Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-21 / 110. szám, vasárnap

Értékeljük reálisan a helyzetet (Folytatás az 1. oldalról) hogy „helyszűke miatt nem tudják felvenni". Javasolta, hogy a városi pártbizottság hívja össze a kommunista ta­nítók aktíváját, ahol az akció­program alapján megvitatnák a pedagógusok problémáit és a nevelési kérdéseket. Jozef Sabó — trnavai járás — a mezőgazdaság fejlesztésé­nek kérdéseiről mondott véle­ményt. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban a mezőgazdaság még mindig nem egyenrangú a többi népgazdasági ágazattal. Az új gazdaságirányítás csak részben váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Drágultak a mezőgazdasági gépek, műtrá­gyák, a szolgáltatások és kü­lönböző adókat fizetnek a szö­vetkezetek. Szerinte fontos voina, hogy a mezőgazdászok jobban beleszólhassanak a ter­mékek árának megállapításába. Štefan Pavlík — tapolcsányi já­rás — az ifjúság nevelésének kérdését feszegette, az ifjúsági szervezet feladatairól beszélt. Olyan szervezetre van szükség, amelyet valóban magáénak érez az ifjúság. De ebben a szervezetben is a fiatal kom­munistáknak kell biztosítaniok a párt befolyását. Az ifjúsági szervezet munkaformája, felépí­tése változik, de szükséges, hogy továbbra is a párt tarta­léka maradjon, és a legjobb fia­talokat előkészítse a pártba való belépésre. A kerületi pártbizottság be­számolója elismeréssel említi a főiskolai pártszervezet aktivi­tását. Anton Raška felszólalá­sában a Komenský Egyetem jo­gi karán működő pártszervezet munkájáról beszélt. Már 1964 óta szorgalmazzék a cseh és a szlovák nemzet Jogegyenlőségé­nek rendezését, és a Központi Bizottság januári ülése után elsőként közölték a sajtóban javaslataikat a kérdés rendezé­sére. A főiskolai tanárok fele­lősségéről szólva hangsúlyozta, hogy a bíróságok tekintélye nagymértékben a jövendő Jogá­szok felkészütségétől függ. El kell ismernünk — mondotta —, hggy a felszabadulás után igazságosan ítélték el a nép el­lenségeit, a háborús bűnösöket, és csak később következett be a törvényesség megsértése. A jelenleg folyó rehabilitációk következetes végrehajtásával a bíróságok újból visszaszerzik függetlenségüket, tekintélyü­ket, és valóban az egyéni sza­badság őrei lesznek. Michal Šúcha, az érsekújvá­ri járási pártbizottság vezető titkára a demokratizálódási fo­lyamatról szólva megállapítot­ta, hogy az üzemekben és a szövetkezetekben több százan fejtették ki véleményüket a kü­lönböző politikai és gazdasági kérdésekről. A lakosság igen reálisan ítéli meg a párt akció­programját. A demokratizálódá­si folyamat élén a pártszerve­zetek állnak, és ők kezdemé­nyezik a problémák megoldá­sát. • Ez lényegesen növeli a párt tekintélyét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt három hónapban 83 új pártta­got vettek fel, viszont tavaly az egész évben csupán 156-an jelentkeztek a pártba. Az ér­sekújvári járásban jó eredmé­nyeket érnek el a mezőgazda­sági üzemek, de gondot okoz a lakosság foglalkoztatása, ugyanis ezrek utaznak dolgoz­ni más kerületekbe, s állan­dóan eltolódik n régen meg­ígért új üzemek építésének a határideje. Helyeseljük a föde­rációs államforma kialakítását — mondotta —. s az akció­program alapján kuli megolda­ni a nemzetiségi kérdést is, hogy a magyarok valóban tel­jes jngú állampolgárai legye­nek a köztársaságnak. Nálunk is kérték a párkányi járás visz.