Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-20 / 109. szám, szombat

A HF INTERJÚJA KAREL GÓTTAL LEPES A JÖVŐBE A műit héten került a nyílváaossóg elé a CSKP nagy ér* deklődéssel várt akcióprogramja, amely a januárban indult jelentős belpolitikai erjedés további útját vázolja. A program külön fejezetet szentel az ifjúságnak, amely éppen nagyfokú aktivitásával bizonyítja az utóbbi évek általánosan elmarasztaló szemrehányásainak indokolatlanságát. A párt pedig ezúton akarja hangsúlyozni: igenis, számít az ifjúságra, mint a holnap fáklyavivőire és a társadalom szocialista átalakításának folytatóira ... Az akcióprogram imént fölvetett része határozottan leszögezi: az összes szociális kategóriákba tartozó fiataloknak korukhoz és képességeikhez mérten teljes lehetőséget kell adni, hogy részt vegyenek a saját s ugyanakkor a közéleti ügyek eldöntésében és a képviseleti szervekben." S mivel máshelyütt a hazánkban élő valamennyi nemzetiség egységének, fölzárkózottságának és nemzeti önállóságának érdekében emel szót az akcióterv, e két szempont egységesített figyelembe vétele bátor optimizmusra jogosíthatja a nemzetiségi követelményeinek teljesítését váró csehszlovákiai magyar fiatalságot. Konkrétan, a Szlovák Ifjúsági Szövetség föderatív, önálló szerveként létesítendő Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulási lehetőségének szilárd biztosítékát látom a fentiekben és egyben annak a lehetőségét, hogy majd e szövetség képviselőt küldhessen a legmagasabb ifjúsági-, párt- és társadalmi szervezetekbe, ahol egyenjogú partnerként képviselheti az itt élő magyar ifjúságot! A program ifjúsággal kapcsolatos fejezete továbbá néhány önbíráló szót is mond a párt és a CSISZ eddigi együttműködéséről. Többek között rámutat, hogy a közelmúltban többé-kevésbé kész irányelvek határozták meg az ifjúsági szervezet munkáját, s ez érzéketlen beavatkozás volt a fiatalok ügyeibe. Összegezésképpen elmondható, hogy a sorok között olvasva lehetetlen nem észrevenni az akcióprogram előkészítőinek azon szándékát, hogy az új intézkedések révén az ifjúsági szervezet ismét visszakapja egykori patináját, tagjai pedig az utóbbi években szinte mesterségesen megbénított kezdeményező kedvükkel. A fiatalok eredeti ötletei, a bizalom révén visszanyert lendületük és becsületes szándékaik a passzivitást eredményező szétforgácsolódás helyett önálló, nemzeti és egyéni érdekeikre tekintő szervezet keretében gyümölcsözzenek. A jövőt illetően, igéretteljes távlatok ezek ... Bátor, fiatalos lépés — a jövőbe! (mik-) A HALLÚ, FIATALOK! — múlt héten közölt Építsünk hidat című ankétnyitójára megkaptuk az első hozzászólásokat. Kíváncsian várjuk továbbra is olvasóink véleményét a fölvetett problémával kapcsolatosan. LAS VEGAS.. LONDON... ÉS... Karol fííltt Elegáns, fiatal, jó iVaiGI UUlt... megjelenésű, mosolygós, a pop-zene sikeres világsztárja Öltözéke alkalomról alkalomra valami meglepetést tartogat rajongói és csodálói számára. Repertoárja gazdag és változatos. A számok mindegyikét kiváló hangjának összes árnyalatával színezi. Karel Gott és tisztán csengő tenorja egyaránt a nagy magasságok felé tör... A tizenöt — tizenhat éves bakfisok — de sok esetben sokkal Idősebb hölgyek — számára is a meseországi ábrándok tipikus eszményképe... Húsvéti pozsonyi tartózkodását használtam ki arra, hogy néhány, olvasóink nevében fogalmazott kérdésre választ kérjek töle. HF: Bizonyára akadnak olyanok, akik minden mostani lépését élénk figyelemmel kísérik, ám a kezdetről, koráról, első lépéseiről