Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-21 / 110. szám, vasárnap

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Lezárul az atomsorompó Az utóbbi hónapokban az újságolvasók kicsit bizalmatlanul, közönyösen olvasták a genfi leszerelési értekezlet tanácskozásairól érkező híreket. Ügy tűnt, hogy a 378 megtartott ülés és a számtalan nem hivatalos eszmecsere csak arra volt jó, hogy megnyugtassa világközvéleményt: a robbanásig feszült nemzetközt légkörben mégis történik valami a leszerelés érdekében, az ENSZ megpróbálja valamiképpen élesztgetni a reménység pislákoló lángját. A végtelennek tűnő viták azonban nem bizonyultak hiábavalóknak: a 18-hatalmi leszerelési bizottság I Franciaország távolmaradása miatt gyakorlatilag csak 17 ország) kölcsönös kompromisszumok alapján kidolgozta és az ENSZ napokban összeülő közgyűlése elé terjesztette az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozását célzó szerződéstervezetet, amelyet a sajtó atomsorompóként emleget. Így az ENSZ 1966-os közgyűlésén született javaslat elfogadása utolsó fázisába érkezett. Ha a közgyűlés jóváhagyja, és az érdekelt atomhatalmak, valamint negyven további ország aláírásával szentesíti — lezáródik az atomsolompó. 0 Mi a szerződés célja? Sajnos napjainkban a világhelyzet olyan feszült, hogy egy általános leszerelés, az atomfegyverek gyártásának betiltása egyelőre csak jámbor óhaj. Azonban fennáll annak veszélye, hogy a jelenleg atomfegyverrel rendelkező öt országon kívül /Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság) több tucat további állam ls hozzálát az atomfegyverek gyártásához. Az ENSZ becslése szerint jelenleg legalább 20 ország műszaki fejlettsége áll olyan szinten, hogy a közeljövőben képes lesz néhány kisebb atombombát előállítani. (Pl. japán, Kanada, NSZK, Svédország, Svájc, India és Csehszlovákia stb.) Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy milyen gyakoriak a helyi konfliktusok (elég, ha csupán azt az időszakot említjük, amíg a genfi értekezlet tárgyalt), megértjük, milyen súlyos veszély leselkedik az emberiségre, ha nem állják idejében útját a tömegpusztító fegyverek elterjedésének. Az atomsorompó-szerződés mindenekelőtt ezt a célt szolgálja. A tervezet szerint az ENSZ bécsi Atomerőügynöksége ellenőrizné a szerződést aláíró országokban a hasadóanyag termelését és felhasználását. Eleinte a nyugati hatalmak azt javasolták, hogy Nyugat-Európát saját szervük, az EURATOM ellenőrizze, de végül is kénytelenek voltak lemondani e tervükről. A tervezet figyelembe veszi azokat a követelményeket, hogy a szerződés ne gördítsen akadályokat egyes országokban az atomenergia békés felhasználásának útjába (csatornák, víztárolók stb. építése atomrobbantással). Ezért a szerződés kimondja, hogy az atomhatalmaknak erkölcsi kötelességük segítséget nyújtani a szerződést aláíró országoknak. Több ország képviselője felvetette, hogyan védekezhetnek az atomfegyverkezésről lemondó országok, ha nukleáris támadás érné őket. Ezért a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kidolgozott egy garancia-tervezetet, amely a Biztonsági Tanács égisze alatt biztosítékokat ígér minden országnak arra az esetre, ha atomtámadás érné őket. @ Kifogások, ellenvetések A 18-hatalmi bizottság ugyan elfogadta a tervezetet, azonban több tagja (Románia, India stb.) bejelentette, hogy az ENSZ közgyűlésen még megjegyzéseket fűz a szerződés egyes pontjaihoz. Az eddig ismert ellenvetések, kifogások közül legalább említsünk meg néhányat: • Többen kifogásolták, hogy a tervezet az atomhatalmaknak hegemóniát biztosít, viszont az atomfegyverekről lemondó országok számára hátrányos, mivel védelmi képességük fokozására nem használhatják fel korunk legerősebb fegyverét. • Egyesek