Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-21 / 110. szám, vasárnap

A MAGYAR NEMZET1SEG KERDESÉNEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA Rendezzük közös dolgainkét Olvasóink válaszai a CSEMADOK Központi Bizottságának javaslatára A CSEMADOK nagymegyeri helyi szervezete Városunk lakossága az elmúlt 20 év alatt szorgalmas becsületes munkájával igazolta a csehszlovák államhoz való hűségét. Termelési eredményeink az EFSZ-ben fényesen igazolják lakosságunk áldozatkész munkáját. Tagságunk teljes egészében egyetért a CSEMADOK KB álláspontjával és kéri, hogy a cseh és a szlovák nemzeti viszonyának rendezésével párhuzamosan oldják meg az itt élő nemzetiségek államjogi helyzetét is. Az előttünk álló választások során a magyar nemzetiség számarányának megfelelően legyen minden fokon képviselve, javasoljuk, hogy még a választások előtt valósuljon meg a járások területi átszervezése. Városunk fennállásának 500 éves évfordulója alkalmából a lakosság kérte a város régi nevének visszaállítását, de kérelmünket a felsőbb szervek válaszra sem méltatták. Ezt a kérésünket most Ismét előterjesztjük. Kifogásoljuk Dél-Szlovákia iparosításának lassú ütemét, halaszthatatlanul szükséges Itt az ipar bővítése és az új üzemek létesítésével párhuzamosan meg kell teremteni a magyar szakkáderképzés feltételeit is. javasoljuk a nyitrai Pedagógiai Fakultás önállósítását.- Nem tartjuk helyesnek, hogy a magyar tannyelvű ökonómiai iskolát Surányba helyezték. Kérjük a magyar szakiskolák önállósítását, s magyar igazgatóság alá való helyezését. A humán és természettudományi főiskolákon létesítsenek magyar tagozatot, Illetve teremtsenek kedvező feltételeket fiataljaink magyarországi főiskolákon való továbbképzéséhez. A CSEMADOK gútai helyi szervezete Tagságunk egyetért a CSKP KB haladó erőinek kezdeményezésével és a demokratizálódási folyamatot teljes támogatásáról biztosítja. Ugyanakkor egyértelműen kiáll a CSEMADOK KB állásfoglalása mellett, javasoljuk — Dél-Szlovákia, e gazdaságilag elmaradott országrész mielőbbi iparosítását. A lakosság nemzetiségi arányszámának megfelelően bővítsék ki a szakkáderek anyanyelven történő képzését, bővítsék a tanonciskolák, a szakközépiskolák hálózatát. Kérjük, hogy a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozata váljon önálló főiskolává és teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy áthelyezhessék Komáromba, ami elősegítené, hogy Komárom a csehszlovákiai magyarság kulturális központjává váljék. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán nyissanak magyar tagozatot. A Komenský Egyetemen, valamint azokon a főiskolákon, ahol a jelentkezők arányszáma azt lehetővé teszi létesítsenek magyar tagozatot. Ahol erre nincs lehetőség, biztosítsák a magyar diákok magyarországi főiskolákon való tanulását. Kérjük, hogy a magyar tannyelvű tanonc- és szakközépiskolákban a tanítási nyelv valóban a magyar legyen. A magyar iskolákat minden szinten magyar iskolai szervek irányítsák. A csehszlovákiai nemzetiségek Jogkörét törvények szabályozzák. A vegyes lakosságú területeken törvény írja elő a kétnyelvűség betartását. Követel|tlk a megváltoztatott helységnevek visszaállítását, az eredeti hagyományokon alapuló régi nevekre. Kolárovo legyen újból Gúta, hiszen 1268-tól 1947-ig így nevezték. Kérjük az 1945— 47-es években lefolytatott deportálás hivatalos elítélését és az elhurcoltak rehabilitálását. Kérjük a reszlovakizáció nyil]gg vános elítélését. Vizsgálják felül a jogtalanul elítélt állam21. polgárok rehabilitálását. A választások demokratikus előké5

