Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-25 / 114. szám, csütörtök

A KORMÁNY PROGRAMNYILATKOZATA (Foly

lata* as 1. oldalról) lés előnyei elvitathatatlanok és a kormány tekintélye teljes súlyóval mindig pártolni fogja további kibontakozását. Népeink életében mindig fontos szerepet vitt az értelmiség. Ez ma hatványozottan érvényes, amikor értelmiségünk népi, szocialista értelmiség lett. Társadalmi életünk minden területén, a termelésben, a kultúrában, az ember életéről, egészségéről és műveltségéről való gondoskodásban fontos helye és küldetése van az értelmiségnek. A kormány nagyra becsüli munkájának társadalmi jelentőségét, létre akarja hozni az értelmiség alkotó aktivitásának kedvező feltételeit és támogatni kívánja az értelmiségnek és a többi dolgozónak egységét. Ez az egység egyrészt a termelés folyamatában alakul ki, másrészt mindenhol, ahol érvényre juttatják az igazi társadalmi érdeket, a társadalmi haladást. Társadalmunk valamennyi osztályában és szociális csoportjában vannak fiatalok, a jövő váltása. A kormány felelősséget érez a fiatalok felkészítéséért s azért is, hogy milyen feltételek között élnek és lépnek ki az életbe. A kormány nagy figyelmet fordít a dolgozó nők társadalmi helyzetére. Tudatában van annak, hogy bár a nők egyenjogúságát rögzíti az alkotmány, ezen a téren sincs minden rendben. Ennek az alapvető elvnek valóra váltása érdekében az állami és a társadalmi tevékenység különféle szakaszain szüntelenül gyakorlati intézkedéseket kell foganatosítanunk. A kormány ezért elsősorban kidolgozza a nők társadalmi és gazdasági aktivitásának koncepcióját és foglalkozni fog főleg a munkaalkalmak megfelelő területi szét helyezésének kérdésével. Fontolóra vesszük egyes munkajogi előírások módosítását is, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy bár a szándék jó volt, az életben ezek az előírások sújtják a dolgozó nők egyes csoportjainak jogos érdekeit. A kormány tisztában van azzal, hogy a nőkre és anyákra hárul a munkafeladatok mellett a családról és a gyerekek neveléséről való gondoskodás nagy része is. Ezért felszólítja az állami szerveket és Intézményeket, elsősorban a nemzeti bizottságokat, hogy minden kidolgozás alatt álló olyan intézkedésről, amely érintheti a dolgozó nők és anyák érdekeit, kérjék ki a Csehszlovák Nőszövetség álláspontját. Ugyanakkor keressenek olyan megoldásokat, amelyek fokozatosan lehetővé teszik a nők társadalmunkban betöltött helyzetének javítását. A kormány maga ennek szellemében szorosan együttműködik majd a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságával. A kormány lehetőségei keretében intézkedéseivel arra fog törekedni, hogy megjavítsa az Idős emberek anyagi ellátottságát és így lehetővé tegye számukra a méltó és megérdemelt pihenést. Nagy gondot fordítunk az ellenállási mozgalom volt aktív résztvevői anyagi ellátottságának javítására, mert kiérdemelték népünk háláját és megbecsülését. Az állami szervek munkájában a demokratizmust össze kell egyeztetni a szakmai hozzáértéssel, a tudományos megalapozottságú irányítással. A kormány következetesen szembeszáll az állami szervek elbürokratizálódásával és a hatalom adminisztratív monopolizálásával. Tekintetbe veszi a közvélemény bírálatát és javaslatait. Ugyanakkor biztosítja a közvélemény teljes és az igazságnak megfelelő tájékoztatását a kormány munkájáról, hogy mindenki helves következtetésekre juthasson és a közvéle ményt ne helytelen, vagy hézagos információk alakítsák ki. A kormány támaszkodni fog a tudományos akadémia, a főiskolák, az