a szerződés legfőbb hibájának tekintik, hogy csak az „atomklub" tagjainak bővülését akadályozza meg, de nem csökkenti a tömegpusztító fegyverek továbbt felhalmozását, sőt az atomhatalmaknak lehetővé teszi, hogy újabbakat és még veszedelmesebbeket szerkeszsenek. • A fejlődő országok azzal számolnak, hogy az atomenergia békés felhasználásával sokkal könnyebben tudnák csökkenteni elmaradottságukat. Az atomsorompó lezárása viszont megnehezíti éš az atomhatalmaktól teszi függővé az atomenergia békés hasznosításának elterjedését. Ezenkívül más érvek is elhangzottak, és valószínűleg az ENSZ közgyűlésén továbbiakat Is felvetnek majd a tagállamok. Reméljük, hogy ez nem akadályozza meg a szerződés jóváhagyását. Ha a világhelyzettől elszigetelten értékeljük a kifogásokat, az érvek meggyőzőeknek tűnhetnek. Azonban, ha az emberiség érdekeit tartjuk szem előtt, belátjuk, hogy Ilyen apró részleteredmények ls hasznosak a leszerelés, a nagyobb problémák megoldása felé vezető úton. Gondoljunk csak arra, hogy sokan milyen kétkedve fogadták a részleges atomcsend-egyezményt, mivel nem tiltotta meg a földalatti nukleáris robbantásokat. Ma azonban már látjuk, hogy sikerült vele megakadályozni a légköri atomrobbantások sokaságát, és ezzel megakadályozni a légkör veszedelmes szennyeződését. Van egy magyar közmondás, amely azt tartja, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Ez talán kifejezi az atomsorompóval kapcsolatos álláspontunkat, amelyet a Varsói Szerződés országainak szófiai csúcsértekezlete is helyeselt. Bízunk benne, hogy a nemzetközi légkör javulásával ezt a kis lépést fontosabbak követhetik. A teljes leszerelésről nem mondunk le. SZŰCS BELA Meglepő hasonlatosság AZ AMERIKAI KÜL- ÉS BELPOLITIKA HASONLÓ KÖRVONALAI. (Francé Nouvelle) néhány •5^3i^TM Ml A LENGYEL FŐVÁROSBA érkezett Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A marsall megbeszéléseket folytatott a LEMP és az állam vezetőivel. AZ AMERIKAI SZENÁTUS ülésén a szenátorok többsége támogatta azt a javaslatot, hogy az év végéig 50 000 fővel csökkentsék az Európában állomásozó fegyveres erők létszámát MARIAN SPYCHALSKI marsall, a lengyel Államtanács elnöke elfogadta az Iráni sah meghívását, és május 8-án Iránba utazik. MOBUTU kongói (Kinshasa) elnök április 20-án a Közép-afrikai Köztársaság fővárosába utazott, ahol részt vesz a Közép-afrikai Államok Szövetsége központi székházának alapkőletételén. CSEHSZLOVÁKIA nyolcéves kölcsönt folyósít a Chilei Köztársaságnak. Az ötmillió dolláros kölcsön csehszlovák gépek és beruházási felszerelések vásárlására szolgál. HÉTFŐTŐL kezdve megdrágul a pékáru Ausztriában. Egy kiló kenyér ára 5,70-ről 6 schillingre emelkedik, ami 5,5 százalékos drágulást jelent. A SZOVJETUNIÓ, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői hétfőn írják alá a kölcsönös kozmikus segélynyújtási egyezményt, amelynek értelmében az űrhajósok balesete esetén egymás segítségére sietnek. KAMBODZSA külügyminisztere jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál az amerikai légierő április 1-i provokációja ellen, amikor is egy repülőgép megsértette Kambodzsa légiterét. ADHÉMAR D'ALCANTARA, akit Baudouin belga király megbízott az új kormány megalakításával, pénteken visszaadta megbízatását. Összeül a bonni parlament Bonn — A nyugatnémet szövetségi gyűlés szóvivője pénteken közölte, hogy április 30-ra összehívják a parlamentet a múlt heti diáktüntetések megvitatására. A szövetségi gyűlés rendkívüli plenáris ülésén ismertetik a kormány jelentését a belső politikai helyzetről. Az ülés összehívását az ellenzéki Szabad DemQkrata Párt kérte. Kérését azzal indokolja, hogy a tüntetések emberéleteket követeltek áldozatul, és további diáktüntetések várhatók május