szítése érdekében kérjük annak őszre való elhalasztását, javasoljuk, hogy vizsgálják felül azon személyek tevékenységét, akik kompromitálták a CSEMADOK-ot — a szervezeten belül, vagy azon kívül — és most rajta keresztül akárnak előnyökhöz jutni... Jávorszky Jenő, Rimaszombat Itt az ideje, hogy kifogjuk a sovinizmus elavult szelét népeink hajójának vitorlájából egymás kölcsönös megbecsülésével, egyenjogúságának elismerésével, s főleg az ifjúságnak erre való nevelésével. De a kezdeményezés e téren a szlovákságot illeti, ám semmi esetre sem olyan megnyilatkozással, mint amilyet dr. Matej Lúčan, az SZNT megbízottja tett a bratislavai fiatalok nagygyűlésén. S ezzel kapcsolatban fel kell tennünk a kérdést: Ki a felelős azért, hogy a mai szlovák Ifjúság az ötvenes évek történelemkönyveinek elferdített anyagából ismerte és ismeri meg még ma is a magyarság ezeréves történelmét. Ki a felelős azért, hogy a magyar iskolai igények részbeni kielégítése mellett kezdettől fogva nyomást gyakoroltak a szülőkre, hogy szlovák iskolába írássák gyermekeiket. Ki a felelős azért, hogy gúzsba kötötték a magyar iskolák fejlődését, hogy a szlovák ifjúság általában ferde szemszögből ítéli meg az itteni magyar ifjúságot, illetve az itteni magyarság létjogosultságát, és jogát az egyenjogúsághoz. Kétségtelen itt az eddigi állami és pártvezetőség felelőssége, ugyanakkor azonban le kell szögeznünk a magyarság felelősségét is. Ám a legnagyobb felelősség mindezekért a CSEMADOK ot terheli, amely eddigi passzivitásával és az egyes CSEMADOK funkcionáriusok magatartásával nem védte a magyarok érdekeit. A CSEMADOK barti helyi szervezete Szervezetünk tagsága egységesen támogatja a CSEMADOK KB állásfoglalását, amellyel kapcsolatban kompromisszumot nem fogadunk el. Kérjük a választások elhalasztását, s azt, hogy a nemzetiségi kulcsarányt következetesen és szigorúan tartsák be a helyi nemzeti bizottságoktól a Nemzetgyűlésig minden választott és végrehajtó szervben, javasoljuk az 1960-as járások visszaállítását, nevezetesen azt, hogy Párkány legyen újból járási székhely. Mivel községünk nevét a helyi magyar nemzetiségű lakosság megkérdezése nélkül Bartról Bruty-ra változtatták, ám ez az elnevezés nem ment át a köztudatba, kérjük, az előző helységnév használatának engedélyezését. Szükségesnek tartjuk új népszámlálás megejtését. Javasoljuk, létesítsenek önálló szervet a magyar iskolaügy központi Irányítására, javasoljuk több főiskolán magyarnyelvű tagozat létesítését, s az 0) Szón kívül egy új magyar napilap megindítását. Kérjük a rádió magyar adásának kibővítését és a televízióban magyar adás bevezetését. Biztosítani kell a vegyes lakosú területeken a kétnyelvűség következetes betartását szóban és írásban. Javasoljuk, hogy az alkotmány szögezze le a nemzetiségek nemzeti létének, helyzetének, kultúrájának önálló fejlődését biztosító alapelveket. A tornaijai alapiskola és általános középiskola tantestülete Elénk figyelemmel kísérjük mindazt, ami a párt által megindított demokratizálódási folyamattal összefügg. Az Iskolai pártszervezet a szakszervezettel karöltve erről nyilvános vitát rendezett. A vita alapján kijelentjük, hogy egyhangúlag magunkévá tettük a CSEMADOK KB, valamint az Írószövetség magyar szekciója állásfoglalását a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban. Ürömmel vettük tudomásul, hogy ezen égető kérdéseket végre őszintén felvetették. Kttlön hangsúlyozni kívánjuk a magyar nyelvfi úvodák, tanonciskolák és szakiskolák hálózatának kibővítését és a magyar nyelvű főiskolák megnyitását célzó javaslatok !