intézetek és a gyakorlat hozzáértő szakembereire. Munkájuk eredményeire, valamint a társadalmi élet valamennyi területén működő más szakértők és funkcionáriusok haladó tapasztalataira épülnek a kormány intézkedései. A Nemzetgyűlés az a csúcsszerv, amelynek a koftnány munkájáért felel. A kormány munkájában olyan módszereket és formákat fejleszt majd ki, hogy a legmagasabb fokú képviseleti testület teljes egészében ellenőrizhesse tevékenységét. A kormány Nemzetgyűlés Iránti viszonyában, főleg a törvényjavaslatok kidolgozásában, az eddiginél fokozottabb mértékben lép fel kollektív szervként. Az eddiginél gyakrabban számol be a Nemzetgyűlésnek a bel- és a külpolitika fontos kérdéseiről, nyilatkozatokat tesz a kormánypolitika általános irányvonaláról, hogy a nép legmagasabb fokú képviseleti testülete reálisan érvényesíthesse befolyását a koncepciói megszabó kérdések megoldásában. A kormány javaslatait, elsősorban az állami költségvetés tervezetét úgy dolgozza ki, hogy a Nemzetgyűlés érvényesíthesse befolyását. A kormány elsősorban úgy felel az állampolgároknak, a népnek, hogy mint testület és egyes tagjai is felelnek a Nemzetgyűlésnek. Ezeket az elveket a kormány következetesen alkalmazni fogja munkájában, azoknak a feladatoknak a teljesítésében, amelyekkel népünk elé járul ebben a programmnyilatkozatában. I. A szocialista demokrácia, a nemzetek egyenjogúsága, a törvényesség és a polgárjogok védelme A kormány elsősorban feltétlenül szükségesnek tartja olyan intézkedések életbe léptetését, amelyek lehetővé teszik társadalmunk életének következetes demokratizálását, az államjogi viszonyok újszerű elrendezését két nemzetünk egyenjogúságának következetes valóra váltása alapján. Továbbá olyan intézkedések foganatosítását, amelyek védeni fogják a polgárok demokratikus szabadságjogait, megerősítik a törvényesség, a jogbiztonság és a szocialista jogrend biztosítékait, védeni fogják a közrendet, a polgárok és a köztársaság biztonságát. A nemzeteink közti új államjogi elrendezés A kormány előtérben álló feladatának tartja, hogy hatáskörében, felelősségének megfelelően jelentősen hozzájáruljon két nemzetünk viszonyának új államjogi elrendezéséhez. A két egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovákok közös álla mának alapvető elve a nemzetek és a nemzetiségek íejlődése, a szocializmus és az egység. A csehek és a szlovákok viszonya eddigi államjogi elrendezésének elemzése kimutatja, hogy az aszimmetrikus megoldás a két nemzet számára nem biztosította saját ügyeinek intézésében és a közös ügyek ellátásában az egyenjogú részvétel azonos biztosítékait. Az a körülmény, hogy nemzeti szervek csak Szlovákiában jöttek létre és az országos szervek egyidejűleg betöltötték a cseh nemzeti szervek szerepét Is, alapjában lehetetlenné tette az egyenjogúság elvének érvényesülését. Ehhez még hozzájárult a helytelen gyakorlat, amely meg nem értést, a bizalmatlanság légkörét szülte. Mindez gyengítette a közös állam központi Intézményei iránti viszonyt, kárára volt két nemzetünknek és két nemzeti kultúránknak. A kormány teljes mértékben csatlakozik a CSKP akcióprogramjában kifejtett következtetéshez, hogy társadalmunk fejlődése, a csehszlovák nép egységének megszilárdítása és a kölcsönös bizalom érdekében feltétlenül alapvető változást kell elérnünk a két nemzet viszonyának államjogi elrendezésében, mégpedig a szocialista föderáció alapján. Az állami együttélésnek ez a módja összhangban áll a két nemzet polgárainak létérdekével. Szerepüket és az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos elkötelezettségüket megfelelően értékelnünk és fejlesztenünk kell. Különleges figyelmet szentel a kormány annak, hogy az állam föderatív elrendezése kifejezésre jusson a gazdaság irányításában. A kormány abból indul ki, hogy államunk jövőbeli föderatív elrendezése a cseh országrészekben éppúgy, mint Szlovákiában, mozgásba hozza a gazdasági fellendülésnek olyan jelentős erőit, amilyen a nemzeti öntudat és nemzeteink felelősség érzete gazdálkodásuk eredményeiért. A csehszlovák gazdaságban — amely két nemzeti gazdaságot integrál s amelyet cseh és szlovák nemzeti szervek fognak irányítani — a kormány támogatni fogja az olyan progreszszív integrálódási folyamatok kibontakozását, amelyeknek alapja az egységes piac és az egységes pénznem lesz. Az így értelmezett gazdasági integrációt nem parancsuralmi, adminisztratív módszerekkel fogjuk fejleszteni, hanem az új irányítási rendszer elveinek alkalmazása útján, a népgazdasági ésszerűség, a kölcsönös előnynyújtás és az egyenjogúság elvének tiszteletben tartása alapján. A kormány tudatában van ezeknek a lépéseknek nagy jeten tőségével, amelyek államunkban valóra váltják a nemzetiségi politika lenini elveit. Éppen az ügy komolyságára és sürgőségére való tekintettel a kormány gondoskodik arról, hogy az ezzel kapcsolatos munkát haladéktalanul meg kezdjék. A kormány alkotmányos kö telességének tartja, hogy részt vállaljon elsősorban a nemzeti szervek kormányozó és végrehajtő tevékenységének meghatározásából, összhangban a törvényhozó tevékenység alkotmányos elrendezésével. Ennek érdekében szükséges meghatározni az országos jellegű kérdéseket, hogy minden más kérdéssel teljes jogkörrel és felelősséggel a nemzeti szervek törődjenek. Az országos hatáskörrel felruházott központi állami szervek esetében a kormány számol a nemzetiségi szempontot tekintetbevevő államtitkári intézménnyel és olyan elrendezéssel, amely alkotmányos módon kizárja a majorizálás lehetőségét az elvi fontosságú kérdésekben, főként a két nemzet államjogi viszonyának kérdéseiben. Nem vitás, hogy ezeknek a problémáknak következetes megoldása kihat a nemzeti bizottságok további építésére, az állam adminisztratív területi tagozódására, a központi szervek felépítésére és szorosan összefügg a képviseleti szervek választásával. A kormány számol az Ilyen fejlődéssel és az ezzel kapcsolatos javaslatokat a döntés komolyságának megfelelően megalapozottan kidolgozza. vitára bocsátja és annak összegezése után véglegesen elfogadja és megvalósítja. A törvényesség és a polgárjogok védelme Az eddigi rendszerben és főleg annak gyakorlati megvalósításában megfelelőképpen nem bontakozhattak ki a szocializmus egyes legsajátabb lehetőségei. Ugyanakkor csak a szocialista társadalmi rendben lehet teljes mértékben kibontakoztatni az állampolgárok, az emberek szabadságjogait. A polgárjogok reális érvényesítése egyben a szocializmus fejlődésének, mélyen demokratikus és humanista lényege kiteljesülésének múlhatatlan feltétele. A kormány ezért alapvető feladatának tartja, hogy kialakítsa az állampolgárok szabadságjogai, elsősorban a politikai, de a más személyi, emberi és állampolgári jogok sokoldalú érvényesülésének feltételeit Is. A szocialista társadalom egészséges fejlődése feltételeinek egyike a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek aktív és egyenjogú részvétele a politikai, a gazdasági, a kulturális és a közéletben. A kormány ezért a Szlovák Nemzeti Tanáccsal karöltve kidolgozza a magyarok, a lengyelek, az ukránok és a németek politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúsága jogi és más biztosítékainak tervezetét, hogy a nemzetiségek létszámának és területi elhelyeződésének arányában olyan helyzetet és jogokat biztosítson az egyes nemzetiségeknek, amelyek zálogát képezik kiteljesedett életüknek és nemzeti sajátosságaik kibontakozásának. Az egyházak és a vallási felekezetek Iránti viszonyában a kormány abból indul ki, hogy a hivő emberek, mint társadalmunk egyenjogú tagjai, tevőlegesen és kezdeményezően részt vesznek szocialista köztársaságunk valamennyi kérdésének megoldásában. Ügyelni fogunk arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a vallási meggyőződés alkotmányos szabadságát, mivel ez a meggyőződés nem gátolhatja a kölcsönös emberi megértést. Az egyházaktól és a papságtól ugyanakkor elvárjuk a teljes lojalitást. A kormány tudatában van az állampolgári szabadságjogok jelentőségének és ezért kidolgozza és a Nemzetgyűlés elé terjeszti az alkotmányos szabadságjogok hatékony biztosítását célzó elemzést és főleg az alábbi javaslatokat: — A társulási és a gyülekezési jog új elrendezésének javaslatát. A törvényjavaslat kidolgozásában a kormány felhasználja a Nemzetgyűlés és a tudományos munkahelyek elképzeléseit. Gondoskodik a Nemzeti Front részvételéről, hogy az új jogi elrendezés kialakítsa az állampolgárok kezdeményezésének és aktivitásának demokratikus alapját, lehetővé tegye az emberek és az egyes csoportok személyi érdekeinek és kedvteléseinek érvényrejutását az érdekköri és a társadalmi önigazgatási formák közvetítésével. — Az új sajtótörvény javaslatát. Ennek kidolgozása során az előzetes cenzúra, illetve az olyan adminisztratív intézkedések megszüntetését szorgalmazó követelményekből indul ki, amely intézkedések korlátozzák a sajtó megjelentetését, a szerzők, a szerkesztők és a kiadók teljesmérvű felelősségének érvényesítését a nyilvánosságra hozott információk hitelességéért. A kormány ezzel kapcsolatban felülvizsgálja továbbá azoknak a tényeknek listáját, amelyeket az állam biztonsága érdekében el kel titkolnunk. — Az utazási célokat szolgáló okmányok kiadásának módosítására, illetve a kivándorlási előírások megváltoztatására vonatkozó elemzést és javaslatokat. A kormány ennek során abból indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a külföldi utazásra feljogosító utazási okmányra. Ezt a jogukat csak ideiglenesen lehet korlátozni, mégpedig a törvény által kifejezetten meghatározott indokok alapján. — A büntető törvénykönyv, a büntető perrendtartás, a helyi népbíróságokról szóló 38/1961 Tt. számú, illetve a nemzeti bizottságoknak a szocialista rend biztosításában betöltő szerepét szabályozó 60/1961 Tt. számú törvény elemzését és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy miként szilárdíthatnák rendszerünk egységét a társadalomellenes tevékenység elleni harcban és ezen a szakaszon hogyan kezeskedhetnénk jobban a törvényesség betartásáról. — Az érvényben levő jogi elrendezés sokoldalú felülvizsgálása után, amelyben részt vesznek az elmélet és gyakorlat szakemberei, a kormány olyan végleges megoldást javasol, amely erősíteni fogja a törvényesség biztosítékait, a kivizsgálás tárgyalási függetlenségét, a vádlottak jogainak védelmét, beleértve a védelem jogát s a bírói függetlenség maximális biztosítását, hogy végérvényesen kizárjuk a kabinet igazságszolgáltatás lehetőségét, ami kezessége lesz annak, hogy a törvény és a bíróság előtt minden állampolgár következetesen egyenlő. — A kormány gyors ütemben kidolgozza azt a javaslatot, amelynek célja, hogy a Belügyminisztérium hatásköréből