Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-27 / 116. szám, szombat

Dr. EUBOMIR SOUKUP JAN MASARVK EGYKORI TITKÁRA Masa ryk külügyminiszter öngyilkos lett DR. D. ROVENSKY, A CSEH­SZLOVÁK SAJTÖIRODA LONDO­NI TUDÚSlTÖJA, JAN MASARYK HALÁLÁVAL KAPCSOLATBAN NÉHÄNY KÉRDÉST TETT FEL DR. EUBOMtR SOUKUPNAK, A TRAGIKUS VÉGZETÜ KÜLÜGY­MINISZTER TITKÁRÁNAK, AKI JELENLEG A GLASGOWI EGYE­TEM ELÖADÖJA. DR. SOUKUP A MINISZTER UTOLSÓ NAPJÁ­VAL KAPCSOLATBAN A KÖVET­KEZÜKET MONDOTTA A TUDÖ­SlTÚNAK: — A miniszter urat március 8-án hétfőn láttam utoljára, mivel hétfőn és az előtte való napon is én tartottam szolgá­latot. Hárman voltunk titkárok, Špaček, Sum és én. Természe­tesen nem voltak úgynevezett hivatalos órák, hanem a szol­gálatot magunk között osztot­tuk be. Teljesen véletlen, hogy március 6-án szombaton is ta­lálkoztam a miniszter úrral, amikor szolgálaton kívül a mi­nisztériumban tartózkodtam. Szándékosan említem együtt a három napot, vagyis március 6-át, 7-ét és 8-át, mivel ez a három nap rendkívül fontos, és egymástól elválaszthatatlan. Ugyanis, ez a három nap egy­mással összefüggő órák lánco­lata és ezekben az órákban ha­tározta el Ján Masaryk, mikor vet véget életének. — Hogy érti ezt: „mikor vet véget életének". — Kérem, szívesen megma­gyarázom. Talán emlékeznek még a „Svét v obrazech" című folyóirat számára, amely a ha­lála után jelent meg? Az első oldalon látható a fényképe, amint az Öváros-téren szemlét tart a milícia fölött. Vegyék ke­zükbe ezt a fényképet és jól nézzék meg. Ez az a Ján Ma­saryk, akit mi ismertünk? Utá­na pedig vegyék elő akárme­lyik napilapot, és keressék ki a fagyos délutánról szóló riporto­kat. A milícia és a rendőrség szemléjét, valamint azt, hogyan beszéltek a külügyminiszter édesapjáról... „Ha a felszaba­dító elnök köztünk lenne, biz­tosan jóváhagyná ..Ezekután aligha csodálkozhatunk dúlt vonásain. Ez a fénykép telje­sen világos bizonyíték. Amint a miniszter belépett a hivata­lába, a titkárok dolgozószobá­ján át indult lakosztálya felé, én azonnal tudtam, hogy tör­tént valami. Életében először nem viszonozta a köszönése­met, csak a fejével bólintott. Felálltam, hogy elkísérjem a lakosztályba. A hálószobában, amely egyben dolgozószobája is volt, az asztalhoz lépett és ke­zével megérintette édesapjának bronzból öntött kezét, miköz­ben így szólt: „A ävejkeske­désnek vége." Szó nélkül álltam, és érez­tem, hogy most valami törté­nik. Utána csak ennyit mon­dott: „Holnap Lányba megyek." Engedélyt kértem rá, hogy el­kísérhessem. Most pedig enged­jék meg, hogy felolvassak egy részt a naplómból: Március 7: Hideg dél­előtt. „Számot vetett önmagá­val." (Ezt mondta mindig, ha visszatért külföldről, vagy fon­tos döntést kellett hoznia.) A fiú az apával. A megszo­kottnál hosszabb ideig, talán több mint egy órán át teljesen egyedül. Zavartalan, vita. A fiú, az apa és az isten. Azután egy pillanatra letérdelt, majd fel­állt és szó nélkül távozott. Egész úton egy szót sem szólt, csupán Prága határában mond­ta a következőket: „A jóisten és apám megbocsátanak. Ők megértik ..." Megszorította a kezemet. Ebben a pillanatban megér­tettem, hogy már közel van az utolsó óra. Hogy az öngyilkos­ság gondolatával foglalkozott, azt többen is tudtuk. Sokszor akartuk lebeszélni. Ezekről a napokról a közeljövőben rész­letesen is beszámolok, éppen ezért ma csak röviden akarok rámutatni arra, hogy tudtuk, mire készül. És ekkor Prága előtt már szinte az időpontot is ismertem. És következett március 8, hétfő. Amit úgy nevezett, hogy „utolsó napom a miniszter úr­ral". Megpróbáltam visszatér­ni az előző napi utolsó szavak­ra. De tekintete elnémított. Há­rom napon át láttam Ján Masa­ryk arcát. Szombaton