Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-03 / 93. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága ülésének vitája Nagy jelentőségű számunkra a Szovjetunióval folytatott' kereskedelem ZDENÉK FIERLINGER elvtárs felszólalása Az akcióprogramban foglalt gondolatok, ha jól és idejében megvalósulnak, szocialista társadalmunk igazi erkölcsi megújhódását jelentik. Megerősítik pártunk tekintélyét és vezető szerepét. Ezért persze mindennapos meggyőzéssel és pozitív tettekkel kell harcolni. A fő gondolatok megvalósítását nem halogathatjuk túl sokáig. A szükséges személyi változtatásokat sem. Az emberek tetteket várnak tőlünk. Biztonságot akarnak. Igazán örömünkre szolgál, hogy a köztársaságunk minden területén lefolyt izgalmas viták ellenére mind a fiatalság, mind a városi és üzemi dolgozók megőrizték a fegyelmet. Mindenekelőtt tisztáznunk kell népeink, a csehek és szlovákok közötti kölcsönös viszonyt. Tiszta lelkiismerettel áttérhetünk a föderatív formára, de nem szabad az ilyen államJogi intézkedés, az ilyen államjogi módosítás tárgyi jelentőségét túlbecsülni. A szenvedélyes vitákban a problémák lényege rendszerint eltolódik és most alaposan elemeznünk kell a való helyzetet. A föderációs forma nem akadályozhatja meg a további politikai-ökonómiai integrációt, azt a folyamatot, amely az erősen iparosított civilizációnak megfelel. Az integrációs folyamat természetesen Szlovákia előnyére lesz, mindet népünk előnyeit szolgálva, föderációs forma azonban . em szabad, hogy a dualizmus durva formáját öltse magára. Nekünk olyan föderációs formát kell keresnünk, amely valóban egyesít és nem elválaszt. A föderációs forma feltétele az erős központi kormány, amely természetesen a külpolitika, a honvédelem és biztonság kérdéseivel foglalkozik és e központi kormány elsősorban a népgazdaság fejlesztési tervét készíti elő és a terveket valósítja meg. Ezen az úton igyekezzünk elérni gazdaságunk legjobb közös dinamikus egyensúlyát. Egységes szakszervezeti mozgalomra van szükségünk. Egyforma hozzáállásra a munkásság kérdéseihez. A forradalmi szakszervezeti mozgalom élére tehetséges ember kellene, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik s amellett jó közgazdász, aki lendületet tud adni a kezdeményezésnek, közeledni tud a munkássághoz és meg tudja győzni őket úgy, ahogyan azt annak idején Zápotocký elvtárs tette, amikor arra tanította a munkásokat: fogjatok ceruzát és számítsátok ki mibe kerül nekünk ez, vagy amaz. Elhatároztuk, hogy bevezetjük az ötnapos munkahetet. Ugyanakkor az üzemek nálunk többnyire csak egy műszakban dolgoznak, míg a Szovjetunióban, ahol ezt szintén megvalósítják, az üzemek legalább két teljes műszakban, illetve három műszakban dolgoznak, s ott Jobb a munkafegyelem. Azáltal, hogy egy műszakra dolgozunk, munkánk termelékenységének 50 százalékát elveszítjük, s ugyanakkor a termelő alapok gyorsabban öregszenek. Kérem, ne értsenek félre, nem lépek fel az ötnapos munkahét bevezetése ellen, de mérlegeljük e határtalanul fontos szociális intézkedés körülményeit a mai helyzetben. Ezért kérem, hogy a fogyatékosságokkal komolyan foglalkozzunk. Átütő változásokkal kell ugyanis számolni, gazdaságunk minden területén, hatékonyan támogatnunk kell a munkaerők szükséges mozgékonyságát, harcolnunk kell minden merevség, minden lemaradás ellen és minden eszközzel támogatnunk kell a jól értelmezett szocialista vállalkozás versenyét, a termelés szükséges összpontosítását, s ugyanakkor a munkaerők helyes elosztását országunkban. Sokkal jobban és hatékonyabban kell támogatnunk a közlekedési eszközök fejlesztését és a közúti forgalmat, melyeknek jelentősége rohamosan növekszik. Helyesen kell értelmeznünk a terjedelmes szovjet piac jelentőségét számunkra. Ezzel kapcsolatban számos tévhit kering akár a nyersolaj vagy földgáz árával, akár a Szovjetunióval szembeni úgynevezett eladósodásunkkal kapcsolatban. Ezt meg kell magyarázni. Ismeretes, milyen értékes számunkra a nyersolaj és földgáz szállítása a való helyzetnek megfelelő áron, s milyen kihatással van ez Szlovákia energetikai helyzetére. Emellett értékes nyersanyagokat szolgáltat vegyiparunknak. Ez teszi lehetővé, hogy