Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-25 / 114. szám, csütörtök

A KORMÁNY PROGRAMNYILATKOZATA ÚJ szó 1968. IV. 25. (Folytat«» a 4. oldalról) (ételeit, hogy minél célszerűbb legyen az árucsere, a kölcsönös szolgáltatások nyújtása, s a vállalatok közvetlenül részt vegyenek a szakosítást és az együttműködést célzó kapcsolatok kialakításában. Hatékonyabbá akarjuk tenni együttműködésünket a KGST országokkal, különösen pedig a Szovjetunióval. A kormány az utóbb említett együttműködés elmélyítését tekinti ezentúl ls Csehszlovákia külföldi kapcsolatai alapvető fontosságú irányzatának. Ennek folyamán szem előtt kell tartanunk a gazdasági színvonalak különbözőségét, valamint népgazdaságunk irányításának s tervezésének modelljeit. Az együttműködés így nyilván elég rugalmas lesz. A kormány mérlegelni akarja annak minden lehetőségét, hogy a kölcsönös előnyösség figyelembe vételével miként mélyíthetjük el kereskedelmi s egyéb kapcsolatainkat a tőkésországokkal. A kormánynak erre való tekintettel ki kell dolgoznia azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek vállalatainknak lehetővé tennék, hogy a gazdaságilag fejlett országok vállalataival felvegyék a szükséges s egyben hatékony kereskedelmi, termelési és műszaki együttműködés célszerű kapcsolatait. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel összhangban van az is, hogy ezentúl fokozottabb mértékben veszünk részt a nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységében. Gazdasági életünk szilárdításával kapcsolatban megfontolás tárgya a külföldi kölcsönök kérdése is. A kormáuy mérlegelni fogja ezt a kérdést. Külföldi kölcsönök meggyorsíthatnák a strukturális módosítások folyamatát, növelhetnék árucikkeink versenyképességét s lehetővé tennék annak kizárását, ami nem jövedelmező, ezenkívül megvalósíthatnánk a csehszlovák korona szabad beválthatóságát ls. A kormány azonban hangsúlyozza: gazdaságunk nincs olyan helyzetben, hogy nem nélkülözhetné az említett kölcsönöket. A kölcsön ugyanis csak két esetben lehet hasznos. Egyrészt akkor, ha nem kötik politikai feltételekhez, másrészt, ha kellőképpen használják fel, azaz lehetővé teszik olyan eszközök létrehozását, hogy önmaga tegye lehetővé a törlesztést. Ez esetben is érvényes az az elgondolás, hogy jelenleg a költségek gyors megtérülését kell szem előtt tartanunk. Számos nagyon fontos Intézkedést foganatosíthatunk nagyon rövid idő alatt. Az első intézkedések egyike lenne olyan program kidolgozása, amely módosítaná külkereskedelmünk eddigi rendszerét. Vállalatainkban már most kialakulnak annak feltételei, hogy tárgyilagosabban mérhessék fel kereskedelmi tevékenységük gazdasági eredményeit s a külföldi adottságokkal egybevetve mérlegeljék beruházási céljaikat, jóllehet egyelőre még elkerülhetetlenek bizonyos ideiglenes jellegű módszerek. Ezzel egyidejűleg a nem jövedelmező vállalatok számára ki kell tűzni azt az időpontot, amikor megszűnik ráfizetéses tevékenységük pénzelése, s mikorra kell alkalmazkodniuk társadalmunk követelményeihez. Feltételezzük, hogy ez öt évnél tovább nem tarthat. Külkereskedelmünk eddig utasításos feladatokat kap, ami nem egyeztethető össze a gazdaságirányítás új rendszerének szellemével. Ezért arra kell törekednünk, hogy ezt a lehető legrövidebb időn belül megszüntessük. Kedvező fizetési mérlegünk lehetővé teszi számunkra a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk gyorsabb fejlesztését. Gyakorlatilag már teljesen szabad a behozatal az említett országokból és további behozatali lehetőségeket keresünk elsősorban közszükségleti cikkekből, hogy megoldódjék a hazai