kiiktassák a börtönöket és a vizsgálati fogházakat. javasolni fogja a Belügyminisztérium tevékenységének olyan megszervezését és tartalmát, hogy az betöltse az államigazgatás központi szervének helyzetét, amely felel a kormánynak és alkotmányjogi-politikai szempontból a Nemzetgyűlésnek. A Belügyminisztérium hatásköre és felelőssége felöleli az állam belső igazgatását, a közrendnek, az állampolgárok jogainak és vagyonának védelmét, a közbiztonság és az állambiztonság szakaszán a köztársaság biztonságának védelmét. — Az államigazgatásban a törvényesség biztosítékainak megerősítése, valamint a polgárjogok védelmének biztosítása érdekében a kormány gondoskodik arról, hogy befejezzék a munkát azon a törvényjavaslaton, amely szabályoza a törvényellenes döntés által okozott károk megtérítését. Továbbá gondoskodik a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálása további lehetőségeinek fontolóra vételéről, hogy az állampolgárok az ügyészség helyzetének és feladatainak felülvizsgálásával kapcsolatban szükséges jogi eszközökkel rendelkezzenek jogaik és indokolt érdekeik bírósági védelmének önálló szorgalmazásában. A szocialista igazságszolgáltatásba és törvényességbe vetett bizalom felújítása érdekében feltétlenül szükséges kiküszöbölni a büntető bíráskodásban előfordult súlyos deformációk következményeit. A kormány ezért rendkívül sürgető feladatának tartja annak a törvényjavaslatnak kidolgozását, amely szabályozná az 1949-beu és a rá következő években lefolyt perekben törvénytelenséggel sújtott állampolgárok rehabilitálását és mindent megtesz az elkövetett sérelmek helyrehozására. A kormány kidolgozza azt a jogi normát is. amely lehetővé teszi az említett időszakban elkövetett olyan sérelmek következményeinek felszámolását, amelvekef az állampolgároknak a törvényesség durva megszegésével okoztak, de nem bírósági szinten. A kormány hangsúlyozza, IIORV az illetékes szerveknek, ahol ezt lehetővé teszik az érvényben levő törvények, már most hozzá kell látniuk a törvénytelenségek és következményeik helyrehozásához anélkül, hogy bevárnák az Idevágó törvény kiadását. A kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a rehabilitáció nem jön számításba ott, ahol az egyén a szocialista forradalom törvényhozásának történelmileg indokolt osztályjellegéből eredő forradalmi változások következményei sújtották. Az olyan személyekkel szemben, akik tudatosan és durván megszegték a törvényességet, hatalmukkal és szolgálati tisztségükkel visszaéltek, levonják az igazságos következtetéseket. Az állampolgárok és a szervezetek jogai és indokolt érdekei teljes tiszteletben tartásának, valamint az állam érdekei biztosításának egyik feltétele a jól működő államigazgatás, annak racionális felépítése és munkásságának nyilvános ellenőrzése. A kormány az állami tevékenység e szakaszára fokozott és rendszeres figyelmet fordít, következetesen törekedni fog a törvényesség maradéktalanuli érvényesülésére az államigazgatásban. Tudatában van ugyanis annak, hogy az államigazgatás fontos nyilvános szolgálatokat nyújt az állampolgároknak és a vállalatoknak és egyben az állampolitika gyakorlásában, az állam érdekeinek védelmében a kormány jelentős eszköze. A kormány ugyanakkor teljes mértékben szem előtt tartja, hogy ez az államigazgatás demokratikus elvekre épül és demokratikus úton, módon oldja meg feladatait. A kormány nagyra becsüli a nemzeti bizottságok érdemdús munkáját a forradalom és a szocialista építés idején. Ezért (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ SZÓ 1968. IV. 25.