Szlovákiában jobban és gyorsabban fejleszthetjük majd iparunkat. És rajtunk múlik, hogy minnél jobban kihasználjuk a Szovjetunióval szembeni ingadozó aktívánkat, amiről itt beszéltem. Nemcsak a legkorszerűbb óriás repülőgépeket szerezhetjük be onnan, hanem a szükséges korszerű felszerelést is építőiparunk, az utak és autóutak építési számára. Hiszen Szlovákiának is jobb komunkációra van szüksége a nagy északi autóúton kívül délen is Bratislavától, Érsekújváron és Losoncon keresztül egészen Kassáig. Szakképzett embereket a felelős helyekre FRANTIŠEK SORM elvtárs felszólalása Szeretnék až akcióprogram megvalósításával kapcsolatban néhány kérdéshez hozzászólni, amelyek nem halogathatók. Az a hatalmas aktivitás, amelylyel népünk a Központi Bizottság decemberi és januári plénumának anyagára és határozataira reagál mutatja, milyen energia szunnyadt az emberekben. Most azonban ezt a lelkesedést és aktivitást halaszthatatlanul a céltudatos tettek és a munka területére kell irányítani. A párt és állami szerveket, az irányításban részt vett intézményeket azonnal olyan állapotba kell helyezni, hogy az akcióprogramban kitűzött feladataikat felelősséggel teljesíthessék. A párt elnökségét véleményem szerint olyan energikus elvtársakból álló szervvé kell kiépítenünk, amely kollektíván, teljes mértékben ura a mai fejlődésnek és képes annak irányítására. Mielőbb fel kell éleszteni a pártapparátust, amely pillanatnyilag rossz lelki állapotban van. A kormány, amelyre épp ebben az időben rendkívüli felelősség hárul, lenne hivatva arra, hogy e program gyakorlati megvalósításában a kezdeményező főszerepet Játssza. E cél érdekében a kormányt úgy kellene megalakítani, hogy az államnak igazi agyközpontja legyen, olyan szerv, amely teljes mértékben biztosítani tudja társadalmunk további progresszív fejlődését, a szocialista elvekkel, a Szovjetunió és a szocialista tábor országai iránti kötelezettségeinkkel összhangban. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni —• néhány testvérpárt magatartására való tekintettel —, hogy türelmesen meg kell nekik magyarázni, miszerint a nálunk végbemenő folyamat országunk sajátos viszonyainak logikus következménye, 1960 azt nem lehe

t megállítani, vagy visszafordítani, és hogy IV. 3. a kommunista pártok és a szocialista országok hatékony 5

együttműködésének alapja elismerni minden pártnak, minden államnak azt a jogát, hogy sa0 ját problémáit úgy oldja meg, ahogy azt a legjobbnak látja. Február közepén a közvéleménykutatő intézet a lakosság véleményét szondázta. Figyelemreméltó, hogy a gazdasági problémák kerültek az előtérbe. És a legfontosabbnak azt tartják, hogy a vezető helyekre művelt, felelősségtudó, erkölcsös emberek kerüljenek. Mindjárt a második helyen a lakáskérdés megoldása szerepel, a harmadik elv: „a nagyobb szaktudást és nagyobb felelősséget igénylő munkáért magasabb bért". A közvéleménykutatás eredményei felett el kell gondolkoznunk, mert lényegében káderpolitikánk eddigi módszereit ítélik el, melyet főleg a pártszervek befolyásoltak, gyakran az illetékes állami intézmények nézeteivel ellentétesen. Jómagam szeretném újból felhívni a figyelmet a szakképzetlen dolgozók lehető leggyorsabb kicserélésének elvi jelentőségére, de természetesen nem vagyok az elhamarkodás híve. Ogy vélem, a vezető funkciók betöltése azon intézmények, szervek és személyek jogkörébe tartozzon, amelyek e vezető dolgozók tevékenységéért a társadalmi felelősséget viselik, kikérve a pártszervek és az illetékes szakasz dolgozóinak véleményét. Konkrét példán szeretném bemutatni, milyen károkat okozott nekünk egy üzem hozzá nem értő vezetése. Az utóbbi Időben néhány dolgozónk a fontos tudományos műszerek gyártásánál előforduló durva hibák és selejtek okaival foglalkozott. A műszereket az egyik prágai gépipari üzem gyártja az Akadémia által kidolgozott tervek alapján. Dolgozóink arra az egyértelmű következtetésre jutottak, hogy a gyártás rossz helyzetének fő oka nem a felszerelés, vagy a termelési program fogyatékosságaiban rejlik, hanem az üzem vezető dolgozói egész sorának szakképzettségében és műveltségében. A vezető funkciók háromnegyedét egy, vagy több fokkal