­szaállítását. Szerintünk a terü­leti átszervezés kérdését a fel­sőbb irányító szerveknek kell felülvizsgálniuk, és a népgaz­daság érdekeit figyelembe véve megoldaniuk. Albert Kostái, a nyugat-szlo­vákiai kerületi nemzeti bizott­ság elnöke elsősorban a köz­társaság államjogi elrendezésé­ről beszélt, majd ennek kap­csán ismertette a kerület sajá­tos helyzetét. Figyelembe kell venni — mondotta —, hogy a kerület lakosságának 21,6 szá­zaléka magyar nemzetiségű. S mivel éppen a déli járások az iparilag elmaradottak, így ész­re kell venni, hogy a gazdasági elmaradottságnak politikai ve­tülete is van, mivel nagyrészt a magyar lakosságot érinti. El­ismerte, hogy nem volna helyes egyszerűen elutasítani az új já­rások alakítására tett javasla­tokat, hanem nagyon megfon­toltan kell ezeket mérlegelni. A gazdaságilag elmaradott te­rületek fejlesztésére a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. — cs— ALEXANDER DUBČEK elvtárs beszéde Elvtársak! őszinte örömmel tölt el, hogy röviddel a CSKP Központi Bi­zottságának ülése után van al­kalmam találkozni önökkel, a nyugat-szlovákiai kerületi párt­szervezet küldötteivel. A kerü­leti pártkonferenciák Jelentősé­ge pártunk élete szempontjából ritkán oly kimagasló, mint napjainkban. Még csak néhány hónapja törekszünk arra, hogy ú; lendülettel bontakoztassuk ki társadalmunk szocialista életét, s új a kornak megfelelő mó­don tegyük lehetővé mind em­beri, mind humanista értelmé­nek kiteljesülését. Magától ér­tetődő tehát, hogy megfontol­tan kell kidolgoznunk az egész társadalomra vonatkozó progra­mot, mert fejlődésünknek a le­hető legtökéletesebb felismeré­sekre alapozottnak és célirá­nyosnak kell lennie. Természe­tes tehát az is, hogy számos intézményes változást kell vég­rehajtanunk, hogy még széle­sebben adjunk szabad teret pol­gártársainknak, s hogy így mi­nél nagyobb mértékben vehes­senek részt közéletünkben. Nemcsak arról van szó, hogy mindenki megmondhassa a vé­leményét, hanem szó van olyan intézményes lehetőségekről s kezességekről, hogy az embe­rek véleményét valóban mérle­geljék, szembe is állítsák és valóra is váltsák, mert csak így lehet társadalmunk felvirágoz­tatása minden ember ügye. DubCek elvtárs e bevezető titán hangsúlyozta, hogy a ha­zánkban most végbemenő nagv Jelentőségű változásokat pár­tunk kezdeményezte, s ezért valóra váltásuk is csak pártunk közreműködésével lehetséges. Feltétlenül szükséges tehát, hogy pártunk tökéletesítse te­vékenységét s programjával rendszeresen szilárdítsa társa­dalmunkban vezető szerepét és küldetését. A CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésén fel­mérte pártunk és társadalmunk több havi törekvéseinek eddigi eredményeit. A jóváhagyott ak­cióprogram, a belpolitikai hely­zetre vonatkozó határozat, va­lamint a káderintézkedésekre tett javaslatok minőségileg új Jelleget adnak a már januárban megkezdődött folyamatnak. Ezt bizonvítja, hogy a Központi Bi­zottság plénuma hangsúlyozta, ezentúl is erőteljesen támogatja szocialista demokráciánk kibon­takozódását, s nem engedi meg a január előtti állapotok visz­szatérésőt, s a munkásosztály győzelme előtti állapotok visz­szatérését sem. Most pedig az a legközelebbi célkitűzésünk, hogy mindent megtegyünk az akcióprogram tökéletesítése s teljesítése érdekében. Ezentúl is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy pártunk vezető politikai szerepet tölt be hazánkban. Ezt a plénum hatá­rozatai is hangsúlyozták, kije­lentve, hogy a párt nem hagy­ja abba politikáját, hanem azt új módon folytatja, s ennek alapja az akcióprogram. Tény azonban, hogy kiküszöböljük a helytelen módszereket, a fö­lösleges adminisztrálást és a társadalom fölé rendeltséget, mivel a párt szerves része szo­cialista társadalmunknak, azt szolgálni akarja, s mostani és jövőbeni munkájával minden­kor el akarja nyerni a dolgo­zók