••tosságát. Kérjük, hogy államunk politikai vezetői nyilatkozzanak a nemzetiségi kérdés megoldásának távlati terveiről. Javasoljuk, hogy a magyar nemzetiség számarányának megtelelő arányú képviseletet kapjon minden fórumon. A CSEMADOK ipolybél helyi szervezete Mi, magyar nemzetiségű polgárok hangsúlyozzuk, hogy itt születtünk ezen a vidéken, itt akarunk élni és dolgozni, megértésben és kölcsönös megbecsülésben az itt élő nemzetekkel és nemzetiségekkel. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a megújhódási folyamat keretében biztosítsák a magyar nemzetiségű lakosság politikai és kulturális fejlődésének sokoldalú lehetőségét. Ennek keretén belül biztosítani kell a szak-, közép-, főiskolai és politikai oktatást, hogy az itt élő magyar állampolgárok anyanyelvükön képezhessék magukat és tudásukat kamatoztatni tudják szocialista hazánk építésénél, egész népünk javára. Kérjük a reszlovakizálás törvényes eltörlését és a Csehországba kitelepített magyarok rehabilitálását. Hasonlóan fontos, hogy a politikai és állami képviseleti szervekben arányos számban legyenek képviselve az itt élő nemzetiségek. Kérjük, hogy a magyarlakta és vegyes területeken minden téren tartsák be a kétnyelvűséget, ami jelentős mértékben megkönnyítené ügyeink intézését és számos nézeteltérésnek elejét venné. Helyes volna, ha a központi politikai és állami szervek állást foglalnának a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban és a sajtó, a rádió, a televízió útján megmagyaráznák a szlovák nemzetiségű lakosságnak, hogy az itt élő magyarság nem akar semmi olyat, ami a szlovák vagy cseh nemzetnek rovására lenne. Csupán olyan emberi jogok biztosításáról van szó, amelyek a huszadik században magától értetődnek. A CSEMADOK tallósi helyi szervezete Szervezetünk tagjai és községünk magyar lakoss'ága nevében kijelentjük, hogy teljes egészében azonosítjuk magunkat a CSKP és az SZLKP KB legutóbbi üléseinek határozataival. Maradéktalanul egyetértünk és minden erőnkkel támogatjuk a CSEMADOK KB javaslatait a nemzetiségi kérdés rendezésére. Szükségesnek érezzük azonban, hogy ezt a javaslatot ismertessék meg hazánk minden dolgozójával, tehát publikálják szlovák és cseh nyelven is A javaslat kiegészítéseképpen kérjük, vegyék figyelembe Lőrincz Gyulának a CSEMADOK KB elnökének az Oj Szó f. é. március 27-i számában tett nyilatkozatát. Kérjük az 1945—48 között végbevitt helységnév változtatások semmisnek nyilvánítását és a régi helységnevek visszaállítását. Kérjük járásunkban tartsák be a kétnyelvűség elvét írásban és szóban, s ehhez teremtsenek anyagi alapot. Kérjük az 1945—48 között indokolatlanul meghurcolt magyar dolgozók ügyét vzsgálják felül és rehabilitálják őket. Kérjük, hogy a galántai járás területén létesítsenek magyar nyelvű tanonciskolákat és magyar nyelvű, szakközépiskolát. A választásoknál a nemzetiségi összetétel mellett vegyék figyelembe a jelöltek Iskolai képzettségét és rátermettségét is, tehát olyan személyeket jelöljenek, akik képesek a rájuk váró feladatokat hiánytalanul megoldani. A CSEMADOK gombai helyi szervezete Helyi szervezetünk és az EFSZ tagsága minden erőnkből támogatjuk pártunk legutóbbi határozatait és a CSEMADOK javaslatát a nemzetiségi kérdés alkotmányos rendezésére. Javasoljuk a tornaijai járás visszaállítását, mivel az mind gazdaságilag, mind kulturálisan szerves egészet alkotott, ahol a múltban is nagyobb súlyt fektettek a kétnyelvűség elvére. Javasoljuk, hogy a CSEMADOK dolgozzon ki olyan javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a magyar