Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-21 / 110. szám, vasárnap

Z1KMUND+HANZELKA E

urópában 1733-ban borult virágba az első trópusi orchidea. Az esemény óriási szenzáció volt. Az év eseménye. Az évszázad eseménye. Az angol sajtó csodát emlegetett. A virágot egy ismeretlen Louis Blet nevű gyógyszerészről nevezték el, s ez a virág háttérbe szorított minden politikai eseményt. A Bletta veracunda, amelynek egy gumóját a Bahama-szigetekhez tartozó Province-szigetről küldötte valaki Angliába, egy éjszaka leforgása alatt az aszszonyok és lányok álmává, vágyává vált. Az utolérhetetlen szépség megtestesülésévé. Mindenki arra vágyott, hogy legalább egy orchidea birtokába jusson, vagy legalább megpillanthassa ... Igen ám, de a növény, amely a hajón több hónapos utat tett meg, s amelyből egy Wagner nevezetű úrnak a következő évben ilyen csodálatos virágot sikerült kitenyésztenie, rejtelmesebbnek bizonyult a legszeszélyesebb aszszonynál is. Százak és ezrek fogtak szenvedélyes harcba a „fancy flower", vagyis a fantasztikus virág megszerzéséért. Az idő tájt a trópusokról Anglia felé tartó hajók egyikéről sem hiányzott ez a titokzatos növény. A hajóskapitányok expedíciókat szerveztek az őserdőkbe, kutatókat fogadtak szolgálatukba, és hallatlan összegeket kínáltak a virágért, amely aztán a hajóút során többnyire elhervadt. A tenyésztők azon igyekezetükben, hogy a hazainak megfelelő környezetet biztosítsanak a virág számára, túlfűtött üvegházakat terveztek, amelyekben még a szellő sem lebbent. A tropikus üvegházak elmélete a tizenkilencedik század második felében megdőlt. Jean Linden belga orchideavadász Venezuelában olyan tengerszint feletti magasságban fekvő helyen pillantott meg virágzó orchideát, ahol a reggeli hőmérséklet a fagypont körül járt. Felfedezése ugyan megdöntötte azt az elképzelést, hogy az orchideának páratelt, forró éghajlatra, illetve ilyen üvegházakra van szüksége, ám egyáltalán nem lebbentette fel a fátyolt, amely az orchidea keletkezését takarta. Hogyan keletkezik, miből sarjad voltaképpen a növény, amely annyira felcsigázza az emberek képzeletét? Jóllehet megszámlálhatatlan magja van, egyetlenegy sem kel ki közülük a földben. Vajon miért nő óriási fákon? Miképpen lehet, hogy elvan azon tápanyagok nélkül, amelyeket a többi növénynek a talaj nyújt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel az emberek évtizedeken át. Minden egyes eset, amikor a tenyésztőnek sikerült eredményt elérnie, megsokszorozta az erőfeszítéseket. Az orchidea a privilegizált rétegek, és az arisztokrácia kiváltságává vált. Egy-egy virágért mesés összegeket kínáltak. Egyre újabb meg újabb orchideavadászok Indultak a trópusokra — hírnevet és kincset keresve. Ezernyolcszázhatvanötben Londonban megalakult a Veltch and'Sons orchldeatenyésztő cég, és nagy tőkével látott hozzá az orchidea magról valő termesztésének. Az eredmény szánalmas volt. Egyre újabb tenyésztő cégek alakultak. A tenyésztők titkolták egymás elől titkalkat, mintha csak a legtitkosabb fegyver gyártásáról lett volna szó. Lényegében azonban csak tudatlanságukat titkolták. Ekkor jelent meg a színen Neol Bernard francia kutató. A véletlen — mint annyi más felfedező esetében — hozzásegítette a Neottia nidus avis szerény orchidea egy példányához, amely erdei humuszban tenyészik. A növény érett magházzal teli szára letörött és a növény gyökérzetén hevert. Bernard csodálkozva látta. hogy azok a magvak, amelyek a növény gyökeréhez értek, már csíráznak. Akkor látott életében először magból sarjadó orchideát. Nyomban A PÉRÁDENIJI BOTANIKUSKERT BEJÁRATA. (A szerzők felvételei) megértette a mag és az egyelőre ismeretlen szervezet közötti a kapcsolatot, amely feltétele a két egyed együttélésének. Bernardnak hamarosan sikerült Izolálnia a