bizalmát, s így akarja ki­érdemelni elhivatottságát a ve­zető szerepre. A valóban gyü­mölcsöző munkára elsősorban az akcióprogram biztosít min­den lehetőséget. Mindazok, akik a szocializmus és köztársasá­gunk hívei, sarkalatos felada­taink teljesítésének tevőleges támogatásával siettethetik elő­rehaladásunkat, nem pedig kü­lönböző fogyatékosságok fel­kutatásával s az olcsó demagó­giára adódó alkalmak keresé­sével. El kell kerülnünk a fö­lösleges ellentéteket, az ideges­séget s az elhamarkodást, mert mindez csak árthat pl. abban, hogy különféle türelmetlen, nem megfontolt, s társadal­munk széles köreiben meg nem értett követelmények fölöslege­sen egyoldalú döntésekre kész­tethetnek bennünket. Hazánk­ban mindenkinek a biztonság érzésével kell tudatosítania, hogy a helyes úton haladunk, ezért nem lehet rögtönöznünk, hanem kulcsfontosságú problé­máinkat alaposan kell elemez­nünk. amit nem lehet néhány hónap alatt megtennünk. Köz­társaságunk további fejlődését a hazánkban élő milliókra való tekintettel kell megfontolnunk, mert ez az ő köztársaságuk, itt születtek, itt élnek, dolgoznak, teljes joguk tehát, hogy állást foglaljanak az alapvető fontos­ságú kérdésekhez, nekünk pe­dig tiszteletben kell tartanunk véleményüket. Társadalmunkban általában megértik, hogy valóban a szo­cializmust — de elvileg mé­lyebb értelemben — akarjuk. A szocializmus lényegét senki sem azonosíthatja azokkal a gazda­sági, politikai s kulturális éle­tünkben, valamint társadalmi életünk más szakaszain előfor­dult hibákkal, amelyeket most helyrehozunk. Tudjuk, hogy vannak aggo­dalmaskodók, akik úgy vélik, hogy ez a folyamat megtorpan, vagy megalkuvásokhoz vezet, sőt valami módon visszatér a korábbi módszerekhez. Ezeket az aggodalmakat nem lehet le­szabadságának reális foka attól a fejlődési foktól függ, ame­lyen a közgazdaság felvirágoz­tatása alapján mentesülhetnek a létfenntartási gondoktól. A ne­hezen dolgozó munkások és parasztok e teljes felszabadulá­sa csak akkor válhat lehetővé, ha a társadalom valóban biz­tosíthatja számukra az új élet­módot, az alkotótevékenység lehetőségét, s a pihenésre, szó­rakozásra, művelődésre szüksé­ges elegendő szabad időt is. Ez alapjában véve a tudományos­műszaki forradalom célkitűzése is. Elválaszthatatlan ezektől a problémáktól, hogy feltétlenül ki kell lábalnunk jelenlegi ne­héz gazdasági helyzetünkből, s meg kell teremtenünk népgaz­daságunk jövőbeni sikeres fel­virágoztatásának feltételeit. Mindezek a társadalmunkat érintő problémák — a gazdasá­gi problémákkal együtt — a múltban a politika porondján váltak szerfölött bonyolultakká, mivel nagyon sok politikai jel­legű akadály állt a gazdasági reform útjában. DubCek elvtárs a továbbiak­ban felvázolta a legközelebbi Időben megoldásra váró lényeg­bevágó feladatokat, majd a párt rendkívüli kongresszusá­nak összehívásáról beszólt. Hangsúlyozta, hogy a kongresz­szust minél előbb össze kell hívni, s a Központi Bizottság és elnöksége már foganatosí­tott is bizonyos Intézkedéseket a kongresszus előkészítése ér­dekében, s folynak a tanácsko­zások a további teendőkről. A kongresszus időpontját a Köz­ponti Bizottság határozza meg. Nagyon valószínű, hogy 1969 első felében vagy tavasszal ke­rül sor megtartására. Előbb azonban még több kulcsfontos­ságú probléma vár megoldás­ra, hogy a kongresszus részle­tesen kidolgozott program alap­ján tanácskozhasson, s mély­rehatóan elemezhesse és rög­zíthesse is a szükséges megol­dások lehetőségét, amiről nem­csak a Központi Bizottságnak, hanem egész pártunknak kell döntenie. ÜSésezeft az SZNT elnöksége becsülnünk, de mindnyájunknak tudatosítanunk