piacon a feszültség. Annak a lehetőségét is keressük, hogy hazai piacunkon több partner szerepelhessen, szélesebbkörű lehessen a közszükségleti árucikkek cseréje stb, Az aktív és passzív utasés idegenforgalomnak ugyancsak fokozott figyelmet kell szentelni. • Az említett rendkívül fonlos feladatok megoldása érdekében felül kell vizsgálni a legközelebbi időre szóló terveket s azokat a szilárdítást célzó programnak kell alárendelni, mivel ez Csehszlovákia távlati fejlődésének feltétlen kiindulópontja. A jelenlegi ötéves tervidőszakban, tehát az 1969— 1970 években minden tervnek ehhez a programhoz kell igazodnia. mert ez a program juttatja kifejezésre az 1975-ig szóló következő ötéves terv vezérgondolatát. Azt azonban senki sem képzelje el, hogy egyszerű, s el lentmondásoktól mentes lesz gazdaságunk szilárdulásának folyamata. Ha gazdaságunk minden szakaszán helyre akarjuk állítani az egyensúlyt, nem kerülhetjük el a termelési programok múlhatatlanul szükséges módosításait, mivel megváltoznak az igények, a termelés és a szolgáltatások minőségével szemben, belkereskedelmünk rendeltetésével, a munka legyelemmel szemben stb. E folyamattal lépést tartva fejlődnek a termelés, a kereskedelem stb. vezetői is, s a vállalatok, illetve a vállalati szervek mechanizmusának lehetővé kell tennie, hogy az irányításra a legkiválóbb, legtehetségesebb dolgozók kapjanak megbízást. A piac normalizálására töre kedve, a hitel- és pénzügyi politika terén is nagyon határozott intézkedéseket kell foganatosítanunk. Pénzrendszerünk, szempontjából el kell érnünk, hogy a hitelrendszer elsősorban az állam inflációellenes politikájának egyik hathatós eszközeként érvényesüljön. A Csehszlovák Állami Bank és egész bankrendszerünk átszervezése alapján lehetővé kell válnia annak, hogy a hitelintézetek kereskedelmi alapelvekhez igazodva tevékenykedjenek; az említett pénzintézetek a többi gazdasági tényezőhöz az egyenjogúság elve alapján fűződő partneri kapcsolatok értelmében fejtik majd ki hitelnyújtási és kereskedelmi tevékenységüket. A banknak nem adminisztrálással, hanem gazdasági nyomással kell szintén odahatnia, hogy a termelés hatékony legyen s kialakuljanak múlhatatlanul szükséges arányai. Ugyanez vonatkozik az állami költségvetésre is, amelyben szintén korlátozni kell a kiadási tételeket, törölni kell a nem jövedelmező termelés dotálását és keresni a közületi kiadások csökkentésének lehetőségét. Az idei évre csak nagy nehézségek árán kidolgozott állami költségvetés azonban hiány keletkezésére figyelmeztető irányzatok újabb szükségességére utal, és ezt a problémát — amennyiben nem javul gazdálkodásunk — további bevételi források, elsősorban a termelésben rejlő források keresésével kell megoldanunk. A szocialista elveken alapuló pénzpiac működésének egyidejűleg azt is lehetővé kellene tennie, hogy ésszerűen csoportosítsák át és használják fel a pénzeszközöket, gazdaságunk olyan szakaszain, ahol ez leginkább szükséges. A népgazdaságunkban eszközölt strukturális, változások múlhatatlan következménye az azzal előidézett munkaerővándorlás lesz, hogy a piac igényeivel összhangban megváltozik egyes ágazatok termelésének terjedelme és így munkaerő-szükségletük is. A kormány tudatában van annak, hogy mit jelent ez a kérdés a dolgozók életében. Ezért gazdaságpolitikája révén rendszeresen szándékszik biztosítani a teljes foglalkoztatottság feltételeit. Nem kezeskedhet azonban arról, hogy mindenki mostani helyén és szakmájában kap munkát. Erre való tekintettel szociális és gazdasági politikájával megkönnyíti a dolgozóknak az elhelyezkedést új munkahelyeken és a szükséges