feldúlt volt. Vasárnap nyugodt, hétfőn békés, kiegyensúlyozott. Ismét az a Ján Masaryk volt, akit mindnyájan ismertünk, és még a mosoly ls átsuhant az arcán. És végül az utolsó pillanat. Gottwald titkárnője telefonon kérte, hogy szerdán, március 10-én fél órával előbb jöjjön a parlamentbe, mert a kormány­ülés előtt még filmfelvételt ké­szítenek. Az üzenetet átadtam. „Biztos, hogy nem megyek oda — mondta a külügyminiszter egyszerűen és határozottan. Ar­cán ismét látható lett a teljes belső béke. Egy szót sem tud­tam szólni, a sofőrje vitt ott­honomba, ahol a szó legszoro­sabb értelmében összeroppan­tam. — Hogyan kapott hfrt Ján Masaryk haláláról? Ho­gyan került a Czernin pa­lotába, és mit látott ott? — Szerdán reggel Sum kol­léga meglátogatott, mivel kép­telen voltam megmozdulni. Ma­gas lázam volt. Másnap azon­ban Dohnálek, a miniszter so­főrje jött értem és bementem a hivatalomba, hiszen százféle ügyet kellett elintéznünk. Min­den változatlan volt. Csak a miniszter úr. — Még egy kérdést szeret­nék feltenni egészen nyíl­tan: Az ön véleménye sze­rint Ján Masaryk öngyil­kos lett vagy megölték? — Megértem, hogy ehhez a kérdéshez visszatért. Bizonyo­san tudom, hogy rövid időn be­lül már nem lesz semmi két­ség e téren. Tudom, milyen ne­héz különösen az idősebb nem­zedék számára, amely ismerte és szerette Ján Masarykot, el­hinni, hogy ezt az utat válasz­totta, bizonyítani akarván: az élet nem olyan értékes, hogy az ember mindenáron ragasz­kodjék hozzá, ha az élet ér­tékét és becsületét meghatáro­zó erkölcsi értékek megsemmi­sültek. Csak lélaktani gyilkos­ságról beszélhetünk, testiről nem. Ez volt a legnagyobb tet­te, alaposan átgondolt tett egy olyan ember részéről, aki na­gyon szerette az életét, és aki­hez nemzete ma kezd vissza­térni.- Kérem tegyenek pár szál virágot a nevemben és mind­nyájunk nevében az ő és az édesapja sírjára. Nasszer: az EAK nem hódol be Jordánia a Biztonsági Tanács összehívását kéri 0 Újabb fegyveres összecsapások Kairó — Nasszer, az EAK el­tiöke csütörtökön este csaknem 4000 főnyi hallgatóság előtt beszédet mondott a kairói egye­temen. Többek között hangsú­lyozta, hogy az EAK nem haj­landó Izraellel olyan alapon tárgyalni a közel-keleti vál­ságról, mint ahogyan Tel Avív követeli. — Ez annyit jelen­tene, — mondotta —, hogy az arab népek behódolnak Izrael hódító törekvéseinek. A hallgatóság lelkesen fogad­ta Nasszernak azokat a szavalt, amelyekkel köszönetet mon­dott a Szovjetuniótól kapott ön­zetlen és baráti segítségért. Kérte a közvéleményt, hogy májusban a népszavazáson tá­mogassa a kormány program­ját, a javasolt alkotmányos vál­toztatásokat. II. Hasszán marokkói király elhalasztotta április 27-re, szombatra tervezett egyiptomi látogatását. Hivatalos tájékoz­tatások szerint a királynak haladéktalanul vissza kell tér­nie Marokkóba, s csak később látogathat Egyiptomba. KOZMOSZ 219. Moszkva — A Szovjetunióban tegnap Föld-körüli pályára bo­csátották a Kozmosz 219. jelzé­sű mesterséges holdat. A szput­nyik kezdeti keringési Ideje 104,7 perc, a Földtől számított legnagyobb távolsága 1770 ki­lométer, a legkisebb távolsága 222 km. Az egyenlítő síkjával lezárt hajlásszöge 48,4 fok. A szputnyikon elhelyezett tudo­mányos műszerek normálisan működnek. New York — Mint a hírügy­nökségek jelentik, Jordánia ENSZ-küldötte átnyújtotta la­kov Maliknak, a Biztonsági Ta­nács soros elnökének Jordánia kérését, hogy a Biztonsági Ta­nács sürgősen üljön össze Je­ruzsálem megszállt területére tervezett izraeli katonai dísz­szemle megakadályozása ügyé­ben. A Biztonsági Tanács való­színűleg szombaton ül össze. Kairó — Heikal, az Al Ahram főszerkesztője pénteki vezércik­kében Izrael további háborús szándékaival