mit sem tudnak .. ? — Július tizennegyedikén leszek huszonkilenc éves. Valamikor festő akartam lenni, de nem vettek föl az iparművészeti szakközépiskolába. Szükségből villanyszerelőnek tanultam ki, majd néhány alkalmi kávéházi föllépés hozta meg első énekes sikereimet. Hatvanban beiratkoztam a prágai konzervatóriumba és három évvel később szerződtetett a Semafor Színház. Ugyanebben az évben nyertem meg a Mlady Svét folyóirat ankétját — az Aranycsalogányt. Időközben külföldi hanglemeztársaságok is fölfigyeltek rám és egyre több ajánlatot kaptam külföldi koncertekre és hanglemezfelvételekre. HF: Tavaly csaknem fél évig a Las Vegas-l Frontier szállodában vendégszerepelt... — Igen! A jóleső elismerésen kívül kiváló iskola volt ez számomra, hiszen olyan nagyságokkal találkoztam személyesen mint Sammy Davis, Franky Laine és Frank Sinatra. Ogy érzem, nagyon sokat köszönhetek ezeknek a találkozásoknak s az ott látottak, hallottak jelentős részét saját munkámban is hasznosítani tudom, természetesen sajátos, egyéni módon. HF: lappén két hete, hogy a tévé képernyőjén londoni szereplését követtük nagy izgalommal ... S az őszinteség kedvéért meg kell mondani: az eredmény kissé elmaradt attól, amit a hazai és az osztrák közvélemény várt. — Nem titkolom a londoni balsiker feletti csalódásomat, de azt hiszem önhibámon kívül történt. Minden tudásomat beleadtam az Ezer ablakba, hiszen már az a tudat is sarkallta az embert, hogy mintegy kétszázmillió ember figyeli az Eurovízió-versenyét. Udo Jürgens dala sem volt a legrosszabb, sajnos ellenben egy volt azok közül, amelyek nem ragadják meg első hallásra a közönség tetszését. Ez pedig egy ilyen nagy versenyen alapvető hiba! A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy részt vehettem a Royal CSELGÁNCS Ilall-ban rendezett Grand Prix-n. HF: Milyen érzés eszményképnek, a hanglemezpiacon világszerte keresett sztárnak lenni? {Karel nem csupán nagyszerű énekes, hanem kiváló interjúalany is. Válaszai gyorsak, tömörek, s ami még fontosabb — őszintén közvetlenek!) — Jóleső tudatot, de egyben lekötelező felelősséget... HF: Sandte Show épp itt, Pozsonyban válaszolta tavaly egy újságírónak, hogy a különböző slágerlisták és nép szerűségi rangsorolások első helyéért folyó küzdelembe nem szívesen kapcsolódik be és vállalja inkább a „békés" második helyet. Mi a véleménye erről? — Azt hiszem ez csupán alibizmus. Egy jó énekesben legyen meg a kellő akaraterő az efféle támadások visszaverésére is. HF: Végül pedig: tervei? — Erről nem szívesen nyilatkozom, hiszen az énekesek sikere nagy részben a véletlenen is áll vagy bukik. Egyelőre tehát csupán annyit, hogy a közeljövőben franciaországi, olasz, és nyugatnémet meghívásoknak teszek eleget. Egyszerű, szerény, de megnyorően őszinte kézfogással búcsúzik. MIKLÓSI PÉTER Egy mozdulat és a szemtelenkedő férfi elterül a földön! Látszólag könnyed mozdulattal bánt el a karcsú kislány támadójával. Ahhoz azonban, hogy valaki ilyen könnyen dobálhassa ellenfeleit, nemcsak hosszadalmas edzésre van szüksége, hanem — cselgáncstudásra. A cselgáncs néhány éve honosodott meg Közép-Európában, így nálunk is, és az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik. E sportág útja Európáig azonban nagyon hosszú volt. Néhány ezer évvel ezelőtt ugyan Kínában már Dzsiju-dzslcuztak, de alig 300 éve, hogy a közeli „szomszéd" japánok először ismerkedtek meg e sporttal, űk azután tökéletesltet ték, míg fokozatosan kialakult a ma nálunk Is jól ismert formája. Eredetileg csuk a szamurájok fegyver nélküli