alacsonyabb műveltségű vagy szakképzettségű dolgozók töltik cialista társadalom építése olyan folyamat, amelyet szüntelenül új ötletekkel kell táplálni. Ezek az ötletek a folyamatot kísérő jelenségek tudományos elemzéséből és a szerzett Ismeretek szintéziséből erednek, amely lehetővé teszi a fejlődés felvázolását és irányítását. Ilyen körülmények között igazán nem voltak célszerű elveink a társadalom építésére és irányítására, nem szakavatott, véletlenszerű, indokolatlan és szubjektivista döntéseket hoztunk. A dogmatizmus következtében hosszabb Időn át stagnált a társadalomtudomány, elvesztette önrendelkezését, amely minden tudományágnak nélkülözhetetlen létjoga, és lényegében a politika eszközévé vált. A szükségesnek éppen az ellenkezőjét értük el Ahelyett, hogy ezek a tudományok alkotó módon befolyásolták volna a politikát, az elavult elmélet közvetítőjének szerepébe kerültek. Meggyőződésem, hogy társadalmunk további sikeres építését csakis a szocializmus elméletének nevezhető kérdéskomplexum tudományos elemzése alapján valósíthatjuk meg. E téren nagy, felelősségteljes feladat vár tudósainkra, aminek teljesítéséhez a legjobb feltételeket kell teremteni. Szeretném tájékoztatni a párt Központi Bizottságát, hogy Akadémiánkon a közelmúltban megkezdtük néhány fontos kérdéskomplexum megoldását, s hogy e cél érdekében aránylag terjedelmes szakmaközi munkacsoportokat alakítottunk. Mint tudják, a munka néhány eredményét már felhasználták az akcióprogram kidolgozásánál. A tudományos nevelés területéről szeretnék még egy kérdést megemlíteni. Ha jóvátesszük a múlt számos hibáját, utána kellene néznünk és jóvá kellene tennünk az úgynevezett osztály-politikai felülvizsgálás következményeit is. E felülvizsgálás 1958-ban folyt le a kutatóintézetekben és a főiskolákon és néhány becsületes pártonkívüli dolgozó esett áldozatául, akiket kizártak az intézetek és főiskolák dolgozóinak sorából. Befejezésül szeretném arról biztosítani a jelenlevőket, hogy az egész tudományos front, az Akadémia dolgozói lelkesen üdvözlik a megújhodási folyamatot és készek azt munkájukkal támogatni. Készek eltökélten részt venni a társadalmunk fejlődését szolgáló további demokratikus elvek kidolgozásában. A belkereskedelem néhány kérdésérőt KAREL VALTER elvtárs felszólalása be és a legmagasabb funkciókban a legrosszabb a helyzet. Hasonlóan rossz a helyzet a gazdasági és kereskedelmi szakaszon. A gyenge vezetés következtében az üzemben óriási a munkaerő-vándorlás, ami a munkásoknál évi negyven százalékot is elér. Ilyen körülmények között az üzem gyártmányai nem tökéletesek, gyakori a meghibásodás és végképp nem bírják az összehasonlítást a külföldi konkurrenciával. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy minden üzemben ilyen a helyzet. De azt hiszem, sok helyen hasonló. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy nincs elég művelt szakképzet emberünk, vagy hogy nem tudunk ilyeneket nevelni. Az Akadémia munkahelyein és a főiskolákon távolról sem használjuk ki a tudományos dolgozók nevelésének lehetőségeit. Ellenkezőleg, az utóbbi években egy helyben topogás következett be, amelynek az az oka, hogy nincs kellő érdeklődés a felsőbb fokú szakképzettségű dolgozók iránt. Ez a jelenség nem egészséges és társadalmunkban — a fenntiekből kiindulva — tarthatatlan. Ogy vélem, a Központi Bizottságnak ezen elvek élére kellene állnia, amelyeket, amint a közvéleménykutatás is mutatja, népünk elsősorban követel, hogy a vezető helyeket, főleg a termelésben művelt, felelősségtudó, tisztességes emberek foglalják el. Mindez a közvetlenül előttünk álló döntésekre és tettekre vonatkozik. Mint önök közül is sokan, én is elgondolkoztam afelett, mi okozta párt és közéletünk eltorzulását és afelett is, hogyan tudjuk a jövőben e deformációknak elejét venni. Ogy vélem, azt a helyzetet, amelyből most energikusan ki akarunk szabadulni, főleg az okozta, hogy a szocializmusról alkotott elméleti tudásunk ellenkezett a gyakorlat szükségleteivel. A gondolkodásunkat oly hosszú időn át befolyásoló dogmatizmus sok szempontból elhomályosította tudatunkat. Ezzel magyarázható, hogy nem tudatosítottuk: a szoMost arról van szó, hogy az