foglalkozik. A cikkíró megállapítása szerint Izrael nem fogja közömbösen nézni az EAK fegyveres erői­nek újjáéledését és további erő­södését. Két lehetőség áll Iz­rael előtt: az egyik az, hogy újabb háborút provokál ki, mi­előtt az EAK teljesen újra fel­építi katonai erejét. Izrael má­sik lehetősége: újabb meglepe­tésszerű támadás. Szerencsére — hangsúlyozza Haikal — egyiptom már ma sokkal hatal­masabb védőerővel rendelke­zik, mint Izrael elképzeli. Tel Avív — Izraeli katonai szóvivők jelentése szerint csü­törtökön este fegyveres össze­csapásra került sor Eilat váro­sától északra, az El Fatah arab ellenállási szervezet egy csoportja és egy izraeli járőr között. Pénteken délelőtt ismét tüzérségi párbaj volt az izraeli és jordániai egységek között a Jordán-folyő mentén. Biafra nem fogadja el a központi kormány tárgyalási feltét eleit Lagos — Ojukwu, a biafrai kormány vezetője kijelentette, hogy Biafra számára elfogad­hatatlanok a központi kormány tárgyalási feltételei. Nyilván arra a követelésre gondol, hogy Biafra a fegyverszünet megkö­tése előtt mondjon le önálló­ságáról és egyezzen bele, hogy Nigériát 12 államra osszák. Ojukwu meggyőződését fejezte ki, ha további országok is el­ismerik Biafrát, ez a szövetségi kormányt a béketárgyalásokra kényszeríti. A biafrai hatóságok bejelen­tették, hogy a nigériai légierő újból bombázta Aba biafrai vá­rost. A támadásnál hét ember életét vesztette. A nigériai re­pülőgépek hétfői támadásánál 30 ember vesztette életét. A lagosi rádió élesen bírálta azt a követelést, hogy a cseh­szlovákiai kormány a Jövőben ne adjon el fegyvereket Nigé­riának. A rádióállomás kijelen­tette, hogy amennyiben embar­gó alá vetnék a nigériai fegy­verszállítmányokat, a háború elhúzódhat. Amennyiben a cseh­szlovák kormány eleget tesz e követeléseknek, a nigériai kor­mány hátrányos helyzetbe ke­rül, mivel mint ismeretes, a biafrai szakadárok illegális úton szereznek fegyvereket — hangsúlyozta a rádióállomás. (CTK J A MAGYAR NEMZETISÉG KÉRDÉSÉNEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA 4 Rendezzük közös dolgainkat OLVASÓINK VÁLASZAI A CSEMADOK KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATÁRA Az alábbiakban részleteket közlünk a CSEMADOK rozsnyói járási bizottságának rezolúciófá­ból. Teljesen egyetértünk a CSE­MADOK KB állásfoglalásával, valamint pártunk legutóbbi ha­tározataival és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a belőlük reánk háruló feladatokat mara­déktalanul teljesítsük. A nem­zetiségi kérdés igazságos meg­oldása érdekében javasoljuk, hogy a magyar nemzetiségű dol­gozók ls megfelelő arányban le­gyenek képviselve a nemzeti bi­zottságokban és az államappa­rátus szerveiben. Ezért nemzeti­ségi szervek létesítését java­soljuk a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a kerületi, a járási és a helyi nemzeti bizottságok mel­lett. Javasoljuk, hogy a járási pártbizottság tegye lehetővé a magyar nemzetiségű párttagok politikai fejlődését azzal, hogy magyar nyelven ls megindítja a marxista—leninista egyetem es­ti tagozatát. Javasoljuk járásunk területi átszervezését. Támogatjuk a rőczei elvtársak kívánságát volt járásuk visszaállítására, de Líce, Gice, Mikolcsány és Gömörná­nás nélkül, mert az ott élő lakosság ezzel a kérelemmel fordult hozzánk. Indokoltnak tartjuk a JNB iskola- és kultu­rális osztálya nemzetiségi ösz­szetételének felülvizsgálását és nemzetiségi osztály létesítését. Szükséges a nemzetiségi iskolák problémáinak gyors megoldása. A magyar iskolákat magyar is­kolaügyi intézmény irányítsa, magyar nemzetiségű szakembe­rekkel. Javasoljuk, az általános középiskola magyar tagozatát Rozsnyón csatolják vissza a ki­lencéves