harci módszerét képviselte, de idővel japán nemzeti sporttá vált. Az elmúlt évszázadban a japán testnevelési rendszer alapjait, gerincét képezte. Az óta is — egy-két kivételtől eltekintve —, a japánok dominálnak e sportágban. Anglia volt az első európai ország, ahol megkedvelték a cselgáncsozást, Amerikában és Németországban pedig a rendőrök szak-kiképzéséhez tartozott. A modern cselgáncs alapjait Jigoro Kano japán professzor dolgozta ki. Egykor csak kedvtelésből űzték, idővel ellenben mind nagyobb lett az aktív versenyzők száma, akik elsősorban arra törekedtek, hogy ne kapjanak ki. így vált a cselgáncs védekező sporttá, a mozdulatok görcsösekké, elővigyázatosokká, lassúkká. A cselgáncsozók öltözéke egy testhez álló fehér nadrág és egy úgynevezett kimonó. Derekukon öv, melynek színe a versenyző technikai tudását jelzi. A képzettség tizenhat fokát Ismerjük. Az első a Sho-Dan, a második a Ni-Dan. a harmadik a SanDan és így tovább. A nemzetközi szabályok értelmében minden versenyző a képzettségének megfelelő övet viseli. A cselgáncs nemcsak érdekes és sokoldalú sportág, hanem aki elsajátítja a fogások egy részét, az a nyers erővel szemben — kihasználva az ellenfél hibáit — villámgyors, szellemes, és éppen ezért meglepő fogásokkal küzdhet. Ez természetesen növeli a fiatalok biztonságérzetét, és azért a fiúknak, lányoknak egyaránt ajánlható. -ár. • •••••••••• ••••••••••• y F 11. m i K • ÜÜU ••••••• A KOR. AMELYBEN ÉLÜNK • •••••••••• (szlovák) Nem a színvonala, hanem időszerűsége késztet arra, hogy mai ismertetésünk során ezzel a szlovák dokumentumfilmmel foglalkozzunk először. Így igaz, aktuális és meglepően gyorsan elkészült film ez. Napjaink eseményeihez, a demokratizálódáshoz, az államjogi rendezéshez. a rehabilitációhoz és a legsürgősebben megoldást váró gazdasági problémákhoz szól hozzá az ankét sokoldalúságával és sokszínűségével. Szlovákia közéleti tényezői, politikusok, közgazdászok, publicisták, valamint cseh és szlovák munkások szólalnak meg benne, vallanak nézeteikről és elképzeléseikről a jelen nagy eseményeivel kapcsolatban. Mint filmalkotás nem dicsérhető ez a dokumentum minden vonatkozásban, ám hogy napjaink társadalmi változásaira gyorsan, készségesen reagál, az elvitathatatlan. A szlovák filmA NAGY HAJSZA gyártásnak ez a rugalmassága örvendetes új jelenség, és az alkotók — rendezők, operatőrök, riporterek — népes kollektívúja nagy elimerést érdemel érte. A filmben szereplő értelmiségiek különben nem mondanak újdonságokat, az újságolvasó ember már ismerheti véleményüket, azonban nem ismerheti azoknak a munkásoknak a nézeteit, akikét a dokumentum az értelmiségiekével konfrontálja. Ez az összevetés meglepő nézetazonosságot tükröz, ami annál is inkább jelentőségteljes és jóleső, mivel feltételezhetően mindenki őszintén mond véleményt. Számunkra ugyanakkor sajnálatos, hogy a szlovák publicisztika újkeletű hagyományaihoz híven ez a dokumentum sem érinti a nemzetiségi kérdést. Igaz, e mat társadalmi forrongás valamenynyi jelenségével nem is foglalkozhat. (amerikai) Erről a filmről mindenekelőtt tudni kell, hogy tizenkét millió dollárba került, s hogy rendezője Blake Edwards. A tetemes összegből következtetni lehet arra, hogy az elkápráztatóan pazar kivitelezésre számító nézőnek nincs oka csalódásra: amilyen pompa és gazdaság Jellemezte azt a kort, amelyben a történet játszódik, olyan jellemzi a filmet is. Blake Ed- wards neve pedig azért fontos, mert tudjuk róla, hogy nem kezdő a szakmában, számára ismeretes, mi illik Hollywoodban, s