akcióprogram jóváhagyása után mindenütt az aktív munka lépjen előtérbe anélkül, hogy a reszortok és felsőbb szervek utasításaira, vagy irányítására várnának. Hiszen e program megvalósítása az egyes szervezetek feltételeire történő alkalmazása lesz a legfontosabb, mert nemcsak, hogy aktív eredményt hoz gazdaságunkba, hanem egyben megmutatja az Illetékes funkcionáriusok, politikai, gazdasági és közéletünk vezetőinek képességeit. Itt ugyanis már a tettek beszélnek. Engedjék meg, hogy néhány megjegyzést tegyek az akcióprogram „az állam szerepe a gazdaságban" szakaszához, éspedig a progresszív lehetőségekről a belkereskedelem területén elsősorban a szabad piaci kapcsolatok maximális fejlesztését és a szocialista vállalkozó politika néhány elvét illetően a kereskedelemben. A januári plénum után más szakaszok dolgozóival kollektíván együtt működve megpróbáltuk kidolgozni a kereskedelmi vállalkozás új módszereinek javaslatát. E javaslat megvalósításával elsősorban el akarjuk érni, hogy a piacon bővüljön az áruválaszték, leegyszerűsíteni a kereskedelem és a termelés kapcsolatát és a külföldi szervezetekkel folytatott szabad árucsere megvalósítását. Az ilyen szabad piaci kapcsolatok azonban többek között megkövetelik az eddigi árkategorizálás eltörlését, az örszint betartásának teljes felelőssége mellett. A külföldi beszerzést az ottani kereskedelmi szervekkel megvalósított közvetlen árucserével akarjuk bővíteni minden devizaigény nélkül, ám a szükséges rentabilitás szem előtt tartásával. Ily módon nemcsak gazdagítanánk a piacot, hanem konkrét nyomást gyakorolnánk a hazai termelésre. A csereakciók a külkereskedelemnek abüan jelentenének előnyt, hogy a gyártmányok sora először jelenne meg az ottani piacon, s minden valószínűség szerint'lehetővé válna további eladásuk nagyobb mennyiségben. Mindennek feltétele a belkereskedelem nagyobb mérvű önállósága mind a csereakciókat, mind az importot illetően. Valamennyien ismerik milyen viszonyok uralkodnak manapság az üzletekben. Ezért nagy figyelmet szentelünk az árusításra és a szolgáltatásokra is. Maximálisan ki akarjuk használni saját anyagi forrásainkat a Korszerű eladási formák hatékony fejlesztésére, az üzlethálózat bővítésére, új fióküzemek létesítésére stb. A javaslat további vonzó szolgáltatások bevezetését is feltételezi. Az árusításban gyorsan és minden eddigi korlátozás nélkül akarunk reagálni a piac helyzetére, hogy az árut minél hatékonyabban értékesítsük. Ezért a pénzügyi szakaszon az állami bankkal együttműködve próbaképpen javasoljuk bevezetni a finanszírozás operatív módját, ami csaknem kizárólag az elért gazdasági eredményektől függne. Javasoljuk, hogy necsak az állami banktól, hanem más szervezettől is igénybe vehessünk kölcsönt, mert a finanszírozás terén ls szükségesnek látszik a verseny feltételek megteremtése. - A bérpolitikában a vállalatnál önálló döntési joga legyen és kitermelt eszközökből differenciáltan jutalmazhasson. A bérpolitika így hatna a vállalat fejlődésére s a kollektíva maximális érdekeltté tételével a legmagasabb rentabilitást érhetné el. Fontos ez elsősorban a kereskedelemben ma fenntállő káderhelyzet miatt. Ha a kereskedelemnek ugyanis a javaslatban foglalt feladatokat teljesíteni kell, feltétlenül szakképzett kereskedelmi koncepcióval rendelkező emberekre van szüksége, főleg a vezető funkciókban. A kereskedelem vezető funkcióiba ugyanis az idősebb, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező káderek mellett fiatal, Középiskolai és főiskolai végzettségű emberekre van szükség. Megyőződésem, hogy az üzemek és vállalatok többsége képes arra, hogy az akcióprogram szellemében egyéni feltételei szerint kialakítsa az észszerűsítés koncepcióját. Figyelmeztetni akarok azonban arra, hogy ezek megvalósításához a vállalatok és üzemek eddigi jogköre nem lesz elegendő. A reszortok teljes, gyors és konkrét támogatására van szükség. Ebből kiindulva javasolom az akcióprogram „az állam szerepe a gazdaságban" című szakasr.át kiegészíteni a következőkkel: A reszortok kötelessége a vállalkozó tevékenység érvényesítésére irányuló, haladó javaslatok azonnali megítélése, megoldása és bevezetésének támogatása.