növény gyökérzetéről egy mikroszkopikus nagyságú gombafajtát. paradicsom Itt tehát nem élősdiségről, hanem együttélésről, szimbiózisról volt szó. A gomba vendéglátó gazdájától szénhidrátokat kap, ezért viszont ellátja nitrogénnel és egyéb nélkülözhetetlen anyagokkal. A titokzatosság fátyla lehullott. EGY GRAMMBAN HÁROM MILLIÓ Menyasszonycsokorért jöttek ide? Rossz helyen járnak, itt virágzó orchidea nem kerül szemük elé. Itt a vegyészet és a biológia — a tudomány Jutott szóhoz. Fehér csempés padló és falak, minden ragyog a tisztaságtól. A munkaasztal krőmacélból és üvegből készült. Az asztalon üvegbura alatt gyógyszerészmérleg. A falak mentén csiszolt nyakú üvegekkel teli szekrények. Az üvegekben vegyszerek és édesség. Cukrok, amelyek a szubsztrátumokban a gyökérgombákat pótolják, és lehetővé teszik a magvak csírázását: laktóz, szaharóz, glukóz, fruktóz, maltóz, dextróz. Meg a legfontosabb — az agaragar, amely tengeri moszatokból készült táptalaj. Ideális talaj a sarjadó orchidea finom szövete számára, gyökerei úgy hatolnak bele, akár a vajba. Idébb mikroszkópok, amelyekkel a magvak csírázóképességét vizsgálják.. Ezernyi más eszköz és műszer. Egyszóval laboratórium, ahol a növényvilágban ismert legkisebb magot csíráztatják. Súlya? Tizennégy gamma, tehát tizennégy milliőmod gramm. Akadnak azonban ennél jóval kisebbek is, amelyekből három millió darab egy gramm ... PEREIRA SZENT PÉTER Az arab kereskedők, akik valaha réges-rég elértek Ceylon szigetére, a szigetet a második paradicsomnak nevezték. Ugyanis állítólag, mikor az úristen kiűzte Ádámot és Évát az eredeti paradicsomból, megszánta őket, s száműzetésük helyéül Ceylont választotta. E második paradicsom alkalmasint leggyönyörűbb helyét Kanda városától délnyugatra vagy hét-nyolc kilométernyi távolságban fedezhetnénk fel. Párádenija... S az, aki több mint száz esztendővel ezelőtt botanikus kertet létesített itt, egyszerűen géniusz volt. Igy aztán könnyen megeshetik önökkel ls, ahogy velünk esett meg, hogy amikor beléptünk ebbe a csodálatos kertbe, nem akarózik majd visszatérniük a külső világba. Hat napig tartózkodtunk ebben a paradicsomban. A második paradicsom Szent Pétere egy Henry Pereira nevű úr volt. Nyolcvankét esztendőt élt meg, és, itteni szép munkakörét már hatvanegy esztendeje töltötte be. Nyilván ez a világ leggyönyörűbb alkalmazása. Büszke is volt rá — elvégre nem utolsó dolog a világ leggyönyörűbb kertje főkertészének lennie Mindjárt az első nap elvezetett bennünket az orchideáriumba. Bunsen-égők? Injekciós tűk? Kémcsövek? Fehér csempe? Nem, ilyesmivel elvégre nem lehet megszentségteleníteni a paradicsomot! Vagy legalább üvegházak? Igen — a Ceylonnak nevezett óriási üvegház. A magas kék égboltozat, alatta pálmák s a fákat gigantikus liánok kötik össze. A levegőben bódító illat árad, madárcsicsergés hallik. Valóban így lesz — az orchidea földöntúli valami... Nem csupán szépsége, hanem tulajdon lényege is földöntúli. A színek és formák eme rafinált módon teremtett csodái közül talán egynek sincs köze a földhöz. Pontosabban a virágcserép földjéhez. Görbe drótokon függenek, páfránytövekbe ágyazott drótokon. A tövek feketék, ráncosak, szőrösek — olyan falaira emlékeztetnek, amelyből a gyomor — valamely óriási élőlény gyomra kiszívott már minden tápanyagot. S ez az alaktalan, megemésztett falat a levegőben virágokat nyit — szarv-alakú és ajkas, csillagra emlékeztető, fodros, kagylószerű és sarkantyús virágokat. Az egyik trópusi pillangóra, a másik kolibrire, majd aranyos cipellőre emlékeztet, a harmadik szitakötőre, pókra, rákra, darázsra, hosszú farkú paradicsommadárra ... Csodálhatjuk-e aztán, hogy a tizennyolcadik század Európájának lakói, akik mit sem tudtak a láthatatlan dajkagomba szerepéről, a jelenséget csodának