mit vár tőle Hollywood közönsége. Meg is felel ennek a várakozásnak. Filmjének központi témája egy 1908-ban lejátszódó New York—Párizs közötti gépkocsiverseny. A történet nagyon hasonlít a nemrég látott Azok a csodálatos férfiak című ugyancsak amerikai és ugyancsak térhatású színes film meséjére. Kár, hogy nem csak a történet hasonlít. Mert ha jobban megnézzük, akkor rájövünk, hogy a film szerkezete, a bonyodalmak, a komikus jelenetek és a REGGEL szereplők magatartása is ugyanolyan, mint az Azok a csodálatos férflak-ban, sőt mint jónéliány amerikai filmben, amelyeket a közelmúltban volt szerencsénk látni. Tipikus, egy kaptafáról való az ármány és a szerelem, a sok látványosság és bohóckodás, a habostora-csata és egyebek. Egyszóval: sok az utánzat és sok a mesterkéltség, de szinte Jelentéktelenül kevés az eredeti ötlet. A közönség persze ennek ellenére is majd megpukkad a kacagástól, s a moziból távozóan úgy éj'zi, hogy nagyszerűen szórakozott. Joga van hozzá és szüksége is vau rá, hiszen kikapcsolódott. Izgalmas dolgokat látott, szép tájakat csodált meg ős híres színészeket — Jack Lemmun, Tony Curtis, Natalie Wood, Pe- ter Falk, Arthur O'Conell — játékának örvendezett. A filmnek ez volt a célja. És persze az, hogy a tizenkétmilliót valamiképpen megtérítse. Efelől — a tizennyolc koronás helyárakat nézve — nem ls kételkedhetünk. (jugoszláv) Egy filmtrilógia utolsó része ez az egyszerű és rövid című jugoszláv alkotás. Purisa Djordjevics befejezte igaz és nagy vallomását a második világháború idején hatalmas méreteket öltő szerb partlzánmogzalomról, saját életének egy drámai szakaszáról. Már a trilógia első két része, A lány és az Álom című filmek ls bizonyították, hogy Djordjevics formabontásra és új szemléletre vállalkozott. Tagadta a rendkívül nagy számú jugoszláv partizánfilmek sematizmusát, nem akart fekete-fehér hősöket, emberfeletti embereket, makulátlan és tévedhetetlen nagyságokat a néző elé állítani, hanem a történtek lehető legvalószerűbb ábrázolására törekedett. A Reggelben is ezt a célt követi. Mint következtethetünk rá, filmjének témája a háború, tehát az ellenállás utolsó napjainak története azoknak a hőseinek életében, akikkel az első két részben már megismerkedtünk. A leszámolás utolsó órái és az új élet hajnalának első percei elevenednek feí a filmen. Érdekes és tanulságos látnivaló, hogy Djordjevics emlékezetében hogyan maradt meg a közvetlen sorsdöntő fordulat, s hogyan viselkednek hősei, akikről tudjuk, hogy mindvégig emberek voltak a szó legteljesebb értelmében. Ha a rendező igazat mond — s ebben nincs okunk kételkedni —, akkor érdemes odafigyelni, hogy ő már észrevette hőseinek magatartásában a kó sőbbi visszásságok előjeleit, s ha tehát észrevette, figyelmeztetnie is kellett rájuk. A kétszlnűség és a nagyravágyás, az önkényesség és a korlátoltság Djurdjevlcs vallomása szerint már akkor is érvényesülni tudott, tehát Jobban kellett volna rá figyelni, hogy sok későbbi tragédiának elejét vehessék. Nyilván nem csak rajta múlott, hogy nem így történt. A Reggel művészi színvonalában és hatásában egyébként nem marad el az előző két rész mögött. Djurdjevics kifejezési módja ugyanolyan szuggesztív, mint A lány és az Áloin című filmekben, sőt a Reggel befejezése ínég az eddigi hatásnál is mélyebbet, emlékezetesebbet kell. Ennek is köszönhető, hogy a trilógiának ez a befejező része maradandóbb élményt jelent, mint az előző kettő. Megérdemelten nyert számos díjat. (szóI 1968. IV. 20. Egy jelenet A nagy hajsza című amerikai filmkomédiából.