elsején. A Hamburgban megjelenő Die Welt című lap felveti annak a lehetőségét, hogy a kormányzat betiltja az életveszélyesen megsebesített Dutsche diákvezér szervezetét, az SDS diákszervezetet. Párizs — A francia fővárosban kétezer diák vonult ki az utcákra, és szolidaritását nyilvánította ki a nyugatnémet diákság iránt. (CTK) LETARTÓZTATTÁK PAPATERPÖSZ EZREDEST Athén — A görög katonai hatóságok ismét letartóztatták Papaterposz ezredest, a hírhedt Aszpida-per egyik fővádlottját, akit annak idején 18 évi börtönbüntetésre ítéltek, majd a puccsista rezsim a decemberi részleges amnesztia keretében szabadlábra helyezett. Bár Papaterposz újabb letartóztatását a hatóságok nem indokolták meg, feltételezhető, hogy ez a lépés is összefügg a junta hatalomra kerülésének első évfordulójával kapcsolatban foganatosított preventív Intézkedésekkel. Görögországban betiltották Melina Mercouri lemezeit, dalfelvételeit. Mint ismeretes, a világhírű görög színésznő nyíltan szemben áll az ezredesek uralmával, s ezért otthon megfosztották állampolgárságától, elkobozták vagyonát. Visszaérkezett Londonba John Fraser angol munkáspárti képviselő, akit a görög hatóságok több napig tartottak őrizetben azért, mert megkoszorúzta lord Byron szobrát. Szórványos harcok Dél-Vietnamba n Összpontosított légitámadások a VDK déli része ellen # Nukleáris fegyverek alkalmazásával fenyegetik a vietnami szabadságharcosokat Saigon — Dél-Vietnamból továbbra is csak szórványos harcokról érkeznek jelentések. A legnagyobb katonai aktivitás Quang Tri és Thua Thlen tartományokban tapasztalható. Pénteken a késő esti órákban a szabadságharcosok megtámadtak egy amerikai gépkocsioszlopot, amely a Khe Sanh amerikai támaszpont felé tartott. Számos amerikai gépjármüvet megsemmisítettek. Ugyancsak folytatódnak a szórványos harcok Saigon környékén és a Mekong deltájában is. Nagyobb összecsapásra csak Hue közelében került sor. Az amerikai légierő pénteken is folytatta a VDK déli része — főképp Vinh térsége — elleni összpontosított légitámadásait. Ugyanakkor az amerikai légierő felderítő repüléseket végzett Hanoi térségében ls. Nguyen Van Vy tábornok, a dél-vietnami rezsim hadügyminisztere pénteken kijelentette, hogy mindazoknak a dél-vietnami diákoknak, akik külföldön tanulnak, de az új törvény értelmében katonai szolgálatot kell teljesíteniök, vissza kell térniük Dél-Vietnamba. Amenynyiben ez nem történik meg, szigorú büntetéssel sújtják szüleiket. A hadügyminiszter egy szombati sajtóértekezletén továbbá kijelentette: Dél-Vietnam férfilakosságának általános mozgósítása lehetővé tenné, hogy a jövő év elején a délvietnami szövetségesek fokozatosan visszavonják egységeiket. Az általános mozgósítás keretében a fegyveres férfiak milliói, beleértve az önvédelmi csoportok tagjait is, átvennék a városokat és a községeket őrző sorkatonaság szerepét. A reguláris hadsereget így azután teljes mértékben frontszolgálatra vethetnék be. Los Angeles — Mendel Rivers, az amerikai képviselőház katonai bizottságának elnöke, pénteken nukleáris fegyverek alkalmazásával fenyegette meg a vietnami szabadságharcosokat. „Számos olyan helyzet lehetséges, amelyben taktikai nukleáris fegyvereket lehetne alkalmazni, amennyiben egy nagyarányú offenzívára kerülne sor" — mondotta egy sajtóértekezleten. Később beszédet mondott, és kijelentette: „Úgy vélem, Hanoi tudomására kellene hozni, amennyiben a tárgyalások nem kezdődnek meg, teljes katonai erőnket latba fogjuk vetni a háború megnyerése érdekében." f CTK — MTI) Amerikai politikusok a vietnami politikáról Washington — Róbert Kennedy pénteken a kaliforniai Los Angelesben mondott választási beszédet. Sürgette a kormányt, kezdje meg a tárgyalásokat Vietnam békéjének helyreállításáról. Kennedy