alapiskolához. Követel­jük a közös igazgatás alá vont iskolák azonnali szétválasztá­sát. Javasoljuk magyar tanonc­iskolák létesítését. A magyar községekben magyar óvodákat kérünk, képesített magyar tan­erőkkel. A rozsnyói óvodában nyíljon egésznapos magyar osz­tály. Kerületünkben magyar óvónőképző létesítését javasol­juk. Szükségesnek látszik ma­gyar bölcsődék létesítése ls ma­gyar gondozónőkkel. A nemzetiségek jogi helyze­tének meghatározása céljából olyan nemzetiségi statútum ki 1­dolgozását javasoljuk, amely biztosítja a nemzetiségek nem­zeti létét, kultúrájának önálló fejlesztését és öntudatának el­mélyítését. Kulturális életünk kiépítése a cseh és szlovák kul­turális élet demokratizálódása elvei alapján menjen végbe. Ja­vasoljuk, hogy a járási művelő­dési otthon, az FSZM és a CSISZ járási bizotttsága mellett magyar osztályok létesüljenek és az agitációs és propaganda anyagot magyar nyelven is ad­ják ki. Követeljük a kétnyelvűség kö­vetkezetes betartását. A járás magyarlakta vidékein olyan ipa­ri üzemek létesítését javasoljuk, amelyek biztosítják egyrészt a kb. 4000 női munkaerő foglal­koztatását, másrészt a megszűnő bányaüzemek munkásainak al­kalmazását. Kérjük, hogy a Csehszlcrák Televízió indítson magyar adást, javítsák meg a Csehszlovák Rá­dió magyar adásának műszaki körülményeit, műsorát pedig bő­vítsék ki. Kérjük egy további magyar napilap megjelentetését és támogatjuk az SZLKP JB és a rozsnyói JNB törekvését a Gö­möri Hajnal című hetilap meg­jelentetésére. A filmeket lássák el magyar feliratokkal. A bosszú LEOPOLD LAHOLA DARABJA A MATESZ MŰSORÁN A közelmúltban elhunyt drá­maíró azon alkotók közé tarto­zik, akiknek darabjait a leg­gyakrabban játszották szlovák színpadokon, sőt a külföld is tu­domást vett munkájáról. A MA­TESZ A világ négy sarka után most ismét Lahola-darabbal mu­tatkozott be. A bemutató elő­adást a Csehszlovák Köztársa­ság fennállása 50. évfordulója keretében tartották. Lahola ebben a drámájában — ahogy a cím ls kifejezi — a bosszú útját követi nyomon. Tomi, a koncentrációs táborból hazatérve megdöbbenve veszi tudomásul, hogy egész családja elveszett. Fájdalma és megélt gyötrelmei arra ösztönzik őt, hogy bosszút álljon azokért, akiknek ez a sors jutott. A fia­tal Goga (a bosszúállás egyik áldozata) „Róbert úr" engedel­mes eszközévé válik. A szere­lem az aztán, mely ezt a kettős életet meg akarja szüntetni, s Terézia, a leendő menyasszony ébreszti rá Tomit (Róbert urat) a folytatás lehetetlenségére. Go­gától azonban nem tudnak sza­badulni, hiába próbálják őt a rendőrség kezére játszani. Go­ga, az „engedelmes eszköz", látva, hogy ura menekülni pró­bál, — ellene fordul. A darab végső kicsengésében a „szemet szemért, fogat fogért" elv tarthatatlanságát bizonyítja, igazolva, hogy a bosszú előbb vagy utóbb szülője ellen fordul. A komáromi előadás a dara'fc nyújtotta lehetőségeket kiak­názva az átlagszínvonalat erő­sítette. A darab — témaválasz­tásában bármennyire is találko­zik a ma krimi-igényével — mondanivalóját tekintve külfr­nösebben nem igényes, s jellem­ábrázolásában is felszínes. En­nek ellenére a színészek telje­sítménye dicséretet érdemel. Mindenekelőtt Csendes Lászlb Játékára figyeltünk fel, aki az utóbbi időben egyre erőteljesebb alakításokkal bizonyltja adott­ságait. Bugár Béla {Toml-Robert úr) Ferenczy Anna (Terézia) éB Sipos Ernő (Az őr) alakítása jól élt az adott lehetőségekkel, t maga a rendező, Lukács Viktor ls igyekezett a legtöbbet kihozni a darabból. A díszleteket Platz­ner Tibor, a jelmezeket Nagy Eszter tervezte. -dzr­< Ä a. oi % S O a "S < ~~ xa O N n 2 3 S •J O) a in ? w o s u tn O « 2 u < « 2 « 2 w < 2 W n ta o — 2 * w S o: í» w o u. u

Next

/
Thumbnails
Contents