tartották? Honnan sejthették volna, hogy épp azok a gyökerek, amelyek olyan idomtalanul ágaskodnak ki a páfránytövekből, hogy szinte kigyófészekre emlékeztetnek, olyan burokkal rendelkeznek, amelynek sejtjei a nedvességet szabályozzák, s a levegőből nem csupán a nedvességet képesek felfogni, hanem azon ásványi anyagok mikroszkőpikus mennyiségeit is, amelyeket a trópikus esők vernek le az atmoszférákból? A déli szünetben Henry Pereira úr, a második paradicsom Szent Pétere — nyílván a resthouse látogatóitól megtudta, hogy Csehszlovákiából érkeztünk. Nyomban utánunk jött, s nagy büszkén elvezetett bennünket egy gyönyörűségesen szép bíborvörös orchideához, amely alatt ott volt a virág elnevezése is egy kis táblán: L. C. MADAME JOVANKA TITO Ezután sétára indultunk a paradicsomban, közben elgondolgozunk az orchideákról és — a közismert személyiségekről Babos László fordítása Mi legyen a nemzetiségi kérdéssel? A magyar nemzetiség helyzetének megoldása igényes feladat A RUDÉ PRÄVO április 18-1 számában közölte dr. MILAN CERMAKNAK, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő politikai főiskola munkatársának érdekes gondolatokat felvető alábbi cikkét. Ma Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés államjogi rendezése látszólag a politikai fejlődés legbonyolultabb problémája. Az '1960 óta érvényben levő Alkotmány különleges regionális autonómiát biztosított a szlovák nemzetnek, mégpedig korlátozott törvényhozói jogkört (az Alkotmány 74. cikkelye) intézményesített deformációkat az államigazgatásban, az Igazságszolgáltatásban és az ellenőrzésben. Ez az Alkotmány olyan aszimmetrikus modellt alakított ki, amilyenre nincs példa a szocialista államokban. Tudatában kell lennünk ugyanis annak, hogy a négymillió főt számláló szuverén, kulturált szlovák nemzet nem minősülhet olyan nemzeti kisebbségnek, amilyen például Romániában a milliós magyar autonóm kisebbség. A nemzeti kisebbségeknek mindig szuverén anyaországuk van, amellyel többnyire közvetlenül határosak. A köztársaság 1944. évi, illetve a Május 9-i Alkotmány szerinti államjogi elrendezésnek politikai indítékait nem kell külön taglalnunk. 1960 után azonban nem kívánatos csökevénynek tűnik az aszimmetrikus modell, amelyet a legnagyobb mértékben deformált az az adminisztratív-bürokratikus eljárás, amelyet A. Novotný csoportja követett az Alkotmány érvényesítésében. Az államjog hozzáértő elméleti dolgozója a szólásszabadság feltételei között aligha vállalkozna megmagyarázni, sőt mi több, védelmezni ezt a modellt. A szlovák nemzet már a múlt században teljes mértékben kialakult. Nem állíthatjuk egy szintre a Szovjetunió egyes nemzetiségi csoportjaival, amelyek nemzetként lényegében csak 1917 után, államjogi vonatkozásban pedig 1922-től kezdve kezdtek kialakulni. A nemzetek teljes önrendelkezési jogát nemcsak a marxista elmélet adja meg az adott nemzetnek, hanem az ENSZ 1948. évi Deklarációja az emberi jogokról, és az 1966. évi két ezzel kapcsolatos egyezmény, amelyeket végső soron megszavazott a szocialista országok többsége is. Szükségmegoldás lenne az, ha az 1945—1948-as évek szintjén, vagy ezt a szintet meghaladóan törekednénk valamilyen tökéletesített aszimmetrikus modell kialakítására. A föderatív elrendezés nem veszélyezteti a szocialista társadalmi rend politikai hatalmát. Hiába hangoztatták ennek ellenkezőjét a közelmúltban az osztályharc kiéleződésének elméletével kapcsolatban. Ma csak a közgazdasági front ítélheti meg felelősségteljesen a föderáción belüli gazdasági fejlődést és annak problémáit. Végső soron bizonyos, általam kétségbevont nehézségek sem indokolhatják a nemzet alapvető jogának, az önrendelkezési jognak elvitatását. A föderáció végérvényesen felszámolja a két nemzet egyes köreiben megnyilvánuló gyűlölködés jelenségeit, elejét