új szakképzettség elérését is. Az új építkezéseknek is megfelelő arányban kellene alkalmazkodniuk a munkaerő-forrásokhoz. Emellett a hagyományokat és a termelésben szerzett tapasztalatokat ls szem előtt kell tartani. Csehszlovákia gazdasági élete megszilárdulásának, gazdaságunk egyenletes fejlődésének egyik alapvető feltétele a mezőgazdasági termelés állandó fellendítése. A legutóbbi két évben lényegesen megjavult a helyzet az élelmiszerpiacon. Ez túlnyomórészt mezőgazdaságunk érdeme. A mezőgazdaság hazánkban progresszív nagyüzemi termelésen alapszik, ami lehetővé teszi az egységes földművesszövetkezetek s az állami gazdaságok szilárd gazdálkodását. Mezőgazdaságunk dolgozói egész társadalmunk segítségével kiépítették az eltelt évek folyamán a szocialista mezőgazdaság hatalmas anyagi-műszaki alapját s a szocialista termelési viszonyok végérvényesen győzelmet arattak. A mezőgazdasági és az élelmiszeripar további felvirágoztatása mindinkább a nálunk más ágazatokban gyártott, vagy külföldről behozott anyagi eszközöktől függ. Sajnos, a többi ágazatok nem teljesítik kellőképpen a mezőgazdaságunk érdekeit szolgáló feladataikat. Most elsősorban arról van szó, hogy biztosítanunk kell to vábbi dinamikus fejlődésüket, az anyagi eszközökkel szemben támasztott igények teljes kielégítésével. Biztosítanunk kell, hogy elegendő műtrágya s mezőgazdasági vegyszer, színvonalas mezőgazdasági gép, építőanyag, alagcsövek stb. álljanak rendelkezésre, mint ahogyan azt az EFSZ-ek VII. kongreszszusán is hangsúlyozták. A kormány e leiadatok teljesítésének fokozott figyelmet szentel. Ennek érdekében rendkívüli erőfeszítéseket kell tennünk, hogy következetesen megszüntethessük az eddigi különbségeket, a mezőgazdaság hátrányosabb helyzetét és ezt elsősorban a társadalom és nyugdíjbiztosításra, a munkajogi kérdésekre stb. vonatkozik. Ezzel összefüggésben feltétlenül s haladéktalanul módosítani kell a már elavult s a mai igényekkel összeegyeztethetetlen jogszabályokat. A kormány múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy maradéktalanul s mindenre kiterjedően tájékoztassa polgártársainkat a köztársaság gazdasági helyzetéről. Ezért, rendszeresen terjessze a Nemzetgyűlés elé erre vonatkozó összefoglaló beszámolókat. így — az akcióprogram irányvonalával összhangban — az egész ország népének ad számot tevékenységéről s az elért eredményekről is. A kormány Szlovákiára vonatkozó gazdaságpolitikájának megvalósítása folyamán lépéseket tesz olyan feltételek kialakítására, hogy Szlovákia szociális, gazdasági színvonala a cseh országrészek színvonaláig emelkedjék s a lehető legnagyobb mértékben aknázzák ki Szlovákia sajátos forrásait s lehetőségeit, egész népgazdaságunk felvirágoztatása érdekében. Ennek az alapvető fontosságú célnak elérésére törekedve gyorsabb ütemben kell befejezni a Szlovákia iparosítása éveiben létrehozott termelési állóalapok kiegészítését, hogy már a legközelebbi években célszerű, s arányos lehessen a finális termelés. Űj termelőüzemek létesítése szükséges, éspedig különösen a feldolgozó iparban. Az országos gazdaságpolitikával összhangban a kormány külön támogatni fogja a progresszív termelő ágazatok műszaki-gazdasági fejlesztését, elősegíti Szlovákia gazdaságában olyan struktúrálls változtatások előfeltételeinek kialakítását, amelyek lehetővé teszik gyors korszerűsítését, hatékonyabban biztosítják a hazai piac szükségleteinek kielégítését és mélyrehatóbban bekapcsolják a nemzetközi munkamegosztásba. A termelési programok változásához és az új termékek termelésének bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében a kormány sokoldalúan elősegíti a gazdasági kutató és fejlesztési alap kibontakoztatását Szlovákia valamennyi távlatokkal rendelkező gazdasági ágában. A mezőgazdaság fejlesztésőröl való általános gondoskodás mellett a kormány továbbra is támogatja a mezőgazdasági termelés intezitásának növelését, elsősorban öntözőrendszerek segítségével a dél-szlovákiai és kelet-szlovákiai síkság körzeteiben s ugyanakkor támogatja a hegyvidéki és hegyaljai területek inlenzifikálását is. Szlovákia gazdaságának további fejlesztése során előtérbe kell helyezni Szlovákia természeti kincseinek kiaknázását, főként a fa kitermelés, az ásvány kincsek termelése és az utasforgalom terén. A nemzetközi munkamegosztás szempontjából fontos fejlesztési tényezőnek kell tekinteni Szlovákia előnyös földrajzi fekvését. Szlovákia háború utáni népszaporulati fejlődése megkívánja az anyagi feltételek megteremtését a szabad munkaerőforrások kihasználásához, s ezzel párhuzamosan biztosítani kell az ifjúság tanoncviszonyban és szakiskolákban történő kiképzését. Emellett az alapfokú iskolarendszerben a kormány megteremti az előfeltételeket, hogy mielőbb megszűnjék a több műszakban való tanítás és számos iskola-épület rossz állapota. E fejlesztési program részét alkotja majd Szlovákia kevéssé fejlett és különösen exponált részeiben a fejlesztési problémák elsődleges megoldása. Emellett Dél-Szlovákia, a Kysuca, Orava, Gömör, Krupina, a Szepesség középső része, valamint a kelet-szlovákiai határvidéki járások és városok gazdasági fejlesztése megjavítja a magyar és ukrán polgártársaink lakta területek feltételeit. A tudomány, a technika és a dolgozók szakképzettsége A kormáuy abból a tényből Indul ki, hogy a jelenlegi időszakban, amelyet világszerte a tudományos műszaki forradalom előretörése jellemez, fontosabb, mint bármikor valaha, a tudomány és a technika fejlesztése, mert ez olyan alapvető és tartós forrás, amely biztosítja a munka társadalmi termelékenységének és a nemzeti jövedelemnek a növekedését. A tudományos ismeretek s azok szabad és független fejlesztése a társadalmi fejlődés egyik fő ereje, olyan döntő tényező, amely biztosítja e fejlődés progresszivitását. A tudományos műszaki fejlődés fokozott hatást gyakorol társadalmunk feljődésére, ha az ipari és társadalmi gyakorlatban következetesen ós rendszeresen érvényesülnek a korszerű tudomány és technika ismereteit. Attól függ ez, hogy e tudat mennyire hatja át az irányítás valamennyi szintjén a konkrét döntéseket, és hogyan érti meg valamennyi dolgozó a szellemi munka jelentőségét és szerepét. Ahhoz, hogy a tudomány és a technika teljesíthesse e feladatát, a tudomány és technika fejlesztésének programját be kell iktatni a gazdaság hoszszú távú fejlesztési tervébe és konkrétan figyelembe kell venni az üzemek és vállalatok távlati célkitűzéseinél. Biztosítani kell, hogy a magas műszaki és szervezési színvonal alapvető kritériuma legyen az egyes vállalatok, szakágazatatok és az egész népgazdaság progreszszivitása megítélésének és értékelésének. A kormány gazdaságpolitikája a társadalom további fejlesztésénél a tudomány és technika szerepének ebből az ismeretéből és értékeléséből fog kiindulni és további kibontakozásához megteremti a szükséges társadalmi, szociális és gazdasági előfeltételeket. Elsősorban azt tartjuk igen fontosnak, hogy ebben az irányban haladjon gazdaságirányítási rendszerünk további fejlődése, hogy létrejöjjenek a feltételek a műszaki lemaradás behozásához és hogy minél jobban előnyben részesüljön a haladó technika. A kormány abból indul ki, hogy a népgazdaság eddigi fejlődése, az egyes intézmények, az új Irányítási rendszer alapelvei és célkitűzései megteremtsék a tudomány és technika fejlesztésének nélkülözhetetlen előfeltételeit, de ugyanakkor növelni kßll n tuHománv és technika szere

