így Jellemezhetném a cserkészetet: az Ifjúság érdeklődését teljes mértékben kielégítő, önfegyelmezésüket, találékonyságukat, megfigyelőképességüket fejlesztő ifjúsági szervezet. Meggyőződésem, hogy a hagyományaiból kiindulva a mai fiatalságnak is hasznára lehetne egy hasonló, korszerű szervezet! Dr. MANIGATTI ISTVÁN A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL: SERDÜLŐKOR! A serdülőkorban két olyan fontos „csomópontot" Ismerünk, melyek köré a problémák többsége csoportosul: 1. a biológiai (nemi) érés és ennek kivetülése az egyén pszichikai életére, 2. a felnőttek társadalmába való „beleilleszkedés", a felnőtté válás. Az intenzív nemi érés következtében sajátosan alakul a lányok és a fiúk közötti viszony. A nemek közötti „vonzás" kezdetben paradox módon mutatkozik meg: elkerülik egymást, panaszkodnak egymásra. Ez a viszony kb. a 14. év körül változáson megy át, s feloldódik a kölcsönös kelletlenség. A kialakuló első szerelmek bizonyos fokozatosságot mutatnak. Legelőször a rajongás Jelenik meg {különösen a lányoknál), amelynek még nincs szexuális jellege. Irányulhat ugyanazon neműre ls (színészre, sportolóra,; tanítóra stb.). A flört (kacérkodás) már szexuális jelleggel bír; a másik nem érdeklődésének felkeltésére, hódítási „tapasztalatszerzésre" Irányul. Maga a szerelem ls két fázison át bontakozik ki. Kezdetben általában magáért az érzésért szeret a fiatal, a szerelem tárgya másodlagos, csak később kap jelentőséget a másik fél külseje, megjelenése, majd belső értéke. Hangsúlyozzuk: a kapcsolatok felvételére irányuló törekvés megfelelő formában és keretek között — nem elítélésre, hanem támogatásra érdemes. Természetesen óvni kell a fiatalokat az olyan környezeti hatásoktól, amelyek túlzottan szexuális irányba terelik érdeklődésüket. Az ilyen jellegű esetleges traumatlkus élményanyag későbbi hatásai az egész személyiség fejlődését kritikus irányba hajlíthatják el. A pubertás szakaszában az egyén társadalmi helyzete megváltozik. Fokozatos önállósulásra kényszerül. Kilép a szűkebb családi közösségből. Az erőteljes önállósulási törekvés, a nagyfokú érzelmi érzékenység komoly serdülő-felnőtt ellentéthez vezethet. A serdülő Igényli környezetétől, hogy felnőttnek tekintse, szabad cselekvést engedélyezzen, ne feszélyezze állandó tilalmakkal. A legtöbb felnőtt nem ismeri el az ilyen igény jogosultságát. Az ellentét föloldásához mindkét félnek hozzá kell járulnia. Szükséges ehhez, hogy a serdülő elismerje: képességei, tapasztalata, lehetőségei még nem elégségesek elképzelései, törekvései megvalósításához, és érdemes felhasználni a felnőttek tapasztalatát, segítségét. —k— A HF már április 13-án Massieláé az Eurovízió nagydíja címmel már beszámolt e rokonszenves spanyol énekesnő átütő londoni sikeréről. Dala: a La la la azóta ugyan már világsiker lett, de a művésznő fényképe sajnos — önhibánkon kívül — mindeddig váratott magára. Több olvasónk kérésére ezúton utólagosan közöljük MASSIELA képét, amely londoni szereplése alatt készült. KAROL SDLEHSKÝ Tavaly, a II. Bratislavai Líra táncdalfesztiválon egy fiatal, tehetséges énekes mutatkozott be: Karol Solensktj, pozsonyi főiskolás A Fair play című dallal aratott nagy közönségsikert, amelyet Eduard Ambrossal közösen adtak elő. A ma már közismert Solenský előnyei: gazdag hanganyag, jó zenei tehetség és kellemes megjelenés. • Hogyan kezdődött pályafutása? ' — Mindig szerettem a zenét, az éneklést. Nyolc évig jártam zeneiskolába, ahol hegedülni tanultam. Érettségi után beiratkoztam a Közgazdaságtudományi Egyetemre, de egyetlen szórakozásomat