veszi az olyan kérdések felvetésének, hogy kl kire fizet rá és kl kit korlátoz. A két testvérnemzet a föderatív állam egyes területein teljes mértékben felelne a társadalom fejlődéséért és szuverenitásuk szempontjából egyenjogúan létrehoznák, érvényesítenék és védelmeznék a föderatív állam közös szuverenitását a külpolitika, a honvédelem, a pénzügyi kérdésekben s más szakaszokon, amelyek megegyezésük értelmében az országos törvényhozás keretei közé tartoznának. Szükséges lesz azonban, hogy mind az egész köztársaság makrostruktúrájában, mind a nemzetiségi viszonyok mikrostruktúrájában hasonlóképpen rendezzék a nemzeti kisebbségek Jogait, amelyeket az Alkotmány 25. cikkelye mind ez ideig nagyon hézagosan rendez. Míg a lengyel és az ukrán kisebbség részarányát tekintve a cseh kerületekben és Szlovákiában egyaránt valóban nemzeti kisebbség, addig a kompakt területen lakó magyar kisebbség bizonyos valós autonómiát alkot, mivel Szlovákia lakosságának majdnem egyhatodát teszi ki. Kulturált államunkban a magyar kisebbség jelentőségét nemcsak említett létszáma alapozza meg, hanem ennek a kisebbségnek gazdasági részvétele is Szlovákia gazdasági életében. Ezért a csehszlovák föderáció problémáinak internacionalista, tudományosan megalapozott felfogása a föderációban nemcsak a csehek és a szlovákok viszonyát látja, hanem a többi nemzeti kisebbség, főleg a magyar polgártársak, de ugyanakkor a köztársaság jelenlegi Alkotmányában meg sem említett német polgártársak jogai iránti reális viszonyt is. Megoldásra vár nemcsak a baráti osztályok és társadalmi rétegek bonyolult szociális szerkezete, hanem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi struktúrája is. Szükséges, hogy a kezdeményezést inkább politikai hatalmunk irányító intézményei vállalják, mint az ösztönös megújhodási, demokratizálódási áramlat, nehogy ezek a rendkívül érzékeny kérdések táptalajává váljanak az álszocialista törekvéseknek és megoldási módszereknek. A politikai dokumentumok az államjogi rendezés úgynevezett szimmetrikus modelljének kidolgozásáról beszélnek. Ez a fogalom, valamint a föderáció közvetlen megszövegezésétől való bizonyos idegenkedés veszélyt rejt magában. A szimmetrikus modell fogalma alá ugyanis nemcsak az általam pártolt föderáció tartozik, hanem más államjogi rendezés is, mint például a konföderáció és az úniő. Ezek az államjogi formák már egyáltalában nem felelnek meg e napok államjogi kérdései megoldása szocialista felfogásának. Annál inkább szükséges, hogy nevén nevezzük a gyereket. Válasz olvasóinknak kisajátítási ügyben Egy csallóközi olvasónk levelében panaszolja, hogy beltelküket házhelyek céljára már két éve igénybe vette a HNB 80, illetve 40 filléres áron négyzetméterenként. A HNB ezt az összeget eddig még nem fizette meg. Olvasónk kérdi, igénye van-e a most érvényben levő ötször magasabb vételárra? Az ideiglenesen ötszörösére emelt árak 1967 augusztusától vannak érvényben. Ezen magasabb árra csak akkor lenne olvasónknak igénye, ha a telek-eladásra vonatkozó szerződést, kisajátítási egyezséget írásban még nem kötötték volna meg, vagy ha az erről szóifi kisajátítási döntés nem emelkedett még Tbgerőre. Olvasónk nem támaszthat igényt azokkal szemben, akiknek a telket a HNB személyi használatba juttatta. Záhorcsek Imre perbe t e i olvasónk hasonló tárgyú levelében kérdi, hogy joga van-e a HNB-nek kerteket, házhelyeket igénybe venni házhelyek, utak és épületek céljaira, minden hivatalos okirat nélkül? A HNB-nek, — ha van építészeti osztálya — joga van a jóváhagyott beépítési tervek alapján a feltétlenül szükséges területet kisajátítani. A kisajátítást megelőzően azonban meg keli kísérelnie az érdekeltekkel a békés egyezséget. A kisajátítás fis az egyezség ls csak írás ban történhet. Dr. F. J.