tLí gazdasági életünkben. Ez attól függ majd, hogy a tuComfnv és techu ki hig,a:i segíti h< ?zá a termelést | •!'!) helvztt eléréséhez a vi'Mg- és httZT piacon, és viszont a termelés idejében tudatosítja e, hogy a tudományra és technikára szüksége van. A kormány izzal is számol, hogy továbbra is társadalmi 'orrásokból biztosítja a kísérleti kutatást, meggyorsítva így az egész gazdaság szempontjából döntő fontosságú, alapvető kutatási, fejlesztési programok megoldását. Emellett a kormánynak feltétlenül szem előtt kell tartania országunk reális lehetőségeit és sajátos feltételeit, amely a tudomány és a technika magas színvonalát csak célszerű, megfontolt szakosítással s az egész világ tudományos eredményeinek felhasználásával biztosíthatja. A tudományos kutatás területén a kormány arra fog törekedni, hogy a kutatás ne forgácsolódjék széjjel, és hogy a leghatékonyabban kihasználják a tudományos intézetek és főiskolák dolgozóinak tudományos potenciálját. Figyelmet szentelünk az irányítási rendszerben a kutatás és a fejlesztés további tökéletesítésének, amelyből teljesen ki kell küszöbölni az adminisztratív formákat, s maradéktalanul érvényesülniük kell a gazdasági alapelveknek a központ és a vállalatok között, és növelni kell a kutatóintézetek jogkörét és gazdálkodásuk eredményeiért viselt felelősségüket. Tekintettel a további tudományos műszaki fejlesztés jelentőségére és szerepére, a kormány a legközelebbi időben komplex módon szándékozik foglalkozni hazánk tudományos és műszaki fejlesztésének kérdéseivel. A tudomány és technika eredményei az életben csak az embermilliók mindennapos tevékenysége útján érvényesülhetnek, akik ismerik munkájukat, megfelelő képességekkel, tudás, ügyességgel és áttekintéssel rendelkeznek, hogy feladataikat a szigorú világszínvonalat megütő mértékben teljesíthessék. Ezért a kormány szükségesnek tartja véget vetni a szakképzettség lebecsülésének, a dilettantizmusnak, annak, hogy a középszerűséget az alkotó erő és képesség fölé helyezzék. Hogy az alkotó, szakképzett munkát ismét megillető helyére állítsuk, elsősorban szükséges, hogy helyesen érvényesüljön a mindennapi szervező munkában. A gazdaságpolitika terén a kormány biztosítani fogja, hogy a fizetési és bérelőírások helyesen tükrözzék a szakképzett munkában lévő különbségeket és hogy az irányítás egész folyamatában demokratikus úton a tehetséges, szaképzett haladó szellemű dolgozók kerüljenek előtérbe. Szervezeti struktúra Alapvető fordulatot kell elérni az institucionális kérdések megoldásánál is. A régi irányítási módszerek, amelyeket a vállalatok joggal bírálnak, azért maradtak fenn, mert a gazdasági eszközök terén eszközölt változásokat nem kísérték a megfelelő és szükséges módosítások a szervezeti felépítésben is. Az új irányítási rendszerbe a központi Irányítás apparátusának régi struktúrájával léptünk, amely a népgazdaság direktív irányításának apparátusaként alakult kl és volt elrendezve, s csak részlegesen lett módosítva. Nem oldottuk meg következetesen a vállalatok és a központi szervek kapcsolatát, és így fennmaradtak a felettes és az alárendelt kapcsolatok erős elemel. A vállalatok szervezési struktúrájában 1965-ben eszközölt változtatások sem hoztak fordulatot, mert megnyilvánultak bennük a direktív adminisztratív irányítási módszerek irányzatai. Eddig csak igen kevés tőrtént annak érdekében, hogy megszűnjék a külkereske(Folytatás a S. oldalon)