kell, hogy már semmi sem gátolhatja azt az utat, amelyre a januári s még inkább az áprilist plenáris ülés után léptünk, mert ezen az úton haladva akarjuk elérni céljain­kat — szocialista társadalmunk széles körű aktivizálását és de­mokratizálását, a párttagok s a pártonkívüliek tudatos elköte­lezettségét. Nyíltan meg kell azonban mondanom — hangsú­lyozta Dubček elvtárs —, hogy sem a pártnak, sem pedig szo­cialista társadalmunk további felvirágoztatásának nem hasz­nálhatnak azok, akik eltúlozzák az aggodalmakat és valamiféle megalkuvást akarnak látni a párt akcióprogramjában. Dubček elvtárs beszéde továb­bi részében a hatalom és de­mokratizálása kérdését elemez­te, rámutatva az ezzel összefüg­gő legfontosabb jövőbeni fel­adatokra. Hiba lenne, ha úgy vélnénk, hogy már demokrati­kusan megoldódott a hatalom megszervezésének rendkívül bo­nyolult problémája. Nem ez a helyzet, s az akcióprogram is kitűzi az ezzel kapcsolatban további teendőkre vonatkozó feladatokat, melyek közül a legfontosabbak egyike há­rul társadalomtudományunkra, amelynek — ami politikai s tár­sadalmi rendszerünket illeti — még nagyon sok nyílt kérdésre kell feleletet adnia. Jelenleg elméletileg mérlegelnünk kell a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártjaink távlati le­hetőségeit, mivel a szocializ­mus építésének arcvonalán fon­tos politikai erőket képvisel­nek. A politikai pártok fennál­lása a gyakorlati politika szem­pontjából a Nemzeti Front kö­zös programján alapszik. A CSKP e keret túllépésével nem ért egyet és sohasem értett egyet, mert mindenkor szem előtt tartja szocialista egysé­günk elveit, amelyeket köztár­saságunkban már 1945-ben rög­zítettünk. A kommunistákat mindenkor fokozott mértékben érdekelték a hatalom s a szabadság kérdé­sei, s most gyakorlatilag bebi­zonyíthatják, hogy érdemesek, s teljesen jogosak is a forradal­mi remények s vágyálmok való­ra váltására. A demokrácia el­mélyítése folyamatának azon­ban bizonyos szabályokhoz kell igazodnia, s ez a követelmény nem demokráciaellenes, hanem teljes összhangban van a de­mokráciával. Ebben a folyamat­ban a gazdaságpolitika is rend­kívül fontos szerepet tölt be. A kommunisták mindenkor tu­datosították és ma ls tudatosít­ják, hogy a széles néprétegek Tegnap a déli órákban Au­gustín Michalička és Miloš Hru­šovský az SZINT elnökségének legutóbbi üléséről tájékoztatta az újságírókat. Mint közölték, az elnökség megtárgyalta a Szlovák Statisztikai Hivatalnak az 1967-es gazdasági évről szó­ló jelentését. Tavaly Szlovákiá­ban izmosodtak a termelőerők, s a minőségi mutatókban bi­zonyos konszolidációra került sor. Ugyanakkor ipari téren nem következett be a cseh or­szágrészekkel szembeni lema­radás kiegyenlítése. A piacot illetően sem rózsás a helyzet. A termelés még mindig nem képes a piac igényeihez alkal­mazkodni. A beruházási építke­zések keretében továbbra is ne­gatív irányzatok tapasztalhatók. Az elnökség elfogadta a Sta­tisztikai Hivatal jelentését. Az SZNT elnöksége határoza­ti javaslatot dolgozott ki — amelyet a kormány elé terjeszt — a kelet-szlovákiai kerület helyzetéről és fejlesztési távla­tairól. Ezt követően az elnökség tagjai megtárgyalták az idegen­forgalmi intézet létesítésével foglalkozó javaslatot. Ez az or­szágos jellegű intézet végezné az idegenforgalom kutatási fel­adatait, és kidolgozná a kon­cepciós megoldásokat. A továbbiakban az elnökség a külföldön élő szlovákokról való gondoskodásról tárgyalt. Ügy határozott, hogy e gondos­kodással a Matica slovenskát bízza meg. Az elnökség programján sze­repelt az a javaslat, hogy a köztársasági elnöknek Szlová­kiában is