fiatalok már az új tanévben anyanyelvükön végezhessék főiskolai tanulmányaikat. Főleg a magyar nyelvű mezőgazdasági főiskola megnyitását szorgalmazzuk. Javasoljuk, hogy adjanak nagyobb önállóságot a szövetkezeteknek, hogy azt termelhessék, ami az adott feltételek közöti gazdaságos és kifizetődő. Az új szövetkezeti törvény kidolgozásánál vegyék figyelembe a szomszédos nemzetek gazdasági eredményeit. Minden vonalon meg kell szigorítani a közbiztonságot, hogy gazdasági és kulturális fejlődésünk zavartalan legyen. Tudjuk, hogy a múlt hibáit és fogyatékosságait nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, de mi a CSEMADOK javaslatainak mielőbbi megvalósítását kérve ígérjük, becsületesen fogunk dolgozni szocialista hazánk javára. Lesz elég ruha (CTK) — Ruhaiparunk vállalatai ez idén 2 300 000 000 korona értékű felsőruhát ajánlanak eladásra. Megközelítőleg 600 millió korona értékű tavaszi és nyári ruhát hoznak forgalomba az idei év második negyedében. A ruhaipar szakágazati igazgatóságának adatai szerint a kínálat és a kereslet kellő összhangban van. A termelővállalatok ez év második negyedében a gyermek és ifjúsági gyapotruhák teljesen új választékát ajánlhatják. A szintetikus anyagból — teszllből, szilonból és poliészterből — készített felsőruhákból lényegesen több kapható, mint tavaly. A tavaszi és a nyári ruhák, Illetve egyéb ruházati cikkek több mint 800 mintája áll a kereskedelem rendelkezésére. Míg tavaly nem volt kellő választék férfiöltönyből, ez Idén 220 000-rel több, éspedig túlnyomórészt teszilöltöny, ezenkívül 40 000-rel több teszllnadrág lesz kapható. VÁLASZ az ipolynyéki szülőknek Lapunk 1968. március 28-i számában Nincs hely a magyar iskolában? cím mel egy ipolynyéki olva sónk levelét közöltük, melyben több szülő pa naszkodik, hogy helyszűke miatt a gyermekeket nem vették fel a maqyar alapiskola első osztálya ba. Szerkesztőségünk az üggyel kapcsolatban levéllel fordult a Losonci JNB iskolaügyi szakosztá lyához, hogy vizsgálja ki a szülők panaszát. A napokban az illetékesektől az alábbi válasz érkezett szerkesztőségünkbe: A lnsonci JNB iskolaiigyi szakosztálya kivizsgálta az ipolynyéki szülők panaszát és a következő tényeket állapította meg: az ipolynyéki alapiskolában 1968. január 31-én történt a beiratkozás. A beiratást Korcsog Lászlóné és Deák Sándorné tanítónők végezték. Az igazgató a törvény értelmében utasította a tanítónőket, hogy az 1962. szeptember elsején és az utána született gyermekeket csak feltételesen lehet beíratni. Az igazgatóság jelentése szerint a beírt iskolaköteles tanulók száma 23, a feltételesen beíratottaké pedig 5. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1967/68 tanévben az első évfolyamban összesen 36 tanuló van, a JNB iskolaügyi szakosztálya jóváhagyásával tehát két osztály nyílt. A tankönyveket Dobor Sándor igazgatóhelyettes biztosítja, közlése szerint nem volt tankönyvhiány, s ha volt is, abban az esetben azonnal gondoskodtak a beszerzéséről, illetve kölcsönöztek a szomszédos iskoláktól. A Losonci ]NB iskolaügyi szakosztályán senki sem tud ilyen panaszról, a levélben közölt tények nem fedik a valóságot. A szerkesztőség megjegyzése: Kérjük azokat az ipolynyéki szülőket, akiket sérelem ért, hogy panaszukkal — személyesen vagy írásban — forduljanak a Losonci fNB iskolaügyi szakosztályához. Az érsekújvári Elektrosvitben gyártott hűtőszekrények kiváló minőségűek és nagyon keresettek. Az üzemben azonban elsősorban különböző világítótesteket gyártanak. Képünkön: A dolgozók világítótesteket állítanak Sssze. (Bakonyi felvAteleJ