továbbra is a zene jelentette. Nagy terveim voltak. Saját zenekart akartam alakítani, ez azonban nem sikerült, és sokáig mint énekes sem tudtam érvényesülni. Mindenütt elutasítottak, és őszintén bevallom: eleinte még sírtam is a gyakori sikertelenség miatt. Aztán 1960-ban a Black-White Combo együttes szólóénekese lettem, már öt éve rendszeresen szereplünk az Ifjú Gárdadiákotthon teadélutánjain. Repertoáromban a hazai táncdalokon kívül főleg angol és saját szerzeményű számok szerepelnek. • Melyek voltak legsikeresebb televíziós fellépései? — Eddig tizenöt alkalommal szerepeltem tv-kamera előtt, különböző ifjúsági műsorokban. 1963-ban a „Gitárost keresünk" döntőbe, tavaly pedig az Arany című versenyben kerültem a döntőbe, tavaly pedig az Aranykamera táncdalversenyen a második lettem. • járt már külföldön? — Eddig csupán Lengyelországban, de több mint valószínű, hogy a nyáron Budapestre is ellátogatok. • Kedvenc énekesei? — Tom Jones, Sandy Shaw, a hazalak közül Karel Gott és Petr Spálený. Ismerem a magyar énekeseket is. Nagyon kedvelem Németh Józsefet, akit személyesen ls ismerek, Koncz Zsuzsát és Zalatnay Saroltát. • Hol szerepelt legutóbb? — Pár héttel ezelőtt a fiatal énekesek Prága — Brno — Pozsony városközi táncdalfesztlválon szerepeltem és — győztem ... A dal címe: Már soha többé nem leszek szerelmes. • Es ez valóban így is van? — Hát ezt éppen nem mondanám. Nagyon tetszenek a fiatal, csinos lányok és egyáltalán nem kerülöm társaságukat. • Mit üzen a Halló, Fiatalok! olvasóinak? — Szeretnék velük közelebbről ls melgsmerkednl és egyúttal meghívom őket az Ifjú Gárda ifjúsági teadélutánjaira. FEKETE ILONA • •••••••••• QDnnOOÖDDDCJ Ű 1 F I 1 M € K ••••••••••• ••••••••••• Teljes gőzzel előre (lengyel) Jószándékú, de meglehetősen igénytelen kis komédia Stanislaw Lenartowicz Teljes gőzzel előre című alkotása. Cselekménye bevallott ábránd és fantázia, megbocsátható ámítás egy női szív meghódítása érdekében. Két rég nem látott jó barát találkozik, s a nevezetes eseményt annak rendje és módja szerint nyomban meg is akarja ünnepelni. Közbeszól azonban egy hirtelen jött záporeső, amely elől kénytelenek eresz alá húzódni. A „menedékhelyen" egy rendkívül csinos lány társaságába Jutnak, s ugyan mit parancsol ilyenkor a férfiösztön? — mindenképpen fel akarják hívni magukra az elbűvölő hajadon figyelmét. Az egyik nagyobbakat mond, mint a másik. Leon arról kezd mesélni, hogy milyen jelentőA bomba ségteljes az ő munkája, menynyire nélkülözhetetlen személyiség is ő. Janek nem akar alul maradni, káprázatos kalandokról kezd beszélni, amelyek közül természetesen a hihetetlen szerelmi históriák sem hiányoznak. A nagy tétre menő szenvedélyes játék annyira hatalmába keríti őket, hogy közben észre sem veszik: az eső is elállt és a lány is elment már ... Ez tehát a történet. Olcsó kis történet, annyi bizonyos. Ha a főszerepekben nem játszanának nagyhírű lengyel színészek jZbigniew Cybulski, Tereza Tuszyňska, Zdislaw Maklakiewicz) akkor nem sok színt, nem sok élvezetet látnánk benne. Szerencsére az alkotók is csak kellemes szórakoztatásra szánták. Nem akartak többet, snem ls adtak többet. (jugoszláv) Különös kettősség tapasztalható napjainkban a jugoszláv filmművészetben. A hatvanas évek elején kialakult „újfilmes" fiatal rendezőgárda következetesen ragaszkodik a művészi igényű, elkötelezett filmalkotáshoz, s egyre-másra készíti is a világszerte figyelmet, érdeklődést, elismerést keltő műveket. Egyidejűleg azonban szóhoz jut a régi gárda is, amely ugyancsak keresi az új utakat, de néha olyan sekélyes formákban talál menedéket, mint amilyet A bomba című film is képvisel. Amerikai minta, ez a irány: Berli