a katolikus egyetem 4000 hallgatója előtt mondott beszédében kijelentette, hogy amennyiben megválasztanák elnökké, nem részesítené kegyetemben azokat az amerikai katonákat, akik a vietnami bevetéstől félve katonaszökevényekké válnak. Nixon volt alelnök, a Köztársasági Párt elnökjelöltségének várományosa pénteken lapszerkesztők előtt mondott beszédet. Nyilatkozatában élesen támadta Róbert Kennedy és McCarty demokrata szenátorokat, akik az ellenpárt színeiben neveztek be az elnökjelölési harcba, s ugyanakkor felzárkózott Johnson elnök mellé, támogatta az elnök vietnami politikáját. Nixon azt követelte, hogy a Johnson-kormányzat ellenzői szüntessék be a hivatalos vietnami politika bírálatát, adjanak az elnöknek haladékot „békekezdeményezéseinek" kibontakozásához. A tárgyalásokat illetően Nixon állást foglalt a két szenátor azon javaslata ellen, amely szerint a Dél-Vietnami Felszabadítási Front képviselőit is meg kell hívni a tárgyalóasztalhoz. Egyébként washingtoni politikai körökben azt várják, hogy a legközelebbi napokban bejelentik Hubert Humphrey jelölését is az őszi elnöki választásokra. Róbert Kennedy és McCarty szenátoroktól eltérően, Humphrey Johnson vietnami politikáját támogatná. Az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseinek fokozását tükrözi az a tény is, hogy a szenátus pénteken jóváhagyta a második világháború óta legköltségesebb katonai „hadfelszerelési" programot. A jóváhagyott törvényjavaslat 21 341 millió dollár összegben ad felhatalmazást a kormányzatnak rakéták, repülőgépek, hadihajók és katonai járművek megvásárlására. {CTK - MTI) r o s o d i k a LEMP Varsó — A Lengyel Egyesült Munkáspárt szervezetei az első negyedévben 45 271 új tagjelöltet vettek fel. A Központi Bizottság szervezési osztályának adatai szerint a legtöbb új tagot 19 813-at márciusban vették fel. A párt fejlődésével egyidejűleg tisztogatási akció zajlott le a párt soraiban — hangzik a Központi Bizottság tájékoztatásában. Az első negyedévben 1404 tagot zártak ki, közöttük olyanokat is, akik a párt irányvonala ellen léptek fel. A Lengyel Egyesült Munkáspárt tehát 36 903 tagjelölttel gyarapodott, és március 31-én Ideiglenes nemzeti tanács Sierra Leoneban Freetown — Sierra Leone fővárosában a szerdán államcsínnyel hatalomra került katonai tanács éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Szombaton reggel megtartotta alakuló ülését az ország új Irányítószerve, az Ideiglenes „nemzeti tanács", amely átveszi a szerdai puccsot végrehajtó „korrupció ellen küzdő forradalmi tanács" funkcióit. Az ideiglenes nemzeti tanácsnak hét tagja van. Elnöke Bunguara ezredes, alelnöke Malcolm Parker rendőrfőbiztos. összesen 1 968 248 tagja és póttagja volt. Riszard Strzeleckt, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Varsóban a szocializmus-ellenes Imperialista ideológia dlverziójának ismert célkitűzéseiről beszélt. Azonban éppúgy, mint párt vezetőinek előző beszédei, Strzelecki nyilatkozata sem tartalmazott új tényeket, amelyek részletesebben megvilágították volna az ún. márciusi eseményeket. Az előző szónokokhoz hasonlóan ő is csak azt hangsúlyozta, hogy az eseményeket már részletesen elemezte a március 19-1 beszédében Wladyszlau) Gomulka. James Ray ölte meg Martin Luther Kinget? Az FBI megállapította Martin Luther King gyilkosának személyazonosságát. A gyilkost, akit Eric Starvo Galt néven köröznek, valójában James Earl Raynak hívják, 40 éves és a missouri állami fegyházból szökött meg 1967 áprilisában. A többszörösen büntetett Ray 20 évi büntetését töltötte a fegyházban. 1960 már ciusában fegyveres rablásért ítélték el. Az FBI közleménye szerint a gyilkos személyazonosságát a Memphisben talált ujjlenyomatok alapján állapították meg.