létesítsenek nyaralót. Ebben az ügyben már számos javaslat érkezett az elnökség­hez. így pl. Topolčianky, Ziar nad Hronom, Liptovský Mikuláš és Ľubochňa ls ajánlkozott. Az SZNT elnöksége egy bizottságot állított össze, amely mérlegeli a lehetőségeket és május 15-ig konkrét javaslatot terjeszt elő. A művelődés- és tájékoztatás­ügyi megbízott javaslatára az elnökség színházi stúdió néven önálló színházi szervet létesít Bratislavában, melyhez három együttes tartozik majd: a Pan­tomim együttes, a Költészet Színháza és a Lasica—Satinský kettős. —sita— KÖZÉLET FOGADÁS (CTK)— Dr. Pavel Macúch, az egészségügyi miniszter első helyettese tegnap fogadta dr. Ernani Bragu professzort, az Egészségügyi Világszervezet or­vosi továbbképző tanfolyamá­nak igazgatóját. Az Egészség­ügyi Világszervezet jelentős tisztségviselője elismeréssel nyi­latkozott a csehszlovák szak­embereknek, közvetlenül az Egészségügyi Világszervezet központjában és az afrikai te­rületeken végzett kiváló mun­kájáról. KOSZÍGIN KARACHSBÄN Karachi — Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton ötna­pos pakisztáni látogatásának utolsó állomására, Karachiba érkezett. Üj-Delhíben szombaton közöl­ték, hogy vasárnap Koszigin hazatérőben — megszakítja út­ját Üj-Delhiben, és a repülőté­ren megbeszélést folytat Indl­ra Gandht indiai miniszterel­nökasszonnyal a vietnami hely­zetről és a pakisztáni tárgya­lásairól. AZ ÚJ KÖRÜLMÉNYEK MEG NAGYOBB TERET NYITNAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK SZÁMÁRA CERNIK ELVTÁRS INTERJÚJA Oldfich Cerník miniszterel­nök interjút adott a Magyar Rádió és Televízió munkatár­sainak. Beszélt Csehszlovákia gazdasági helyzetéről, az új gazdaságirányítási rendszerről, majd a Nemzetgyűlés tevékeny­ségéről és a Nemzeti Front, va­lamint a kormány viszonyáról. A továbbiakban a párt irányí­tószerepéről beszélt. Leszögez­te, hogy a kommunista párt ve­zető szerepét fokozatosan úgy kell módosítani, hogy a múlt­tól eltérően a pártszervek, az apparátus, a párt intézményei ne végezzék párhuzamosan gaz­dasági és hasonló intézmények munkáját is. A nemzetiségi kérdéssel kap­csolatban kijelentette: „Az ál­lamjogi kapcsolatok terén nem vált be eléggé az eddigi aszim­metrikus elrendezés. Nem ad megfelelő biztosékokat két egyenjogú nemzetünk számára a nemzeti és állami érdekek egyenjogú megoldásához. Meg­vannak országunkban a szocia­lista föderáció előfeltételei, amelyek biztosítják az egyenjo­gú kapcsolatokat, és az egyes nemzetek kezébe adják saját ügyeik intézését." A továbbiak­ban ezt mondta: biztosíthatjuk önöket, hogy demokratikus rendszerünkben mélyen demok­ratikus, föderatív elrendezé• sünkben teljes érvényesülési biztosítunk a hazánkban él6 és dolgozó magyar nemzetisé­gű állampolgáraink számára, akik ennek a szocialista or szágnak egyenjogú lakosai. A Csehszlovákia külpolitiká­jára vonatkozó kérdésre vála­szolva hangsúlyozta, hogy Cseh* Szlovákia alapvető politikai orientációja továbbra is válto­zatlan. „A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kö zös eszmék és közös érdekek kapcsolnak bennünket össze. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztár­saság kapcsolatait az őszinte barátság, a kölcsönös megértés légköre és a gazdasági, politi­kai, kulturális lét minden terü­letén megnyilvánuló szoros együttműködés jellemzi — mondotta. A jelenlegi szakasz­ban azt tartom a legfontosabb­nak, hogy a következőkben ele­mezzük a gazdasági együttmű­ködés továbbfejlesztésének le­hetőségét. Meg vagyok győződ­ve arról, hogy az új körülmé­nyek még nagyobb teret nyit­nak együttműködésünk számá­ra." (MTI J

Next

/
Thumbnails
Contents