n nagyvonalú, látványos kalandfilmek mintája, s Igazán furcsán hat az olyan filmek után, mint amilyen például Djordjevlcs nemrég látott trilógiája. A forma annál is inkább visszatetsző, mivel a téma azonos: a jugoszláv partizánmozgalom. A nemes küzdelemmel sehogy sincs összhangban az amerikai sikerfilmek stílusa. S ez csak azt a nézőt nem bántja és boszszantja, aki mindenekelőtt izgulni akar a háborús filmeken. Annyit azonban ő is elvár, hogy hihető legyen az, amit lát. ., (szovjet) Szovjet és német filmhíradón nagy tömegéből vágták össze ezt az új dokumentumfilmet. A fasiszta Berlin végnapjait idézi, azt a már nyilvánvalóan értelmetlen harcot, amelyben a hitleristák utolsó reményüket vetették. A film jól érzékelteti a fasizmus fellegvárának megsemmisítésére összpontosított roppant szovjet katonai erőt, az utolsó összecsapás borzaimalt, hallatlan pusztító erejét. A dokumentum nevezetessége, hogy olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket mozijainkban még nem láthattunk. (szó j Egy jelenet a Teljes gőzzel előre című filmből A NEMZETI KULTÚRA ÖNÁLLÓ IRÁNYÍTÁSA Ülésezett az SZNT művelődés- és tájékoztatásügyi bizottsága Tegnap Bratislavában iilésr* jött össze a Szlovák Nemzeti Tanács művelődés- és tájékoztatásügyi bizottsága. Az ülésen — melyet Stefin Brenöií docens, művelődés- és tájékoztatásügyi megbízott nyitott meg — a napirend, első pontjaként az SZNT Művelődés- és Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatala akcióprogramjának tervezetével foglalkoztak. A napjainkat átható demokratizálódási folyamat lehetővé tesxl, hogy társadalmunkban a kultúra is specifikus helyet foglaljon al, mégpedig a marxista elvek teljes érvényesítésével. Szlovákiai viszonylatban ex azt Jelenti, hogy a nemxet önállóságának a nemzeti kultúra önálló fejlesztésében és irányításában Is kifejezésre kell jutnia. Ennek logikus következménye a kultúra Irányítását célzó önálló szlovákiai szervek létesítése, melyek biztosítanák a kultúrpolitika hatékony megvalósítását. A nemzeti kultúra kérdéseinek megvitatása során nem hagyható figyelmen kívül a nemzetiségek sajátos • CSEHSZLOVÁK filmnapokat rendezett a budapesti Csehszlovák Klub Rózsa Ferenc utcai helyiségében, öt új csehszlovák filmet mutattak be április 23-án és 26-án. kultúrája sem, ezért a bizottság tagjainak javaslatára a tervezetben egy fejexetet enuek a problémának szentelnek. A nemietek ét a nemzetiségek kultúrájának, valamint a művészetek ágazat«in<*k fejlesztése és irányítása érdekében a kultúrpolitikának biztosítania kell az alkotók önállóságát és > kulturális értékek terjesztésének kedvező feltételeit. Mivel ex ax irányítás terén bixonyos autonómiát követel, szükséges lenne, hogy a nemzeti kultúra egyes ágaxatalnak szervei együttműködjenek a kultúrpolitika koncepciójának kidolgozásakor. Ennek értelmében célszerű lenne megalakítani a Művelődési Tanácsot, melyben az egyes összetevők is képviselve lennének. A tanács ily mődon demokratikusan részt venne a nemzeti kultúra Irányításában, gondoskodna a cseh és • szlovák kultúra szerepének betöltéséről. A vitában a bizottság tagjai hozzászólásaikkal kiegészítették a művészetek, a népművelés, a tájékoztatás, a könyvkultúra, az egyházpolitika, a külföldi kulturális kapcsolatok stb. kérdéseit érintő tervezetet. Az ülés befejeztével javasolták, hogy Milan Rastislav Štefánik tábornok bradlői (Brezová mellett) síremlékét nyilvánítsák nemzeti kulturális emlékké. -ym1968.